Nógrád. 1976. október (32. évfolyam. 232-258. szám)
1976-10-28 / 255. szám
(Folytatás at L oldalról) fegyvert szolgáltat a jobb- és baloldali torzításokkal szemben. Váljanak még jobban az oktató-nevelő munka részévé a kommunisták nemzetközi harcának tanulságai, a testvérpártok együttműködéséből születő eredmények, a nemzetközi kommunista és munkásmozgalom ideológiai, és gyakorlati tapasztalatai. A pártoktatás fejlessze a párttagság dialektikus és történelmi materialista szemléletét, melynek ■ segítségével fejismerheti korunk és társadalmunk átfogó törvényszerűségeit, tendenciáit, konkrét összefüggéseit, megértheti a fejlődésünkkel együttjáró ellentmondásokat, s megoldásuk útjait. A társadalomtudományi kutatás — alapvető feladatának részeként — jobban törekedjen az eszmei nevelő munka igényeinek kielégítésére. Segítse megválaszolni azokat a kérdéseket, amelyeknek tisztázása különösen fontos a párttagság elméleti színvonalának emelésében a párt gyakorlati tevékenységének fejlesztésében. A sajtó, a rádió, a televízió, valamint a politikai könyvkiadás saját eszközeinek és lehetőségeinek jobb kihasználásával járuljon hozzá a marxista—leninista eszmék szélesebb körű terjesztéséhez. a tudományos világnézet elmélyítéséhez. O A propaganda meggyő* ző erővel fejtse ki7 marxista elveinket amelyeknek alapján megválaszolhatók a hazai építőmunkával, a nemzetközi kommunista és munkásmozgalom fejlődésével, valamint a szocialista és a kapitalista világ- rendszer ideológiai harcával kapcsolatos új kérdések. Az aktuális ideológiai kérdések között az eddiginél is nagyobb figyelmet kell fordítani a fejlett szocialista társadalom építésével, az állam- hatalom jellegével, a szocialista hazafisággal és a proletár internacionalizmussal ösz- szefüggő témákra. _ A fejlett szocialista tár- “ • sadalom megteremtése minden területen nagyobb követelményeket támaszt. Növekszik a kölcsönhatás a gazdaság és a politika, a társadalmi fejlődés objektív es szubjektív feltételei, az anyagi jgvak termelése. és a szocialista életmód között. A dolgozók mozgósításának, aktivitásának, általában a pozitív társadalmi magatartásnak fokozott jelet; tősége van. A munka hatékonyságának növelése a gazdasági tevékenységen is túlmutató, szélesebb érvényű követelmény, segíti a társadalmi erőforrások és tartalékok feltárását, a kiegyensúlyozott haladást céljaink felé. A társadalmi fejlődés sajátosságainak és törvényszerü- , ségeinek ismerete elengedhetetlen feltétele az alkotó marxista—leninista gondolkodásnak. A fejlett szocializmus kérdéseinek tanulmányozása növeli a társadalmi tudatosságot, erősíti és gazdagítja a szocialista közgondolkodást. Hozzájárul ahhoz, hogy a társadalom tagjai a növekvő lehetőségek között mind jobban megtalálják képességeik kibontakoztatásának a közösség számára is leghasznosabb módját, elősegíti a szocialista életmód térhódítását! A hatalom a világfejlő- dés jelenlegi szakaszában minden társadalom alapkérdése; nálunk a munkás- osztály hatalma a szocialista építés feltétele. Hazánkban a munkásosztály hatalmát megtestesítő proletárdiktatúra állama történelmi szükség- szerűségként jött létre. A munkásosztály a hatalom gyakorlásába bevonja a parasztságot, az értelmiséget, a legszélesebb tömegeket. A szocialista állam valamennyi dolgozó osztály és áflampolgár érdekeit fejezi ki. minőségileg különbözik minden kapitalista államtól, amely bármilyen formában is, de a monopoltőke, a burzsoázia uralmát jelenti. A fejlett szocialista társadalom megteremtésének alapvető feltétele a demokrácia mindenoldalú kibontakoztatása, elmélyítése. Szocialista társadalmunkban fokról fokra fejlődnek és mindinkább kiteljesednek a kormányzás, az igazgatás /demokratikus módszerei. A szocialista demokrácia fejlődése biztosítja az állampolgárok érdemi részvételét a közügyek intézésében, segíti a társadalomban rejlő erőforrások feltárását és hasznosítását, a magas fokú társadalmi felelősségérzet, az alkotmányos rend és az