Nógrád. 1976. november (32. évfolyam. 259-283. szám)

1976-11-27 / 281. szám

Készülnek a kőiIséf» vetések Tanácsok a tanintézetekért Mai tévéajániaiunk Megyénk községeiben im­már gyakorlattá vált, hogy s tanácsok nem kezelik mel­lékesként az isko'ák anyagi, tárgyi feltételeinek biztosí­tását. Sok helyen vallják igen helyesen azt a nézetet, hogy a jé kommunális el­látás szükséges, fontos egy- egy községben, de a járda­építést nem helyezik elébe az iskola anyagi ellátásának. Az egyik nagyközségi ta­nács elnökével beszélgettem erről a kérdésről. Azt mond­ta — ez a jellemző megyénk­re —, hogy az iskola fejlesz­tését, tárgyi feltételeinek ja­vítását a lakosság igényli: s talán azért sincs ennél köz- érdekűbb kérdés egy köz­ségben. mert a gyermekeken keresztül valamilyen formá­ban mindenki érintett a prob­lémák megoldásában. Az iskoláik, óvodák veze­tői és a tanácsok egymásra vannak utalva, s ezért nél­külözhetetlen számukra a leg­szorosabb együttműködés. A körülményeket helyesen mér­legelő tanintézeti vezetők jól látják: a helyi tanácsoknak meghatározó szerepük van az anyagiakat tekintve, a tan­testületeknek is létérdeke, hogy ezt tudomásul vegyék é«? mindenkor keressék az összhang kialakítását, annak lehetőségeit. Az 1971-es tanácstörvény életbelépése után jó ideig a tanácsok és az iskolák félve közeledtek egymáshoz. Tel­jesen gyakorlatlanok voltak: olyan feladatokat kellett meg­oldani, amelyekkel korábban nem találkoztak. Az isko­láknál attól féltek, a közvet­len tanácsi fenntartás azzal jár, hogy a*, anyagi támoga­tás, a fenntartás csorbát, szen­ved. A gyakorlat azonban azt igazolta, hogy a kölcsönös félelem nem volt indokolt. A jó együttműködés eredménye­ként megyénkben sokat fej­lődtek a tanintézetek, javult a felszereltségi szint, a szem­léltetőeszközökkel való el­látottság, gyarapodtak a tan­termek. a tornatermek stb. Ezekről a kérdésekről azért szóltunk újra, mert valameny- nyi községben most készítik a költségvetést. Ágazatonként munkálják ki, hogy melyik intézmény, milyen összeget használhat fel működéséhez 1977-ben. Általában a fej­lesztés, a gazdálkodás legna­gyobb téte'e az oktatási in­tézmények fenntartása. Mint eddig, a lakosságnak a ta­nácsról kialakított ítéletében döntő lesz 1977-ben is, hogy az iskolák, óvodák működé­sét mennyire sikerül biztosí­tani. Világos, hogy az intézetek fejlődése, az előrehaladás a te’epülés közvéleményé­nek elégedettségét vált­ja ki, a bajok, hiányossá­gok, a gondatlanság viszont az elégedetlenséget. Mielőtt tanácsülés elé terjesztik a tanácsi költségvetést vala­mennyi településen, érdemes lesz újra átgondolni, hogy a feladatok megoldását jól rang­sorolták-e? Ott, ahol az isko­lák dologi ellátottsága ala­csonyabb szintű, a költségve­tésben nagyobb összeget kell biztosítani Ezt az igényt meg­követeli az a tény, hogy az oktatásban jelentkező prob­lémák megoldása az égés? lakosság érdeke. Természetesen ezenkívül azt is világosan kell látnia vala­mennyi tanácsi vezetőnek, hogy saját munkája elvégzé­séhez nem nélkülözheti azt a segítséget, amelyet egy-egy te­lepülésen a legjelentősebb ér­telmiségi csoporttól, a pe­dagógusokba' kaphat. Néhány községben az iskolák tata­rozása mellett gondoskodni kell majd a szolgálati laká­sok karbantartásáról is. Hi­szen kevés pályázó nevelő ré­szére tudunk" még a megyé­ben elfogadható szolgálati la­kást biztosítani. Ennek ter­mészetesen az a következmé­nye, hogy egyre jobban sza­porodik a képesítés nélküli nevelők száma, ami termé­szetszerűen javítja az eddigi szakórák arányszámát. Azokban