Nógrád. 1976. október (32. évfolyam. 232-258. szám)
1976-10-15 / 244. szám
Nehéz kezdet, ígéretes befejezés Művelődési Taron A TAHI MŰVELŐDÉSI Bizony, nem árt tisztázni HÁZBAN, DE a korábbi hely- ezeket a kérdéseket. Meirt a ségek, Cered, Rimóc, Luciái- félreértés, a rossz tájékoztatva intézményeiben sem volt tás, amelynek alapja lehet a még ilyen, a község egész la- régi közművelődési szemlélet kosságának aktivitására épí- továbbélése, talán még a tő, teljes napot átfogó, tuda- szándékosság is, kezdéskor tosan megszerkesztett műve- alaposan megijesztette a ren- lödési rendezvény. Vasárnap dezőket. De a gyerekek szavaidban mindenkié volt a rer.csére megmentették a művelődési ház: a kis- és helyzetet. Kerékpárokra pat- nagygyermekeké, a flatalo- tantak és úttörő-riadólánc ké, felnőtteké éppúgy. mint formájában értesítették pajtá- az életük alkonyán járó idő- saikat a tévedésről. Nyomá- sebbeké. ban fél óra múlva már 40— A gyermekek számára szer- 50 főre növekedett a felső vezett programokkal délelőtt tagozatosok tábora, s el lehe- kilenc órakor kezdődött a tett kezdeni — igaz, az erebe, szintén nagy érdeklődést keltett, mint ahogyan az esti discotnűsor is, mely létében kimondottan az ifjúságra alapozott. A népfrontfórum az idősebbek számára nyújtott értékes alkalmat a tájékozódásra. A járási és a községi politikai, állami szervek, tömegszervezetek képviselőire valósággal záporoztak a kérdések, mindegyike a község ötödik ötéves tervi fejlődését, a társadalmi élet jelenkori problémáinak megoldási lehetőségeit tudakolta. Ennyire aktívak, érdeklődők talán művelődési nap, Pontosabban deti időponttól másfél őrá- niég sohasem voltak a tannak ‘ M| | ■ | M újabb indokot szolgáltatva ezzel az Ilyen és hasonló cél- CJSZERÜ VOLT SZAMUK- . rendezvények RÁ A JÁTÉK: a lapszerkeszkezdődött volna: mert az óvodásokon és kísérőiken kívül alig volt más a kultúr- házban. Az óvodások is csak fél tízkor kezdhették el a játékot, amikorra már mindenki, akire számíthattak, megérkezett. val később — velük is a foglalkozást. tés, de csinálták érdeklődéssel, sikerrel. Néhányan egészen kitűnő tájékozottságról, Az alsó tagozatos iskolások ügyességről, találékonyságról tíz órára gyűltek össze, a kombinatív készségről tet- nagyobbakra azonban még tek bizonyságot. Csak sajnál- mindig várni kellett. Nyol- hatjuk, hogy erről mindósz- can-tízen, ha voltak, ők is sze három tanárnő győzódhe- tanácstalanul ját'kálgattak az tej^ me£- akik egyáltalán épületben, futkároztak a ház szükségesnek érezték részvé- előtt. Hol vannak a többiek, a még vagy hatvan felső tagozatos diák? — ezt kérdezte mindenki: a gyerekek egymástól, a tanárnők, Jankó Imréné igazgatóhelyettes és Budai Lászlóné párttitkár tőlük, Takács Lajosné, a művelődési ház igazgatónője a pedagógusoktól. A kérdésre hamarosan kiderült, hogy a gyerekek rosszul tudták a kezdési időpontot. Volt aki 11, más 12 órára tudta. — Sajnos, pénteken és szombaton nem voltam idehaza — mondja Budainé —, mert akkor csak jobban odafigyeltem voina erre a rentelüket a rendezvényeken. X A művelődési nap folytatása már zökkenőimen tes volt. Ami visszamenőleg is bizonyítja, hogy a szervezéssel — az első benyomással ellentétben — nem lehetett baj, a re. Örömmel és nyíltan szóltak ezen a demokratikus fórumon az őket foglalkoztató gondokról, problémákról, mert megérezték, hogy felelősség és segíteni akarás vezérli a másik oldalt, a válaszadók táborát is. Egy kísérletszámha menő művészeti bemutatóra került sor az est folyamán: Köllő Miklós pantamimegyüttese mutatkozott be a közönségnek. Az előadás érdekes egyrészt abból a szempontból, hogy nálunk szinte alig művelt műfajjal, a pantomimmai jelentkezett, másrészt abból, hogyan fogadja ezt a falu közönsége, amely a drámai színházzal is csak az elmúlt rendezvényt megfelelően elő- években barátkozott meg. készítették. A kultúrház meg- Nos, a fogadtatás, a közöntette a tőle telhetőt: a köz- ség _ többségét tekintve ked- ség vezetőit előzetes prog- ^ező, s igazolni látszik az rammegbeszélő tanácskozásra újító törekvések jogosultsá- hívta össze, a társadalmi szer- Sát, a bátrabb kezdeményevek, intézmények vezetőit, zÁ&t. aktivistáit levélben értesitet- ÖSSZEGEZVE TAPASZTA- te az eseményekről. LATAINKAT MEGÁLLAPÍTA délutáni programoknál a HATJUK: a tari művelődési dezvényre. Annyira örültem, tari közönség érdeklődésből, nap a korábbiakhoz hasonlóhogy ilyen esemény lesz nálunk és most tessék... — Mindenesetre ezt meg kell beszélnünk majd — határoz gyorsan Jankó Imréné. — Szülőértekezleten is, mert aktivitásból jeles-re vizsgázott. A Nógrád megyei képzőművészek kiállításának megnyitójára vagy félszázan jöttek el. Főként fiatalok, ami azért is örvendetes, mert távlatban több gyerek már hosszabb is jelzi a művészetek tömegidő óta arra hivatkozik, hogy bázisát. A popmúzeum című szüleik nem engedik el őket műsor, amely a beat arany- a kultúrházba. korának együtteseit mutatta an még magán viselte az új művelődési formákra jellemző gyermekbetegségeket, egészében viszont igazolta a rendezők szándékát. Utat nyitott az átfogó, nagy tömegeket mozgósító művelődési programok számára. Sulyok László Pályaválasztási vetélkedő ’ Á Magyar Úttörők Szövetségének Nógrad megyei elnöksége, a megyei tanács művelődésügyi osztálya és a megyei palyaválasztasi tanácsadó intézet az idén október 20. és december 1. között rendezi meg a pályaválasztási hetek hagyományos eseménysorozatát. A program gerincét a balassagyarmati, szé- csényi, rétsági járásban és Balassagyarmaton meghirdetett pályaválasztási vetélkedő jelenti, amelyben a hetedik osztályosok hattagú őrsei vehetnek részt. A vetélkedő témája a balassagyarmati ipari szakmunkásképző intézet történetét, az intézetben oktatott szakmák és a szakmunkás- képzés általános ismereteit foglalja magában. A vetélkedőre szóló jelentkezési lapot október 15-ig az illetékes járási, illetve városi állami szervek művelődésügyi osztályára kell beküldeni. Az úttörőcsapatok vetélkedőit október utolsó napjaiban rendezik, a járási és városi szintű. úgynevezett előveté’kedő- ket november 17-én a járás1 székhe'yeken, míg a rétsági járásban Diósienőn bonyolítják le. Az elővetélkedők első három helyezést elért őrse november 30 án Balassagyarmaton. a művelődési központban rendezendő döntőn mér össze tudását. A vetélkedő érdekessége, hogy az első helyezést e'ért őrs valamennyi tagja felvételi beszélgetés nélkül nyer felvéte’t a balassagyarmati ipari szakmunkásképző intézetben oktatott bármelyik szakmára. Mai tévéajánlatunk 20.05: Ötös ikrek. a tévé képernyőjén. Most’átEzúttal a lengyel televízió juk őket, amint már kilépnek látogatott hozzánk egy este a csecsemőkorból, s óvodába időtartamára. A színes, váltó- kerülnek, zatos műsorból az „Ötös ik- Bűbájos pillanatoknak le rek” című dokumentumra hív- hetünk tanúi, amint játsza juk fel nézőink figyelmét, nak, nyiladozó értelemmel Adam, Agata, Ewa, Piotr és felfogják a világ dolgait. Roman, az öt kisgyerek, aki- Az ikrek azért is érdemeiket hároméves korukig követ nek figyelmet, mert őkavi- a film. Az 1971-ben született lág egyetlen ötös ikrei, akik ikrekkel, mint csecsemőkkel, túlélték a csecsemőkort, s már korábban is találkoztunk egészségesen fejlődnek. Nagy választék a politikai könyvnapokon Közelednek a politikai dikus munkák. A Filozófiai munkaadókat és a munkaválkönyvnapok, s ebből az al- Kislexikon tartalmas és gaz- lalókat egyaránt. A Gazdaságkalomból a hazai könyvki- dag anyaga immár negyedik politikai Kisszótár, a Po'iti- adás ismét gazdag választékot kiadásban lát napvilágot, míg kai Kisszótár, valamint a Fölnyújt a különböző tárgykö- a Bíró Vera főszerkesztésé- dünk országai című, rű — riport, emlékirat és ta- ben megje’enő „Kulturális in- nulmány — művekből- Fried- tézmények és szervezetek Manch Engels útirajzai arról gyarországon” című lexikon győzik meg az olvasót, hogy érdekes,1 új vállalkozás. In- a nagy filozófus-közgazdász formatív hasznát szerteágazó nemcsak tudományos mun- témája különösen növeli, kásságával, hanem stí’usmű- Gárdos Miklós összeállítá- vészetével is maradandót al- sában megjelenik az évforcíu- kotott. lók — 1977. című kiadvány. A politikai könyvkiadás A Munkaügyi Kislexikon a kínálatában ezúttal is jelen- meglehetősen tős helyet foglalnak el a kü- munkajogi szabályokban iga- landos életútját eleveníti fel lönböző lexikális, enciklopé- zítja el olvasóit, segítve a Borisz Noszik könyvetérképekkel illusztrált kézikönyv méltán tarthat számot a legszélesebb olvasóközönség’ érdeklődésére. Gondoltak a lektűrök kedvelőire is: „A vadnyugat története indián szemmel” az amerikai őslakosság tragikus históriáját beszéli el teljesen új szemszögbő'.. Korunk nagy , humanistájának, Albert szövevényes gchweitzernek gazdag és kaPortrék fából, fában A kis szoba falán csupa Ismerős: Madách, Csokonai, Petőfi, Lenin... Előttük az „ismeretlen”: Olexa Miklós, aki a híres emberek portréit mintázta. Nem akármilyen anyagból készültek a művek, fából. Intarziákat készít már évek óta a balassagyarmati fiatalember. — Faipari technikumot végeztem, itt lettem a fa szerelmese. Versengve egymással csináltuk az intarziákat, ügyeskedtünk, hogy ki tud szebb, változatosabb alapanyagot beszerezni — mondja. Az intarzia művészeti ág. Sokan mégsem sorolják oda. mert a művelés technikája túlzott szerephez jut. Miből is áll egy ilyen alkotás? Leszámítva a témakiválasztást, töprengést, adott a faanyag, s a művész ezt illesztgeti, ragaszt- gatja, préseli, csiszolja, hogy aztán e szempontból tökéletes legyen a mű. Oiexa Miklós is nagy biztonságra tett szert a kivitelezésben. Helyzeti előnye, hogy az Ipoly Bútorgyár diszpécsere, ahol az üzem vezetőinek hozzájárulásával, hozzájuthat a szükséges hulladék fához. A világos jávor és a sötét dió. E két faféle az alap. S aztán következhet a „játék”. — Az intarziakészítők kevesen vannak, s főként városi képeket öntenek formába. Én a nehezebbet választottam, a portrét. Izgalmasabb is. Nem fényképmásolat, úgy érzem több annál. Amikor döntök, ki lesz a következő, akit fába mintázok, hosszas előkészítő munka következik — magyarázza a fiatalember. A Petőfi-arcképnek például 15 változata készült el, míg végül az „igazi” megszületett. Tanulmányozza az arcot, a jellegzetességeket, az illető személy életét, s aztán rajzol, tervet hoz létre, hajnalba rült. vésznek. Fiatal hozzá, s nem szerettek volna venni belőle, is azért csinálja. A szabad Nem adta, mert szegényebbidő hasznos eltöltését találta meg a fában, a fölösleges energiáját köti le az alkotás. Mert nek érezte volna hajlékát. — Mit tervez? végül is az. A Madách-portré . ~ ^dnótit éretném .1**- _____ v......... közelebb az intarzia sajátos p éldául a győri Xar.tus János Múzeum Madách-gyűjte- ményébe került. A másolat ott a falon, büszkén tekinget rá néha. Egy másik intarzia, mely a „Révület” címet viseli, kalandos úton Hollandiába, kenyúlik az éjszaka, s még mindig asztala fölé görnyed. S miért? Nem tartja magát műRendezett, s rendeztek neki kiállításokat. Szívesen bocsátotta közszemlére darabjait. S eszközeivel megörökíteni. Jávorból, dióból, cseresznyéből, mahagóniból, ami legközelebb állhat hozzá — mondja. Nem pályázik babérokra. Érdekes hobbit választott, ami elsősorban neki okoz örömet. S ha az alkalom úgy adódik, másoknak is. Sz. Gy. 75. E figyelem nézett farkasszemet kihívóan a lombok sejtelem-takarójával. Belemeredt azért is a fények és árnyak villanásával teli mozdulatlanságba; belehallgatott a konok csend lélegzésébe. És ekkor valahogy nem úgy villantak össze a fények és árnyak, a levelek közt, mint természetük szerint kellett volna. Egy pont különösen villogott, s ez a pont nem mozdult tovább. Mint makacs tükör, vagy eredeti fény- ®zen az eszméletét forrás. A lány képtelen volt moccanni. szemét elvenni: odagyökerezett a lombhoz. S ekkor már hallotta, hogy a csenddel is van valami furcsa: alattomos neszek zavarták. És ekkor megroppant egy gally, legurult egy kő. És át szemközt hirtelen elvillant a makacs fény, mint ha csillag kihuny. A lomb felcsapott, ruganyosán lengett egy ág. Egy emberalak vetette alá magát macskaügyességgel, szikláról sziklára pattanva. Szakállrengeteg fedte arcát. Anyicska látta a nyűtt katonazubbonyt. Sikítani akart, de hangja csütörtököt mondott. Elhanyatlott, eszméletlenül a füvön. De nem vesztette el egé- Érezte, hogy viszik. Csak szemét nem bírta felnyitni, s később is csak csak szűk résen át lesett ki a környező világra. az érzés, mint biztos tudó-t „Milyen gondos és vigyá- a szemekkel, és soha ki nem más, a zsibbadt agyban: „Hát zatos...” Mint különös köd, égethető belőle. S ez a gyerlétezik!” lebegett Anyicska fejében a meki kedvesség, és bánat szeS ringott a könnyű teher gondolat, magától és termé- líddé tette az arcot, noha vad a két erős kar között, mint szetesen nyílt, akár dz erdei volt másképp és cserzett. De óvatos hálójában valamely virág. a szakállerdőt mindenütt megágakra erősített függőágynak. Felnyitotta szemét. Mint, ki bontották annak a meleg Többször is megbillent e bátorságot nyert az érintés- fényforrásnak a sugaracskái. háló. A lány érezte, hogy tői. Varázsérintéstől kíván- „Különös — gondolta a lány, fél karral tartják. Ilyenkor esi bátorságot. ahogy elrablója magára hagyfelijedt szinte és pillája résén A könnycsepp volt az első, ta és körülnézett kissé. — Kétamit megpillantott; Szivárvá- ségkívül barlangban vagyok”, riyosan csillant a szakállrengeteg zugában. Ez az aranybarna bozót alacsonyan függött fölötte, némileg a barlang füstös boltozata alatt. Gyorsan lehunyta szemét látta karnyújtásnyira a* sziklafalakat, s tulajdon lábait a mélység fölött csünge- ni. És örült, hogy ájulásába visszacsúszhatott. Sokáig nem tudta, mi történik vele. Hűvöset érzett arcán. És szokatlan volt. hogy újra a lanya ringás megszűnt. Tagjai zsibongtag, s testét puha fészek-meleg vette körül. Szemét nem merte felnyitni. Pillái rebbenetlen takarója ólomsúllyal nehezedett a szemgödrök peremére, mint kagyló szorosan záró izmai. De ujjai tapogatózva megmozdultak. Állatbőr — érzékelték ujjai a puha, kellemes tapintású derékaljat, az őzprém gyönge selymét. LeA férfi vizet hozott és megemelte a lány fejét, tenyerét alátámasztva. S a lány kortyolgatta a hűs forrásvizet. És többé nem csukta le szemét. Elmosolyodott, köszönte. Egyszerre mo- solyodott el a férfival, hogy annak erős mellkasát a megkönnyebbült sóhaj elhagyta: él! S tudta, hogy a barlang, csakis a „százlikú” szurdok egyik ürege lehet. Tán a legrejtettebb, tán a leghozzáférhetet- lenebb. A bejáratot sehol se látta, a barlangban mégsem volt sötét. Ügy tűnt, rejtett fény szűrődik be, s terül derengve szét. Nyílást keresett a sziklában, vagy legalább repedést. De sehol egy törésvonal a természetvéste, durva falon. S akkor, ahogy fejé^ félreíördította, meglátta a tűzhelyet és fölötte a kürtőt. A fény a kővel körülágyazott hamura, s megszenesedett faMÓGRÁD - 1976-október 15., péntek Gyors, szökellő léptekkel csúsztak az ujjak, és érzékelték haladt zsákmányával a » rétegeket. „Hány rétegen szörnyalak, katona zubbonya fekszem? Talán tíz...” suhogott. A lány még fél- S akkor valaki megigazítot- álomállapotában is érezte a ta a takarót fölötte, óvatos, durva vászon súrlódását ar- kézzel. derekánál betűrvén cán, görcsöseit keringett ez gondosan. A mosoly a lány orcájának darabokra hullott. A boltozat gödröcskéiben, ha még félénk ott természetes szűkületet alvóit is, de igazi mosoly volt. kötött, tölcsérformán. Csak Felkelt a lélekből, mert fel- fenn, magasan segítette a keltették. A szemek. természetet az ember keze, átKedves gyermektekintet ütvén a sziklát, hogy a füst csillant ki a szakállerdőből. távozhasson. Keskeny volt a Nedvesen csillant benne vala- lik. ha tenyérnyi, de a nap mi nagyon hozzá tartozó bá- most betűzött rajta, nat. Mint ami együtt született (Folytatjuk.)