Nógrád. 1976. november (32. évfolyam. 259-283. szám)
1976-11-21 / 276. szám
Közlemény A Minisztertanács tárgyalta ? Építőiparosok a Finn Köztársaság elnökének magyarországi látogatásáról Kádár Jánosnak, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága első titkárának és Losonczi Pálnak, a Magyar Nép- köztársaság Elnöki Tanácsa elnökének a meghívására Urho Kekkonen, a Finn Köztársaság elnöke november 17. és 30. között hivatalos látogatást tett a Magyar Népköz- társaságban. Kekkonen elnök és kísérete megismerkedett Budapest nevezetességeivel, látogatást tett a Láng Gépgyárban, a főváros környékén és a székesfehérvári Vörösmarty Termelőszövetkezetben. 'Urho Kekkonen elnök baráti légkörben ée a kölcsönös megértés szellemében beható eszmecserét folytatott Kádár Jánossal, az MSZMP KB első titkárával, és Loson- rzi Pállal, az Elnöki Tanács elnökével a magyar—finn kapcsolatokról és a két országot érdeklő nemzetközi kérdésekről. A fe'ek megelégedéssel állapították meg, hogy a Magyar Népköztársaság és a Finn Köztársaság hogyamá- nyosan ió, baráti kapcsolatai és sokoldalú együttműködése minden téren eredményesen fejlődik, s egyaránt szolgálja mindkét ország és nép érdekeit, valamint a nemzetközi béke és biztonság ügyét. Kifejezték készségüket, hogy továbbfejlesztik országaik kapcsolatait, politikai, gazdasági és kulturális téren. A felek megerősítették, hogy mind kétoldalú kapcsolataik fejlesztésében, mind nemzetközi tevékenységükben az európai biztonsági és együttműködési értekezlet záróokmányában foglaltakkal teljes összhangban járnak el. Örömmel állapították meg, hogy a Magyar Népköztársaság és a Finn Köztársaság kapcsolatai és együttműködése a különböző társadalmi rendszerű államok békés egymás mellett élésének jó példája. A tárgyalások során megvitatták a magyar—finn gazdasági és kereskedelmi kapcsolatok jelenlegi helyzetét. Megállapították, hogy a hosz- szú lejáratú ipari, gazdasági és műszaki-tudományos együttműködési egyezmény, valamint a kereskedelmi akadályok kölcsönös megszüntetéséről 1974-ben kötött egyezmény biztosítja a mindkét fél számára előnyös, széles körű gazdasági együttműködés fejlesztését. A felek ugyanakkor megá'- lapították, hogy még nem használták ki teljes mértékben a magyar—finn kereskedelmi forgalom növelésének és sokoldalúvá tételének lehetőségeit; ebből kiindulva erősíteni kell a gazdasági, kereskedelmi, ipgri és műszaki-tudományos együttműködéssel foglalkozó vegyes bizottságaik tevékenységét. Megállapodtak, hogy az áru- forga’om bővítésére és a gazdasági információcsere elősegítésére törekszenek, s hozzájárulnak a vállalatok kölcsönös kapcsolatainak fejlesztéséhez. A felek nagy figyelmet szenteltek a két ország hagyományos és gyümölcsöző kulturális kapcsolatainak, melyek szélesítésében jó eredményeket sikerült elérni. Egyetértettek azzal, hogy a kulturális kapcsolatok a két ország együttműködésének, fontos részét képezik. Készek továbbfejlészteni a kulturális együttműködést különböző területeken, ezzel is elősegítve az országaikra vonatkozó kölcsönös ismeretek további gazdagítását. Megállapítást nyert, hogy a magyar—finn vegyes bizottság fontos szerepet játszik a kulturális kapcsolatok továbbfejlesztésében. Jól szolgálják ezt a célt a Magyarországon és Finnországban megrendezett barátsági hetek, s mindkét fél támogatni kívánja ezeket a jövőben is. Elősegítik a kulturális és tudományos intézmények és szakértők tapasztalatcseréjét, az ösztöndíjas- cserét a humán- és alkalmazott tudományok kölcsönös érdeklődésre számot tartó területein. Az időszerű nemzetközi kérdésekről folytatott eszmecsere középpontjában a nemzetközi enyhüléssel, valamint az európai biztonsággal és együttműködéssel, továbbá az 1977. évi belgrádi találkozóval összefüggő kérdések állottak. Ezzel kapcsolatban Kádár János és Losonczi Pál nagyra értékelte Finnország békeszerető, aktív semlegességi politikáját, valamint a finn kormány és személy szerint Kekkonen elnök igen .