Nógrád. 1976. október (32. évfolyam. 232-258. szám)

1976-10-30 / 257. szám

Termelők h feldolgozók (II )

Száras alatt

MIELŐTT A SELYPI cukorgyárba érnénk, kis kitérőt teszünk, ahogy az itteniek mondják, Közép-Európa egyik legkorszerűbb magkikészítő üzemébe. Innen árasztják el az országot jó minőségű vetőmaggal, így a cukorrépa termesztéséhez szükséges szaporítóanyaggá' is. A „jó minőséget” itt mondják, a termelőknek egész más a véleményük. Mert, ha nem kel ki, akkor szidják az üzemet. S lehet, hogy az oka épp a technológiai fegyelmezetlenség. Erről vitázni most nem aktuális, annak ellenére, hogy a magkikészítő üzemben is most kezdődött a szezon.

— Nógrád megyéből nem kapunk alapanyagot, nem foglalkoznak cukorrépa-termesz- téssel — mondja Farakas Ferenc, műszakvezető, aki egyébként naponta Salgótarjánból jár le Selypre. — Pedig nincs még egy olyan növény, amely annyit jövedelmezne hektá- ranként, mint a magtermélés.

Monoton zúgnak a gépek, embert alig látni. Konténerek, dobozok, ezekbe kerülnek a drazsérozott magok. A tavalyi termelés eredménye a szomszédban, a gyár udvarán látszik.

Mindjárt, a bejárat mellett, ahol mérlegelnek, a száraz alatt ülnek néhányan.

— Látott már ilyet? —vesz elő egy próbatisztításró'. szóló jegyzőkönyvet ’ a káliói termelőszövetkezet megbízottja, Tasi Károly. A papír alján ez áll: 53,7 százalék. Az elsők közül való szállítmány, több mint fele föld. Bosszankodtak is miatta a kállóiak, ezért kérték a próbamérést. Pedig az átadással megbízottaknak. úgy il'enék, hogy a helyszínen minden jármű rakományát vizsgálják, elkerülve a későbbi vitát. Ök inkább a száraz alatt jegyez- getnek.

— Kimegyünk azért néha — jegyzi meg Tasi Károly.

— A minősítéssel elégedettek?

— Nem mindig, csak hát az ember nem tud vitatkozni.

— A TERÜLETI szövetségtől van-e valaki, aki segítene a viták elsimításában?

Eddig nincs, pedig még Hajdú megyéből is lejárnak rendszeresen ide, holott az ő cukorrépájukat a vasútállomáson minősítik. Itt a cukor- tartalom vizsgálatát ellenőrzi, jegyzi.

A Nógrád megyei termelő- szövetkezetek területi szövetségének munkatársával, Hegedűs Jánossal gyakran találkozunk. Most érkezett Salgótarjánból, hogy szétnézzen, mi újság az átadás körül.

— Miért nincs megbízottjuk, mint korábban?

— Még csak a termés hat százalékát szállították a megyeiek. A java hátravan — válaszol.

■— Épp most, az elején lenne szükség a segítésre, a jelenlétre. ..

(Amikorra e sorok megjelennek, már a tsz-szövetség megbízottja is rendszeresen felügyel az átvétel szabályosságára.)

Mosonyi Márton a palotási termelőszövetkezettől érkezett, hogy ügyeljen a szállítmányok átvételére. ÍBosszan- kodik, s az épület mögé vezet. Ott kupacokban áll a föld. a répa. Az egyik szállítmányt már ő válogatta külön, mert a gyáriak fé'reön- tötték, annyi volt benne a föld.

— Ha így küldik, aligha marad termőterület a palotási határban...

Mosolyog.

— Már üzentem, küldjenek asszonyokat a répát átválogatni, nekem ennyi elég volt — mondja.

