Nógrád. 1976. október (32. évfolyam. 232-258. szám)

1976-10-31 / 258. szám

SPORT —

Jó iramú, küzdelmes mérkőzésen, szünet utáni kitűnő játékkal

SBTC-MTK-VM 3—2 (1—2)

Tor nászofifmpfl konok Salgótarjánban

Nagy sikere volt Salgótarjánban a munkás kulturális hetek keretében rendezett tornabemutatónak, amelyen a legkiválóbb tornászok — olimpikonok — adtak Ízelítőt a sportág szépségeiből. Felvételeink a sportcsarnoki bemutatókon készültek.

Magyar Zoltán olimpiai bajnok a lovon.

Kelemen Márta gerendagyakorlata.

Dónáth Ferenc a korláton. Fotó: Herbst Rudolf

Sorokban

A Bgy. SE férfitőrözői Komáromban a területi vívó CSB-n népes mezőnyben a 3. helyet szerezték meg. A női csapat 6. lett. Ma Dunaújvárosban II. osztályú tőrversenyen Aigner József, Macskás: Zsolt, és Deák György képviseli az egyesület színeit.

★

A megyei atlétikai szövetség a járási sportfelügyelőségek támogatósával négy járásban községi tehetségkutató atlétikai versenyt rendezett, amelyen 350 fiatal indult. A megyei döntőre 20—20 leányt és fiút hívtak meg 19 községből. A döntőt ma rendezik Salgótarjánban, a SÜMSE-pá- lyán.

Balassagyarmaton a körzeti középiskolás kézilabda-bajnokság döntőjéhez érkezett. A 'eánycsapatok mezőnyében a két finalista, a Szántó Kovács János Szakközépiskola és a Balassi Bálint Gimnázium csapata volt. Rendkívül izgalmas küzdelem után a Balassinak csak a hosszabbításban sikerült nyerni 10—7-re, s így bejutottak a megyei döntőbe.

★

Pásztón, a járási sporthivatal helyiségében a Pásztói SE természetjáró-szakosztálya elméleti versenyt rendezett. A lányoknál Szálkái Éva (Váci Kötött) győzött, Szappan Mária és Klement Anna előtt. A fiúknál Holtner Attila (Pásztói SE) nyert. Szőllősi Attila és Balogh Lajos előtt. A szakosztály minden 'szerdán 16—18 óra között várja azokat a fiatalokat, akik kedvet éreznek a tájfutás iránt.

A hét végén Salgótarjánban, a várost sportcsarnokban rendezik meg ifjúsági röplabdacsapatok részvételével a Kónya Ferenc-emlékversenyt. A kétnapos tornán 8 együttes — négy megyei és négy meghívott — indult. A rajt szombaton volt, ma 8 órától folytatódik a küzdelem.

Salgótarján, 5000 néző, v.:

Tompa. SBTC: Szűcs — Miklós, Kmetty. Kovács II., Tóth, — Répás, Básti, Varga — Márta (Szoó 46. p.), Marcsok, (Kovács III- 73. p.) Jeck. Edző: Dávid Róbert. MTK-VM: Gáspár -— Szigeti, Csetényi, Csorna, Nyirő — Kovács, Siklósi, Burg — Takács, Kiss, Kunszt. Edző: Keszthelyi Mihály.

Jobbára hazai térfélen futott a labda, az MTK támadott, az MTK bánta. A 3. perc elején már a hálójában táncolt a bőr. Básti Jobb oldalról mintaszerűen ívelt középre. Labdáját a kirohanó Gáspár felett Csetényi saját kapuja felé fejelte. A szemfüles Marcsok a gólvonalon rácsapott, s a hálóba továbbította. 1—o. Egy percig tarthatott a lelkes szurkolótábor öröme. Ártatlannak látszó támadás végén a hazai védelem a jobb szárnyon szabálytalanul szerelt- Kiss csavart szabadrúgása az ötös vonala felé szállt. A beugró Burg a balra mozduló Szűcs mellett félmagasan fejjel a kapu jobb oldalába továbbitott.. 1—1. Mintegy tíz percig kiegyenlített volt a küzdelem. A 15. percben Kovács felfutott, s a 16-os sarkáról laposan kereszbe lőtt. Labdája a lekéső Márta és a bal kapufa között jutott túl az alapvonalon. A 16. percben Básti 18 méteres, félmagas jobbsarokra tartó lövését ütötte Gáspár szögletre. A 28. percben váratlanul vezetéshez jutott az MTK-VM, Burg nagy erejű lövését még hárította Szűcs, de a következő támadás végén a keresztező, a labdát elveszítő Kmettyről, az elcsípett lehetőséggel egyedül tört kapum. Az ötös magasságából a támadást követő Kovács felé gurított, aki 6 méterről lesgyanús helyzetből lőtt a hálóba. 1—2. A közönség és a játékosok is mind a partjelzőnél, mind a játékvezetőnél lest reklamáltak. A játékvezető középre intett. A félidő hátralevő részében Básti veszélyeztette az MTK kapuját, két szabadrúgása id* továbbá szöglete adott munkát Gáspárnak.

Szünet után nagy harci

kedvvel és lendülettel rohamozott a hazai együttes. A 47. percben ugyan az MTK

növelhette volna előnyét, mert

egy három húzásos támadásuk végén, Kunszt előrevetődve a felső kapufára féjelte a jól ívelt labdát. Az 50. percben egyenlített az SBTC- Csetényi a pompás cselekkel gólratörő Jecket az ötös sarkánál felvágta. A büntetőt Jeck laposan élesen lőtte a bal alsó kapufa mellett a hálóba. A jó érzékkel vetődő Gáspár nem érte el a helyezett labdát. 2—2. Az 53. percben újból tombolt a hazai közönség. Ezúttal már a győzelmet jelentő gólnak. Szoó a jobb oldalon ügyes cselekkel lerázta védőjét, majd kapura lőtt. Az éles lövést Gáspár a 11-es pont felé öklözte. A jó ütemben érkező Répás védhetetlen lövéssel bombázott a kapu közepébe- 3—2 A 63. percben Básti a fedezetlenül hagyott Szoó fejére helyezte a labdát. A szélső két méterről a kapusba fejelt. A 65. percben Básti 16 méterről a felső lécre bombázott. A visszapattanó labdánál ismételt', a kapu mellé. A 70. percben Jeck újból faképnél hagyta védőit, 12 méterről lőtt, a jól helyezkedő Gáspár elvetődve védett. Az utolsó negyedórában az MTK játszott mezónyfölényben, a jól romboló hazai védők . Kovács II- vezetésével, s a többízben is biztosan kifutó Szűcs tisztázásával veszélytelenítet- ték rohamaikat. Ugyanakkor az SBTC szórványosabb ellentámadásai zavart okoztak az MTK-védelemben.

A szombat délutáni találkozó több szempontból is jelentőségteljes volt. A gyenge rajt a bajnokságban, a tabella második részében elfoglalt hely mindkét együttesre jellemző volt. a vendégek szurkolótáborát némileg megvigasztalta csapatuknak a kupaküzdelmek során kivívott igen jó teljesítménye. A fekete-fehérekre a szombati kilencven percben várt a fe- ledtetés nagy feladata. A küzdelem a gyorsan lőtt, majd kiegyenlített gól után nem sok jóval kecsegtetett. Egyik együttes játéka sem volt folyamatos.- Mindkét oldalon sok hiba csúszott az összjá- tékba, s a helyzetek megteremtésébe. Az MTk támadásai ebben a játékrészben tervszerűbbek voltak. Az SBTC- nél a tervszerűséget idegesség, kapkodás akadályozta.

Csupán Básti labdái emelték időnként a játék színvonalát.

Szünet után változott a kép. Az MTK-kapufán csattanó nagy gólhelyzete után szárnyakat kapott a hazai együttes. A gyors, széleken futó ötletes támadások végén a három perc alatt lőtt két gól eldöntötte a találkozó sorsát. ' Az SBTC növelhette volna vezetése arányát. Ekkor nagy gólhelyzetek maradtak kiaknázatlanul. Az utolsó negyedórában lélegzetvisszafojtva figyeltük a játékot, amikor az előző fordulókhoz hasonlóan helyenként ismét feladták a legjobb védekezés a támadás elvét. Szerencsére a kezdetben gyakran zavarba- jövő védelem ezúttal biztosan állt helyt. Egyénileg különösen a szünet utáni lelkes, jó játékért az egesz csapatot dicséret illeti. Kiemelkedett a mezőnyből1 Básti nagyszerű irányítókészsége, pompás labdáival, veszélyes lövéseivel. Répás és Jeck szünet utáni lendülete, Varga és Kovács II. eredményes, romboló teljesítménye.

