Nógrád. 1976. október (32. évfolyam. 232-258. szám)

1976-10-06 / 236. szám

A kölcsönös megértésért Leonyid Brezsnyev interjúja a Francia Televíziónak Kedden, párizsi idő szerint pontosan egy órakor a Francia Televízió képernyőjén meg­jelent a Kreml híres toronyórája és a jel­irat: egyenes adás a Kremlből. Az Eurovízió és az Intervízió által egyaránt átvett adás­ban ezután Leonyid Brezsnyevnek, az SZKP KB főtitkárának dolgozószobáját kapcsolták és a Francia Televízió szovjet hetének mint­egy házigazdájaként és kalauzaként Leonyid Brezsnyev válaszolt Yves Mourousinak, a Francia Televízió vezető riporterének kér­déseire. A Francia Televízió szovjet hetét, amely a „Nyitott kapu a világra” című új műsortípus első sorozata, nyolc hónapja közösen készí­tette elő a két ország televíziója. Leonyid Brezsnyev Kreml-beli interjúja, hangsúlyoz­ták a Francia Televízió kommentátorai a nyi­latkozat elhangzása után, a maga nemében első a világon, hiszen először interjúvolta meg ilyen módon, dolgozószobájában egy nyugati televíziós állomás az SZKP KB fő­titkárát, közvetlen továbbításra. Yves Mourousi mindenekelőtt köszönetét mondott a kivételes lehetőségért, hogy Leo­nyid Brezsnyev dolgozószobájában fogadta, és hangsúlyozta, hogy a Francia Televízió közönsége jó érzéssel emlékezik az SZKP KB főtitkárának 1971. és 1974. évi franciaor­szági látogatására, „ön olyan ember, akit sze­retnek Franciaországban” — jelentette ki az újságíró, majd teltette kérdéseit: minde­nekelőtt az iránt érdeklődött, mivel foglal­kozik ez idő szerint a főtitkár, milyen prob­lémák állnak az SZKP Politikai Bizottsága figyelmének középpontjában. Mourousi ezu­tán utalt arra, hogy az utóbbi időben a nyu­gati országokban széles körű vita folyik az enyhülésről és egyesek azt a véleményt han­goztatják, hogy az enyhülés csak a Szovjet­unió és más szocialista országokz számára előnyös. Mi a véleménye erről az SZKP KB főtitkárának? Milyen a Szovjetunió globális hozzáállása a nemzetközi kérdésekhez? Hogyan értékeli a Szovjetunió a helsinki megállapodások végrehajtását? Célunk: mélyreható minőségi változás A francia újságíró végül a két ország viszonyával kap­csolatban tett fel kérdéseket, utalva arra, hogy Leonyid Brezsnyevnek nagy erőfeszí­téseket kellett tennie e kap­csolatok javítása érdekében. Jelenleg a főtitkár kapcsolat­ban van Giscard d’Estaing francia köztársasági elnökkel és bejelentették, hogy a nem távoli jövőben sor kerül fran­ciaországi látogatására. Válaszában az SZKP fő­titkára mindenekelőtt régi ismerősökként üdvözö’te a Francia Televízió rlézőit. Te­vékenységem és az egész Po­litikai Bizottság tevékenysé­gének jellegét megszabja az a szerep, amelyet hazánkban a kommunista párt játszik — mondotta Brezsnyev. Nyugaton sokaknak nincs világos elképzelésük a szov­jet politikai rendszerről. Elő­fordulnak torz elképzelések is. Azt állítják például, hogy a párt más állami és társadalmi szervek helyébe lép. Ez hely­telen elképzelés. A szovjet ál­lami szerveknek pontosan kö­rülhatárolt, alkotmányosan meghatározott funkciójuk van. Ugyanígy megvan a te­vékenységi területük a társa­dalmi szerveknek is: a szak- szervezetek például mindenek­előtt a dolgozók érdekvédel­mévé’, munkájuk & pihené­sük megszervezésével foglal­koznak. Mindamellett