Nógrád. 1976. október (32. évfolyam. 232-258. szám)
1976-10-13 / 242. szám
flTai arcok — mai emberek Vállalni a vasutat örömeivel, gondjaival Sok száz, sőt több ezer embernek. ismerőse. Nap mint nap ott áll a peronon. Szalutál a vonatoknak: barátságosan, de feszesen üdvözli az ismerősöket. Magas, szálas alakjára, feltűnően oedáns egyenruhájára, makulátlan megjelenésére az idegenek is felfigyelnek. A vonaton ellesett két párbeszéd vitt el Tóth Ernőhöz, a pásztói állomásfőnökhöz. Az idős nénike — aki szabadjegyét kihasználva gyakran utazik Budapestre — így áradozott a gyors fülkéjében: „Lelkem, a mi állomásfőnöküket meg lehet nézni. Mint ha skatulyából lépne elő. Meg is látszik az állomáson is. Mert olyan az, amilyen a főnöke.” A másik megjegyzés egy va- sutascsoport'oól hangzott el. Emígyen: „Tegnap a főnök teljesített szolgalatot a toronyban. Valaki helyett be kellett ugrania.” Az állomásfőnöki iroda, mint a patika. Egy, kettő, három négy... számolom a virágvázákat. Szégyenlősen piruló tearózsa, tűzpiros gladiólusz, több színben hivalkodó őszirózsa illatozik. A sarokban óriási ládában sziklakért. Eszembe jut a régi bölcsesség: „Aki a virágot szereti...” — A legtöbb ember pályát választ. Én születtem vasutasnak — kezdődik a vallomás. — Apám vonalgondozó volt, amióta az eszemet tudom a sínek mellett nőttem fel. Ez nemcsak az én sorsomat határdzta meg, öt fiútestvérből négyen öltöttük magunkra az egyenruhát Mellesleg:' a feleségem is a MAV- nál dolgozik, Salgótarján- külsőn munkaügyi ügyintéző. Tóth Ernő 34 éves. A Homokterenyén felcseperedő, kertészkedésnek, virágnak, szépnek és ' jónak örömest élő fiatalember útja hosszú és kanyargós volt mostani beosztásáig. A szegedi Vasútfor- galmi es Kereskedelmi Technikumból Mátranovákra vezetett. Itt kezdte a szolgálatot 1961-ben. Forgalmi gyakornokként. Aztán Mátramind- szenten forgalmi szolgálattevő, 1962-ben pedig életének emlékezetes és szép állomása, a tiszti iskola következett. .— A kinevezés — vasúti főtiszt — szépen és egyszerűen hangzott. Annál bonyolultabb volt a munka. Salgótarján- külsőn minden elképzelhető beosztást végigjártam. Végül rendelkező forgalmi szolgálattevő lettem. Ekkor ..élhettem” már igazán. Egy rendelkezési . szakasz forgalmát öszszefogni, érezni a vasút lüktetését, milliós értékekre, utasok ezreire ügyelni izgalmas feladat. Felemelő, szép hivatás. Kerek három esztendeje állomásfőnök Pásztón. Elmesélem a vonaton szerzett „füleseimet”, s a kezdetet tudakolom. — Meditációra nem volt időm. Váratlanul ért a kinevezés. Sok új dologgal kellett megismerkednem. Furcsa talán, hogy én is kimondom, rendet kellett teremteni. Én magam csak így tudok dolgozni, de ezt beosztottaimtól is megkövetelem. Örülök, hogy a változást az utasok is észreveszik az állomáson. A torony esete? Előfordult. Gyűlölöm és megvetem az iszákos embert és volt rá példa, hogy dülöngéltek a szolgálatban! így történhetett például az is, hogy este fél tízkor valakit hazazavartam és a helyére álltam. Az ilyen eset miatt nagy szigorral büntetek. Szóvá teszem: Pásztón olyan precíz, udvarias az utastájékoztatás, hogy el is feledünk bosszankodni az esetleges apróbb késések miatt. - A tónusból, a hangnemből érezzük: a vasút van értünk. — Nem teljesen jogos ez a dicséret — hárítja el szavaimat. — A fiatalabbak valóban így dolgoznak, de az idősebb szolgálattevőknek gyakran fel kell hívni a figyelmüket, a helyes tájékoztatásra. Kényes téma következik. A vasutasok gyakran élcelődések célpontjai, s az egész szolgáltatást gyakran éri kritika. — „Kirakatban” dolgozunk, ez a magyarázata. A panasz — érje a vasút bármely területét — elszomorít, de örülök is a kritikának. Mert segítheti a változást. Az utasok között kell lenni, én is azért állok ki a peronrá, minden vonatnál. De azzal a tudattal vagyok ott hajnaltól estig, hogy be- osztottaimmal együtt mindent megtettünk, ami tőlünk tellett. Megcsörren a telefon. A 303- as gyorsvonat érkezését jelzik. Az óllomásíönök elnézést kér. Felveszi karszalagját, megigazítja sapkáját. Megy a vonatot fogadni. Addig szemlélem a két bekeretezett Kiváló Dolgozó oklevelet, élvezem a virágillatot. És néhány perc múltán még sokáig hallgatom az elkötelezett, hivatásának élő ember vallomását. Arról, hogy megmozdul benne a vér, ha nagy a nyüzsgés, ha pluszpénzlárt kell nyitni. A „családi” egyenruháról, a vasútról. Amelyet örömeivel, gondjaival együtt vállal. ★ Késő este magasan jár már a hold, amikor rögzítem benyomásaimat. Az jut eszembe: Pásztón talán most dübörög át egy vonat. A lakásán pedig pizsamába öltözött állq- másfönök ösztönösen az órájára néz; pontosan érkezett-e? Kelemen Gábor A falu és város, a fizikai és szellemi munka ma még lényeges különbségéi, a termelőerők viszonylagos elmaradottsaga, az elosztható javak korlátozott mennyisége, s ezekkel összefüggésben a munka szerinti elosztás elvének szükségszerűsége, mostani viszonyaink között is fenntartja, sőt újratermeli a társadalmi egyenlőtlenséget. Ellentmondásokhoz vezetnek a társadalom szociális csoportjai között az áru-, pénz- és a piaci viszonyok. Az osztályharc jelen van az elosztási viszonyoknál is, ezért állandó feladat fellépni az egyen- lösdi, a nem munkán alapuló jövedelmek, a spekuláció, a harácsolas ellen. Az erdekek különböző formákban, törekvésekben jutnak kifejezésre; s gyakran osztályjelleget kapnak. Ezért megoldásuk is csak osztályelv és szemlélet érvényesítésével — azaz osztályharcban — következhet be. Az osztályharc sajátos formája az is, amit a munkásosztály szövetségesei t*. saját maga átneveléséért folytat. Az ideológiai osztályharcnak sokféle formája van, és sok tekintetben összefüggésben áll a nemzetközi helyzet kedvező alakulásával. A nemzetközi enyhülés feltételei mellett a két világrendszer küzdelme az ideológia területén szükségképpen erősödik. A szocialista nemzeti egység keretében tehát egyidejűleg érvényesül az egység és harc dialektikája. A szocialista nemzeti egység nem zárja ki, sőt feltételezi az osztályszemléletet, az osztálj'érdekekre építő politikát, mert csak így lehet a munkásosztály szocialista céljait következetesen megvalósítani. Ugyanis a szocialista nemzeti egység elveszti értelmét, valódi tartalmát akkor, ha az összefogás nem a munkásosztály történelmi küldetését, a dolgozo tömegek érdekeinek érvényesítését szolgálja. Történelmi tapasztalatok bizonyítják azt is. hogy a munkásosztály egymagában, elszigetelten nem győzhet. Ezért olyan elvi alapokon nyugvó szövetségi politikát kell folytatni, amely elősegíti a nemzeti. összefogást és a szocializmus céljait szolgálja. Ebben az összefüggésben pedig a szocialista nemzeti egység az osztályharc fontos eszköze. . Az osztályharc napjainkban is három fő területen: gazdasági, politikai és ideológiai síkon folyik. A szocialista építés belső, és nemzetközi körülményeinek változásai alapján azonban az osztályharc eszközei, módszerei jelentősen megváltoztak. Jórészt ezzel magyarázhatók a különböző félreértések, hibás nezetek is. Akadnak sorainkban olyanok, akik értik az osztaiyellenség ellen közvetlenül vívott harcöt, de amikor az bonyolultabbá válik, amikor már nemcsak a „kézzelfogható” ellenséggel van dolgunk, úgy gondolják, hogy megszűnt az osztályharc. Az építő- és nevelő munka fokozódó jelentőségéből pedig arra következtetnek, hogy „liberálisak” lettünk, nem vagyunk már olyan „harcosak” mint korábban. Míg mások a'közvetlen, nyílt osztályütközések megszűnéséből azt a következtetést vonják le, hogy maga az. osztályszemlélet vált feleslegessé. Nehéz lenne feltárni a torzulás minden jellemző formáját,1 mert ez gyakran úgy jelentkezik, mint a párt politikájának következetlen végrehajtása. Létezik, s nem keveseknél az osztályharc egészévél, lényegével kapcsolatos illúzió. Eszerint' nem az osztályharc formáiban történt változás, hanem maga az osztályharc „halt el”. S e felfogásnak több veszélyes megnyilvánulása van. Gyakori, hogy az olyan politikai kategóriákat, mint az éberség, a belső ellenség, nem létezőnek, feleslegesnek tartják. Az ilyen szemléletet nemcsak a hazai viszonyok változásai, illetve azokból levont hibás következtetések erősítik. A nemzetközi osztalyharc formáinak, módszereinek változásai is szülnek es táplálnak az osztályellen- ,séggel kapcsolatban illúziókat, amelyeken aztán a liberális, kispolgári szemlélet „kapva kap”. Szükséges tehát, hogy az osztályharccal kapcsolatban létező hibás, olykor végletes, a valóságtól elszakadt, ezért megtévesztő torzító nézeteket ideológiai nevelő munkával — ha úgy tetszik — osztályharcban leküzdjül'c. A jelenlegi realitásokhoz tartozik, hogy sem hazánkban, még kevésbé nemzetközileg az osztályharc nem szűnt meg. Dr. Bandur Károly Nem mindenáron Ellenkezőleg :c£™: törő, alapos, megfontolt intézkedésekkel, az azonnali feladatokat elősegítő és a távlatokat jól szolgáló kisebb1 és nagyobb hatású döntésekkel szükséges megalapozni az új tervciklus nyitányát jelentő, fejlődésünk további ütemét sok tekintetben ‘előnyösen meghatározó 1976-os esztendőtÜgy kel', ezt megtenni, hogy közben jóformán észre se vegyük a gazdálkodás folyamatában bekövetkezett új évet. Mert december 31. csupán olyan állomás az ötödik .ötéves tervben, ahonnan visszapillantva újabb erőt meríthetünk a sikerekből, nagyobb cselekvésre sarkallnak bennünket a kudarcok, becsvágyunkat pedig felkeltik 'az újabb' tennivalók. Ebbe az irányba befolyásolják megyénk termelő-gazdálkodó egységeinek vezetőit az irányító minisztériumok, főhatóságok, erre hívta fel a figyelmet a megyei pártbizottság legutóbbi ülése, ahol a gazdálkodás hatékonyságát szorgalmazták, ahol e tpma állt a vita középpontjában, s ennek megfelelő határozat született. • Érthető, mert az új követelmények hadat üzennek annak a szemléletnek, amely úgy véli, hogy az utolsó negyedévben mindenáron pótolni kell a korábban elmulasztottakat. Erről szó sincs! A minőségi követelmény nem változott. Olyan gazdálkodást segítő intézkedésekre van szükség, amelyek garantálják a hatékony és jövedelmező termelést. . Csak az a tervteljesítés a jó, amelynek megvalósítása során növekszik az egy főre eső nyereség, emelkedik a műszakszám. javul a gépek kihasználtsága, gazdaságosabb lesz az export, a belföldre 6zánt termékek előállítása, ha csökken a készáruk meny- nyisége, ugyanakkor tovább bővül a munkaerővel való ésszerű gazdálkodás. A megvalósítás megfontolt, sokrétű, megalapozott intézkedést, hozzáértést, széles látókört, nagy piaci ismeretet igénylő, jó szervezési készséget felmutató vezetőket kíván. Csak az ő segítségükkel lehet elkerülni a korábbi években megszokott, időnként erőteljesen megnyilvánuló mennyiségi termelés hajsz»lá- sát, az ezt megtestesítő hó-, negyedévi vagy év végi hajrátSemmi sem indokolja, hogy megyénk azon gyáraiban, ahol lemaradtak , az éves program teljesítésével, a hátralevő időben csak erre koncentráljanak, erre összpontosítsák figyelmüket. Ellenkezőleg. Ügy kell tevékenykedniük, hogy az esztendő végén és az új év első munkanapián is folyamatos legyen a termelés. Meg lehet ezt tenni, mert alapvetően minden feltétellel rendelkezünk e követelmény megvalósításához. Téved, aki azt hiszi, hogy egy jottányit is engedünk a növekedési ütemből. Sőt, a lehetőségek birtokában tovább kívánjuk növelni. Szilágyi Dezső. a Salgótarjáni Kohászati tjizemek nagyüzemi párt- bizottságának titkára a megyei pártbizottság ülésén, amikor számot adott az eddig végzett munkáról, elmondta, hogy 1977-ben a termelési értéktervüket 12,2 százalékkal, a tőkésexportot 20 százalékkal, a nyereséget ugyancsak 20 százalékkal kívánják növe'ni a meglevő létszám ésszerűbb felhasználásával. átcsoportosításokkal, az üzem- és munkaszervezés színvonalának növelésével. Amennyiben elképzeléseiket megvalósítják, akkor 4,5 százalékos béremelést tudnak elérni. Következetesen továbbfejlesztjük életszí nvona'-politikánkat, nem csökkentjük a lakásépítés tervezett ütemét, erőfeszítéseket teszünk az egyensúlyi helyzet további javítására. • Nem a régi felfogásban és módon, hanem a hatékonyság követelményeinek nagyobb szintű. eredményesebb végrehajtásával. Ez a többi között azt is jelenti, hogy nemcsak több árut kívánunk exportálni. hanem olyanokat, amelyeknek jobb a tartósságuk, esztétikusab- bak és a kívánt’célnak' a lehető legjobban megfelelnek, azaz minden tekintetben állják versenyt, és minden piacon kedvezően eladhatók. Az exportképes termékek számának növe’ése nemcsak ebben az esztendőben került a figyelem középpontjába, hanem a jövő évben is ott lesz, mivel exportunk alakulása sok tekintetben meghatározza fejlődésünk egyéb területeit is. Helyes az előbbi célok elérésének szolgálatába állítani a műszaki fejlesztést, a különböző jellegű és tarta’mú kooperációkat, a munkások képzését, továbbképzését, a munkaerő-gazdálkodást, 1 az utóbbi években elhanyagolt üzem- és munkaszervezést, a szocialista munkaversenyt, a szocialista brigádmozgalmat, az újítók népes táborát. Nyugodt. kiegyensúlyozott, de nem ellentmondásos az eddigi fejlődésünk. A jobb eredmények eléréséhez, az ellentmondások feloldásához, a továbblépéshez megvan a kedvező politikai légkör. Megyénk közvéleménye is a korábbinál reálisabban és .iózanabbul ítéli meg helyzetünket. Jobban becsüli elért eredményeinket. Többségük pedig kész az eddiginél hasznosabb, az ügyet jobban szolgáló cselekedetek sokaságáig. Erre csak akkor képes, ha világosan látja a célt, ismeri az ebből fakadó előnyöket, tudja, hogy melyik ténykedésével, mit segít elő. A meavei pártbizottság legutóbbi ülésén nyomatékosan felhívták a figyelmet. hogy semmiféle kapkodásra, indokolatlan türelmetlenségre nincs szükség- A jelen és a jövő mega lapozása viszont az intézkedések sorozatát kívánja meJ a, gazdálkodás minden területén, az üzemek-gyárak sajátosságainak megfelelően, A* irloi feladatok okos,’ ,uw* érlelines, gazdaságos megvalósítása érdekében, a jövő év jó előkészítése cél jából a karmester szelepét, akárcsak eddig, továbbra is a pártszerveknek, párt- szervezeteknek kell ellátni. Összefogva, irányítva a vállalatnál meglevő lenni vágvó, cselekvésre kész erőket, következetesen ellenőrizve a. gazdálkodás folyamatosságát garantáló1 intézkedések, döntések megvalósítását. Komplexbrigád A Lampart ZIM salgótarjáni gyárának Kossuth Lajos komplexbrigádja 1964-ben alakult. A kőműves, ács és festő szakmunkások az üzem karbantartását végzik. Jó munkájukért már kétszer, 1974-ben és 1975-ben elnyerték a Vállalat Kiváló Szocialista Brigádja címet. Tavaly kemenceépítési és -felújítási munkáikat hat nappal a határidő előtt végezték el, s ezzel 40 ezer forint megtakarítást produkálták. A flexosmalt zománcozási eljárás bevezetéséhez szükséges kőművesmunkák gyors elvégzése 60 ezer forinttal növelte az üzemrész termelését. Idén is fontosnak tartják a határidők pontos betartását, illetve csökkentését. Az ala- gútkemence felújításakor egyenként 55 túlórával sikerült a munkát öt nappal a tervezett időpont előtt befejezni, ami 65 ezer forint megtakarítást eredményezett. A 15 brigádtag az év első kilenc hónapjában 373 óra társadalmi munkát végzett. Többek között a'Csizmadia, úti iskola festésében. válaszfalak építésében, tornatermének felszerelésében segítette.*. Kiss B. János, már 35 éve dolgozik a gyárban. Fiatal brigádtársával, Szládek Bélával (képünkön) a tmk-csar- nok építésének előkészületein dolgoznak, festik az acél födémszérkezetet. NÓGRAD — ; 1976, október 13., szerda 3