Az ellenfélnél Gáspár, Csorna, Nyíró és Burg játéka emelkedett az átlagon fölé.

Mátyus László

További eredmények: LZE- OL—Rába ETO 0—0, DVTK —Dunaújváros 2—2, Ferencváros—Zalaegerszeg 1—1, Csepel—Videoton 2—2, Bp Vasas—Békéscsaba 3—0, U. Dózsa—Kaposvár 3—2, Tatabánya—Dorog 1—0, Bp Honvéd—Szombathely 2—1.

AZ NB I. ALLASA

1.

Ű. Dózsa

12

102

39—17

29

2.

FTC

12

7

4

1

30—10

18

3

Haladás

12

8

1

3

24—13

:7

4.

Bp. Honvéd

12

7

2

3

16—15

16

5.

Vasas

12

7

1

4

30—17

15

6.

B.-csaba

12

4

5

3

18—16

13

7

ZTE

12

5

3

4

16—14

13

8.

Tatabánya

12

6

1

5

18—18

13

9.

Videoton

12

5

1

6

29—21

11

'lO.

DVTK

M

5

1

6

14—21

11

11

Kaposvár

12

3

4

5

14—18

10

12.

Kába ETO

12

4

2

6

14—20

1«

13

SZEOL

12

3

4

5

12—26

lO

14.

MTK-VM

12

4

1

7

17—20

9

15.

D.-újváros

12

3

3

6

15—22

9

16

SBTC

12

4

1

7’

17—28

9

17.

Csepel--12

2

3

?

12—22

7

18

Dorog *

12

X

3

8

7—24

5

A 13. fordulóban, november 6-ám: Bp. Honvéd—DVTK, Ü. Dózsa—Dunaújváros, . Haladás —FTC, Tatabánya—MTK-VM, SBTC—Vasas, SZEOI^—Csepel,’ Kaposvár—Dorog, Rába ETO —Békéscsaba, Videoton—ZTE.

Birkózásról a szakfelügyelő szemével...

A MAGYAR BIRKÓZÓ

Szövetség helyiségeiben szorgos munka folyik ezekben a hetekben. A sportág vezetőinek mérleget kell vonniuk, értékelniük kell az 1976-os esztendőt, s mindenekelőtt a montreali olimpián járt válogatottak szereplését- Ebben a munkában komoly rész jut Járja István szakfelügyelőnek is, aki Őrhalomban született és a Salgótarjáni KSE-ben kezdett el sportolni. Természetes hát, hogy beszélgetésünket innen, a nógrádi. élmények felelevenítésével kezdtük.

— Az általános iskola elvégzése után a salgótarjáni Gépipari Technikumba kerültem, annak kollégiumában laktam. Az ottani sportolási lehetőségek között válogatva jutottam el először a tornaszakkör foglalkozásaira, majd az ökölvívók, világába is belekóstoltam. A bunyó ugyan jól ment volna, mégis abba kellett hagynom, mivel állandóan eleredt az orrom vére.

— Ezért kötött ki végül a birkózásnál ?

— Pontosan így van. Ez volt az utolsó lehetőség. Itt is hamar feltaláltam magamat, kortársaimat — természetesen a velem egy súlycsoportban levőket — viszonylag könnyen lefektettem, mégis komoly gondjaim voltak a versenyzéssel. Ugyanis mindössze 36 kiló volt a testsúlyom — ez alatta volt a legkönnyebb súlycsoport alsó határának. Ezért ha nem engedtek felöltözve mérlegelni,

akkor annak a versenynek

lőttek.

— Szerencsére ez az Időszak hamar elmúlt-..

— 1955-ben már 53 kilogrammosok mezőnyében nyertem országos ifjúsági bajnokságot. A következő évben érettségit tettem. A gyöngyösi Szerszám- és Készülék- gyárnál kezdtem dolgozni. Rendszeresen játszottam a gyár labdarúgócsapatában, közben pedig birkózóedzéseket is látogattam, továbbra is az SKSE sportolójaként versenyeztem. így ment ez egészen 1958-ig, amikor bevonultam katonának.