a párt a szovjet nép életének lel­kesítője és politikai szerve­zője. Az SZKP XXV. kongresz- szusa — állapította meg Leo­nyid Brezsnyev — mint isme­retes, elfogadta az űj, tize­dik ötéves terv fő irányelve­it. Azt a célt tűztük ki, hogy mélyreható minőségi változá­sokat érjünk el a népgazda­ság szerkezetében és műszaki színvonalában, lényegesen megváltoztassuk a gazdaság egész arcu'atát. Ezért is ne­veztük el az új ötéves tervet a minőség és a hatékonyság ötéves tervének. Az új ötéves tervben továb­bi 36 százalékkal kívánják bővíteni az ipari termelést. A szovjet mezőgazdaságot Leo­nyid Brezsnyev magasan fej­lett gazdasági ágazatként jel­lemezte, megjegyezve, hogy az ország területének jelentékeny része az úgynevezett kritikus földművelési zónához tartozik, ahol a mezőgazdasági termelés az időjárási viszonyok miatt mindig kockázattal jár. Ez ma­gyarázza. hogy a mezőgazdaság fellendítése óriási erőfeszítése­ket igényel. Tavaly a Szovjetuniö- hen rossz volt a termés, rend­kívül aszályos év volt. Az időjárási viszonyok idén sem voltak kedvezőek, a .szovjet mezőgazdasági dolgozók mil­liói azonban kemény munká­val válaszoltak a természet szeszélyeire. Az eredmény: az idén igen jó gabonatermést arattak. Leonyid Brezsnyev meg­emlékezett a közelmúltban Kazahsztánban tett látogatá­sáról, és elégedetten beszélt arról, hogy az emberek han- güata jó. Ismételten meg­győződött arról — mondotta —, hogy a szovjet embereket foglalkoztató első számú kér­dés a tartÓ6 béke biztosításá­nak problémája. Ezzel össze­függésben a főtitkár ..enyhén szólva különösnek” minősítet­te azokat a véleményeket- amelyek szerint az enyhülés csak a Szovjetuniónak és a szocialista országoknak je­lent előnyöket. Szovjet részről sohasem titkolták, hogv az or­szág belső fejlesztésének tervei a békés külső fejtételekre épülnek és ezért az enyhülés valóban hasznos a Szovjetuni­ónak. De vajon fenyegeti-e bármi rosszal az enyhülés a többi népeket? — tette fel a kérdést Leonyid Brezsnyev. Pozitív eredmények Nézzük meg konkrétabban — folytatta az SZKP KB fő­titkára —, mit jelent az eriy- hülé6. Utat jelent a konfron­tációtól az együttműködéshez, a fenyegetéstől és a fegyver- csörgetéstől a vitás kérdések tárgyalásos megoldásához. Egészében pedig a nemzetközi viszonyoknak a békés egymás mellett élés. a kölcsönös elő­nyök egészséges alapjain tör­ténő átalakítását jelenti. Mindez megteremti a feltéte­leket az államok közötti gyü­mölcsöző kapcsolatokhoz, a kereskedelmi-gazdasági, a tu­dományos-műszaki és a kultu' ralis csere fejlesztéséhez. Igaz, erről úgy beszélnek, mintha egyirányú utca volna, és megint csak a Szovjetuniónak: jelentene egyoldalú előnyö­ket. Tévednek, akik azt hiszik, hogy a gazdasági és a tudo­mányos cserére a Szovjetuni­ónak nagyobb szüksége van. mint más országoknak — ál­lapította meg Leonyid Brezs­nyev es utalt arra, hogy a Szovjetunió tőkésországokból származó importja a társadal­mi összterméknek mindössze 1,5 százalékát teszi ki. és ily módon nyilvánvalóan nem döntő jelentőségű a szovjet gazdaság fejlődése szempont­jából. Nem túlzás azt állítani. hogy az enyhüléshez való vi­szony ma az államok politiká­jának gyakorlati kritériuma, jelentette ki az SZKP KB fő­titkára, majd azt hangoztatta, hogy a Szovjetunió a