Sulyok Jánossal lapozgatjuk az eddigi küldemények átlagminősítését. Kitűnik: esős időben jóval nagyobb a .földtartalom, s kü’önbség van a kézzel és géppel szedett termény között is. Október 11- én például a pásztói termelőszövetkezet átlagosan 6, a szurdokpüspöki 6, a káliói .és palotási gazdaságok 10 százalék földet hoztak a gyároa Ha számolunk, kiderül, hogy a két gyárban 700 000 vagon répát dolgoznak fel, s ha ennek tíz százaléka a föld, az is hetvenezer tonna haszontalan anyag. Óriási mennyiség!

Végignézzük a gyártás folyamatát. Kezdve a hala’más BUM-géptől, amely játszi könnyedséggel emeli magasba a répával teli autókat, aztán vízsugár nyomja előre a répát a gyár szájáig. Ott következnek a munkafolyamatok. Mutatják harmincfokos melegben az „úszócukrot”, üveglapra engedik, úgy világítják át a kávébarna kristályokat. Érlelik .. A folyamat vége a csomagolóüzem. Innen aztán a boltokba kerül.

BEKUKKANTUNK a laborba is. Sirkó Jánosné laborvezető méri a cukortartalmat. A legfrissebb adatok: a palotási cukorrépa beltartalmi értéke 15,3, a szurdokpüspökieké 14.7. az. ecsegieké 14,9.

Elégedettek vele, S vajon a termelők elécedettek-e?

Szabó Gyula

(Következik: Jó a kapcsolat, de...)

Hétezer kilométer vízvezeték épül

Az Országos Tervhivatal az elmúlt hetekben valamennyi megyei tanács képviselőivel konzultált az adott megye ötéves tervéről, annak pénzügyi megalapozottságáról. ’ Ahol a lehetőségek alá-,, vagy túlbecsülését, vagy aránytalanságokat tapasztaltak, erre felhívták a tanácsi vezetők figyelmét. így a középtávú előirányzatokat helyenként, az éves. tervek kidolgozása során módosítják, finomítják.

A megyei tervek összegezése alapján az Országos Tervhivatalban tájékoztatták az MTI munkatársát a vízi, közműfejlesztés, vagyis a vízmű-, a vízvezeték- és csatornahálózat-bővítések, valamint a szennyvíztisztító telepek építésének várható alakulásáról.

A legfőbb tapasztalat, hogy a megyei tanácsok középtávú tervei ezúttal a népgazdasági tervvel szorosabb összhangban vannak, mint a korábbi tervidőszakban.

A vízellátás és csatornázás bővítésére az egymást követő ötéves tervidőszakokban körülbelül 60—60 százalékkal növekvő összegeket költöttek, illetve költenek. 1976 és 1980 között 33 milliárd forintos költséggel fejlesztik a vízi- küzmű-hálózatot. 1970-ben a lakosság fele, tavaly már 61 százaléka kapott a hálózatból egészséges vizet, arányuk 1980- ra 72—73 százalékra emelkedik.

A korábbi fejlesztések egyik hiányossága volt, hogy a közműhálózatba bekapcsolt lakások aránya jelentősen emelkedett ugyan, de oly módon, hogy egyes helyeken a lakások nagy többségét bekapcsolták a közműszolgáltatásba, más községekben pedig túlzottan lassú volt a fejlődés. 1980-ra _a legrosszabbul ellátott ilyen településeken is a lakásoknak legalább 52 százaléka kap központi vízellátást, vagyis meggyorsítják a nivellálódás folyamatát.

1976 és 1980 közölt összesen 7000 kilométer vízvezeték épül. Regionális vízművek létesítésével javítják a többi között Észak-Nógrád, a Balaton környék, Észak-Vas, Pécs, Kaposvár vízellátását, Pécs vízgondjainak megoldására épül a

második mohácsi vezeték, a Keleti főcsatorna második szakaszának építkezései nyomán pedig Debrecen naponta újabb 60 ezer köbméter vízhez jut. Megkezdődik a tiszai vízkivételi mű építése is, ami Nyíregyháza számára jelenti majd a vizgondok megoldását. Dunakeszi , és Szód környékéről Kistarcsa és Gödöllő körzetébe vezetnek majd vizet. A legnagyobb beruházással, mintegy két és fél milliárd forintos költséggel a csepeli vízmű épül, amely naponta 225 ezer köbméter vizet termel, s az újonnan létesítendő kisebb vízművekkei együtt, napi 300 ezer köbméterrel növeli a főváros vízellátását. Egyébként az ország jelenleg , évente 5

milliárd köbméter vezetékes vizet kap, a mennyiséget a kővetkező öt év folyamán mintegy 50—60 százalékkal növelik.

A csatornahálózatba bevont lakások aránya a jelenlegi 29 százalékról 1980-ban 35—37

százalékra emelkedik. Ehhez öt év alatt 1100 kilométerrel bővítik az ország csatornahálózatát, s egész sor szennyvíz- tisztító telepet is építenek, amelyek egyenként 300—500 millió forintba kerülnek.

Az Országos Tervhivatalban felhívtak a tanácsi vezetők figyelmét, hogy a közműfejlesztés tervét csak akkor tudják teljesíteni, ha a beruházásokat műszakilag, gazdaságilag alaposan előkészítik.

A népgazdaság erősítése valamennyiünk ügye

Beszélgetés dr. Csnnku Tibor megyei főügyésszel

Társadalmi életünk szinte valamennyi területe szorosan összefügg a termelés, a gazdálkodás eredményeivel. Mindezekből következik, hogy fokozottabb figyelmet kell fordítani a népgazdaság védelmére, a gazdálkodással kapcsolatos kötelezettségek érvé- nyesítésére. A népgazdaság elleni bűncselekmények alakulásáról beszélgettünk dr. Csonka Tibor megyei főügyésszel.

— Megyénkre is jellemző a megállapítás: a törvényesség helyzete megfelelő, a közrend és közbiztonság megnyugtató. A tízezer lakosra eső bűn- cselekmények és elkövetők száma csupán egy-két megyében kevesebb, mint Nógrád- ban. Az általában pozitív helyzeten belül azonban gondot jelent az utóbbi időben a népgazdaság elleni bűncselekmények alakulása. Néhány számadatot mondanék. Amíg 1974- ben az elkövetett bűncselekmények 19 százaléka irányult a dolgozó nép vagyona, a társadalmi tulajdon ellen, addig tavaly 20 százalék, az idei év- első fél évét bezáróan pedig már 24 százalék az arány. Emelkedés mutatkozik az ösz- szegszerűségben is. Két évvel ezelőtt hárommillió forint volt, 1975-ben ötmillió forint körül mozgott, az idén pedig már elérte a hatmilió forintot az okozott kár. Mindezek az ada^k bizonyítják. hogy

megyénkben nincs minden rendben a társadalmi tulajdon védelmében.

■ — Melyik szektorban jelentkezik a kár és milyen- okok játszanak szerepet ezeknél a társadalmi tulajdont károsító bűncselekményeknél?

— A kár nagy része a szövetkezeti szektorban jelentkezik.. Az állami vállalatoknál, gazdaságoknál ugyanis a szervezettség nagyobb fokú, és az ellenőrző tevékenység is alaposabb. Az okok közül első helyen említeném a csoportérdek jogellenes előtérbe helyezését a társadalmi érdekkel szemben. Sok esetben az elkövetési magatartás egyéni érdeket takar. (Egy zárszámadási mérleg meghamisítása — a csoportérdek hangoztatása mellett — a termelőszövetkezet vezetőit is előnyökhöz juttatja.) Máskor a rossz gazdálkodás eredményének ellensúlyozására követnek el bűncselekményt. Szinte mindenhol okként szerepel az ellenőrzés és a bizonylati fegyelem lazasága, teljes vagy részleges hiánya.

— Az ellenőrzést említette. Számos ellenőrzés történik a népgazdaság valamennyi szektorában. Ezek hatékonysága nem megfelelő?