— Ezek az évek hoztak változást sportpályafutásában ?

— Már 1955-től hordoztam

magamban egy tüskét. Akkor ugyanis ketten nyertünk vidékről magyar bajnokságot; egyikünk sem jutott el külföldi versenyre. Ugyanez a mellőzés ismétlődött meg, amikor 1959-ben — ekkor

Kiskunhalason töltöttem a katonaidőmet — megnyertem a hadsereg-bajnokságot, mégsem jutottam el az ORT-re! Ekkor elhatároztam, hogy mindenképpen feljövök Budapestre.

Járja István jelentkezett a tisztiiskolára. és az Egyesített Tiszti Iskola sportkörében birkózott tovább. Innen a Bp- Honvédba vitt az útja. 1960-ban második lett az olimpiai válogatón, a következő évben leszerelt, és átigazolt az MTK-ba. 1961-ben a későbbi olimpiai, világés Európa-bajnok Varga Jánossal vívta az 57 kilogrammos súlycsoport bajnoki döntőjét — második lett. Az országos bajnokságokon többször volt mindkét fogásnemben ezüst- és bronzérmes, Bu- dapest-bajnok, aranyérmeket is szerzett. Az igazán nagy eredmények azonban elmaradtak, amiben egy, makacs vállizomsérülés is akadályozta.

— 1968-ban egyidejűleg edzősködtem a KSI-ban és az utánpótlás-válogatottnál, majd 1969-ben az MTK-ban vállaltam állást. Ott voltam egészen 1972. májusáig, amikor a Magyar Birkózó Szövetség szakfelügyelői teendőinek ellátásával bíztak meg.

Itt egy pillanatra visszaugattunk időben, s mielőtt végképp a legutolsó fejezet történéseiről kérdeztem volna Járja Istvánt, előbb a kezdetről, a tarjáni időkről^ mondta el legmaradandóbb' benyomásait.

— Akkor Stadler Gyula volt

az edzőnk a „Sesében” — mi csak mindig így hívtuk a klubot. — Janák Gyula, Gyu- ra Béla, Kézdi László, Miklós Endre és a többiek mind jó birkózók, jó barátok voltak. Sajnos tudomásom szerint egyiküknek sem maradt semmilyen kapcsolata a sportággal. Amire ma is büszke vagyok: mindig keményen

kiálltam a sportköri vezetéssel szemben — a birkózók érdekeinek védelmében. Mindent a labdarúgóknak biztosítottak. ma, gondolom már másként vanHa már szó került az anyaegyesületről, innen már csak

egy ugrás volt a megye birkózóéletére ráterelni a szót...

— Nem vitás, pillanatnyilag Pásztón áll legjobban a birkózás helyzete. Illés Rudolfot, aki előzőleg a Bp. Honvédban is versenyzett, jó edző, lelkes, rengeteget vállal a sportágért. Három legjobb versenyzőjét jól ismerem. Balogh Béla, Bátka József és Robotka István közül Bátka jutott a legmesszebbre: ő 1975-ben ott volt az IBV-n, a romániai Georgiu Dej-ben, de kiesett. Balogh Béla is komolyan szóba került az idei IBV csapatkijelölésnél, végül azonban lemaradt a lengyelországi Sierazban megrendezett viadalról. Kíváncsian várom, mire sikerül vinnie a lelkes pásztói szakosztálynak?

Az SKSE-nél is intenzív munka folyik az utóbbi időben. A megyében egyébként még legfeljebb Balassagyarmaton lehetne létrehozni ütőképes szakosztályt. hiszen a lehetőségek adottak— Ha már az olimpiai értékelés kellős közepén találkoztunk, kérem mondja el saját véleményét erről a kérdésről is!

— TIZENHAT PONTOT

szereztünk a tervezett 26—28- cal szemben. A lemaradást a legkülönfélébb okokra lehet visszavezetni. Sérülések, rossz sorsolás és várakozás alatti szereplés — elsősorban Hegedűs Csabára gondolok — egyaránt hátráltatták a tervezett pontszám begyűjtését. Hadd ne menjek a részletekbe. hisz’ végső soron ez nem is az én asztalom.

Jocha Károly NÓGRAD - 1976. október 31., vasárnap 7