értékes hozzájárulását a nemzetközi béke és enyhülés megszilárdításához és az európai biztonság és együttműködés ügyéhez. Kekkonen elnök kifejezte Finnország nagyrabecsülését Magyarország eredményes békepolitikája iránt. A felek egyetértettek abban, hogy az európai biztonsági és együttműködési értekezlet záróokmányának a megvalósításában jelentős haladást sikerült elérni. Megelégedéssel állapították meg, hogy az enyhülés az európai biztonsági és együttműködési értekezlet óta tovább folytatódik. Számos kétoldalú és sokoldalú javaslat született a záróokmány rendelkezéseinek megfelelő együttműködés szélesítésére, a különböző ajánlások végrehajtására. A felek üdvözlik az ENSZ európai gazdasági bizottságának ez év tavaszán elfogadott munkaprogramját, úgyszintén azokat a javaslatokat, amelyek a környezetvédelemmel, a közlekedéssel és az energiagazdálkodással • foglalkozó konferenciák megtartására vonatkoznak. A felek úgy vélik, hogy további erőfeszítések szükségesek az enyhülés folyamatának, az európai biztonsági és együttműködési értekezlet záróokmánya végrehajtásának elősegítésére. Kifejezték eltökéltségüket, hogy folytatják aktív, céltudatos tevékenységüket az európai biztonsági és együttműködési értekezlet által kitűzött célok megvalósításáért. Meggyőződésük, hogy a záróokmány rendelkezéseinek teljes alkalmazása fontos hozzájárulás a biztonság erősítéséhez, a kölcsönösen előnyös nemzetközi együttműködés fejlesztéséhez. Magyarország és Finnország kész elősegíteni, hogy az 1977-ben Belgrádban megtartandó találkozó eredményesen járuljon hozzá a Helsinkiben elfogadott dokumentumok további végrehajtásához, beleértve a jövőbeni közös erőfeszítéseket is. A felek kijelentették, hogy további lépéseket is tesznek a béke és a biztonság megszilárdításának elősegítésére. Arra törekszenek, hogy az enyhülési folyamat visszafordíthatatlanná váljék. Megállapították, hogy a fegyverkezési verseny folytatása növekvő veszélyt jelent a világbékére és az emberiség jövőjére. Egyetértettek, hogy a politikai enyhülést ki kell egészíteni katonai enyhüléssel. Ez következetes és határozott intézkedéseket követel a fegyverkezés korlátozása és a leszerelés területén. Hangsúlyozták a leszerelési tárgyalások eredményessé tételének szükségességét és kijelentették, hogy ezek végső céljának az általános és teljes leszerelést kell tekinteni. Ezzel kapcsolatban kifejezték reményüket, hogy a stratégiai fegyverzet korlátozásáról folyó szovjet—amerikai, és a Közép-Európában levő fegyveres erők és fegyverzet kölcsönös csökkentésére irányuló bécsi tárgyalásokon, valamint a genfi leszerelési bizottságban mielőbb eredményeket érnek el. Támogatják a leszerelési világériekezlet összehívását, s úgy vélik, hogy az ENSZ közgyűlésének rendkívüli ülésszaka előrelépés lehet ebben az irányban. Támogatják nemzetközi egyezmény kötését az erőszakról való lemondásról a nemzetközi kapcsolatokban. A felek hangsúlyozták a nukleáris fegyverkezés, a nukleáris és más tömegpusztító fegyverek elterjedését, valamint az új típusú tömeg- pusztító fegyverek kifejlesztését és gyártását megakadályozó intézkedések jelentőségét. Ilyen intézkedés lehet, többek között, az atomsorompó egyezmény egyetemessé tétele és garanciális rendszerének megerősítése, a stratégiai nukleáris fegyverek korlátozása és a nukleáris kísérletek teljes betiltása. Má? nemzetközi kérdések