— Végeredményben arra a következtetésre kell jutnunk, hogy az elkövetést lehetővé t.eN Ilii

CT*!!. 'Is Lj|

3

Az idei versenyidőszakban in Kandó Kálmán brigád a Vul Salgótarjánban. A kilenc főt szesen 77 újítást adott be és Képünkön Bodnár László bri indítók terlicléspróbáját végzi.

dúlt a szocialista címért a án 2. sz. Vállalat telephelyén számláló kollektíva eddig ösz- ezekböl 44-et fogadtak el. gádvezető a megjavított ön- — fodor —

MS&BT-kü'dött

Nagy izgalommal készülök az eseményre

Az MSZBT megyei döttértekezletén hangzott a következő mondat: —

a munkát csak az tudja jól és eredményesen végezni, aki szívét-lelkét és teljes meggyőződését beleadja.

Való igaz, hogy a barátság szá'.ait erősíteni, a Szovjetunió eredményeit. propagálni, megismertetni az .emberekkel, elhivatottságot és sok-sok tapasztalatot kíván.

Sörös Gyula, a Nógrád megyei Állami Építőipari Vá!- lalat gazdasági tanácsadója, az MSZBT-tagcsoport elnöke oly gazdag mozgalmi múlttal .rendelkezik, amelyből bőséggel meríthet tapasztalatokat a jelenlegi munkájához.

— Már kora gyermekkoromban bekapcsolódtam a mozgalomba, s ez számomra természetes és törvényszerű volt. Példaként álltak előttem a szüleim, de nagy hatással volt rám a lakóhelyem, Bag- lyasalja haladó szelleme is. Tagja voltam a MADISZ-nak. Hosszú ideig kulturális területen tevékenykedtem és a munkásőrségnél csaknem 16 éves múltra tekinthetek visz- kül- sza.

Nem kell tehát kü'önösebh ok, magyarázat ahhoz, hogy

el

Ezt

Sörös Gyulát egy évvel a vállalathoz kerülése után, 1972- ben megválasztották az MSZBT-tagcsoport elnökének.

— Nagy megtiszteltetésnek vettem a bizalmat, ám ugyanakkor féltem is. hogy e számomra teljesen új területen, miként tudok helytállni. Szerencsére a tapasztalt MSZBT-tagok nagyon sokat segítettek az ú.i feladatok e'- sajátításában. Velük közösen dolgoztuk ki a konkrét tervet az országos elnökség irányelvei alapján.

— Mit tartalmazott a terv?

— Nem törekedtünk nagy látványosságra, óriási hírverésre. Célunk az volt, hogy dolgozóinkat mind közelebb hoztuk a Szovjetunióhoz, megismertessük velük e hatalmas ország gazdasági, kulturális és technikai eredményeit. Vagyis emberközelbe hozzuk a szovjet embereket. Ehhez nagyon sok segítséget nyújtottak a kiállítások: eredeti dokumentumok és fotósorozatok. Érdeklődés kísérte az Ősi orosz építészet című kiá'lításunkat. amelyet vándoroltattunk a munkahelyeken, sőt, más tagcsoportoknak is kölcsön adtunk. Munkánk fő bázisának a szocialista brigádokat tekintjük, amelyek közül többen szovjet hősök nevét vették fel ünnepélyes keretek között. Népszerűek vállalatunknál a Szovjetunióról szóló vetélkedők és a szovjet sajtó termékei is.

— Vannak-e közvetlen élményei e távoli országról?

— Munkámnak újabb len- dü'etet adott az 1974-es szovjetunióbeli utazásom. Egy MSZBT-delegáció tagjaként jutottam el Moszkvába, Le- ningrádba. Életem legkedvesebb emléke a Budapest városparancsnokával való találkozáshoz fűződik. Nagyon kedves ember, előzékenysége, közvetlensége elárulta, menynyire szereti a magyar embereket.

— Milyen érzés volt, amikor megtudta, hogy a megye küldöl teként részt vesz az MSZBT ma kezdődő országos értékezletén ?

— Határtalanul boldog voltam. szinte szóhoz sem tudtam jutni. Nagy izgalommal készülök az eseményre, amely lehetővé teszi számomra, hogy életemben először beléphessek a Parlamentbe, és sok hasznos tapasztalatot gyűjtsék a további munkához.