a községekben, ahol a tanács és a taninté­zet között jó a kapcsolat, is­merik a település problémá­it, nem lesz gond a jó költ­ségvetés elkészítése. Ebben az esetben a tanács maximáli­san biztosítja a tanintézet mű­ködéséhez az anyagiakat, az iskolák pedig — ismerve a költségvetési lehetőségeket —, nem lépnek fel irreális kö­vetelményekkel. — s — ó 22.1o: 451° Fahrenheit. Régen gyakran használták a Fahrenheit-fokot a hőmérsék­let mérésére; ma leginkább csak Angliában és Ameriká­ban használatos, bár a régi hőmérőkön még leolvasható. E szerint a viz fagypontja 3-2 F°, forráspontja pedig 212° Fahrenheit. A 451° tehát több mint kétszáz Celsius-fokos hő­mérséklet. A Ray Bradbury fantasztikus regényéből ké­szült angol film 1966-ban ké­szült. Rendezője a francia új hullám egyik kiváló ren­Ül A Kossuth Könyvkiadónál látott napvilágot a Mit kell tudni... ? sorozatban a „Mit kell tudni az SZKP XXV. kongresszusáról?’’ A kis köte­tet Nemes János írta. Dr. Bartus Imre és dr. Kilényi Géza közös munkája a „Min­denki Jogi Kézikönyve”, sok hasznos, gyakorlatias tanács­csal. „A mezőgazdasági ter­melőszövetkezeti mozgalom Magyarországon” című köte­tet Fazekas Béla írta. Meg­jelent az „Esztétikai olvasó­könyv”, az új, átdolgozott ki­adás szöveggyűjteményét Kis Tamás szerkesztette. Martos István könyve „A szocialista iparvállalat és a világpiac.” Most került a könyvesboltok­ba a „Szövetkezetpolitikai kérdések” című kiadyány, va­lamint a Hazafias Népfronttal közös gondozásban megje­lentetett „Családi életre ne­velés a szülői házban és az iskolában” Gaál Erzsébet és Ortutay Zsuzsa tollából. A Gondolat Könyvkiadó új­dezőegyénisége. Francois Truf­faut, akinek első je'entkezé- se, a Négyszáz csapás e stí­lus alapfilmje lett. A magyar nézők több francia film ren­dezőjeként ismerhették meg; ő rendezte a Jules és Jim, a Bársonyos bőr. a Kifulla­dásig című filmeket. Ez a ve­títésre kerülő utópisztikus mű egy különös városban játszó­dik, ahol a tűzoltók nem a tűz eloltásával foglalkoznak. Képünkön: November 27., szombat, 13.53 órakor: Mr. Lewisham és a szerelem c. angol tv-film, IV. rész. donságai közül említsük meg Molnár Antal érdekes esszé­kötetét, címe: „Eretnek gon­dolatok a muzsikáról”. Meg­jelent James Stenley Hey: „Rádiócsillagászat”, s újabb, átdolgozott kiadásban a „Sí­rok, csontok, emberek, Ember­tan a régészetben” című mun­ka, Kiszely István tollából sok érdekes képpel. „Magyar gyógyszerek — magyar kuta­tók” a címe Hajduska István könyvének. Az orosz és a szovjet-orosz irodalmat mu­tatja be 1890-től napjainkig Bakcsi György könyve, a „Forradalmak, háborúk, iro­dalom.” Az Európa Könyvkiadó A világirodalom remekei so­rozatban megjelentette Louis Aragon: „Az omnibusz uta­sai” című kétkötetes regé­nyét. Augustin Buzura re­gényíró könyve „A hallgatás arcai”. Bűnügyi regény Tom Wittgené ;, Magánélet” cím­mel. Sokadik kiadásban lá­tott napvilágot Stendhal; „Vö­Zenei krónika Megindult az Országos Fil­harmónia gépezete Nógrád megyében. Az elmúlt napokban került sor az ifjúsági bérleti hangversenyek első előadásai­ra. Balassagyarmaton és Salgó­tarjánban az általános isko­lások részére a salgótarjáni szimfonikus zenekar adott koncertet. Az együttes Lgy óra a próbateremben címmel Beethoven V. szimfóniájának I. és IV. tételét mutatta be Virág László vezényletével. A művet részeinek boncolgatá­sával, próbaszerű elemzésé­vel Róna Frigyes tette hozzá­férhetővé a hallgatóság szá­mára, mind a balassagyarmati, mind másnap, a salgótarjáni fiataloknak. A középiskolás tanulók szá­mára a teljes