állampolgári fegyelem érvényesítését. A szocialista állam szerepének, fejlődésének alapos ismerete elengedhetetlen ahhoz, hogy a forradalmi folyamatot leginkább előrevivő funkcióit — napjainkban a gazdasági szervező és a kulturális nevelő funkciót — mind teljesebben kibontakoztassuk^ Az állami teendők demokratikus, szakszerű ellátása előmozdítja a társadalmi érdek hatékony érvényesülését, s közelebb visz ahhoz a hosszabb távon és fokozatosan megvalósuló célhoz, hogy a proletárdiktatúra állama össznépi állammá váljék. Pártunk, munkásosztá• lyünk örököse és folytatója minden haladó történelmi hagyománynak, letétemé- , nyese nemzeti múltunk minden valódi értékének. Ezek tiszteletét és megbecsülését ápolja népünk és ifjúságunk tudatában. Munkásosztályunk és forradalmi párt ja, mint társadalmunk vezető ereje, kifejezője a nemzeti érdekeknek és felelősséget visel a nemzet sorsának alakulásáért, népünk, nemzetünk igazi érdekeit ma és a jövőben a szocializmus testesíti meg. Építőmunkánk nagy lendítő ereje a cselekvő szocialista ha- zaíiság, amely közösségi aktivitást, munkát, állandó készenlétet jelent a haza szolgálatára. Hatalmas erőforrás számunkra, hogy a fejlett szocialista társadalom megteremtését népünk nemzeti programjának tekinti. A hazafiasság és a proletár internacionalizmus a rendszerünk, eszményeink iránti elkötelezettségnek két oldala, s a szocialista társadalom felépítéséért, a kommunizmus világméretű győzelméért folytatott nemzetközi harc alapvető követelményé. A proletár internacionalizmus politikánk sarkalatos elve, amely jelenti: a nemzeti és a nemzetközi érdekek egyeztetésére, a kommunista és munkáspártok közti egység megteremtésére irányuló törekvést; a kölcsönös támogatást, elvtársi együttműködést; a rendszeres kétoldalú és sokoldalú véleménycseréket, a mozgalmunk alapját képező marxista-leninista elmelet közös erőfeszítéssel történő továbbfejlesztését, ideológiai együttműködésünk erősítését, a tapasztalatok általánosítását; a legfőbb politikai kérdésekben a kollektív álláspont és cselekvés kialakítását a testvérpártok önállósága; egyenlősége és önkéntes együttműködése alapján. A proletár internacionalizmus magában foglalja a kölcsönös szolidaritást és az érdekeltséget egymás eredményeiben. A szocialista közösség országainak mind sokrétűbb politikai, gazdasági, ideológiai együttműködése gyakorlati megnyivánulása a proletár internacionalizmusnak. A tőkésvilágban küzdő forradalmi erők határozott fellépése a monopoltőke uralma ellen és a felszabadult országok népeinek imperialista- ellenes harca értékes támogatás szocialista építőmunkánkhoz, a közös erőfeszítésekhez. Ugyanakkor őket is »egíti a szocializmus léte fejlődése és 1 az a szolidaritás, amelyet küzdelmükkel a szocialista országok népei, kommunista és munkáspártjai vállalnak. Eszméinktől, társadalmi céljainktól, szocialista haza- fiságunk tartalmától idegen mind a burzsoá nacionalizmus, mind - a kozmopolitiz- mus, bárhol, bármilyen régi, vagy új formában jelentkeznék is. Pártunk a proletár internacionalizmus szellemében mindig fellépett és a jövőben is fellép az antikommunizmus és a szovjetellenesség minden válfaja ellen, mivel a nemzetközi reakció ezeket fö fegyverként alkalmazza a haladó erőkkel szembeni általános törekvéseiben. A Központi Bizottság * megállapította, hogy a pártoktatás szervezeti tökéletesítésével is a propagandamunka minőségi fejlesztését kell segíteni. Az oktatás bevált szervezetének fenntartása és a kialakult hallgatói létszám mellett nagyobb figyelmet kell fordítani a marxista tudás gyarapításának pártiskolán kívüli formáira, az önálló tanulásra, az alapozó oktatáson túlmenően a továbbképzésre, a propagandisták rendszeres képzésére és továbbképzésére, a tananyagok színvonalának emelésére. Ugyanakkor szükség van az oktatás egyes formáinak jobb összehangolására. A pártoktatás céltudatosságát és tervszerűségét növelve, a párttagokat a szervezett oktatás különböző tanfolyamaira a politikai