— vkm —

vő okok között legjelentősebb szerepe az ellenőrzés hiányosságának van. Az állami, a szövetkezeti szektorban, az iparban és a mezőgazdaságban egyaránt számos ellenőrzés történik, azonban ezek nem eléggé mélyrehatóak, nincs meg a külső, és belső ellenőrzés egysége. A szövetkezel i ellenőrző bizottságok — objektív és szubjektív okok miatt — nem töltik be szerepüket. Kedvező jelenség, hogy egyre több szövetkezetben megtaláljuk már a belső ellenőrt. Természetesen az is szükséges, hogy ezek az ellenőrök megfelelő közgazda- sági és pénzügyi ismeretekkel is rendelkezzenek.

— Melyek az elkövetési módok a népgazdaság, a társadalmi tulajdon elleni bűn- cselekményeknél?

— Az elkövetési módoknál le kell szögeznem, hogy bizonyos állandóság mutatkozik az egyes típusoknál. Mint említettem, a zárszámadási mérleg meghamisítása azért, hogy a csoportérdek megelőzze a társadalmi érdeket. (Ez példázza a volt egyházasdenge- legi termelőszövetkezetnél történt bűnügy.) A kísérletezés leple alatt — fiktív bi- zonylalok alapján követték el a csalássorozatot a volt ka- rancskeszi termelőszövetkezet vezetői. Találkozunk a tárolási szerződésekkel történő -visszaélésekkel is. A társadalmi tulajdon hűtlen és hanyag kezelésére akadt példa az állami szektorban is. Az ÁFOR salgótarjáni telepén hűtlenül, hanyagul kezelték a társadalmi tulajdont és az okozott kár mintegy 200 ezer forint. Termelőszövetkezeteknél tapasztaltuk, hogy a munka- és teljesítményfápq- kat meghamisították, hogv csökkentsék az adóalapot. Ez a magatartás is támadja a gazdálkodás ■ rendjét. ellentétes a népgazdasági érdekkel. Példát a fentiekre a szendehelyi termelőszövetkezet szolgáltatott. Spekulációs, üzérkedési törekvések is vannak. Egy, csak javítási tevékenységre szóló jogosítvánnyal rendelkező kisiparos számos alkalmazottat foglalkoztatva az állami és szövetkezeti szektorban kőművesmunkát végeztetett, jórészt Bercelen, Gal- gagután és Nógrádkövesden. A munka értéke több mint 3 millió forint volt.

— Ennél a bűncselekménykategóriánál is nagy szerepe "an a megelőzésnek. Ezzel kapcsolatban mire hívná fel a figyelmet?

— Mindenekelőtt elmondhatom, hogy a népgazdaság a társadalmi tulajdon elleni bűncselekmények emelkedő irányzata -mellett a jelentősebb súlyú bűnügyek száma nem nagy. Mégsem mehetünk el ezek mellett, mert zavarólag hatnak, és politikailag is károsak. Bűnüldözési munkánk a megelőzésre irányul. A leleplezés — ha kissé váratott is magára, az ügyek egy részében ugyanis az elkövetés hosszabb időn keresztül folyt — minden esetben megtörtént! A jelentősebb kárt okozó bűnügyekben is messzemenően érvényesítettük a jog- politikai elveket és a felelősségre vonás a bűncselekmény súlyát és az elkövető személyi körülményeit figyelembe véve. egyetlen esetben sem maradt el. A bűnüldöző hatóságok csak önmagukra támaszkodva a gazdasági bűncselekményeknél gyökeres változást elérni nem tudnak. A megelőzés a társadalmi tulajdon védelme minden állami és szövetkezeti szerv, de minden egyes állampolgár alapvető kötelessége kell legyen, össze kell fognunk tehát a társadalmi tulajdon megóvására. és nagyobb figyelmet kell fordítanunk a gazdálkodással kapcsolatos kötelességekre. A népgazdaság erősítése valameny- nyiünk ügye! — fejezte be a beszélgetést dr. Csonka Tibor megyei főügyész.

Szokács László

NÓGRÁD - 1976- október 30., szombat