nemzet­közi helyzet megítélésénél mindenekelőtt azt veszi fi­gyelembe, milyen mértékben sikerült előbbrejutni a béke megszilárdításának ég a nuk­leáris háború veszélye elhárí­tásának útján. Szovjet megíté­lés szerint az utóbbi években sikerült bizonyos pozitív ered­ményeket elérni e tekintet­ben. Sok minden történt annak érdekében — mutatott rá Leo­nyid Brezsnyev —. hogy elis­merést nyerjen a különböző társadalmi rendszerű országok békés egymás mellett élésének szükségessége. Ebben a tárgy­ban egész sor fontos nemzet­közi okmányt írtak alá. köz­tük a helsinki biztonsági kon- ferenca záróokmányát. /Ve csak szavakban Ahhoz azonban, hogy ezek az irányzatok valóban meg- másíthatatlanokká váljanak- meg kel] fékezni a fegyver­kezési hajszát, meg kellszab­2 NÓGRÁD- 1976- október 6., szerda ni határát. Ezután, pedig visz- sza kell fordítani ezt a folya­matot Máskülönben egy szép napon elveszíthetünk mindent, amit nagy erőfeszí­tések árán elértünk — mon­dotta Leonyid Brezsnyev. utalva az utóbbi években a fegyverzetkorlátozás terüle­tén elért eredményekre. de hangoztatva, hogy ezeket nem lehet kielégitőeknek tekinteni. A Szovjetuniót — folytat­ta az SZKP KB főtitkára — csodálkozásra készteti az az álláspont, amelyet egész sor nyugati kormány foglal el eb­ben a kérdésben. Szavakban, úg” tűnik senki sem tagadja a fegyverzet csökkentésének fontosságát, a gyakorlatban viszont kerékkötőknek bi­zonyulnak. Egyes nyugati kö­rök makacsul terjesztenek kü­lönféle meséket valamiféle szovjet fenyegetésről, arra a félelemre spekulálnak, ame­lyet saját magúk keltenek. Valóban, a Szovjetunió- hatá­sos fegyveres erőkkel rendel­kezik. de egyértelműen és vi­lágosan kijelenti: soha senkit nem fenyegetett és nem fe­nyeget- és bármely pillanat­ban készen áll arra. hogy megkezdje a fegyveres erők csökkentését a kölcsönösség alapján. Kénytelenek vagyunk töké­letesíteni védelmünket — hangoztatta Leonyid Brezs­nyev. Ismétlem: kénytelenek vagyunk. Azért, mert a zabo­látlan fegyverkezési hajsza té­nye elé állítanak bennünket. Ha a szovjet fegyveres erők színvonala tényleg nyugtalanít valakit, akkor az tűnne logi­kusnak, hogy a másik félnek még alaposabb oka legyen ko­molyan foglalkoznia a fegy­verzet korlátozásával, lépés­ről lépésre közeledni a nagy célhoz — áz általános lesze­reléshez. Mi készen állunk kö­telező érvényű nemzetír özi megegyezések kidolgozásá­ra és konkrét javaslatokat ter­jesztettünk elő erről az ENSZ-ben- egyebek között a közgyűlés mostani ülésszakán és a bécsi tárgyalásokon is. Helsinki óta A helsinki tanácskozásról szólva az SZKP KB főtitkára megállapította, hogy a Szov­jetunió egészében kedvezően Ítéli meg mindazt, ami az összeurópai értekezlet óta a tanácskozás határozatainak végrehajtása érdekében tör­tént! A nemzetközi együtt­működésnek új, kedvező for­mái születnek. A Szovjetunió a Helsinkiben kidolgozott el­vek alapján egész sor fontos megállapodást kötött a ta­nácskozáson részt vett többi országgal. Ezek között volt a nukleáris fegyverek alkalma­zásáról Franciaországgal ez év júliusában létrejött megálla­podás is. A Szovjetunió végrehajtja a nagy hadgyakorlatok előrejeN zéséről és külföldi megfigye­lők meghívásáról szóló egyez­ményt, amely igen nagy je­lentőséggel bír az államok közötti bizalom megszilárdí­tása szempontjából — jelen­tette ki Leonyid Brezsnyev, majd szólt az összeurópai ta­nácskozás határozatainak vég­rehajtásával kapcsolatos prob­lémákról is. és felhívta a fi­gyelmet a hidegháború és a nemzetközi feszültség vissza­térését óhajtó erők kísérletei­re, amelyeknek az a célja, nogy elferdítsék a helsinki záródokumentum betűjét és szellemét és megkérdőjelezzék magát az egész okmányt. ilyen erők működnek az Egyesült Államokban, a Né­met Szövetségi Köztársaság­ban és más országokban is. Az SZKP KB főtitkára rá­mutatott, hogy a Szovjetunió a maga részéről tiszteletben tartja és végrehajtja a hel­sinki megállapodás egészét. Bár a legfontosabbnak a biz­tonság és a béke megszilár­dításával kapcsolatos részeit tekinti, egyáltalán nem be­csüli le a gazdasági, tudomá- ryos-műszaki, kulturális és információs téren megva'ósu- lc együttműködést, az embe­rek közötti kapcsolatok fej­lesztését, és a bizalomkeltő in­tézkedéseket sem. Ismeretes ezzel kapcsolatban a Szov­jetuniónak az az álláspontja, hogy összeurópai együttműkö­déssel oldják meg az energe­tika, a szállítás és a környe­zetvédelem területén felmerü­lő problémákat. Tények bizo­nyítják tehát — hangsúlyozta Leonyid Brezsnyev —. hogy a Szovjetunió és a többi szo­cialista ország kezdeményező­készséget tanúsítva, kitartóan végrehajtja a Helsinkiben lét­rejött megállapodásokat. A jobb kapcsolatokért Rátérve a Szovjetunió^ és Franciaország kapcsolataira, az SZKP KB főtitkára emlé­keztetett rá, hogy a két or­szág együttműködése jelentős szerepet játszott a helsinki tanácskozás sikeres megrende­zésében. A Szovjetunió bízik benne, hogy a két ország kap­csolatai továbbra is a tartós béke és biztonság építésének egyik fő elemét jelentik majd Európában és nemcsak Euró­pában. Az együttműködés eredmé­nyeinek méltatása után Leo­nyid Brezsnyev arról beszélt, hogy különösen politikai té­ren még sok kihasználatlan lehetőség van a kapcsolatok fejlesztésére. Emlékeztetett az 1975. nyarán, Giscard d’Estaing köztársasági elnök szovjetunióbeli látogatása ide­jén Moszkvában aláírt szovjet —francia deklarációra, amely­ben mindkét fél síkraszállt a szovjet és a francia nép kö­zötti barátság fejlesztéséért és erősítéséért. A Szovjetunió mindig szem előtt tartotta és a továbbiakban is szem előtt tartja ezt a megállapodást, amellyel összhangban egyet­len állami személyisege, egyetlen sajtószerve sem en­gedte meg magának, hogy barátságtalan támadást intéz­zen Franciaország, a francia nép és a nevében fellépők el­len. Kívánatos volna francia részről is ilyen magatartást tapasztalni — jelentette ki Leonyid Brezsnyev, hozzáfűz­ve, hogy a szovjet—francia együttműködés szempontjából szovjet részről a legfontosabb­nak a következetességet, a megkezdett út folytatását te­kintik. Az SZKP K*B főtitkára vé­gezetül felhívta a figyelmet a Francia Televízió mo6t kez­dődött szovjet hetére, amely jó példája annak, hogyan szolgálhatják a tömegtájékoz­tatási eszközök a népek kö­zötti kölcsönös megértést. Leonyid Brezsnyev boldog­ságot és sikereket kívánva búcsúzott e} a Francia Tele­vízió nézőitől. Az interjút kedden egyidő- ben közvetítette a Szovjet és a Francia Televízió, a Moszk­vai Rádió és átvette az In- tervízió és az Eurovízió is A Moszkvai Televízió esti hír­adóműsora újból, teljes terje­delmében közvetítette a be­szélgetést. (MII) Púja Frigyes felszólalása (Folytatás a* 1. oldalról) A béke és a biztonság kö­vetelményei egyre sürgetőb­ben vetik fel a politikai eny­hülés kiterjesztését katonai területre is. Történtek már in­tézkedések ezen a téren, cie itt az ideje, hogy jelentősebb előrehaladást tegyünk. A fegyverkezési verseny megállítása a mai nemzetkö­zi élet egyik központi prob­lémája. Egyes országok kato­nai és gazdasági körei foko­zódó nyomást gyakorolnak kormányaikra a katonai ki­adások szüntelen növelése ér­dekében, a hidegháború idejé­ből ittragadt szólamokkal iga­zolva ezt a törekvést. Kijelenthetem, hogy kor­mányom teljesen osztja a Szovjetunió kormányának a fegyverkezési verseny megál­lítására és a leszerelésre vo­natkozó memorandumában foglaltakat. Ügy gondoljuk, hogy a közgyűlésen szeptem­ber 28-án előterjesztett me­morandum gondolatainak va­lóra váltása je’entösen elő­mozdítaná e fontos problé­makör megoldását. A leszerelésért A leszerelés problémaköré­nek egyik legidőszerűbb kér­dése a közép-európai had­erőcsökkentés. A Varsói Szer­ződés. államainak • javaslatai azon alapulnak, hogy a fegy­veres erők és a fegyverzet kölcsönös csökkentése nem sértheti egyik érintett ország biztonságát spm, és kizárják annak lehetőségét, hogy vala­melyik fél egyoldalú katonai előnyhöz jusson. Reméljük, hogy a NATO-onszágok a jö­vőben az egyoldalú előnyök­re irányuló törekvések helyett a szocialista országokhoz ha­sonló aktivitással keresik a kölcsönösen elfogadható meg­oldást. A Magyar Népköztársaság változatlanul síkraszáll a le­szerelési világkonferencia mi­előbbi összehívása mellett. Kormányom azonban az elől sem zárkózik el, hogy a le­szerelés problémájának meg­vitatására közbeeső állomá­sokat — így a közgyűlés ez­zel foglalkozó rendkívüli ülésszakát — is beiktassuk. Az európai biztonsági ér­tekezlet záróokmányában fog­laltak valóra váltása, a le­szerelés egyes problémáinak megoldása, a népek még szo­rosabb együttműködése csak akkor bontakozhat ki igazán, ha a nemzetközi kapcsolatok­ban maradéktalanul érvény­re jutnak a különböző társa­dalmi rendszerű országok bé­kés egymás mellett , élésének követelményei. Kormányom éppen ezért kiemelkedő je­lentőséget tulajdonít annak, hogy a nemzetközi kapcso­latokban megti'tsák az erő­szak alkalmazását. Meggyőződésünk, hogy a szeptember 28-án benyújtott szovjet szerződéstervezet el­fogadása és gyakorlati alkal­mazása nagyban növelné a bizalmat a népek között. A békés, alkotó munkával elfoglalt magyar népet külö­nösen nyugtalanítják a kon­tinensünk közelében kialakult feszültséggócok. Átfogó rendezést Az egyoldalú kísérletek, amelyeknek nyilvánosan meg­hirdetett célja a közel-kele­ti helyzet stabilizálása volt, nem vezettek eredményre. Ál­landósították az arab terü­letek izraeli megszállását, megosztották az igazságos ren­dezésért küzdő arab erőket, megerősítették Izraelnek és tá­mogatóinak pozícióit, és el­odázták a válság megoldá­sát. Kormányom véleménye sze­rint az átfogó rendezés csak úgy képzelhető el, ha az izra­eli csapatokat kivonják áz 1967-es agresszió során meg­szállt valamennyi arab terü­letről, ha biztosítják a palesz- tmai arab nép jogainak ér­vényesülését, beleértve a sa­lát állam létrehozására való jogát is, és végül, ha nemzet­közi garanciákkal szavatolják az összes közel-keleti államok biztonságát és határaik sért­hetetlenségét. Kormányomat mélységes aggodalommal töltik el a li­banoni válság fejleményei. A helyzet rendezésének további, elhúzódása felidézi a konfük-1 tus kiszélesítésének veszélyét, Mi úgy véljük, hogy a liba­noni válságot csak a libano­niak maguk oldhatják meg, és a külső beavatkozások csak nehezítik a helyzetet. Kormá­nyom síkraszáll Libanon te­rületi egységének megőrzése mellett. Áttérve Ázsiára, küldöttsé­gem megelégedéssel állapít­hatja még, hagy e térségben fokozatosan kialakulnak a tartós enyhülés feltétele!. Nagy szerepe van ebben a júliusban megalakult Vietna­mi Szocialista Köztársaság­nak. amely a béke és a biz­tonság szilárd tényezője Dél- kelet-Ázsiában. Sajnos, mind ez ideig megakadályozták en­nek aiz országnak a felvételét az ENSZ-be. A nemzetközi béke érdekei egyértelműen azt követelik, hogy a Viet­nami Szocialista Köztársaság már ezen az ülésszakon el­nyerje méltó helyét a világ- szervezetünk tagállamai kö­zött Érvényt az ÉNsZ \ határozatainak A Magyar Népköztársaság kormánya továbbra is válto­zatlanul támogatja a Koreai Népi Demokratikus Köztár­saság mindazon törekvéseit, amelyek a Koreai-félszigeten kialakult feszültség csökken­tésére, e térség békéjének megszilárdítására, Korea bé­kés úton. történő egységesítésé­re irányulnak. Szükségesnek tartjuk az ENSZ múlt évi határozatának teljesítését. A közgyűlés múlt évi ülés­szaka óta további fontos vál­tozások mentek végbe Afri^* kában. Az afrikai hazafiak a törvénytelen kisebbségi kor­mányok, az apartheidpbliti- ka elleni igazságos harcuk­ban számíthatnak a magyar nép szolidaritására és támo­gatására is. Éberségre intik a világ köz­véleményét azok a külföldről ösztönzött akciók, amelyeknek a célja a történelem órájának a visszaigazitása Latin-Ame- rikában. A magyar közvélemény to­vábbra sem lankadó figye­lemmel kíséri és határozottan elítéli a chilei fasiszta junta terrorját. A többi haladó erő­vel együtt a magyar nép is követeli Luis Corvalán és a többi chilei hazafi szabadon bocsátását. A szocialista és a fejlődő országok jó kapcsolatai a mai világhelyzet fontos ténye­zője. Ennek szellemében a Magyar Népköztársaság kor­mánya arra törekszik, hogy kapcsolataink a fejlődő orszá­gokkal mind tartalmasabbá váljanak. Országom nagy Jelentőséget tulajdonít az el nem kötele­zett országok nemzetközi tevé­kenységének. Melegen üdvö­zöljük a colomból csúcsérte­kezlet pozitív eredményeit. Meggyőződésünk, hogy a co­lomból határozatok végrehaj­tása során tovább erősödik a szocialista országok és az el r.em kötelezett országok együttműködése. Hatékonyabban Világszervezetünk tevékeny­sége hatékonyabbá válásának egyik fontos alapfeltétele az alapokmány szellemének és betűjének következetesebb ér­vényesítése a gyakorta'ban. Az elmúlt három évtized so­rán aiz alapokmány kiállta az idők próbáját, alkalmazása hozzájárult a béke és a biz­tonság fenntartásához, a nem­zetközi kapcsolatok fejleszté­séhez, a gazdasági, szociális, kulturális és emberbaráti fel­adatok megoldásához, a nem­zetközi együttműködés széle­sítéséhez. Kö vétkezésképp nincs szükség az alapokmány módosítására. (MTI)

Next

/
Thumbnails
Contents