Nógrád. 1976. november (32. évfolyam. 259-283. szám)

1976-11-03 / 260. szám

Az emberről való gondoskodást szolgálja K isterenyén járt unit A környezetvédelem nem lehet csak gazdasági mérlegelés tárgya A környezetvédelem té­mája különösen az utóbbi években a nemzetközi fi­gyelem középpontjába került. A nagyarányú ipari fejlődés, a vegyipari termékek felhasz­nálásának növekedése, a rendkívüli módon növekvő motorizáció és a gyors ütemű urbanizálódás nem kívánt mellékhatásként hazánkban és Nógrád megyében is jelen van a környezetszennyező­dés. Az a feladat, hogy ezek­nek a hatásoknak feltárjuk az okait, meggátoljuk az ártal­makat és a károk okozását, kidolgozzuk a megelőzést, il­letve a megszüntetés mód­szereit, feltételeit. Ezeknek a gondolatoknak a jegyében ta­nácskoztak Salgótarjánban annak a környezetvédelmi tájértekezletnek a részvevői, akik öt bányászmegyét kép­viseltek: Borsod, Heves, Ko­márom, Veszprém és Nógrád megy éjt. A Hazafias Népfront megyei környezetvédelmi bi­zottsága által kezdeménye­zett tanácskozás er'edményes- ségéhez nagyban hozzájárul­tak az MTESZ-hez tartozó Or­szágos Magyar Bányász és Kohász Egyesület bányász szakcsoportjának, valamint az Energiagazdálkodási Tudomá­nyos Egyesület megyei szer­vezetének szakemberei. A környezetvédelmi tájérté- kezlet résztvevői a hazai meddőhányók, salakhegyek környezeti szennyező hatásá­val, s ezeknek az ártalmak­nak a megszüntetésével fog­lalkoztak. E hulladékanyagok másodlagos nyersanyagként való hasznosításának össze­függéseit vizsgálva. A jelen­legi hazai helyzetet átfogó, s a környezetvédelem útjait és módszereit összefoglaló refe­rátumot igen hasznosan egé­szítették ki az erdészet, a víz­gazdálkodás, a közegészség- ügy és a társadalmi szervek környezetvédelmi feladatait bemutató előadások. A kör­nyezetvédelmi tájértekezlet sikerét nagyban elősegítette az a lehetőség, hogy a rész­vevő szakemberek megtekint­hették a Salgótarján körzeté­ben levő meddőhányók és salakhegyek károsító hatását, s a védekezés módszereit. A környezetvédelemmel foglalkozó szakemberek, tár­sadalmi aktívák fontos tanul­ságként vonták le, hogy a környezetvédelmet regionáli­san és rendszerszemlélettel kell kezelni. Mivel a környe­zetvédelem nemcsak gazdasá­gi mérlegelés tárgya, meg kell keresni azt a legjobb megol­dást, amely a legoptimálisabb az egyéni, csoport- és társa­dalmi érdekek egyeztetése szempontjából. A vállalati csoportérdek azt diktálja, hogy a termékeket a vállalat minél olcsóbban állítsa elő, s a rendelkezésére álló anyagi eszközöket a termelőberende­zések műszaki fejlesztésére fordítsa. A környezetvéde­lemhez fűződő társadalmi ér­dek viszont azt követeli, hogy a vállalatok létesítsenek költ­séges tisztító berendezéseket, amelyek viszont növelik a termékek önköltségét és ront­ják a vállalat versenyképessé­gét. A választás nem lehet más, mint az, hogy a környezetvé­delem érdekében minden le­hetségest meg kell tenni. A környezetvédelem fontosságát nálunk az is indokolja, hogy az emberről való gondoskodás — a párt politikájának meg­felelően —■ munkánk, terme­lő tevékenységünk közép­pontjában áll. Tevékeny szakcsoportok A Kisterenyei Egyesült Zagyvavölgye ÁFÉSZ terüle­tén négy méhész szakcsoport 132 tagja gondozza, ápolja a kaptárak lakóit. Munkájukat a méhek jó terméssel hálál­ják meg. A tervezett 404 má­zsa helyett az idén 526 má­zsa mézet értékesítettek a szakcsoportok. Jó munkáju­kat dicséret illeti. Ugyancsak megérdemli a jó szót a három nyúltenyésztő szakcsoport közel 400 tagja. Űk az idén 1545 kilónyi nyu­lat adtak át, melyeknek hú­sát jórészt exportálják. A nyúltanyésztők is túlteljesítet­ték tervüket. A zöldségtermesztő szak­csoport 22 tagja a lakossági ellátás javításáért tevékeny­kedik. Az idén mintegy 260 mázsa zöldség- és gyümölcs- féle került kertjeikből a boltokba. A korai salátától a paradicsompaprikáig mindent termeltek, s munkájukért, tet- ményeikért a szakcsoport­nak mintegy egymillió forin­tot fizettek ki. Tehát meg kell keresni azokat a megoldásokat, mód­szereket, amelyek alkalmazá­sa révén csökkenthetők a környezetvédelem költségei, ugyanakkor eredményesen tudunk védekezni az egyre termelődő ártalmak ellen. Így például már nemcsak kísérle­tek folynak a széntüzelésű erőművekből kikerülő per- nyehegyek, vagy a bányászat révén képződő meddőhányók, salakhegyek anyagának má­sodlagos nyersanyagként való alkalmazására. Igaz, ezek felhasználásának gyakorlati eredményei még nagyon kez­detiek. A sok millió tonna pernye, meddő és salak meny- nyiségéből csak minimális mennyiséget hasznosítanak út­építésben, a vízvédelemben, cement- és téglagyártásban. Akkor, amikor Franciaor­szágban például az évente képződő pernyemennyiség 95 százalékából autópályákat építenek. A külföldi tapasztalatok, s a hazai kezdeti eredmények érzékelhetően bizonyítják, hogy mind a bányászat fej­lesztését, mind a széntüzelés­re alapozott hőerőművek ter­vezését csakis a hulladékok tervezett hasznosításával le­het gazdaságosabban megol­dani. E hulladékok másodla­gos nyersanyagként való hasz­nosítását már a tervezés ide­jén figyelembe' kell venni, s beépíteni az új bánya, vagy erőmű technológiájába. A jö­vőre nézve erre megvannak a megfelelő elképzelések, nem csak az országhatáron belül, hanem nemzetközi vonatko­zásban is. A környezetvédelemben nem hagyhatjuk ki a gazda­sági realitásokat, akárcsak az élet egyéb területein sem. Az egyik pillanatról a másikra nem lehet mindent megolda­ni. A megoldást az kínálja, hogy az új üzemek, gyárak létesítése esetében a helykije­löléstől a tervezésen át a ki­vitelezésig, s az üzemelteté­sig ragaszkodunk a környe­zetvédelmi előírások megtar­tásához. A meglevő szennyező gócok esetében pedig átfogó terv alapján fokozatosan gon­doskodjunk a hiányzó kör­nyezetvédelmi berendezések pótlásáról, azoknak a kör­nyezetvédő módszereknek az elterjesztéséről, amelyek a legcélravezetőbbek. Pádár András „Felújítunk* építünk, tervezünk..." Több mint hétezer ember él Kisterenyén és Szúpatakon. Kisebb-nagyobb települések, picinyke társközség, gyorsan fejlődő faluközpont. Ez jel­lemzi ma Kisterenyét. Nagy­község Salgótarjántól mind­össze tizenkét ki'ométerre. Eiőbbrelépése gyors, .«innak ellenére, hogy időnként — el­sősorban az ott lakóknak —, lassúnak tűnik... X Kisterenye jelenéről és jö­vőjéről beszélgetünk a taná­cson. Varga József tanácstit­kár, Boros János, a költségve­tési üzem vezetője és egyben a népfront helyi titkára, Hat­vani István pénzügyi csoport- vezető és Szakács László épí­tési főelőadó egyaránt sok-sok újat, érdekeset mond. Vegyük sorjába. Valameny- nyi tükrözi a fejlődést, a kez­deményező kedvet, az előbbre- lépést. Az ellátást javítja, hogy át­alakítják a bisztrót. A ven­déglátó vállalat különválaszt­ja az éttermet az italbolttól. Korszerűsíti kívül-belül. Ez annál inkább is fontos, mert aki Kisterenyén meleg ételt akar enni, egyedül a bisztró­ban teheti. A posta, az OTP, a tanács, a fűtőház dolgozói már igencsak várják a jövő heti nyitást. A nevelőotthont, amelyben 260 gyereket tudnak majd el­helyezni, a jövő évben átad­ják. A hozzátartozó útépítést már befejezték, korszerű asz­faltburkolatot kapott, amely a környéken lakóknak is jó. X A község vezetői nem fe­ledkeztek meg az iskolásokról sem. A fiataloknak kell a mozgás, olyan hely, ahol ezt nyugodtan tehetik. A Kossuth Általános Iskolában sport­udvart építenek társadalmi munkában. Dolgoznak a szü­lők, diákok, munkásőrök, pe­dagógusok; ötszáz köbméter földet hordtak a leendő pá­lya helyére, amely minden labdajátékhoz alkalmas. Le- salakozták körülkerítették. A gimnáziumban aszfaltburkola­tú sportpályát építenek. A be­tonozás elkészült. A világító­kábeleket, a lámpatartó oszlo­pokat és egyéb villanyszere­lési munkákat az Országos Villamosipari Távvezeték Vál­lalat csengerházi kirendelt­sége és az ÉMÁSZ dolgozói társadalmi munkában csinál­ták meg. Már csak az aszfalt- burkolat hiányzik. Eddig több mint hetvenezer forintot költöttek így is a pályára. X A tervezett új községköz­pontba már „odaálmodták” azt a négyszintes, korszerű épüle­tet, amelybe huszonegy lakást terveztek A MÁV anyagilag segít, mert a vasutasdolgozók is kényelmesebb otthonba köl­tözhetnek. Az építkezés az eddigi számítások szerint hét­millió forintba kerül. Jelen- 'eg a NÓGRÁDTERV mér­nökei a kiviteli terveken dol­goznak. Az építkezést a iövő évben kezdik A lakóépülettel együtt ti­zenkét tantermes általános is­kola kivitelezése is kezdődik. Ehhez a tervek Miskolcról ér­keznek. A község vezetőin kí­vül talán a pedagógusok és a gyerekek várják leginkább a kényelmes, szép iskolát. X Korszerűsítésre ugyancsak sok ezer forintot költenek Kis­terenyén. A költségvetési üzem szakemberei dicséretes 'yor- sasággal november végére be­fejezik a népkerti óvoda fel­újítását. Je’enleg a belső szak­ipari munkákat végzik. A két­csoportos óvodára több mint egymillió forintot költ a ta­nács. így a korszerűtlen épület kényelmessé és széppé válik. Hosszú éveken keresztül gondot jelentett az útjavítás. Idén hárommillió forintért két kilométer hosszú utat újítot­tak fel. Dolgoznak a postaéDü- letben, tavaszra rendbe hoz­zák. X A népfronttitkár így bú­csúzik: — Közösek a felada­tok, együtt tervezünk a ta­náccsal. Ha társadalmi mun­káról van szó, a község la­kosságára és a népfrontra mindig számítani 'ehet. Leg­jobb példa erre az öregek ott­hona. Itt a népfronttól kapott ötvenezer forintot közös mun­kával a kisterenveiek újabb ötvennel megtoldottak. . . Csatai Erzsébet Harmadik határidő Csatornára ... Hosszú história a kistere­nyei csatornaépítés. Három esztendővel ezelőtt vállalta a Budapesti Közmű- és Mély­építő Vállalat, hogy 1975. de­cember 31-i határidőre meg­építi a nagyközségnek oly nagyon hiányzó szennyvízcsa­tornát. Sokmilliós munka, amely nélküi a városiasodás elképzelhetetlen. A nagyközségi tanács ala­pozott a határidőre. Ezzel számoltak a községfejlesztés­ben, ezt a dátumot adták meg a külső vállalatoknak, mellyek Kisterenyén építettek. Helyesebben, nem is ezt, „rá­húztak” fél évet óvatosság­ból.. . Azóta megépült az új OTP- fiók, a Volán-kirendeltség, az ABC-áruház, de csatorna még mindig nincs. Az emlí­tett létesítmények közül egye­dül az ABC-üzlet működik ideiglenes megoldással. Az OTP-fiók berendezve, üresen áll, miközben a dolgozók szo­ronganak a mostani szűk he­lyiségben. A Volán kisterenyei dolgozói hiába örültek az el­készült fürdőnek, kényelmes öltözőnek. Örömük korai volt. A fürdőt csatorna híján nem lehet használni... Az építők is mondják a ma­gukét, érv, kifogás, határidő­módosítás mindig van. A má­sodik határidő ez év augusztu­sa volt, a harmadikat már 1977. december 31-ben szab­ták meg. A tanácson azt mondják, az építők elsősorban arra hivat­koznak, hogy rossz a terv. A tanács vezetői erre azzal vá­laszolnak, hogy annak idején, amikor átnézték a tervet, nem emeltek kifogást. Van ter­vezői művezetés, miért nem változtatlak rajta? Érthető a tanács vezetőinek türelmetlensége. Ha az építők valóban csak jövő év végére készülnek el a munkával, az kockáztatja a nevelőotthon megnyitását is. Ezért hívták meg ismét ta­nácskozásra a Közmű- és Mélyépítő Vállalat szakem­bereit. Próbáljanak közös ne­vezőre jutni, mert Kistere­nyén ez esetben nem a ta­nácsnak kell magyarázkod­nia. .. Cs. E. Mindenkihez jusson el a könyv A kisterenyei 5. sz. köny­vesbolt csúcsforgalmat bonyo­lított le az ősszel. Volt olyan hónap —, szeptember, a tan­könyv. ueny — mikor havi forgalmuk meghaladta a 200 ezer forintot. Ilyen forgalom­ra nem emlékeznek a bőit dolgozói. Az üzlet jól felké­szült a tanévnyitásra. Az őszi könyvhónap alkalmával ház­ról házra járó bizományosok juttatták el a könyveket Do- rogházára, Nemtibe és Szu- hára is, de Kisterenyén is tevekenykedtek. Az akció le­bonyolítására 50 ezer forint értékű árut kaptak. Az üz­let dolgozói mindent megtesz­nek, hogy minél szélesebb re-' tegekhez juttassák el a köny­vet. Gondot viselnek a népkertre ' A kisterenyeiek joggal már kidőléssel fenyegető _fá- büszkék gyönyörű parkjukra, kát kivágták, helyettük a amely a kastélyt veszi körül, parkba illő, fákat telepítenek. a népkert természetvédelmi a kastély felújítása már be- terület, amelyet minden esz- fejeződött, így tavasszal a közzel óvnak, vedenek es 7j. , igyekeznek teljes szépségében nepkert megifjodva fogadja megőrizni. Az elöregedett, látogatóit. Házhelyek Kisterenyén Kisterenyén ugyancsak nagy százkilencven telekre megrsn- az építési kedv. Évente har- oelte a parcellázási tervet. A mincot—negyven családi ház- következő hónapokban még­ha költöznek. De volt olyan történik a kisajátítás és ta- esztendő, hogy ötvenet építet- vasszal az így kialakított tel­tek. Házhely viszont már alig kékén ismét megkezdődhet az akad., fiáért a tanács közel építkezés. A múzeumi hónap eseményeként október v„„„i átadták rendeltetésének a felújított kisterenyei várkastélyt. A hagv- makupolás, keresztíolyosós és kürbáslyás kastély az egyetlen ilyen típusú épület Magyarországon. A megnyitás alkal­mából műemléki vándorkiállítást rendeztek a kastély termeiben.

Next

/
Thumbnails
Contents