szükségleteknek, a résztvevők érdeklődésének megfelelően kell javasolni és felvenni. A Központi Bizottság megállapítja: a propagandistákkal szemben a legfőbb követelmény, hogy magas elméleti színvonalon, alkotó felfogásban terjesszék a marxizmus —leninizmus tanításait, és sokoldalúan ismertessék a párt politikáját. Szüntelenül fejlesszék tudásukat, előadói készségüket, pedagógiai ismereteiket. Szükségesnek tartja, hogy a társadalomtudományokkal foglalkozó kutatók, szakértők mind nagyobb számban kapcsolódjanak be a propagandamunkába. /t A Központi Bizottság *• felhívja a pártbizottságok figyelmét, hogy minden szinten rendszeresen foglalkozzanak elméleti kérdésekkel, mérlegeljék döritéseik ideológiai, politikai hatásait. Fogják össze és szervezetten hasznosítsák a meglévő szellemi erőket az ideológiái képzésben és nevelésben. Nyújtsanak érdemi támogatást a tömegszervezetekben és az állami vonalon folyó politikai ok tatáshoz. A pártalapszervezetek felelősen. önállóan irányítsák és szervezzék a hatáskörükbe tartozó pártpropagandát- A párttagok képzésével, nevelésével segítsék a szocialista építőmunka napirenden levő kérdéseinek megértését, a tudatos alkotó cselekvést. A párt- vezetŐségek alakítsanak ki jó munkakapcsalatot a propagandistákkal, folyamatosan tájékoztassák őket a gyakorlati munka kérdéseiről, és ismerkedjenek meg az oktatás eszmei-politikai tapasztalataival. Valamennyi pártszervezetben legyenek tudatában annak, hogy az oktató-nevelő munka a pártéiet fontos, nagy tömegeket átfogó területe, •mely hatással van a kommunisták egész tevékenységére. A Központi Bizottság meggyőződése, hogy a párttagság ideológiai felkészültségének növelése útján a Magyar Szo- ’ cialista Munkáspárt még jobban betölti történelmi küldetését: a fejlett szocialista társadalom építésének vezetését. A Központi Bizottság elvárja a pártszervezetektől, hogy mindennapi tevékenységükben nagy figyelemmel foglalkozzanak az eszmei nevelő munka feladataival. Felhívja a kommunistákat, hogy mélyítsék el marxista—leninista tudásukat, éljenek és dolgozzanak eszméink szellemében, szocialista hazánk további felvirágoztatásáért. A Központi Bizottság ,ülése a továbbiakban szervezeti és személyi kérdéseket tárgyalt és döntéseket hozott: — Pullai Árpád elvtársat, a Központi Bizottság tagját, más foltos megbízatása miatt, érdemei elismerése mellett közKis falu a Cserhátban ■■ínyből CB busz is uisszcsfordul Szorcsikné: „Ha csak rajtam múlna az út.. A térképen a községet jelző kicsiny pontocskába betör- kolló, az utat jelentő vékonyka vonal megszakad. Ilinybe csak befelé visz az országút. Onnan tovább már nem. Legfeljebb a dűlőkön keresztül vághatna neki a bátor vállai" kozó. Valamikor úgy mondták, hogy Ilinyből még a koldus is visszafordul. A mondás napjainkban úgy módosuit, hogy itt az autóbusz is visz- szafordul... Mert autóbusz köti össze Uinyt Marcallal, Csitárnal és Balassagyarmattal. A község nappal elnéptelenedik. Csak az öregek, az apró gyerekek, és az otthon levő kismamák vannak napközben az utcán, vagy a házak előtt. Asszonyok, férfiak eljárnak dolgoz- ni. Nógrádgárdonyba, Balassagyarmat gyáraiba, üzemeibe vagy még messzebbre. A termelőszövetkezetnek, amely több falut foglal magába, itt csak egy picinyke üzemegysége van. Amikor megjönnek a buszok, -főként a délutáni hármas, egyszeriben megélénkül a falu. Nagymamák, unokák várják az édesanyát, édesapát, aki műszak után hazatér. Sietősek a léptek. Aztán elfogynak az emberek, ki-ki betér az otthonába. X — Ilinyben két helyre lehet menni. A boltba meg a kocsmába — mesélik az ÁFÉSZ -üzletében vásárló asz- szonyok. A boltvezető,. Szorcsik Pál- né, rábólitn-t. Azt még hozzáteszi, hogy vasárnaponként az egyébként kihalt kultúrház- ban, filmet vetítenek. Itt rendel a doktornő is, aki a szomszéd községből jár ide. Az ajtóra kiakasztva a tábla. Nagy betűkkel, tussal írták, hogy a doktornő melyik napon és hány órakor érkezik Ilinybe. Szorcsikné egyedül az útra panaszkodik: — Azt mondták a múltkor a váci FÜSZÉRT-esek, amikor hozták az árut, hogy egész idáig eljöttek és a hozzánk vezető gidres-gödrös, kátyus úton dőlt össze a kocsin a rakomány. Nagyon mérgelődtek. Ha nem csináltatom meg az utat, nem jönnek ... Ha rajtam múlna, biztosan már holnap „megcsináltatnám”. X Ilinyben az iskola is elárvult. Az alsó tagozatosok Csitárba, a felsősök Grha- Icwnba járnak. Az iskolaépületben csak egy tanítónő lakik. A régi tanteremben még ái-válkodnak a padok, a salukba támaszkodva egy összetekert zászló. Persze, a srácok nem panaszkodnak. Bojtos Pisti negyedikes és kitűnő tanuló. A barátja, Tóth Jancsi, akivel az idegenek „csodájára” megjelentek, hetedikes. — Busszal járunk az iskolába, nem is rossz. X Az egyik ház udvarán Csi- kány Józsi bácsi főzi a disznóknak kondérhan a hulladék krumplit. — Valamikor a mi házunk itt a falu szélén állt. Most meg a közepére kerültünk Sok új ház épült. Moátanában már inkább elhúzódnak a fiatalok, főként Gyarmatra. — Lehúztam a gárdonyi tsz-bem is tíz évet, onnan mentem nyugdíjba. A lányo- m-ékkal lakunk, ez a kisuno- kám, Andrea. Egyet szeretnék én még. Ugyanúgy megforgatni a kalapácsot, mint negyven évvel ezelőtt. Csak hát a szívem nyugtalankodik... Azt meg a falubeliek mondták. hogy Józsi bácsi valamikor olyan legény volt, hogy ez asztalra is feltette a táncosát a bálban. Csak úgy repült a sok szoknyája... X Vereczki János/négy esztendeje hordja a leveleket, pénzt, újságot Ilinyben. — Este kihalt a falu, min- • denki visszahúzódik a televízió elé. Szép ez a mi vidékünk. a Cserhát dombjai, lankái. Elsősorban az idősebbeknek szép. A fiatalokat már nem köti ide. De minden jót, nekem még tele a táskám! X Iliny a csitári tanácshoz tartozik. Járda húzódik végig a falun, ennek mindenki örül. Ám. az egyik asszony így fogalmazott: — Törődhetne többet velünk a tanács. Nemcsak az idevezető országút rossz. Hanem itt lent, az alsó soron olyan sárban járunk, hogy a gumicsizmát is félig ellepi... Csatai Erzsébet Megérkezett a háromórási busz. Pisti és Jancsi busszal jár iskolába. Kulcsár József felvételei ponti bizottsági titkári tisztsége alól felmentette, — Borbély Sándor elvtársat, a Központi Bizottság tagját felmentette a KB ipari, Borbély Sándor, 1931-ben Nagybun községben született. Munkáscsaládból származik. 1947 óta vesz részt a munkás- mozgalomban, s 1950 óta tagja a pártnak, 1949-ig szerszámlakatosként dolgozott, a Csepel Művekben. Ezt követően függetlenített ifjúsági vej- zetőként tevékenykedett, já^t rási MINSZ-titkár volt Kecskeméten és Kiskunhalason, később á Pest megyei DISZ- bizottság munkatársa. majd titkára. 1953-tól a DISZ központi vezetőségének íőinstruk- tora. osztályának vezetői tisztségéből, és megválasztotta á Központi Bizottság titkárává. A Központi Bizottság ajánlásokat fogadott el állami 1955-ben a Szovjetunióban elvégezte a Komszomol-főis- kolát. Hazatérése után a Csepel Vas- és Fémművek DISZ-bizottságának első titkári tisztségét töltötte be. 1956 decemberében tagja volt a párt ifjúsági bizottságának, majd a KISZ szervező bizottságának. Tagja a párt csepeli intéző bixottségának, pártszervező. 1957-től pedig a KISZ kb titkára, s egyben a KISZ budapesti bizottságának első titkára. Ugyanebben az évben, az első országos pártértekezleten, az MSZMP Központi Bizottságának póttagjává választották1959—62 között elvégezte az SZKP KB 3 éves pártfőiska- láját. 1962-től 1966-ig a Csepel Vas- és Fémművek pártbizottságának titkára. Ezt követően a XXI. kerületi párt- bizottság első titkára, 1970-től pedig a Csepel Vas- és Fémművek pártbizottságának első titkára. A X. kongresszus óta a Központi Bizottság tagja. 1975-től a Központi Bizottság ipari, mezőgazdasági és közlekedési osztályának vezetője. Az MSZMP Központi Bizottsága 1976. október 26-i ülésén a KB titkárává választotta. (MTI) NÓGRAD — ’ 1976- október 28., csütörtök 3 mezogazdasagi es kpzlekedesi tisztségek betöltéséreA Központi Bizottság iij titkára
