Nógrád. 1976. november (32. évfolyam. 259-283. szám)
1976-11-19 / 274. szám
Színházi esték Zs ugor/ uram, telhetetlen fösvény ember 166B — 1792. — 1976. A 25. Színház Zsugori uram előadásának három meghatározó fontosságú dátuma. Az első Moliére Fösvényének, vagyis az alapmű megszületésének, a második a Moliére-vígjáték Simái Kristóf iskolai pap általi magyarításának, a harmadik e kettőnek Örkény István szerinti együttes, mai átdolgozásának évszáma. Három szerző neve fémjélzi tehát ezt a színpadi vállalkozást, három teljesen más korban, homlokegyenest különböző körülmények között élő íróé. Moliére a francia abszolutizmus fénykorában, Simái a nagy francia forradalom, a magyar szellemi pezsdülés, a felvilágosodás idején, Örkény napjainkban, a fejlett szocialista társadalom építésének időszakában él, illetve alkot. A társadalmi formációknak e három fejlettségi szintje mindvégig jelen van az előadáson, s közben rendkívül érdekfeszítően és izgalmasan tárul fel az ember és a társadalom koronkénti viszonya, az egyes emberben munkálkodó jellemmeghatározó, alakító erők bonyolultsága, a hatásmechanizmusok éltetője és korlátja. A főszerepet ebben az előadásban látszatra Zsugori Zsugori uram „lovon" vágtat célja felé. uram és a pénz, a vagyon játssza, valóságban /viszont a A társadalmilag mindenkor de- ld°"ke.ntt és ■ személyenként produkciót -, s történetesen terminált ember s a pénz valtozo formában a kispolga- most, egy kollektivitásra épü- „csupán” annyiban, ameny- riság’ az esztelen harácsolás, lő színház esetében, nyiben befolyásolja az életét. a becsületes munkával — Kölönte Zsolt díszletei re- Bs ez a „csupán" még nagyon meSszerzatt javak ertelmet- mekül alkalmazkodtak az sokat jelent. A mai korban ,en, , íel asznalasanak gya- együttes játékhoz, a mű több- is. Amikor a társadalom fej- ollata- Kinevetjük Zsugori síkú tartalmához. Ugyanezt lődésének egyik fő kérdése- Pramat> vajon magunkra állapíthatjuk meg Szekulesz vé nem az anyagi javak lsnterunk-e, pontosabban ma- jucjit jelmezeiről is. Együtt megszerzése, hanem az anya- gu aa lsmerne'í-e azok, akik van mindegyikben Moliére, a gi javak emberi, személyisé- , ’ da ne™ ls ennyire vegle- magyar felvilágosodás és a get jellemző, alakító, értelmes .es orrnaoan , de tulajdon- mai magyar. társadalom szo- felhasználása vált. S az elő- _ePP®h ezt az életvitelt, ma- j^ása, ízlése, korfestő rajza, adásban e gondolat racioná- g,. aytaseszn'lehyt viszik to- Zsugori uramat Jordán Tabs végiggondolásra kénysze- Ya ’ taP^alla^ környezetük- mas játszotta a figurára, a rülünk, s felvetődik az élet en‘ mondanivalóra való tökéletes minőségének filozófiai kate- Iglódi István éleslátásáról, ráérzessél. Gyermekéit Fölgóriája, vagyis a „hogyan él- rendezői leleményéről csak dessy Margit, Gálán Géza és felső fokokban tudunk szólni. Marsek Gabi alakította meg- Stílusa a Brecht-i sz,nház ha- ragadó vitalitással. Remekelt gyományainak alkotó tovább- Zala Márk, Hídvégi Mária, fejlesztője, egyszerre har- Tardy Balázs és Papadimitriu sány nevetést fakasztó és bel- Athina is. És — nem köve- ső elgondolkodtatásra kész- tünk el szentségtörést —, ha tető játék. Szándékosan nem azt mondjuk: az egész társu- írtunk elé a víg jelzőt, mert lat. Sulyok László az előadás — híven a Moli- ére-i életműhöz, a vígság mellett rengeteg keserűséget és figyelmeztetést hordoz. S az embert úgy mutatja, amilyen: öregnek és fiatalnak, szolgának és uralkodásra termettnek, szépnek és csúnyának, szellemben, testben és lélekben egyaránt. És amikor ezt elmondtuk, még mindig nem tudtuk kifejezni azt a lényegi összetettséget, amelyel ez az előadás hordoz és aen a nézőben. A 25. Színház, melyet olyan nehezen fogadott be a szakma, a „hivatalos” színjátszás, lététől kezdve a kollektív színjátszás híve volt. Szükségszerűségét elsősorban nem a színészanyagban kell keresnünk, hanem a szándékban és az alapján történő megvalósulásban. A színház előadásainak vannak ugyan a szokásos munkamegosztás szerint jól megkülönböztethető személyiségei, a hangsúly jünk”- kérdése, amely társa- mégsem rajtuk, az egyeseken dalmi berendezkedés jellege van, hanem a közösségén, mellett függ a társadalmat Azon a kollektíván, amely megvalósító személyek tuda- művészt és technikai munka- ti, műveltségbeli szintjétől, társat egyaránt alkotó mó- ráhangoltságőtól egyaránt. Az dón magába foglal. Kit, miéletmód, a szocialista módon lyen szerep, fontosság illet élni gondolat problematikája meg az előadás tagadhatat- itt kap méltó súlyt a régmúlt- lan, végső sikerében, azt a ban keletkezett előadás ürü- hagyományokhoz szokott gon- pyén , , , .................. dolkodásunk nem tudja — e A 25. Színház mar szulete- , sekor arra vállalkozott, hogy színhaz eseteoen úgy erzem. élesztője és ébren tartója le- nem is baj — valóságában gyen a jelen társadalmi életé- felmérni- De —, minthogy ben felvetődő ellentmondások mincjen előadásnak vannak megoldási igényeinek es to- , rekvésének- A Zsugori uram felelősei es szereplői nem ennek a kiérlelt koncepciónak vonhatjuk ki magunkat az éregyik legkifejezőbb példája, tékrend alól, s ezzel máris a Mert ki tagadná _ és való- megszokotthoz tértünk, azok- jában tagadhatna —, hogy ma 6 ií élő valóságként üti fel fe- hoz a szempontokhoz, ama- jét, természetesen helyenként, lyek aiapján ítélünk egy-egy 4 NOGRÁQ — 19?ó. november 19., péntek j Művelődéspolitikai fórum Diósjenőn PÄRTHATAROZATOK, ál- zóra, és olyan gondolatilag iz- lami dokumentumok szólnak aaimas, a tenniakarás bizoE kérdés azért is figyelmet érdemlő, mert a nem magas a művelődés, a műveltség fon- nyosságát bemutató, élénk be- lélekszámú község lakói kötosságáról. A témát önálló és széígeíést, nem egy kérdés- züi közel 500-an ingáznak. S gyűjteményes kötetek elem- ben vitát folytattak, amely ebből adódik a felvetés: ezek zik tudományos pontossággal jelzi a műveltség emelésé- az utazó emberek hol műmeggyőzödés- nek igényét, aktualitását és velődjenek’? A munkahelyen, a cselekvés szükségességét. és tapasztalati sei, s mondhatni, hogy „visz- szaköszön” nap mint nap a folyóiratok, az újságok hasábjairól is. Hát ennyire fon- szólnunk, tos lenne a tudás, a művelt utazás közben, vagy lakóhe- KÜLÖNÖSEN KÉT felve- Ivükön? Hogy valamelyik hetett problémáról érdekes most lyen kell. az nem volt — és Mindkettő közér- nem lehet vita tárgya. A dekű. s olyan, amely a köz- „hol” kérdésben azonban meg- ség? Ennyire meghatározója ség határain túl is viták egész oszlottak a vélemények. Az életünknek? Hogy újból és sorára indítékot szolgáltató, egyik Tolmácson dolgozó fér- újbói emberek tízezreit meg- Az egyik kérdés tulajdon- fi számára szimpatikusabb a mozgatva, szellemi erejét fel- képpen „nem is kérdés”. Na- munkahelyen történő műve- használva hívjuk fel rá a tár- ponta 12 órát szedem a cu- lődés. mert odahaza, beleszákorrépát — írja a „nem kér- mítva a házi teendőket is. sok le- dező” —. s ez alatt szá- minden más jöhet közbe. Másadalom figyelmét? A Válasz csak egy hét: igen. A műveltség, az momra nincs művelődés, csak sik vélemény szerint otthon is ismeretek meg-megújító fris- cukorrépa van. Ennyi a köz- jó. mert a faluhelyi közösség sítése, az egyes ember és az lés. és — mint jeleztük, nem erősítését szolgálhatja. Abban kérdés, ettől elhatárolta ma- viszont mindenki egyetértett, hogy az utazás közbeni tanulás, művelődés —. közleegész közösség tudatának a társadalom fejlettségéhez va- gát írója —. mégiscsak kér- Ió igazítása az egyik legfon- dés. Felveti egyrészt a sza- tosabb téma. A fejlődés, a ha- bad idő problematikáját, más- kedésünk korszerűtlensege, ladás, az életszínvonal, az részt úgy éiezteti, mintha a mostoha körülményei miatt emberi lét magasat^» szintű művelődés és a munka között — lehetetlen, megvalósításának egyik — homlokegyenes ellentét, ősz- Természetesen ez a tanácsmert a mindennapokkal, a szeegyeztethetetlen ellentét kozás nem adhatott egyér- munkával. a termeléssel függ volna. A beszélgetés során telmű választ éppen a közműalapvető és meghatá- egyértelműen cáfolták meg a hozzászólók ezt a szembeállívan tást, és nagyon helyesen arra jó volt. hogy az elképzelése- mint a következtetésre jutottak, kot összegezze, és hangot ad- ahogyan nem előzmények és hogy a napi fizikai munkáéi- j0n a helyi pártvezetőség es nyilván nem folytatások nél- lenére is — amely nem min- állami vezetés törekvéseinek, művelődés- denkor jelent 12 órai cukorré- melyek a hazai össze rozó záloga. Nem új felismerésről szó. éppen úgy nem. küli a diósjenöi velődés egyik legproblematikusabb kérdésére. De arra közművelőpolitikai fórum sem, melyet a paszedést — nemcsak lehet- dési lehetőségek szélesítését közeli napokban rendeztek séges, de szükséges is az em- helyezte soron következő felber állandó, folyamatos mű- adatainak tengelyébe, velődése. Ami jelentkezhet a meg egy egesz napos, nagv szabású rendezvény látszatra lényegtelen, de nagyon is legkülönbözőbb például újság- és formában, könyvol MŰVELŐDÉSPOLITIKAI fórumot elvétve rendeznek mefontos összetevőjeként. A fórumra kevesen jöttek el a községből, de ez várható zi-, színház- és kiállításláto- hői tanácskozás rácáfolt az volt. Ma még kevesek mé- gatásban. és még számos más óvatoskodásra, s azt bizonyí- lyen érzett problémája a mű- módon, amelyre az adott te- tóttá, hogy az emberek igenis velődés és ennek politikája, lepülés művelődési viszonyai szeretnek beszélni — nyíltan 1-ehe- lehetőséget teremtenek.Komoly vita, véleménycsetelmiség és a munkások kép- re kerekedett az ingázó dől- sekről is. zettebbjei, eljöttek a találko- gozók művelődését illetően is. Akikre viszont joggal tett számítani, a helybeli érvágásban, tévénézésben, mo- gyénk községeiben. A diósje— ezekről a ma még sok helyütt kevésbé becsült kérdéS. L. _ Novemberi Jelenkor A pécsi folyóirat új száma valamint Futaky Haj na, Pé- ünnepi összeállítással köszön- czely László, Rába György és ti Csorba Győzőt hatvanadik Tüskés Tibor tanulmányát ol- születésnapja alkalmából. vashatjuk. A köszöntők után A köszöntő írások sorában az ünnepelt Csorba Győző új Arató Károly, Bárdosi Né- költeményeit találjuk, meth János, Bertók László, A folyóirat további részé- Bisztray Ádám, Galombosi ben többek között a Kolozs- László, Kalász Márton, Ká- váron élő Kántor Lajos: Em- rolyi Amy, Kiss Dénes, Makay béri képek, háttérrel című Ida, Pákolitz István, Pál JÓ- magyarországi útirajza, Kam- zsef, Takáts Gyula és Weöres pis Péter: Beremend című Sándor költeményét, Bertha riportjának befejező közle- Bulcsu,’ Fodor András, Kende ménye, Mészöly Miklós esszéi Sándor, Kormos István és és Csuka Zoltán jugoszláviai Thiery Árpád szépprózáját, jegyzetei kaptak helyet. Torkos szerepében Zala Márk jeleskedett. BAUABAS TIBOR regénye nyomán irta CS HORVATH TIBOR. rajzolta: ZÖRAU ERNŐ Grafikai kiállítás Pásztori Pásztó nagyközség Tanácsa és a Lovász József Művelődési Központ szervezéseben grafikai kiállítást nyitnak november 22-én Pásztón, a helytörténeti kiállítóteremben (ciszter kolostor). A grafikai tárlatot Csorba Géza. a Kulturális Minisztérium képzőművészeti osztályának vezetője nyitja meg. A grafikai kiállítás szervesen Illeszkedik azon törekvésekhez, amelyek Pásztó és környéke lakossága vizuális kultairáíá- nak emelését célozzák. A kiállítás ünnepi megnyitóján közreműködik a Lovász József Művelődési Központ kamarakórusa. Az Agria Bútorgyár Sál gól orrán ban Az egri Agria Bútorgyár és a salgótarjáni Jqzsef Attila megyei Művelődési \ Központ szervezésében az Agria Bútorgyár kiállítást nyit Salgótarjánban, a megyei . József Attila Művelődési Központ üvegcsarnokában november 22-én. A kiállítást Kormos Pál, az Agria Bútorgyár igazgatója nyitja meg. Az épülő Salgótarján lakossága érdeklődésére fokozottan igényt tarthat a kiállítás, hiszen évenként több száz csatád költözik új lakásba. Sok fiatal az otthonalapítás gondjaival küzd. A kiállítás a lakások berendezéséhez nyújt segítséget Mai tévéajánlatunk 17.00: Tízen Túliak Társasága. Az úttörő korosztálynak szóló . műsorra ezúttal a felnőtteknek is érdemes odafigyelniük. Zala megyében az úttörőparlament leendő színhelyén járt a kamera. Zaia megye úttörőéletével -ismerkedve ellátogatunk Zalaegerszegre, Kanizsára. Hallunk a játszótéri gondokról, a focikollégiumról- A zalai gyerekek kifejtik, kit tartanak érdemesnek arra, hogy az úttörő nevet viselje, s hogy szerintük mi e szó igazi tartalma.