Nógrád. 1976. november (32. évfolyam. 259-283. szám)

1976-11-04 / 261. szám

Színésze rco's Baranyai Hegy kiinyv és olvasó egymásra találjon AKI KORÁBBAN nem is­merte a nevét, az megjegyez­te minden bizonnyal a Déry- regényadaptáció előadásán, a Képzelt riport egy amerikai popfesztiválról című darab salgótarjáni bemutatóján. Esztert játszotta, az Ameri­kába dissziiliált, kábítószerek élvezetébe fulladó, szeretetre, emberi társaságra, kedves­ségre vágyó asszony-lányt- Eszter rendkívül összetett alkat, s ezt a bonyolultságot villantotta fel hiteles érzé­kenységgel, művészi erővel és énekesi képességgel Bara­nyai Ibolya­Utoljára Federico Garcia Lorca Bemarda Álba háza című drámájában láthattuk. Magadalénát. Bemarda egyik szerelemre, házasságra vá­«gyakozó lányát játszotta. Nem „nagy” szerep, ami csupán annyit jelent, hogy a történések nem körülötte és érte forognak- Hogy mégis ebből a ,-vékony” szerepből átsugárzik valami az emberi Szeretetrevágyás és ténni- akarás mindenkori törekvé­séből, az elsősorban a szí­nésznőnek köszönhető. A színésznőnek, aki életet és hitelességet adott- ennek a meglehetősen vázlatosan megírt figurának­— Hogyan lett színésznő — tesszük fel elsőként a sztereotip kérdést Baranyai Ibolyának az előadás után. — Mint a legtöbben, akik ezen a pályán vannak. Én is mindig színésznő szerettem í 20.45: Északon felkel a Nap. A Horizont Szerkesztőség (műsora. A Moszkvába akkreditált külföldi újságírók egy cso­portját a házigazdák érdekes látogatásra vitték', az Északi- sarkon működő egyik szovjet r Javában zajlanak a Magyar Televízió egyik legjelentősebb és legnépszerűbb műsorsoro­zatának előkészületei. A Ki mit tud? vetélkedő — ame­lyet 9. alkalommal indít út­jára a televízió — most is a fiatalok ezreit mozgósította. Az -előválogatások után, no­vember 27. és december 14. között már a megyei és váro­si válogatókon döntenek a bí­ráló bizottságok: kik is jussa­nak tovább a sokszínű vetél­kedőbe. Az országos válogató december 27-től 1977. január 8-ig tart. Az országos döntő­be 1977. január 27-től már­cius 24-ig zajlanak majd az elő- és középdöntők, amelye­ket a televízió egyenes adás­ban közvetít. A képernyőn látott öt elő­döntő és ugyanennyi közép­döntő után rendezik meg a Kj mit tud? országos döntő­Melina Mercouri, aki az ez­redesek uralomra jutása után önkéntes száműzetésbe vonult, most ismét Görögországban játszik. Egy athéni színház­ban Euripidész Medea című tragédiájának címszerepét ala­kítja. A társulat a közeljövő­ben indul hosszabb turnéra Görögország északi városaiba. ' Szovjet szakértők olyaú fényképezőgépet állítottak össze, amely automatikusan fényképezi a villámokat, em­beri beavatkozás nélkül. A fényképezőgépet nyílt te­repen helyezik el és áswko­volna leinná- Az iskolai ün­nepélyeken, a színjátszó kö­rökben nyüzsögtem. Nyolca­dikos voltam- amikor bemu­tattuk a Liliomfít, Mariskát kaptam- Á gimnázium előadá­sain Puckot, a Kényeskedők egyik szetrepét játszottam. — Mi történt az iskolai évek után? — Dolgoztam. és az Ika- rus-gyár színjátszó körében tevékenykedtem. Egy év el­telte után pedig, hirdetésre jelentkeztem a Déryné Szín­házhoz- Négy évig játsizottam ott. 14 ÉVE SZÍNÉSZNŐ, s eb­ből nyolc évet a szolnoki Szigligeti Színháznál töltött- Színművészeti főiskolára so­hasem járt. — Nem érzi. hogy emiatt hátrányban van másokkal szemben ? — Nem. A mesterséget egyébként is a gyakorlatban tanulja meg az ember- Úgy kell „ellopni” a többiektől a színpadon. S szerencsére én mindig olyan kollégákkal ta­lálkoztam, akiktől nagyon so­kat ,-lophattam el" és mindig segítették- Nincs hátrányom a fizetésben sem. Ilyen a munka. A pénz mindig az adott színház gázsi keretét ól függ, meg attól, hogyan, mi­lyen színvonalon oldja meg az ember a feladatát- Állan­dóan bizonyítani kell. — A színész, hogyap vá­laszthat a szerepek között? — Nem tudom- A lényeg az- hogy évad elején az igaz­tudományos kutatóállomásra. Itt készítette a filmet az úszó jégtáblán dolgozó kutatók munkájáról és mindennapi életéről egy lengyel operatőr közreműködésével Csák Ele­mér, a Magyar Rádió moszk­vai tudósítója. jét, amelyet a jövő év ápri­lisában, félszabadulásunk év­fordulójának tiszteletére su­gároz a tv. A Ki mit tud? újdonságai közé tartozik, hogy azok a résztvevők, akik különböző seregszemléken, versenyeken győztek, már csak az orszá­gos döntőn mérik össze ere­jüket. Az is változás, hogy az irodalmi színpadok ezúttal öt­perces színjátékokkal vehet­nek csak részt a játékban. Az is bizonyára a műsor előnyé­re válik, hogy az irodalmi színpadok számára ezúttal csak a humor jegyében fogant művek előadására nyílik mód. A komoly, vagy sokszor ko­mor hangvételű oratóriumok ugyanis a tapasztalatok sze­rint nem váltak a mozgalom igazi propagátoraivá, az érde­kesebb, vonzóbb, könnyebb műfajok mellett. Euripidész i. e. 431-ben .Irt tragédiájának témáját feldol­gozta Seneca az i. e. első sza­zadban, majd Corneille 1635- ben. A XVIIÍ. században Lui­gi Cherubini írt belőle ope­rát. Néhány évvel ezelőtt ez­zel az operaszereppel aratott fergeteges sikert Maria Cal­las az epidauroszi színházban. zönként cserélik benne a filmet- Az így készült fény­képek alapján meg lehet ál­lapítani, hogy mi okozta a nagyfeszültségű vezetékeit, vagy antennák meghibásodá­gaitó bejelenti a társulatnak a játszandó darabokat, aztán a próbatábláról értesülünk, hogy ki, milyen szerepet ka­pott. .Ez az ő dolguk, már­mint a vezetőké. Egyébként minden feladatnak örülünk, mert szeretjük csinálni, amit vállaltunk- Szörnyű érzés szerep nélkül sétálgatni, sej- tegetni, hogy nem számíta­nak ránk. — Kedvenc szerepei? — Nagyon érdekes volt a Liliomfi Mariskáját eljátsza­ni két évvel ezelőtt Szolno­kon- Felnőtt fejje] ugyanazt, csaknem két évtizeddel ké­sőbb. Aztán nagyon szeret­tem még Marcsát, a Mágnás Miskából, Ilmát a Csongor és Tündéből, meg Eingruber Katit a Fejünk fplett a tető­ből. — Mit szeretne eljátszani? — Mindent. amit rámosz­tanak- Persze, hogy szeretem e a figurát, az csak később derül ki, amikor már meg­csináltam. — Férjezett? — Bor József rendező fe­lesége vagyok- De ennek nincs különösebb befolyása művészi tevékenységemre, a kapott szerepekre. — Magánemberként mj a kedvenc időtöltése? — Otthon lenni. Két éve kaptunk egy másfél szobás lakást- Rendet kell tartani. Szeretek lemezeket hallgatni, emberekkel találkozni- Szol­nokon nagyon sok barátunk van. Nemcsak szakmabeliek. Gyakran járunk össze. — Főzni szeret? — Csak a nagyon egyszerű ételeket- Például pörköltet, levest- Húslevest, sok zöld­séggel, s menet közben kós­tolgatni. — Milyen gazdag a ruha­tára? — A közhiedelemmel el­lentétben — persze vannak kivételek — a színésznő is úgy öltözködik, mint minden­ki más- Praktikusan- A nad­rágot, a farmert és ^pulóvert szeretem- Ha premier van, esetleg beöltözöm egy esté­lyibe, de inkább csak szokás­ból. ÍME AZ „IRIGYELT” SZÍNÉSZNŐ. Olyan, mint minden más asszony és lány- „Csak” azzal a különb­séggel. hogy ő olyat is tud, amit más nem, és, hogy szá­mára, a titok megoldása a következő művészi feladat. Néhány évvel ezelőtt egy községi könyvtárban bosszan­kodó agronómussal találkoz­tam. Keresett egy ritka szak­könyvet, de se a könyvtárban, se a megyeszékhely könyves­boltjában nem lelte. Most utazzék Pestre, dologidőben, hogy fe'kutassa? Dohogva távozott, a könyv­táros pedig nem figyelmez­tette arra, hogy könyvtárközi kölcsönzés is létezik, el le­hetne kérni az áhított mun­kát az Országos Mezőgazda- sági Könyvtártól. Talán ma­ga sem tudta, s ha mégis, visz- szarradt a levelezés többlet- munkájától. Különben sem tartozott ugyanabba a háló­zatba a két könyvtár, ha kül­dik a könyvet, szívességből te­szik, kérdés, hajlandók-e rá... Ilyen és hasonló eset nem egyszer fordult elő. Többek közt ezért született áz 1976- os törvényerejű rendelet: hogy létrehozza az egységes könyv­tári rendszert, s ezzel lehető­vé tegye, hogy minden ma­gyar állampolgár hozzájusson a számára szükséges könyv­höz, bárhol él is az ország­ban. De mielőtt erről szólnánk, vessünk egy pillantást vissza­felé. A magyar könyvtárügy a felszabadulás után indult lendületes fejlődésnek, igye­kezvén mindenütt megterem­teni az olvasás lehetőségét. A korábbi előzmények egye­netlenek voltak; egyes fal­vakban a földműves egyesü­letek hoztak létre könyvtá­rakat (Veres Péter is a bal­mazújvárosi Földműves Egylet könyvtárában ismerkedett meg a világirodalom remekeivel); némely üzemben a szakszer­vezetek létesítettek olykor gaz­dag gyűjteményeket; egy-egy nagy múltú iskola valóságos tudományos könyvtárat mond­hatott magáénak, míg igen soknak semmije sem volt; Bu­dapesten Szabó Ervin meg­teremtette a korszerű váro­si könyvtárt, de a legtöbb vá­rosban legfeljebb kölcsönző­helynek nevezhető kis könyv­tár működött, ha létezett egy­általán, s azt is csak keve­sen használhatták. A felszabadulás után az el­ső cél az volt, hogy minden helységben, s minden munka­helyen alakuljon közművelő­dési könyvtár. De ezek még mindig elszigetelten működ­tek, s olykor szegényes állo­mányuk az igényes olvasó­kat nem elégítette ki. Ezen az állapoton segített az 1956-os 5. számú törvény­erejű. rendelet: megteremtet­te a hálózatokat, a hasonló feladatú intézmények szer­vezetét. A hálózatok központ­ja fejlett, nagy könyvtár volt, mely segítette a hálózat tag­jait (a beszerzés, katalógus­készítés terén), és kölcsönözte a szükséges könyveket a há­lózatba tartozó intézmények olvasóinak. Csakhogy megtörténhet, s az igények növekedésével mind gyakrabban meg is történik, hogy az olvasónak olyan mű­re van szüksége — főként szakmunkák esetében —, amely az adott hálózatban nem lel­hető fel. És a kutatómun­kát folytató (vagy a gyakor­lati munka mellett kutatás­sal is foglalkozó) szakembe­reknek nemcsak könyvekre van szükségük, hanem folyó­iratcikkek kópiáira, idegen nyelvű tanulmányok magyar fordítására, irodalomjegyzé­kekre stb. Mindezeket rendszerint csak a szakkönyvtár tudja megad­ni. mégpedig az, amelyik az adott szakterület alapkönyv­tára, s mint ilyen, gyűjti a téma teljes hazai irodalmát, úgyszintén a legfontosabb kül­földi műveket; új beszerzé­seiről pedig kiadványokban tá­jékoztatja az érdekelteket. Ezután minden szakterület alapkönyvtárának kötelessé­ge lesz, hogy minden úton- módon segítse a hozzáforduló­kat. Az egységes könyvtári rend­szerbe valamennyi hálózat (tanácsi, szakszervezeti, me­zőgazdasági, műszaki, orvo­si, pedagógiai stb.) beletar­tozik. S a másik hálózat va­lamelyik könyvtárának va- ’amelyik olvasóját ellátni már kötelesség, s nem csupán jó­indulat kérdése. (A jóindulat eddig sem hiányzott, a veszprémi Vegyipari Egyetem könyvtára pl. nevezetes volt arról, hogy minden hozzáfor­dulónak rendelkezésére állt, de megeselekedték ezt más könyvtárak is — ha egyálta­lán eljutott hozzájuk a ké­rés.) Természetesen, nem elég arról gondoskodni, hogy min­den kért könyv, minden ol­vasóhoz szervezeti akadályok nélkül eljuthasson: a tájékozta­tás nem kevéssé fontos, hiszen az olvasóknak arról is értesül­niük kell, hogy a számukra szükséges vagy vonzó téma­körben milyen művet talál­hatnak, milyen kiadásban és milyen nyelven. Mindez az összehangolt feltáró tevékeny­ségen. a bibliográfiai munkán, s a tájékoztató könyvtároso­kon múlik ám az egységes könyvtári rendszerben ez a feltáró tevékenység is köny- nvebbé, összehangoltabbá vá­lik. A cé\ hogy mindenkihez el­jusson a mű. amit „neki ír­tak”. Hogy se a bevezetőben említett agronómus. de más se csapja be az ajtót. Ellen- xezőleg: örömmel és bizalom­mal nyissa, tudván, hogy nem távozhat kielégítetlenül B. É. | Melina Mercouri új szerepeiben Sulyok László < u Erdei ölvényeken hala- doz a kis csapat, lassú, lopakodó menetben, ke­rül minden lakott helyet, járt utat. BARABÁS TIBOR regénye nyomán írta CS. HORVÁTH TIBOR, rajzolta: ZŰRÁD RR.nO Mai tévéajánlatunk Ki mit tud — menetrend Villámok fényképezésére alkalmos fényképezőgép é

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents