Nógrád. 1976. november (32. évfolyam. 259-283. szám)

1976-11-17 / 272. szám

Kultúránk külföldön A varsói Magyar évadja A Magyar Intézet Varsó központjában a r„magyar kultúra nagykövetsége” varsóiak számára. Naponta több százan is megfordul­nak az intézet székházában. Egyeseket a ma­gyar irodalom, másokat a magyar festészet, szobrászat vagy filmművészet érdekel köze­lebbről. vannak, akik a magyar sajtótermé­kekre kíváncsiak, vagy könyvet vesznek köl­csön. sokan pedig az intézet mellett műkö­dő „Kultúra” boltban magyaros emléktár­gyat vásárolnak. Az intézet egyik legfontosabb feladata a klasszikus és mai magyar irodalom népsze­rűsítése: irodalmi estéket, kiállításokat, elő­adásokat és felolvasásokat rendeznek. Az idén József Attila, Vörösmarty, Berzsenyi irodalmi esteket rendeztek már. Különösen nagy sikere volt a Rákóczi Ferenc születése 300. évfordulója alkalmából rendezett ren­dezvénysorozatnak. Hasonló rendezvényekre — közöttük tudományos ülésszakokra — több lengyel városban is sor került. Jövőre az intézet a magyar forradalmi köl­tészetről tart előadásokat. Olyan költőkkel kívánja megismertetni a lengyeleket, mint Váci Mihály, Simon István, Benjámin Lász­ló, Garai Gábor. Ady Endre születésének 100. évfordulója alkalmából számos előadást ter­veznek, magyar vendégek részvételével. A varsói Magyar Intézet nagy súlyt helyez a magyar zene népszerűsítésére is. Mai ma­gyar zeneszerzőket bemutató találkozókat szerveznek, amelyeken a zeneszerzők és a legjobb magyar előadóművészek vesznek részt,. A műsorból nem hiányzik a magyar népzene sem: az elmúlt hónapban több len­gyel városban nagy sikerrel szerepelt asar- kadi „Repülj páva” citeraegyüttes. 1977-ben több magyar művész vendégszereplését is tervezik. A Magyar Intézet nyelvtanfolyamai nagy érdeklődést váltanak ki évről évre. Az idén ismét több jelentkező volt, mint ahányat az intézet korszerű nyelvi laboratóriuma fogad­ni tud. Az intézeten és az egyetemeken kí­vül nyolc intézménynél folyik Lengyelor­szágban magyar nyelvoktatás, természetesen az intézet segítségével. W. Zielinska Megakadás után, Ihspú növekedés _ Munkaerő-gazdálkodás és - utánpót A kudarcok ösztönözték a lag két szalag kivételével — Hatására növekedett azok- Budapestt Finomikötöttáru- a kismamáké és a tanulóké nak. a száma, akik ma már a gyár balassagyarmati gjárá- — két műszakban termelnek, korábbi időszakhoz képest nak vezetőit arra- hogy a Ez utóbbi két szalagon azon- több időt töltenek ei termelő- meglevő gépi kapacitás ki- nal 150 főt tudnának foglal- munkával. íiasználásáhoiz, a létszám biz- koztatni, ha volnának olyan _ Nem lehetünk elésedet t osításához új utakat keres- dolgozók, akik vállalkozna- tek a továbblépéshez= me senek, mivel a régiek nem nak a második műszakra. Mi- nagyobb szigorra és föle» a vezettek célhoz. Sem a gyár vei ez képtelenség, vágyálom, munkások részéről nagyobb vonzáskörzetébe kiküldött emiatt naponta 100—120 önfegyelemre van szükség — hatezer, munkásokat toborzó, ezer forinttal kevesebb áru állítja Béres József- tájékoztató levél, sem pedii s a kerül a fogyasztókhoz. _ _ , középiskoláknál tett Pályává- Ugyanakkor a gyár vezető- segiTa'gyár ^eSteiriek^'*11 1 - -hol "Lz-cill InócuríilMÍtíi. ^ _ 1 osztási tanácsadás — nem jmek fel kelj készülniük ar­27 szocialista brigád, amelyik hozta meg a hőn óhajtott ra, hogy a mostani 100 fős vállalásának" "kőtennontiába eredményt. Nem maradt más ipari tanulói létszám egy ré- a hatéWróe növelésétJ' ál hatna, minit a hosszadalma- rffee jövőre másik része ned’g ?-* hue’konysag o e.eset al­_.a ■* > mosik iesze pea.g htotta, s ennek megfelelően s ebb, fáradságosabb, de sok az utana kővetkező e6zten- teiíesíti íeéretét a tekintetben biztonságot adó dőkben kér magának munka- 1«>1 lekb^k keTderSífw* KzjjíkmiinlkiáK-uitánoótlá« naví.- llista MOU«caivak. Kfizoemenye­Vannak meg* üres szobák Mostanság elég sokat be- 'í-aHHKSvr'V ’ "ffl1- ‘ ■ szélünk, írunk a tanuló diá­kok kollégiumi elhelyezésé­ről. azok milyenségéről és nem utolsósorban számáról. Igaz, most már-javultak a fel­tételek, de még sok helyütt nem kielégítőek. így volt ez a salgótarjáni 211. szá­mú Ipari Szakmunkásképző Intézetnél is, míg át nem adták az új intézményt és a . diákkolégiumot. A régi Für­dő utcai épületben több mint százan laktak összezsúfolva, emeletes vaságyakon, szinte nem emberhez méltó körül­mények között. Ez erősen rá­nyomta bélyegét az ott élő diákok munkájára, tanulásá­ra és más egyéb tevékenysé­gére, De ez már a múlté. Ez év szeptemberében ad­ták át az ország egyik legmo­dernebb és legkorszerűbb ok­tatási . intézményét Salgó­tarjánban, ahol jelenleg kö­zel 1300 fiatal tanul. Az is­kolához tartozik egy hatszin­tes kollégium, mely három­száz diáknak biztosíthatna kényelmes otthont, nyugodt körülményt a tanuláshoz, mű­velődéshez, szórakozáshoz. Nem véletlenül használtam légiumra jogosultak száma évben két osztályt is indí- feltételes módot, mivel az jóval magasabb, mint ahá- tunk. A szülői értekezleteken új diákotthon fele üres!, A nyan bent laknak. Ebédet olyan szemléletmód-formá- beépített szekrényekkel fel- mindenki egységesen egy lásra törekszünk, hogy a szerelt, modern, világos, forintért kap az iskolai men- fiatalok ne csak a „felkapott” négyágyas szobákban eddig zán. Mégis kevesen élnek a szakmákra jelentkezzenek, csak 153-an laknak. lehetőséggel. Ha'ezt a folyamatot távlatá­Szerintem ez valamiféle ban vizsgáljuk, akkor egy- idegenkedés. Az igaz, hogy ez két éven belül nem lesznek Ezt a szobát már birtokukba vették tanulók fiatal szakmunkás« kollégium, melynek házirend- ilyen gondjaink, je is van, de úgy állítottuk »zafamunikás-uitánpótlás nőve- helyet, lése, Megállt a fluktuáció, // . tot v. ft. zó. oélraitörő, felelősségteljes — Miire a fiatalok meg- munkája jól tükröződik az el- szeraik a segédlevelet, addig- ső kiieinchavi termelés és ra fel keli építenünk az új termelékenység alakulásá- tairuműhelyt. Az új szakmun- ban, az ésszerűbb munkaerő- kasok azokon a gépeken dől- felhasználásban, a gépek joob . goznak majd, ahol most ta- kihasználásában, a nyereség "óbb év után a gyár mun- nu!jak a szaíkmát. Igyekez- alakulásában. Hogy ez a fo­ka ügyi helyzetét érté-ceiő je- nünk kell az építkezéssel, ne- ivárnát, amely a gyár dolgo- lentésben a feleimben ol- hogy kellemetlen helyzetbe zóiniak jól' felfogott érdekét vasható megállapítás került, kerüljünk, s azt kelljen mon- szolgálja még jobban kitelje. Söt, a legfrissebb in formád- ciánunk: — Sajnos, nem. tu- sedjék, mindenkinek saját ónk szerint ennél is_ kedve- dunk folyamatosan munkát munkahelyén az idén és majd zőbb a helyzet. Az o:ső három- biztosítaná Erre véleményem jövőre is egy kicsivel mindig negyed évben 11 fővel volt szerint nem kerülhet sor. többet kell tennie, nagyobb a munkásletszáng Ezért gyorsabb tempót ki vá­mint a bázisidőszakban, nunte diktálni az új tanmű- Szeptemberben pedig 40 fő- hely építésénél. Erre ösztö­nei nőtt a létszám, a gyár nöz bennünket továbbá az, fejlődését alapvetően mégha- hogy az utolsó hónapban ias. tározó kulcsüzemben, a kon- sú, tudatos létszámnövekedés fekcióban. Az új munkaerők tapasztalható nálunk- ■a felszabadni* tanulókból ke- _ iMivej tudáa ^ magya. ruitek ki. ... rázni a kedvező jelenséget?