ről szólva a felek kölcsönösen megállapították, hogy a nemzetközi politikában tapasztalt pozitív fejlődés ellenén továbbra is aggodalomra ad okot az ingatag politikai hely zet a világ különböző pont jain. Az a véleményük, hogy tartós és igazságos béke a Közel- Keleten csak az ENSZ Biztonsági Tanácsának határozatai alapján érhető el oly módon, hogy Izrael kivonja csapatait az 1967-ben megszállt valamennyi területről hogy elismerik a palesztinai arab nép nemzeti és politikai jogait és tiszteletben tartják valamennyi közel-keleti állam jogát a független létezéshez és fejlődéshez, biztonságos és elismert határok között. Támogatják a közel keleti válság rendezésével foglalkozó genfi konferencia összehívását. A felek megvitatták a ciprusi helyzetet is. Ügy vélik, hogy a ciprusi kérdést békés úton, tárgyalások révén kell megoldani, a Ciprusi Köztársaság szuverenitásának, függetlenségének és területi egységének tiszteletben tartásával. A felek kifejezték mélységes aggodalmukat az afrikai déli térségben alakult helyzet miatt. Remélik, hogy Zimbabwe és Namíbia lövőjét érintő tárgyalások lehetővé teszik a békés rendezést és a többség hatalmának megteremtéséhez vezetnek, a szabadságukért harcoló afrikai népek számára elfogadható módon. Elítélik a Dél-afrikai Köztársaságnak az ENSZ ismételt felhívását semmibe vevő, kíméletlen fajüldöző politikáját, amelyet a törvénytelenül megszállva tartott Namíbiára is kiterjesztett. A felek nyomatékosan hangsúlyozták av. ENSZ fontos szerepét a világbéke biztosításában. Kifejezték készséelönyben Pro domo: A Minisztertanára den esetben háromévi adótárgyalta az ellátatlan területeken működő szolgáltató kisiparosok és kiskereskedők helyzetét, adózását. Erről szól alábbi kommentárunk. A kormány nagyon praktikus és lényegbevágó intézkedése teljes mértékben indokolt. Adókedvezményekkel serkenti a kisiparosok bizonyos köreit a lakosság igényesebb, teljesebb kiszolgálására. Erről döntött többek között csütörtöki ülésén a Minisztertanács. A panaszok, észrevételek serege rohamozza mindmáig az államigazgatás illetékeseit, joggal kifogásolva, hogy vannak helyék, ahol majdnem- hogy hiányoznak a javító-, tatarozó-, lakasszerelő kisiparosok. Különösen a kisebb városok, községek helyzete nátrányos, de egész megyék is „ráncolhatják a homlokukat”, különösen a viszonylag kisebb iparral rendelkező. Hajdú, To'na, Somogy, Szabolcs, Zala és mások. Es tessék a Balaton mellett, vagy a Dunakanyarban, avagy Budapesten hivatásos kőművest, vízvezetékszerelőt találni renováláshoz, korszerűsítéshez, hétvégi üdülésre szánt házak építéséhez?! Fusizóba inkább belebotlik az ember, és fizetheti a méregdrága, bizonytalan minőségű, garantálatlan munkát. A kialakult helyzet miatt egyformán volt és van pana- szolnivalója a magánembernek, a népgazdaságnak és az államigazgatásnak. A helyzetet azonban nem lehet állami parancsszóval javítani — csak a gazdasági ösztönzés segíthet, mint máshol is. A kormány kiterjesztette a bővített adókedvezményeket — elsősorban az építőiparosokra, valamint a rosszul ellátott területeken dolgozó, vagy munkát kezdő szolgáltató iparosokra, magánkereskedőkre. Az illetékes tanácsi szervek Javaslatára a községek, városok ellátatlan területein lakossági szolgáltatásra vállalkozó kisiparosok és kereskedők háromévi adómentességet kapnak. A lakáskarbantartást végző iparosokat .mingüket, hogy tovább erősítik az ENSZ hatékonyságát a nemzetközi problémák megoldásában, az alapokmánynak megfelelően. A felek örömmel állapították meg, hogy a megvitatott kérdésekben álláspontjuk azonos vagy közel áll egymáshoz. Mindkét fél kifejezte elégedettségét a tárgyalásokon elért eredmények felett. Kölcsönösen kifejezést nyert az mentesség illeti meg, egyidejűleg ezeknél 48 000 forintról 00 000 -forintra emelték az adómentes jövedelem összeg- natárát. Az adókedvezmények általában olyan tevékenységet érintenek, amelyek a lakosság ellátását szolgálják. így a háromezernél kisebb lék - számú községben dolgozó szolgáltató kisiparosok, magán- kereskedők a mostani 60 000 forint helyett 80 000 forint jövedelemig 60 százalékos, az ötezernél, 'vagy ennél nagyobb lélekszámú községekben 20 százalékos adókedvezményben részesülnek. A szakmunkástanulók után járó kedvezményt, az eddigi 15 százalékról 20 százalékra emelték. Szép számmal vannak magánkereskedők, akik elsőrendű lakossági szükségletek kielégítése érdekében szolgálnak, kereskednek. Ilyenek a vegyesboltosok, zöldség- es gyümölcsárusok. A legfontosabb érdek a jó ellátás. Éppen ezért az egész eddig ismertetett rendelkezés hatályba lépésétől, 1977-től az említett kereskedők szintén kedvezményes adókulccsal adóznak. A kedvezményes adó alkalmazásának jövedelmi határösszegét 60 000-ről 100 000 forintra emelték. Az adóátalány megállapításának módosított rendje valószínűleg újabb ösztönzést ad a lelkiismeretesebb munkára. Az új rendelkezés itt az eddigi 80 000 forintos jö- védelemhatár helyett 100 000 forintos határt jelölt ki. Annak érdekében, hogy minél több családtag is segítsen a kisiparosoknak, magánkereskedőknek, az adóátalányt többé nem befolyásolja a családtagok foglalkoztatása. Egyszerűsít és munkabiztonságot nyújt az, hogy az adóátalányt a jövőben csak lényeges jövedelemváltozás esetében módosítják, az több éven át változatlan maradhat Egyszerűsítenek a könyvj vezetési kötelezettségen is. Röviden és vázlatosan eny- nyit lehet mondani egy várhatóan jó hatású rendelkezésről. Soltész István a meggyőződés, hogy a magyar vezetők és Kekkonen elnök találkozása jelentősen hozzájárult a két ország és a két nép baráti kapcsolatainak fejlesztéséhez. Urho Kekkonen köztársasági elnök meghívta Kádár Jánost és Losonczi Pált hivatalos látogatásra Finnországba később meghatározandó időpontban. A meghívásokat köszönettel elfogadták. (MTI) Kommentátorunké, Pálfy Józsefé a szó: A hét 4 kérdése f mi AZ EREDMÉNYE A ■ BELGRÁDI CSÚCSTALÁLKOZÓNAK? Bebizonyosodott, hogy a szovjet—jugoszláv kapcsolatok még szilárdaDbá tételéhez megvan minden feltétel. Leo- nyid Brezsnyev és vendéglátója, Tito ismételten megerősítette a két párt és a két ország közti kapcsolatok alapelveit: a szuverenitás, a függetlenség, az egyenjogúság, a belügyekbe való be nem avatkozás egyformán ezek közé tartozik. Érdemes idézni a sajtóvisszhangból egyrészta moszkvai Pravdát, amely rámutatott arra, hogy a Szovjetunió és Jugoszlávia a nemzetközi élet kérdéseiről vagy azonosan vélekedik, vagy nagyon közelálló álláspontot foglal el, másrészt a belgrádi politikát, amely arra utalt, hogy a két ország útjai a belső. fejlődést és a szocializmus építésének formáját tekintve nein esnek egybe, ez a tény viszont csak növeli a közös közlemény rendkívüli értékét. A világsajtót bejárta a Brezsnyev-pohárköszöntőből vett idézet és az a találó hasonlat, amely a nyugati propaganda „meséiben” a Szovjetuniót „Farkasnak”, Jugoszláviát pedig „Piroskának” titulálta... Csattanós válasz volt ez mindazoknak, akik mindenütt „szovjet veszélyt” látnak és Belgrádba is valamiféle „szovjet fenyegetést” éreznek ránehezedni. O MIÉRT SZÜLETETT ÚJ ALKOTMÁNY ALGÉRIÁBAN? A tizennégy éve függetlenné vált ország új belső fejlődés előtt áll, ennek megfelelően a világban is, minde2 NÓGRÁD — 1976. novembei 21-, vasárnapi nekelőtt az úgynevezett harmadik világban és az el nem kötelezettek között akar nagyobb súllyal