Beethoven-mű- vet játszotta el a zenekar, me­lyet ezúttal Róna Frigyes kar­nagy vezényelt. A középisko­lai hangversenyeket Szegedi Anikó zongoraművésznő sze­mélyében, kitűnő előadómű­vész tette teljesebbé, aki Haydn D-dúr zongoraversenyét játszotta a zenekarral. X , Megvédte „Aranykoszorú diplomával” fokozatát a salgó­tarjáni bányászférfikar. No­vember 21-én Budapesten, a Fővárosi Művelődési Házban négy kórus részvételével mi­nősítő hangversenyen vettek részt a salgótarjáni dalosok. A rendkívül erős mezőnyben jól helytálltak a salgótarjániak, s a harminctagú együttes nagy közönségsikert aratott. Amint, az elért fokozat is tükrözi, a zsűri is elégedett volt a pro­dukcióval, melynek tagjai Nagy Olivér zeneakadémiai tanár, Kalmár Márton főisko­lai tanár és Lénárth Elek, a Népművelési Intézet főmun­katársa voltak. Különösen nagy sikert értek el nyitószámukkal Bárdos Hej, igazítsad című temperamentu­mot igénylő művének tüzes előadásával. Megbízható, jó előadásban énekelték Pecci Hűség és, Kodály—Ady Fel­szállóit a páva című kórus­művét. Programjuknak két zárószámával, Júhász Kavarog a forradalom és Ortega chi­lei zeneszerző El pueblo uni- do című dalával kirobbanó sikert ért el mind az együt­tes, mind annak vezetője, Vi­Művészlemezek az ünnepekre Az év végéig ismét több újdonsággal gazdagodik a ha­zai művészlemezek választé­ka. Az újdonságok sorában külön érdekességnek számít, hogy a hanglemezgyártó vál­lalat a világon először adja ki Haydn „Aki hűtlen, pórul jár” című kétfelvonásos vígope­rájának lemezváltozatát. Emellett további Haydn- albumok kiadása is várható a közeli hetekben: Kocsis Zol­tán, Lantos István, illetve Fal­vai Sándor és Szegedi Anikó előadásában már elkészült a klasszikus zeneirodalom nagy egyéniségének összes zongora­műveit tartalmazó sorozat két legújabb albuma. Külön érdekességnek szá­mít nemzeti drámairodalmunk egyik legjelesebb alkotásának, Katona József Bánk bánjának teljes prózai felvétele. Ezzel a hazai mikrohanglemez-gyár- tás történetében először jele­nik meg teljes prózai drámai mű hanglemezen. A felvétel a Nemzeti Színház művészeinek közreműködésével, Marton Endre rendezésében készült. Hamarosan az üzletekbe ke­rül első európai hírnevű mu­zsikusunk, a 400 éve elhunyt, Bakfark Bálint lantművész és zeneszerző alkotását tartalma­zó második lemez is, amelyen Benkő Dániel előadásában hangzanak el a török hódolt­ság idején keletkezett párat­lan szépségű melódiák. Ugyan­csak zenetörténeti érdekesség­nek számít a „Kollégiumi zene Magyarországon” című hang- lemezú j donság. Űjabb lemezzel mutatkozik be a Camerata Hungarica is: Czidra László vezetésével és a Primavera énekegyüttes közreműködésével készült, a „Reneszánsz zené gyöngysze­mei” című felvételükön Las­so, Dowland, Pretorius, és más reneszánsz szerzők mű­vei szólalnak meg. Szintén a karácsonyi lemezválasztékot gazdagítja a kortárs zene­szerzők műveit, alkotásait tar­talmazó sorozat legújabb le­meze, amelyről Láng István műveit ismerhetik meg a ze­nekedvelők. 4 NÓGRÁD 1976. november 27., szombat Pályaválasztási vetélkedő Balassagyarmaton rág László, valamint Virág Lászlóné zongorakísérő és Pálteki Elemér, aki ütőhang­szeres közreműködésével tet­te teljesebbé a sikert. X Kétnapos vendégszereplés­re utazik Hajdúszoboszlóra a salgótarjáni pedagóguskórus november 27-én, s szombaton közös hangversenyen lépnek fel a ceglédi és hajdúszobosz- lói pedagóguskórusokkal. A három, pedagógusokból álló együttes az évad folyamán Cegléden és Salgótarjánban ismétli meg közös hangverse­nyét. V. L. A Nógrád megyei pályavá­lasztási hetek záróakkordját jelenti a november 30-án megrendezésre kerülő pálya­választási vetélkedő a balas­sagyarmati Mikszáth Kálmán Művelődési Központban. A döntőben a balassagyarmati, rétsági és szécsényi járás, va­lamint Balassagyarmat város legjobb eredményt elért he­tedikes úttörőőrseinek három­fős csapatai mérik össze tudá­sukat. Az elővetélkedők után Balassagyarmatról a Dózsa, az Ifjúság és a Bajcsy úti Ál­talános Iskola, a balassagyar­mati járásból a dejtári, c?er- hátsurányi, berceli, a szécsé­nyi járásból az endrefalvi, a szécsényi II., Rákóczi Férenc, és Mikszáth Kálmán, a rétsá­gi járásból a romhányi, diós- jenői és a nézsai általános is­kola diákjai jutottak a dön­tőbe. O U BARABAS TIBOR regénye nyomán írta CS HORVATH TIBOR. rajzolta: ZÓKAD ERNŐ rös és fekete” című világhírű regénye. Ismét kapható Alexandre Dumas regénye, „A régens leánya.” A Száza­dok — emberek sorozatban látott napvilágot Robert Jor­dan életregénye, a világ leg­nagyobb karikaturista művé­széről, Daumierről. A Mo­dern könyvtár új kötetei: a „Nászút Konstantinápolyba”, „Irmtraud Morgner regénye” és az „Eső veri, szél fújja Cso- da-Télumée-t”, Simone Schwarz-Bart könyve. A vi­lágirodalom remekei 6. so­rozatában jelent meg Fran­cois Mauriac két híres regé­nye, a „Viperafészek” és „Az éjszaka vége”; a kötethez Gyergyai Albert írt utószót. A Századunk mesterei sorozat új kötete „Az üstökös”, Leo- nyid Leonov regénye. A vi­dám könyvek kedvelőinek szerez örömet P. G. Wodehou- se „Nyári zivatar” című kis­regénye. A Móra Ferenc Ifjúsági Könyvkiadó a Természetbú­várok könyvespolca népsze­rű sorozatában megjelentet­te Leo Schneider könyvét, cí­me „Hogyan érzékelünk, Az ember és érzékszervei” Török Sándor gyermekregénye a „Falatka királysága”, Würtz Ádám illusztrációival. Feke­te István népszerű ifjúsági regénye, a „Tüskevár” ez al­kalommal 11. kiadásban lá­tott napvilágot, az ungvári Kárpáti Kiadóval közös gon­dozásban. A kisebbeknek sze­rez örömet egy új panoráma­képeskönyv Robin Hoodról. Képes mesekönyv a „Jó éjsza­kát, Maci!” Szövegét Bálint Ágnes írta, a bábtervek Kö­bér Tibortól származnak. Űjabb kiadásban jelent meg „Az ezeregyéjszaka legszebb meséi”. Fazekas László és Gaál Éva közös verses-képes • könyve „A szökevény lég­gömb”. Kuprin elbeszéléseit tartalmazza a Szántó Piroska illusztrációjával megjelent kis kötet, a „Már tudok olvasni!” sorozatban. Robert Leeson ifjúsági regénye a „Rabszolga­hajón”. Megjelent a „Kiber­netikai kisenciklopédia”, Viktor Pekelisz munkája. Gyermekregény a „Csöpp Mat­ten és a fehér kagyló”, Benno Pludra tollából. A Képes Tör­ténelem sorozatban látott napvilágot a „Polgárháború Észak-Amerikában 1861— 1865”, R. Szabó Jenő mun­kája, s újabb kiadásban a „Lángoló világ”, a második világháború története, D. Ma­jor Klára tollából — mindkét kötet gazdag illusztrációs anyaggal. Tanuljunk könnyen, gyorsan tuvolázni Luc Amion professzor új, vizuális módszert dolgozott ki a fuvolajáték helyes tech­nikájának könnyebb elsajátí­tására. A „fényfuvola” valójá­ban egy fényoszlop, amelyen megjelenik a helyes ujjtartás képe. A professzor speciális fuvolán játszik: a „fényfuvo- lát” néző tanítványnak úgy kell ujját a hangszerre he­lyeznie, ahogy a professzor játékát reprodukáló fényfuvo­la mutatja. Egy másik készü­lék vizuálisan mutatja, ho­gyan kell lélegzetet venni a helyes játékhoz. A módszert megfelelő szolfézstanfolyam egészíti ki. Franciaországban már számos zeneiskolában al­kalmazzák Luc Amion pro­fesszor módszerét.

Next

/
Thumbnails
Contents