- A fiatal szakmunkásom. _ Az anyagi ösztönzéssé;, nemcsak a kilépőkét potol- A roü-^ások 80-85 százalé- tak hanem tova ob noveite* kára kiterjesztettük a havi a teljesítménybérben dől go- premtoái4si rendszert. Az új zok számát. Ennek előnyős dolgozóknál a lépcsős bérezés hatosa a termetes növekvő megvalósításával serkentünk szamaiban de foieg a terme- jobb oontoBtób és ^oi-sabb tekenysegben jelentkezik - munkára. - válaszol a mű- mondja Beres József. mŰsza- szak| vezet6 _ Gondolom, a ki vezető, majd így folytatja: is seg!t nekanki hogy jnvií_ A sikereiben azonban 10- juk a munkakörülményeket, A legalsó szinten -találha­tók a közösségi helyiségek, televízióval, rádióval, mag- . . netofonnal és lemezjátszó- ?.e Is van’ df ugy. atiltottuk Először megyeileg. majd val felszerelt, modern búto- ,ossz.e’ hogy tanulásra, szóra- országosan is ki kell alakita- rokkal berendezett klub- kozasra’ játékra, sportolásra nunk az intézmény vonzási szoba játozLzoba Az iskola f a szabad idő más, egyéb, körzetét, mely komoly lépték- deákjainak nyolcezer kötetes has,znfts eltoltesere is van váltást jelent. Akkor nem az könyvtár áll rendelkezésé- mod «*. ,,eh,ttoseg' ,A dlak°k lesz a gond, hogy feltölteni re Mindezért összesen hetven ezeket tudjak, mert beszel- a kollégiumot, hanem a je- for imofkell firetn? a tentZ "ek róla* inkább a szülők lentkezők közül a leginkább kó kollégistáknak. Am en- azok> aklk,... idegenkednek, jogosultak kiválasztása. Ma nek ellenére vannak meg üres szobák, sőt emeletek. pedig a szülői értekezlete- még nem ismerik eléggé az ken nem egyszer szóba került iskola profilját, lehetősége- már — mondta. it — hallottuk az intézmény Mi ennek az oka? erre Az intézmény igazgatója, igazgatójától, kerestük a választ a kollégi- Horváth László másban lát- jyn a megoldás’ ^mozgatójánál, Varga Vil- ja az érdektelenség okát. Erre konkrét, pontos vá­— Az iskolában 34 szak- iaszt adni elég nehéz. De az — Rövid számolással kéz- mát tanulhatnak a fiatalok, bizonyos, hogy hatékonyabb deném. Az itt tanuló fiatalok Az ácstól a pékig, kéziszedő- előkészítéssel szervezéssel, több mint fele vidékről jár lg, fodrászig szinte mindent, különösen a’ leendő elsősök be. Közülük háromszáz azok- Olyan szakmáink vannak, me- beiskolázásánál komolyabb nak a száma, akik 20 kilomé- lyeket nagyon kevesen ismer- eredményeket lehetett vol- tertől távolabbi helységek- nek a megyében. A legújabb na és kell a jövőben elérni, bői utaznak nap mint nap a távközléstechnika; háló­autóbusszal, vonattál. A kol- zatszerelő, melyből a jövő — békési — vábbra iis. a régi munkások­a lehetőségekhez kepest goi­nak van meghatározó «ere- doskodunk a dolgozókról. pük, mivel az új dolgozók ^ működő belgyógyászati csak bizonyos gyakorlati idő „ fogaszati rendeilés utan a. letöltésé után tepesek b.zo- idán, de legkésőbb 1977. első nvite;- rátermettségüket, tu- negyedévében megkezdődik dasukai, szói ga-mukat. a nőgyógyászati rendelés is —, az üzemben. ll-gy gep, egy ember Ez alapvetően meghatáro- 'löbbeo dolgoznak zó sajátossága a gyár terme­léséneik, az itt folyó munka A termelőkapacitás jobb jellegiének. A másik, hogy a kihasználásához hozzájárult kulcsüaemiben — konfekció még a jobb, szervezettebb — kát műszakos termelés fo- anyagellátás — ez a kieső lyik. Ennek megfelelően az időket mérsékelte —, a röv.­alapgépek kihasználtsága 85— debb ideig tartó cigaretta- és 88 százalék között mozog, egyéb más jellegű, nem enge- Más a helyzet a spéciéig«- délyezett munkaközi szüne- peknél- Itt a gyártásra ke- tek csökkenése, a táppénzes rülő termékek jellege- mun. fegyelem javulása, i.ehát a kárigénye szabja meg a ki- munkamorál kedvező válto- haseináltisiágot- Pillanatnyi- zásia. Ruhák Vietnamból A Konsumex Külkereske- acryl felső kötöttárut. 125 000 delmi Vállalat piackutató de- pár 'kn«árlabdacipőt, 220 000 legációja eredményes üzleti pár strandszandált, továbbá tárgyalásokat folytatott Vi- fonott és díszműárut, pamutr etnamban. 4 millió rubel ér- ruházati cikkeket, lábbeliket, tékű szerződést írtak alá viet- valamint pingpongütőket és nami fogyasztási cikkek jövő tollaslabda-felszereléseket évi importjára. E szerint szállít hazánkba a vietnami 318 000 munkaruhát, 50 000 partner. Fiatalasszony két gyerekkel A saját lábamra álltam... Nagybátonyban, a haris­nyagyárban pattogó, vidám zene szól. Az asszonyok, lá­nyok a gépek mellől néhány percre felállnak. Üzemi tor­na. Jólesik meghajlítgatni a derekukat, megmozgatni kezüket, lábukat. Zenére könnyebben megy... X — Negyedik éve dolgozom az üzemben. A -bányaváros­ban lakom. A fiaim iskolá­ba járnak. Az egyik tizen­kettő, a másik nyolcéves. Négy esztendeje egyedül ne­velem őket. Nem véletlen, hogy négy esztendeje vállaltam mun­kát a harisnyagyárban. Szükségem volt a biztos megélhetésre, de a jó kö­zösségre is. — Nehéz arról beszélni, ha egy család élete fel­bomlik. Hosszú évek sok­sok vitája, civakodása,, ösz- szeveszése, kibékülése elő­zi meg. Egy nagy baj volt. De az alapos. A férjem na­gyon ivott. Mór amikor a lépcsöházban hallottuk, hogy hangoskodva jön haza, ösz- szebújf.unk. Végül is a fiaim mondták: anyu, éljünk ma­gunk! Váljatok inkább el. — Így történt. Nagyon jó gyerekeim vannak. Örü­lök, hogy szorgalmasak, ta- nulngk. Az iskolában nin­csen rájuk panasz. — Szeretem a gyárat. Jó mindenképpen, mert állan­dó délelőttös vagyok. Figye­lembe vették, hogy egyedül nevelem a gyerekeket. Gép mellett dolgozom, javítok. Havonta megkeresem a két- ezerötszáz-kétezerhétszáz fo­rintot. Erre jön a hatszáz­negyven forint családi pót­lék. Ez a biztos pénzünk havonta. Ezt kell beoszta­ni, hogy mindenre jusson. Lakbérre, ennivalóra, ruhá­ra, cipőre. Az apjuknak kel­lene gyerektartást fizetnie. Nem fizet! Eddig csak azt kaptuk meg, amit hivatalo­san levontak, amikor dolgo­zott. Legtöbbször alkalmi munkát vállal. Jóformán be­járta már az egész megyét. Hol itt, hol ott dolgozik. Így azután hiába a meg­ítélt tartásdíj. — Nem panaszkodom, jól megvagyunk hárman. Lé­nyegében akkor is mi vol­tunk csak a család, amikor még velünk élt. A gyár­ban karácsonykor mindig kapok segélyt. Augusztus­ban, amikor a gyerekeknek az iskolai felszerelést " kell megvenni, ugyancsak. Már elég nagyok ahhoz, hogy önállóak legyenek. Reggel felkelnek. Rendszerint a szomszédasszonyt, vagy a nővéremet kérem meg, hogy szóljon be nekik. Ménnek az iskolába. Négy után jön­nek a napköziből. — Ezután, ha kell, neki- állunk a leckének. Mert nemcsak ők, én is tanulok. A szakmunkásképzőt vég­zem. Most ősszel kezdtem. Jövő nyárra remélem, meg­lesz az oklevelem. Amióta itt dolgozom, elvégeztem a nyolcadikat is. Akkor aztán igazán együtt tanultunk a fiaimmal. — Az is segítség, hogy be­fizetem az üzemi kosztot, és gyakran hazaviszem. Ez a vacsoránk. A gyerekek a napköziben ebédelnek. — Így telnek a napok. Né­ha úgy érzem, az édesapa hiányzik a gyerekeknek. De akkor mindjárt arra gondo­lok, hogy csak a jó apa hiányozhat. Tudja, én is ár­ván nőttem fel. Kétéves voltam, amikor édesanyám megtíalt. Tizenegy éves ko­romban vesztettem el édes­apámat. Egyedül marad­tam. Bár megvolt minde­nem, a nevelőanyám talán szeretett is, mégis éreztem a szüleim hiányát. Az külön szerencse, hogy a nővérem a szomszédban lakik. Köny- nyen átszaladok, ha valami­re szükségem van. — Azt még nem is mond­tam, hogy brigádban dolgo­zunk. Tyereskova a neve, és én vagyok a brigádvezető. Ketten Vannak szülési sza­badságon, mi, többiek al­kotjuk a kollektívát. Meg­értjük egymást, mindegyi­künk igyekszik helytállni a munkában. Ezek után bizo­nyára érthető, ha azt mon­dom, örülök, hogy a saját lábamra álltam. Elsősorban a gyerekeim nyugalma kö­vetelte igy . .. Elmondta: Konszki Istvánné Lejegyezte: Csatai Erzsébet NÓGRÁD - 1976. november 17., szerda 5 t

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents