Nógrád. 1976. október (32. évfolyam. 232-258. szám)

1976-10-14 / 243. szám

Balogh Györgyi: Atlétikánk egy helyben toporog f/Vem a bázissal van a ba/) Már a hetedik gát előtt éreztem, hogy baj lesz. A nyolcadikon azután „fenn­akadtam”, jókorát estem. Még szerencse, hogy a nyolcas pályán futottam, így egy ép­pen ott álló versenybíró el tudott kapni. Különben még súlyosabb lehetett volna a sé­rülésem. Az élete első gátfutóverse­nyén pórul járt Balogh Györ­gyi emlékezett így az augusz­tusi magyar atlétikai bajnok­ságon történtekre. Hogy ki is ő? Gondolom, Németh Miklós örvendetes montreali arany­érmének fénye sem homályo- síthatja el a Vasas atlétanőjé­nek sikerlistáját. A tizepegy- szeres magyar bajnok vágtázó ugyanis éppen akkor érte el élete legnagyobb eredményét, amikor a magyar atlétika az utóbbi húsz évben a legrosz- szabbul állt: az 1971-es hel­sinki Balogh Györgyi szerzett ér­met a népes jai közül. Akkori helyét azután további, vei mérve is számottevő tel A jobb láb Achilles-ina el­szakadt, másnap — augusztus 22-én a műtét is megtörtént. A cinkcsizma október 6-án ke­rült le Balogh Györgyi lábá­ról. — Egyelőre még hetekig a járást kell gyakorolnom. Ta­lán több hónap is eltelik ad­dig, míg véglegesen eldől: folytathatom-e? Utoljára 1971- ben volt egészséges a lábam, most mindenesetre van esé­lyem a teljes regeneráló­dásra. Mivel a téli szezonban sosem szoktam versenyezni, így bőven lesz időm a jövő évi szezonra felkészülni. Mint mondtam, igényes vagyok, ,s valóban csak akkor döntök a folytatás mellett, ha sikerül megfelelő szintekre eljutnom. Hogy ez mennyit jelent má­sodpercekben kifejezve? Száz, kétszáz és négyszáz méteren, Egész évben a sérülésem- 11,5, 23,5 illetve 53 másodper­atlétikai EB-n egyedül mel bajlódtam, a 400 gátas cet. Ha a nemzetközi poron­rajtom volt az idei első és dón akarok produkálni, úgy küldöttség tag- utolsó. Többen megkérdez- csak a 400 méter jöhet szá­második ték: miért nem 400 síkon ver- mításba, márpedig ennek len­nem követték senyeztem? A válasz túl egy- ne igazán értelme... nemzetközi mércé- szerű: nem akartam leégni! A még mindig csak 27 éves Nekem ugyanis már egy eset- Balogh Györgyi szívesen nyil- évad leges második hely is kudar- vánít véleményt a magyar at- jelentett volna. A 400 létika jelenéről, várható jo­gát viszont most szerepelt ™jé_ről j,sJ Szavai minden‘ Vetélkednek az iskolák jesítmények. Az idei eseménytelensége, majd a sú- cot lyos Achilles-ín-sérülés után erősen kérdéses, visszatér-e „ . .. . a tartánra a kivételes el°szor a programban, ott e meg képességű atlétanő? érhető volt az első hely is. Tovább „forr” a víz... Még mindig keresik a legjobb vizilabdaszabályokat ' A vízilabda szakemberei gezheti el. Ezáltal feltétlenül immár évek óta keresik a több lesz a mérkőzésen a goi, legjobb szabályokat, azokat, ami végső soron a vízilabda amelyek újból hosszú időre sava-borsa. megalapozhatják a sportág Lényeges döntés az is, hogy jövőjét, népszerűségét és lát- a vízilabdában is bevezetik ványosságát. két játékvezető működését. Nemrég Montrealban a A k£t játékvezetés bírás­Nemzetközi Üsző Szövetség kopást szovjet és amerikai vízilabda-szakbizottsága k ismét javasiatra tűzték napirenű- új szabályokat hozott. Hogy re ^ fogadták el- A magyar kinek lesz mindez jó, vagy vaiogatott már játszott ilyen rossz, arról már folynak ta- mérkőzést, amikor az Egye- ,’álgatások, de tiszta képet Államokban vendégsze­esak a gyakorlat adhat. Az repejt. Hogy beváltsa a hoz- olimpiai aranyérmet nyert z£fűzött reményeket, döntő, magyar együttes kapitánya, a hogy a két b{ró az0nos fel- 195-szörös válogatott dr. Szí- fogásban működjön. Ha nem vós István így vélekedik: __ így van, akkor szinte szétesik — Valóban szembetűnő, a mérkőzés, hiszen amit az hogy a mi sportágunkban (A>> bíró az egyik oldalon milyen gyakran kell átáll- megenged, azt a „B” a mási­nunk az új szabályokra, s kon nemj és fordítva... Kér- amikor már hozzáedződünk bés az is, hogy miként akar- az egyikhez, következik a má- ják ezt alkalmazni: egy olda- sik. ■. így például régen két- jon> párhuzamosan vagy át- szer 10 perc volt a játékidő, lósan. De ez nem a játéko- aztán négyszer 7, majd most sok gondja, nekünk nincs más már négyszer 5 perc. Emlék- dolgunk, mint várni a pre- szem a büntetőpontos rend- miért­szerre is, amikor három ,,hi- Dr Szívós István, a 28 éves, baert’ negymeterest ítélték a több mint két méter magas, jatekvezet°k. úgy, hogyamei- hatalmas erejű játékos eddig kezesek szinte „negymeteres- 3_3 olimpián és Európa­párbajjá” változtak át. sőbb következett a 45 Ké­má­bajnokságon, s 2 világbajnok­ságon vett részt. Éreingyűjte­sodperces szabály vagyis ményében a háromféle ese­az. hogy ennyi idő alatt be ményről egy-egy arany is kell fejezni az akciót —, s az akad Szabály ide szabály egyperces kiállítás. A jövő évtől viszont ez 35, illetve 45 másodpercre csökken, te­hát gyorsabbá, illetve telje­sebbé teheti a játékot. Alapjában mi indokolja eze­ket a módosításokat ? — A hatvanas évek elején visszaesés következett be a vízilabdasportban — sokan már temették is —, szinte az egész világon az úgynevezett „állójáték” dominált. Ezek a módosítások a további gyor­sítást célozzák, ugyanígy pél­dául az is, hogy a kapus a fé’pályán túlra is kidobhatja a labdát, s a szabaddobást nemcsak a sértett játékos vé­Sportolók könyvespolca Lukács László— Szepesi György: 100+1 (A magyar olimpiai aranyérmek története) 120 oldal + 48 oldal mel­léklet kötve. A közismert és méltán nép­szerű szerzők könyvükben a magyar sport olimpiai arany­érmeinek történetét foglalják össze 1896-tól 1972-ig. A könyv megjelenése egy­beesett az 1976-os nyári olim­pia megrendezésével. oda, jövőre ezt a kollekciót újabb európa-bajnoki arany­nyal szeretné gyarapítani. K. M. esetre elgondolkodtatóak. — Evek óta arról siránkoz­nak az illetékesek, hogy - nincs bázis, ezért gyenge az élvo­nal is. Szerintem bázis in­kább van, ezért nem szükség- szerű a felnőttek lemaradása. Sokkal inkább kereshetnék a hibákat sportdiplomáciai gyen­geségekben, a világszínvonalú edzésmunka elvégzésére al­kalmas edzők hiányában stb. Miért tud az NDK és Bulgária illetve az NDK és Románia kölcsönösen előnyös együtt­működést kialakítani, miköz­ben a magyar atlétika egy helyben toporogva éli a ma­ga belterjes életét? A törékeny atlétanő még sokáig mondta volna a mon- dókáját. Kislánya, a két és fél éves Szilvia azonban mind gyakrabban reklamált, je­lezvén, hogy ő is a világon van, illenék vele is foglalkozni. Azért búcsúzóul még egy ér­dekes kérdés terítékre került. — 1971-ben minden előké­szület nélkül Indultam egy távolugróversenyen, ahol 5,98 métert értem el. Ekkor komolyan gondoltam arra, hogy átátlok erre a verseny­számra. A sérülésem miatt ma már ilyen kalandokról szó sem lehet, ettől függetlenül azonban 'ma is kritikus szem­mel figyelem távolugróinkat. Bruzsenyák, a két év előtti EB-győztes „jóllakott” sportoló benyomását kelti — mintha már nem akarna többet pro­dukálni. Szabó Ildikóban vi­szont még rengeteg tartalék van, amit azonban csak akkor fog tudni realizálni, ha vál­toztat a technikáján. Az más kérdés, hogy futógyorsasá­gán is volna javítanivaló. Ha elsősorban vágtázóedzé­seket végezne, úgy ez a mun­ka bőségesen kamatozna a távolugró-viadalokon is. Az ugrás nagysága, ugyanis a nekifutás sebességétől is függ... Jocha Károly Díszes serleg áll a salgótarjáni Rákóczi úti iskola egyik vitrinjében. Büszkék a ser­legre a diákok és a nevelők egyaránt. A vá­rosi tanács végrehajtó bizottságának ván­dorserlege azért került az iskolába, mert az év végi értékelés alapján az általános isko­lák tömegsportversenyében első lett a Rá­kóczi. Zagyvarónáról — első ízben a zagyva­rónai pajtások bizonyultak a legjobbnak —* most ,,beljebb” került a serleg, de csak egy évig pihen. A Rákóczi nyilván meg akarja védeni — más iskolák meg akarják sze­rezni. Folyik a verseny az új tanévben is. Jó kezdeményezésnek bizonyult a két év­vel ezelőtt kiirt bajnokság, iskolák közötti vetélkedés, amely ebben a tanévben, mond­hatjuk, új szakaszához érkezett. Miért? Mert a rendezők — a városi tanács művelődési osztálya, a testnevelési és sportfelügyelőség és az úttörőelnökség- — új tartalommal töl­tötték meg a versenysorozatot. Megvalósítot­ták a versenykiírásban azt a régen óhajtott elvet, hogy minél több diák Vegyen1 részt a vetélkedőn, a testmozgásban. Kiterjesztették a versenyeket a kisdobosokra is, ugyanak­kor az alapokat az atlétika, az úszás és a gimnasztika jelenti — ahogy ezt a határo­zatok megkövetelik. Fontos helyet kapott a versenyek mellett az utánpótlás nevelése is. Nézzük, miről van szó? Salgótarján valamennyi úttörőcsapatának kisdobosa és úttörője négyféle versenysoro­zaton vesz részt. A tömegsportversenyekbe „beépítették” az úttörőszövetség „Ügyesség, bátorság” próbáját. Ezeken a házibajnoksá­gokon őrsi és csapatvetélkedőkön mindenki indulhat, és tetszés szerint megválasztható, miben vetélkedjenek a csapatok. Megszerve­zik a 3. és 5. osztályos tanulók — ezekben az osztályokban kötelező az úszóoktatás — úszóoajnokságokat. (Ne csak lubickoljon a gyerek, legyen mérce is, hová jutott el, meg­tanult-e úszni!) Atlétikában a városi szö­vetség segítségével öt tömegsportversenyt szerveztek, köztük az őszi, tavaszi mezei egyéni és csapatbajnokságot, és a tavaly már megrendezett és nagy sikert aratott sorozatot, a „Salgótarján leggyorsabb és leg­kitartóbb” futója címért. Üjat jelent majd a tanévben a városi úszóbajnokság, amelyet a Gagarin iskola tanmedencéjében vívnak az általános iskolások mellen, gyorson és há­ton. Pontozzák azt is, melyik iskolában tud­nak a legtöbben úszni! Kézilabda-bajnokság leány- és fiúcsapatoknak és kispályás lab­darúgótorna — az úttörő-olimpiával párhu­zamosan — teszi színessé a sorozatot. Különös figyelmet szentelnek a rendezők a turisztikának az akadály- és járőrverse­nyek mellett újdonságot jelent a kerékpár- túrák szervezése, de nem hiányoznak a nyári táborok, az ÖHV-versenyek és a gyalogtú­rák sem. Mint szóltunk már „új elem” az utánpótlás-nevelés, vagyis annak a kérdése, hány tehetséges fiatalt irányítottak az isko­lák a sportkörökhöz. Az egész versenyso­rozat pontrendszeren alapszik — mindenért pontot kapnak a diákok, az iskolák — ám ennél a résznél tudatosan magasabbak a pontok, sőt: amennyiben az átirányított sportoló egy éven belül arany-, ezüst- vagy bronzjelvényt szerez, újabb jelentős meny- nyiségű pontot kap az iskola. A versenyek egész évben tartanak szep­tembertől — augusztusig. Sportáganként kü­lön serlegek, a már említett vándordíj, és az 1—3. helyen végzett iskolának járó nem jelentéktelen összeg adja meg a tétjét a ve­télkedősorozatnak. Követésre méltó a sal­gótarjáni kezdeményezés. Jó lenne, ha a megye más területein is hasonló versenyki­írás látna napvilágot. Követésre méltó az is, hogy nemrégiben sportaktívát rendeztek a sportcsarnokban, amelyre hivatalosak voltak a városi általános iskolák igazgatói, testne­velő tanárai, a sportegyesületek elnökei. El is jöttek és az együttműködésről tárgyaltak, a versenysorozat minél jobb megvalósítá­sáról. Voltak viták a részkérdésekben, de abban mindenki egyetértett, hogy a nevelés egyik fontos eszköze a testi nevelés, a sport A versenykiírás elkészült, a napokban már ott lesz az iskolák asztalán. Az abban fog­laltak tartalommal való megtöltése most már a testnevelő tanárokon múlik. Illetve tegyünk egy kérdőjelet. Nemcsak az ő fel­adatuk, hanem a tantestület valamennyi tanáráé. Szol^ács László Fiatalodnak az élsportolók? Gyakran hallani a megái- a sportolást sokkal fiatalab- Iában 30 év fölött már túl- lapítást, hogy „X vagy Y ver- ban kezdik meg a gyerekek, járnak a zeniten a sportolók, senyző most van a legjobb mint ,régen. Az úszás például amit legfrissebb olimpiai fa­korban”. Van-e „legjobb kor”, ma mór azért a tizenévesek pasztalataink is bizonyítanak, s ha igen. mikorra esik? — sportja, mert 5—6 éves kor- Még a nehézatlétikai vér­érről beszélgettünk dr. Árkay ban ismerkednek meg a víz- senyágakban __ például a N ándorral, az Országos Test- zel a gyerekek. (Az sem rit- birkózásban, a súlyemelésben nevelési és Sportegészségügyi ka, hogy a kicsi előbb tanul vagy az ökölvívásban — is Intézet igazgatóhelyettesével, meg úszni, mint járni). így alaposan megfiatalodott a ...... , , , . , azután 14—18 éves korban mezőny. _ Akik figyelemmel kisé- csúcsformát érhetnek el a fi- Vizsgólták-e, hogy a külön- nk, ismerik a sportvilag ese- úk és lányok, de kétségtelen, böző sportágakban melyik a menyeit tapasztalhatóak, hogy hogy vannak klasszisok, akik legideálisabb kor? megfiatalodtak a versenyzők, később is versenyben tudnak — Tudomásom szerint ilyen játékosok — mondta. — maradni. konkrét vizsgálatok nem vol­Vagy itt van a labdarú- tak- általánosítani egyéb- gás... Hidegkútiék vagy azt ként sem lehet. Gyakorlati­a Szinte kivétel nélkül vala­mennyi sportágban hamarább éiettségef a^úrafor^áf mint megelőzően Toldi, Lázár; még lag az egyéni adottságok ha­régeb^Bukovi, Taká^H., tározzák meg, hogy ki med­'tizeddel ezelőtt. A magyará­zat kézenfekvő. Napjainkban Hétről hétre lelkes szurkológárda buzdította a Szőnyi M. SE kézilabdázóit. Az ered­mény: izgalmas hajrában bajnokságot nyert a csapat — készülhet az osztályozóra. Herbst Rudolf felvétele' és táráaik döntő többségben dig képes a „felszínen ma- 12—13 évesen kezdtek rend- radni”, állni a náluk fiata- szeresen futballozni. Mosta- labbakkal történő versengést., nában viszont a 7—8 évesek De az kétségtelen, hogy le­is szervezett focioktatásban hét differenciálni. Az atléti- részesülnek. Hasonló a hely- kában például a hosszútáv- zet az asztaliteniszben, ahol futók, a gyaloglók, sőt a do- nem ritkák azok a gyerekek, hók is hosszabb pályafutásra akik szinte még fel sem érik 1 számíthatnak, mint például a az asztalt, mégis már próbál- rövidtávfutók. Ugyanez a koznak a kaucsuklabda ütő- helyzet a vízilabdában is. A getésével. vívásban is ritkaság a 18—20 Miért kezdik a fiatalok ko- év körüli világklasszis, mert rábban a sportolást? ebben a sportágban is igen — Ezt a rohamos fejlődés na§y a szerepe a tapasztalat­követelte meg. Nemcsak a nak- a rutinnak, mérhető sportágak lettek Miként lehet meghosszab- gyorsabbak, hanem a játékok hítani az ^ aktív versenyzés is, s a megfelelő kondíció, a időtartamát? fizikai erő eléréséhez áz első , Ebben—a korszerű ed- lépéseket már korán kell zásmódszerek alkalmazása megtenni. Ez természetesen mellett — döntő „szó” az nagyobb terhelést is jelent életmódé és az étkezési ren- a szervezetnek, amely viszont dé. Ezért vizsgáljuk mi. sport- csak rövidebb ideig tudja orvosok is, hogy milyen a elviselni, összegezve: a korai leghelyesebb táplálkozás, mi kezdés és a nagyobb megter- az ami hasznos, illetve káros bélés miatt eltolódtak a pá- az étkezésben, lv.afutási évek, valójában az Befejezésül: véleménye sze- aktív sportolói idő révidebb rint melyik sportágban lehet lett, mint régen volt. Fehér a legtovább versenyben ma­hollónak számítanak az olya- radni? nők, mint a 40. évéhez kö- — A-sakkban! — volt az zel álló Földi Imre súlyemelő, egyértelmű válasz. dr. Kamuti Jenő vívó. Álta- Kozák Mihály NÖGRAD- 1976. október 14., csütörtök 7

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents