Nógrád. 1976. október (32. évfolyam. 232-258. szám)
1976-10-07 / 237. szám
Hányáson sem könnyű a munka — KÖNNYŰ KÁNYASÜN! Jói allnak, mi meg a vetekkel kínlódunk — mondta nemrég az egyik szorospataki bányászismerősöm. Arról volt szó. hogy SzorospaiaKon már annyi lesz az adósság --ha nem vigyáznak —, mint K anyáson a tervben szerzett előny. Eszembe jutott ez a beszélgetés, amikor Hányáson ■artam Sándor Jánosnak, az egyik aranyjelvényes szocialista brigadvezetőnek fel is tettem a kérdést: valóban jól megy minden Hányáson ’ Eddig ugyanis több mint 18 ezer tonna szén kitermeiasevol túlteljesítették az éves tervet. — Erről szó sincs! Jelerleg iszapot termelünk. Az előny pedig nagyon is komoly munkát, harcot jelent. Aki nem hiszi, jöjjön, próbálja meg! Ügy tudom, a brigád a jövőt készíti elő. — Jól hallotta! A déli bányamezőben a kettes sikló kihajtásán dolgozunk. Előre fúrunk és a fedőréteg oe is, hogy a vízbetörés ellen védekezzünk, lecsapoljuk a te"ü- letet. Július 22-én is ez történt, amikor a vízbetörést kaptuk. Az egyik munkatársamat. Berzák Gézát, c i Viszi- tóttá és betakarta az iszap. Úgy jött, mintha ailctték volna. Először gáttal próbálkoztunk. sikerrel, de utána ki kellett üríteni a bányát. Jött a víz, az iszap úgy. hogy tönkretette a munkánkat. Hozta, amit ért, felszaggatta a légcsöveket, a sínt. sőt, össze is hajlította. A belésíát is halomra hordta. Azóta is iszapot takarítunk. Már 500 méteren túlvagyunk, de még. van vagy 120 méter előttünk és csak 50 centiméter a Jgé- zag. Iszap, fa és vas. Lassan haladunk. Közben jön a víz, csöpög. Van védőruhánk, ha megázik nem lehet benne dolgozni, olyan nehéz. Fóliát kötünk inkább a nvukunkra, hátunkra. Volt amikor 40 csille iszapot raktunk lel egy nap alatt — mondja Sándor János, s kis nosztalgiával meg hozzáfűzi: — A MUNKÁNK nagyon nehéz most az iszapuika.hússal, a forint meg kicsi. Ha a vágaton haladnánk előre, a méterek után. bizony sokkal többet keresnénk. Valahogy nincs ez rendben. Ellentétes irányban, a kettes ereszke ki hajtásán dolgozik Baranyi István aranyjelvényes szocialista brigádja. — Már 300 méter körül járunk, de még sok van előttünk, hogv a széntelep haláláig elérjünk. Iszapot takarítunk mi is. Előrefúr ássál haladunk. Van, amikor 50 méterre is előrefúrunk és ilyenkor ki kell hozni mindent mert jön a víz. Van, amikor ezer liter, de volt ötezer liter is percenként. Állandóan csöpög felülről. Az a furcsa, amikor 10 méternyi szaraz területen haladunk át. Talán 20 fokot is elér a lejtő szöge, amiben haladunk. Ez azt is jelenti, hogy minden víz, iszap a munkahelyre tódul. Onnan kell eltakarítani állandóan — panaszkodik Baranyi István — Gépesíteni nem lehetne? — Nem ismerünk olyan gépét még, amit itt alkalmazni tudnánk. Van szívlapa;. amit meg kell fogni! Sok az iszap. Két kilométert utazik a csiliében, míg a meddőhányóra leljut. — Négy munkahely van ezen a területen. . Feltáró vagatos. A nagy vízbetörés óta csak iszapot takarítunk, előrehaladás nem történt. Az sknaüzem legfontosabo feltáró vágatairól van szó. Az első féléves vágathajtási tervet 160 méterrel túlteljesítettük. Ezt az előnyt elveszítettük. Ha az éves időarányoshoz viszonyítunk, 330 méter az elmaradásunk — mondia Tóth József, az aknaüzem főmérnöke. Mennyi iszapot szállítói Uik felszínre a négy munkahelyről? Koós Zoltán íöaknász végzett gyorsszámítást és közölte az eredményt. — Júliusban még 1450 csille augusztusban 4600. szeptemberben újabb 3550 es'lle iszapot „termeltünk” es szállítottunk ki. — Mennyi lehet még ami hátravan? — Becslésem szerint legalább négyezer csillére va'ó mennyiség — kapom a tömör választ. — Mit jelent ez a szér.ter- melesben ? — Egyelőre a széntermelést nem befolyásolja annyira még az iszapeltakariiás. A jövőt zavarja. Feltétlen Keresni és találni kellene ezeknek a követelményeknek megfelelő gépi berendezéseket a jövőre. — A SZÉNTERMELES13TN. a fejtésekben is megvan a gondunk. A gyalut, a víz és a puha talp miatt ki kellett szerelni. Tóth G. Lász-.óék frontja kézi műveléssel halad. A másik frontátszerelés előtt áll. Eredeti tervünk szerint október 1-én már a szovjet önjáró biztosítással kebelt volna indítani a frontfejtést. Napi 65 vagon szénről van szó. A front kész, • de egyedi tárnokkal, kézi műveléssel indul október közepén Két írontátszerelés is lesz ebben a hónapban. Tehát sokasodnak a gondjaink. Egy célunk van. Meg akaa'juk tartani az év végéig az eddig megszerzett több mint 16 ezer tonnás előnyt. Ehhez bizony megfeszített munka kell a jövőben is — mondta a főmérnök. B. J. Kulturális felelősök A közoktatás- és közművelődés-politikai határozat végrehajtása sokféle feladatot ro a pártalapszervezetekre. Többek között, hogy szervezzék, irányítsák az iskolán kívüli aktív, önkéntes, folyamatos művelődést. A nagyüzemekben segítsék, hogy a párttagok, a munkások, a szocialista brigádok tagjai, a bejáró dolgozók az alapműveltség megszerzése után tovább gyarapítsák politikai és szakmai ismereteiket. Elsősorban a párttagság értse meg. hogy a tanulás, a művelődés nem öncélú dolog. S hogy a művelt munkásról nem azért szólunk annyit, mert manapság ez divatos kategória. A munkásművelődés szorosan összefügg a termelékenyebb, a - hatékonyabb munkával, az üzemi, a munkahelyi demokratizmus szélesítésével. Ezért a kulturális nevelő munka része a pártmunkának Szervezéséért, irányitásáért, ellenőrzéséért, a szakszervezet, a KISZ a művelődési intézmények munkájának összehangolásáért a pártalapszervezetek felelősek. A kulturális nevelő munka jelentősége, sokrétűsége indított több megyei alapszervezetet is arra, hogy a vezetőségválasztáskor, amikor a feladatok elosztására került sor, kulturális, művelődési felelőst válasszanak. A kísérlet — amely annak idején országosan is figyel met keltett — tulajdonképpen csak fél sikert hozott. Mert igaz ugyan, hogy a Salgótarjáni Kohászati Üzemekben, a ZIM salgótarjáni gyárában, a Volán 2. számú Vállalatnál, a salgótarjáni Bányagépgyárban és még egy sor üzemi, termelőszövetkezeti, hivatali alapszervezetnél munkához láttak a kulturális felelősök. Azonban azt sem szükséges hosszan magyarázni, hogy a kísérlet azokban az alapszervezetekben volt eredményes, ahol a kulturális munkát sem a pártvezetőség, sem pedig a párttag nem tekintette formális pártmegbízatásnak. Csupán néhány példa a sok közül. A kohászati üzemekben, a hideghengermű alapszervezetének kulturális felelőse irányítja a közművelődési bizottságot, amely a gyárrészlegben alakult. Amikor a pártalapszerve- zet a Központi Bizottság határozatának végrehajtását. a művelődési munka helyi tapasztalatait összegezte, szóba került a közművelődési bizottság, a művelődési felelős tevékenysége is. Ügy értékelték: a bizottságnak, a kulturális felelősnek is része van abban, hogy a gyárrészlegben évről évre növekszik azoknak a munkásoknak a száma, akik pótolják hiányzó általános iskolai ismereteiket. De az üzemi olvasómozgalom szélesítésében, az ismeretterjesztő munkában is ott van a „kezük nyoma”. A ZIM salgótarjáni gyárában négy alapszervezetben tevékenykedik kulturális felelős. Amikor a nagyüzemi pártbizottság a munkásművelődés helyzetét vizsgálta, kiderült, l hogy sokat segítenek a szocialista brigádok kulturális, művelődési vállalásainak kialakításában. A műszaki értelmiség közül többel is megnyerlek a szocialista brigádok támogatására. A salgótarjáni Bányagépgyár pártveze’ tőségében ugyancsak eredményesnek tartják a kulturális felelős munkáját. Mindenekelőtt azért, mert következetesen törekszik arra, hogy a párttagok közül mind többen1 megismerjék a párt művelődéspolitikai célkitűzéseit. Rendszeresen képezi magát és a napokban induló- kulturális kérdések tanfolyamának propagandistája a Bányagépgyar- ban. A kulturális felelősök másfél esztendős tevékenysége azonban nemcsak kedvező tapasztalatokat hozott. A követésre méltó példák mellett bizony nem kívánatos is akad._ Vannak alapszervezetek, amelyek erejet lekötötte a napi munka, a gazdasági feladatok, teljesítése. A kultúrát, a művelődést lassan-; lassan ráhagyták a szakszervezetre, a KISZ- re, a művelődési intézményekre. Azt’ sem tartották lényegesnek, hogy a pártvezetőségeit belül „gazdája” legyen a művelődésnek. Há választottak is annak idején kulturális felelőst — mint többek között -a salgótarjáni öblös- üveggyárban, a síküveggyárban, vagy a Nóg- rád megyei Állami Építőipari Vállalatnál — nem segítették, nem kérték számon munkájukat, megbízatásukat. Ha ritkán — főképpel* a közművelődés-politikai párthatározat vég* rehajtásának ellenőrzése során — nevük mégis csak szóba került, egykönnyen rájuk sütötték, hogy „nem váltak be”. Hogy miért? Ezt bizony meglehetősen kevés esetben vizsgálták. Talán az elmondott példák elégségesek ahhoz, hogy bizonyítsák: a kulturális felelősök rendszerének folyamatos kiépítése a párt- alapszervezetekben, a közművelődési, a közoktatás-politikai határozat végrehajtását szolgálja. A tapasztalatok szerint munkájukat csak ott kíséri siker, ahol az alapszervezetek az arra legalkalmasabb párttagnak adják a megbízatást. Ahol az általános szólamok helyett közösen — vezetőségi ülésen, taggyűlésen — határozzák meg a kommunisták, a munkahelyi értelmiség, a kulturális felelős feladatát a közművelődés-politikai határozat helyi végrehajtásában, s rendszeresen ellenőrzik, számonkérik tevékenységüket. A folyamatos kulturális nevelő munka, a határozatok végrehajtásához kapcsolódó kulturális jellegű pártmegbízatások — példák sora igazolja ezt — együtt járnak a párttagok eszmei-politikai gyarapodásával, szakmai műveltségének emelkedésével. Erre pedig — a ma és még inkább a jövő feladatait tekintve — a gyárakban, a termelőszövetkezetekben, a hivatali alapszervezetekben mind nagyobb szükség van. Vincze Istvánná J/júkommunisiák az ötödik ötéves tervért Nemcsak papíron, a valóságban is A VEGYÉFSZER salgótarjáni gyárának 14 fős tmk KISZ-alapszervezet a legaktívabb kollektívák, csoportok közé tartozik. Munkaterületük a gyár egészét behálózza. Villanyszerelőkre, lakatosokra, hegesztőkre és vízvezeték-szerelőkre mindenütt szükség van. Feladattervüket a mozgalmi évre a KISZ kfc, valamint a gyár KlSZ-bizottsa- gának akcióprogramja alapján sajátos vállalásokkal kiegészítve állították össze. Az ifjúkommunisták az ötödik ötéves terv sikeres indításáért, megvalósításáért akcióhoz elsőként jelentkeztek. Feladattervüket külön vállalási lappal bővítették. — Az eddig eltelt fél év alatt mit valósítottak meg a tmk-s fiatalok az akcióprogramból? — kérdeztük Bakos Andrástól, az alapszervezet KISZ-titkárától. — Társadalmi munkában 160 órát vállaltunk. Ez különösebben nem sok, de komoly munkával megtöltve már jelentős. Nem szeretnénk abba a hibaba esni, hogy vállalásaink csak papíron szerepeljenek. ott nagyon szépen, ám a valóságban nem realizálhatók. Nem „alibl”-idötöltesre van szükség, hanem munkára. — Vállalásunkból eddig több mint 60 órát teljesítettek a fiatalok. Egyik legjelentősebb munkánk a plazmavágó hűtésének, vízellátásának megoldása. Eddig ugyanis a berendezés hűtésére városi ivóvíz szolgált. Ez túlságosan drága, költséges volt. Arról nem is beszélve, hogy ivóvízből a városnak amúgy is elég kevés van. Ezért elhatároztuk, hogy valamilyen megoldást keresünk. És sikerült találni. A hűtést átkötöttük ip^ri vízre, melyet sajat kút- bol nyerünk. Ez sokkal gazdaságosabb e& olcsóbb. Havonta tízezer forint megtakarítást jelent. — Már évek, óta szoros kapcsolatban áll gyárunk a salgótarjani Gagarin Általános Iskolával az Egy üzem — egy iskola mozgalom keretében. A nyári szünetben az iskola felújítási munkálataiból alapszervezetünk: is kivette részét. Az udvar kerítésének javítását, a villamos vezetékek es berendezésen felújítását végezték el a fiatalok. Igaz, köztünk nincsenek festők, de azért ennél a munkánál is volt mit csinálnunk. Az úttörő—KISZ kapcsolat erősítése erdekeben már több éve nyolcadikos osztályokat, pajtasokat segítünk. Túrákat szerveztünk, számháborúk megrendezését vállaltuk és gyárlátogatásra hívtuk meg a gyerekeket. A taggyűléseinkre várjuk az úttörőket és mi is ellátogatunk a rendezvényeikre. A mozgalmi évben Kivaló úttörő kitüntetést elért pajtásokat felvesszük a KISZ soraiba. Ezt a jő kapcsolatot és hagyományt tovább folytatjuk a jövőben is. — Az ősszel induló új politikai képzési évbe hogyan kapcsolódnak be az üzem dolgozói ? — Célunk, hogy minden fiatal részt vegyen az oktatás valamelyik formájában — folytatta a titkár. — Az aktivisták köre. az ifjúsági vitafórum, valamint a titkárképző tanfolyam megfelelő lehetőséget biztosit erre. Az előadásokat, beszélgetéseket, vitákat fiatalos hangulatban, az előző évinél nagyobb 'aktivitással szeretnénk megrendezni. A tartalomban olyan témák szerepelnek, melyek az egész ifjúságot érintik, foglalkoztatják. Az ifjúsági parlament égjük fontos kérdése lesz a sport- mozgalom. Vállaltuk a sportpálya építésének kezdeményezései, és természetesen, társadalmi munkában a megvalósítását is. Az alapozási munkák már elkészültek. Jelenleg a szintezésnél tartunk. Szeretnénk mielőbb befejezni, hogy a fiataloknak még több lehetőségük legyen a rendszeres sportolásra. A feladatterv-akcióprogram szerint lesz még mit tenni az alapszervezetnek. Az eddig elmaradt kommunista műszakok es hulladékgyűjtési akciók megszervezése még hátravan. Az üzemi ifjúsági parlamenten felmerülő kérdések, az ott elhangzó ötletek, javaslatok remélhetőleg tovább segítik a munkát, a vállalások maradéktalan teljesítését. Hal vanezep autóbusz Az Ikarusgyár futószalagjairól az év első kilenc hónapjában több mint 8600 autóbusz gördült le — mintegy 400-zal több a tervezettnél, jórészt a szocialista brigádok munkaverseny-feiajánlásai- nak teljesítése nyomán. A kész buszok nagy részét már értékesítették. A Szovjetunióba sok száz Ikarust szállítottak határidő előtt, köztük az orenburgi gázvezeték építéséhez speciális munkásszállító buszokat. Az Ikarus az év végéig még körülbelül 2500—3000 autóbuszt állít elő. 1980-ig — a vállalat ötéves terve szerint — 60 000 autóbusz gördül ki a gyár kapuin. Fogalmak — közelről Rekonstrukció A meglevő üzemek technikai tökéletesítését megvalósító beruházástípus. Rekonstrukciót nemcsak egy-egy vállalat végezhet, a rekonstrukció iparági méreteket is ölthet. Az ötvenes évek végén es a hatvanas évek elején pl. a gyáripar egyes ágazataiban — elsősorban a műszer- és a híradástechnikai iparban — hajtottunk végre rekonstrukciót, a IV. ötéves terv időszakában pedig a könnyűiparban (a textiliparban, a nyomdaiparban, a bútoriparban). A rekonstrukció — mint beruházás — több szempontból előnyös. Rendszerint alacsony az építési hányada, a pénz zömét a termelő állóeszközök — gépek, technológiai berendezések — korszerűsítésére, megvásárlására használják fel. A rekonstrukció — gyárépítés a gyáron belül: a meglevő üzemépületekbe viszik be a fejlettebb technikát, növelik egyrészt a gyár kapacitását, s egyidejűleg a termékek minőségét, a munka termelékenységét, gyakran a termelés önköltsége is kedvezőbb lesz. A rekonstrukció az intenzív gazdaság — és iparfejlesztés beruházástípusa, szemben a „zöld mezőri” történt beruházással, amely nálunk is jellemezte az extenzív fejlesztés kezdeti időszakát. A rekonstrukcióra jellemző, hogy az állóeszközök teljesítőképessége — korszerűbb berendezések beállításával — számottevően megnő. A Szojuzzagrangaz szovjet vállalat szakemberei, akik * Testvériség gázvezetéket építették hazánkban, ismét M..gyár- országon. Szabolcs-Szatmár megyében dolgoznak. Az országhatártól Leninvárosig új távvezeték épül. Az 58 kilométer hosszú. Nyírbogdányig vezető szakasz 324 millimeter átmérőjű acélcsöveit Nyírmadán állítják össze. Jelenleg azokat a darabokat liegesztik. amelyeket Vásárosnamcny. határában a Tisza medrében helyeznek cl. NÓGRÁD — ' 1976-október 7., csütörtök 3 1