fellépni. Nemrég ott jártam Algériában, és a vilaják (a megyék) főnökeivel, az FLN (az egyetlen párt) vezetőivel vagy éppen diákokkal, fiatal munkásokkal folytatott beszélgetések közben érezhettem: ez az év a politikai mozgósítás esztendeje Algériában. Júniusban már rendeztek egy népszavazást: akkor a 190 oldalas „Nemzeti Chartát” fogadták el a választók, most ennek sűrített, rövidített és alaptörvénnyé emelt változatát. Megtanultam, hány jelző illik az ország neve mellé: arab is, afrikai is, mohamedán áliamvallású is, ugyanakkor el nem kötelezett, és a harmadik világhoz tartozó. Személyes élményként még egy jelző kívánkozik ide: fiatal ország! Húsz-egynéhány éves politikusokkal, harminc- egynéhány éves gyárigazgatókkal, egyetemi tanárokkal találkoztam... S a fiatalságból adódik az is, hogy a népszaporulat terén ugyancsak gyarapodnak. Ma már 17 millióan vannak, pedig 1962-ben, a háború befejeztekor, 10 millióra fogyatkozott az a lakosság, amely másfél millió halottját siratta. S nem is szegény ez az ország: évi 50 millió tonna olaja, vagy éppen hihetetlen nagy földgáztartaléka (összesen 4000 milliárd köbméterre becsülik!) ■ megadja a fejlődés lehetőségét O MIÉRT ADTA BE A DEREKÁT A SPANYOL SZÉLSŐJOBBOLDAL? Való igaz, a Kortez-ban elsöprő többsége alakult ki az alkotmánymódosítás mellett. Az embernek az az érzése, hogy — túlszép a menyasz- szony! A „bunker”, vagyis a francoista szélsőjobboldal egy tekintélyes része egyszeriben belement volna abba, hogy a jövő évi választásokon egyenlő esélyekkel induljon vele szemben a kereszténydemokrácia, vagy a polgári baloldal? Alighanem az rejlik a fran- coisták látszólagos meghátrálása mögött, hogy biztosítékot kaptak: ezért azok a „szabad választások* nem lesznek anynyira szabadok... A választási rendszer, a választókerületek határainak megvonása stb. stb. a jobboldal javára fordíthatja majd a választások kimenetelét. S az is valószínű, hogy Suarez kormánya csupán a nem kommunista baloldalt engedi indulni. Az antikommunizmus árnya nem tűnik el Madrid felől a Kortez mostani szavazása után sem. MI IS AZ A „NATO- PARLAMENT”? Semmi esetre sem igazi parlament! A tizenöt ország parlamentjeiből amúgy meghívásos alapon toboroznak össze vagy 200 képviselőt, természetesen még véletlenül sem hívnak oda kommunistát (pedig a római és a párizsi törvényhozók között tekintélyes az arányuk!), hanem csupa olyan „megbízható”, a NATO céljaival messzemenően egyetértő politikus jön össze egyszer egy évben, aki előtt nyugodtan lehet beszélni fegyverkezési kiadások növeléséről, a szocialista országokkal szemben diplomáciai taktika és katonai stratégia kérdéseiről. Nem igazi parlament, mert döntéseket nem hozhat, nem is tartozik neki senki és semmi felelősséggel. Mi hát akkor? Jobbára csupán fórum, ahol újra meg újra el lehet mondani az atlanti propaganda szólamait, s az egészet úgy lehet tálalni, mint valamiféle „népképviselet” megnyilatkozását. Csak azért érdemes mégis odafigyelni, mert néha valóban előre elárulják a szószátyár képviselők, hogy mire is készülnek valóban a Pentagon és a brüsszeli NATO-központ vezetői. S például egy ajánlásban kifejezték hő kívánságukat: Spanyolország „a szabad és általános választások” után már küldjön ki parlamenti megfigyelőt a madridi Kortez, a „NATO-parla- ment” jövő évi ülésér?. Ami nyilvánvalóan Spanyolország leendő NATO-tagsága irányában tett lépés lenne. Vagy az sem volt érdektelen, hogy Nelson Rockefeller, az olaj- mágnás és republikánus államférfi miként is sürgette a „NATO-parlament” szónoki emelvényéről az iparilag fejlett tőkésországokat: alakítsanak ki egységes politikát az olajexportáló országokkal szemben!
