Nógrád. 1976. október (32. évfolyam. 232-258. szám)
1976-10-03 / 234. szám
Állattenyésztésünkről Nagyobb előrehaladás, további tartalékok | Virággal sorakoznak elem ; Nyolc gyermek édesanyja Lucfalván A mezőgazdaság nem ipar, többek között azért, mert egyik döntő sajátossága, hogy ..élőlényekkel termel”. Mégis valamennyi ágazatban — így az állattenyésztésben is, —- olyan gyors, csak az iparra jellemző változások zajlottak le az elmúlt években, hogy múlt és jelen, sok tekintetben összehasonlíthatatlanná válik. Az állattenyésztés évszázados jelentőségét megyénkben a természeti adottság határozza meg. Manapság, azonban már több is: szükségszerűség, egyszerűen az, hogy kell a népgazdaságnak, a lakosságnak, az egyes mezőgazdasági üzemnek. A szocialista mezőgazdasági nagyüzemek megszilárdításával még tovább nőtt az ágazat jelentősége. A szarvas- marha- és a sertéságazat nem egyformán fejlődött. Ami viszont az adottságnak legjobban megfelel, a juhtenyésztés, jelenleg száz hektár mezőgazdasági terület kétszer annyi juhot tart el, mint negyven évvel ezelőtt. Az ágazat helyzetével. a IV. ötéves tervi eredményeivel, tanulságaival, az V. ötéves tervi célokkal a közelmúltban a megyei tanács is foglalkozott. A megyei párt- bizottság is rendszeresen elemzi az állattenyésztés alakulását. hiszen a cselekvési program alapján lehetőség nyílik akár a havonkénti ösz- szehasonlítasra, elemzésre is. Emelkedő termelési érték Az idén a megye állatte- nyésztésének termelési értéke — 1968-as változatlan árakon számolva — várhatóan megközelíti az egymilliárd forintot. Ez önmgában is jelentős fejlődés, de ennél is többet mond súlyáról az a mutató, amely szerint a mezőgazdasági nagyüzemekben 21,8 százalékkal nagyobb az állattenyésztés árbevétele, minta növénytermelésé. Az elmúlt évben páldául 50 termelőszövetkezet közül harminchatban az állattenyésztés árbevételének nagysága meghaladta a növénytermelését. Az állattenyésztés meghatározó szerepe tervszerű és hatékony intézkedések egész sorozatát teszi szükségessé, melynek tapasztalatait éppen a közelmúltban elemezte a megyei pártbizottság gazdaságpolitikai munkabizottsága. Az idei tapasztalatok biztatóak. Előbbrelépés történt az állatállomány fejlesztésében, egyes hozammutatók alakulásában, a szakosodásban, az iparszerű tártásf biztosító férőhelyek kihasználtságában. Háromnegyedéves valószínűsített adatok szerint az összes tehénállomány 16 300. ameiy megfelel a népgazdasági igényeknek, s egy kedvező gazdaságpolitikai szemléletváltozást is jelez. A szamok összehasonlítása azonban mindig viszonylagos, mely csak bizonyos következtetések levonására alkalmas. Az elmúlt év értékesítési nehézségei miatt ..felduzzasztott” szarvasmai'ha-állományunk volt. mintegy 1400 darabbal. Az idén megyén kívülre történő értékesítés történt néhány közös gazdaságból s a háztájiból is. Hiába jobb jelenleg a szaporulati mjutató, az elhullasi hányados, a viszonyítás standardjellege a kimutatott számoknál nagyobb fejlődést takar el. Különösen kedvező a szakosított tehenészeti telepeken bekövetkezett fejlődés. A teljes férőhely-kapacitás kihasználtsága eléri a 92—93 százalékot, s lényegesen növekszik az egy tehénre jutó tejtermelés színvonala is: a karancssági telepen például eves szinten 500 literrel, a rézsa.i és mátramindszenti telepeken 400 literrel, a tolmácsi telepen 300 literrel. L kedvező eredmény mögött tanulság is van. Csaknem öt év telt el, amíg ilyen kihasz- naltsági fokot értek el az üzemek. A beruházások előkészítése soha nem nélkülözheti a komplexitást, ellenkező esetben a várt gazdasági eredmény elmarad. A juhtenyésztés az adottságok szerint tovább nő. Megyei szinten az anyalétszám 36 500 darab, 6—7 százalékkal meghaladja az elmúlt évit: Pozitív az is. hogy koncentráltabb formában valósul meg a tenyésztés, s nő a gyapjúhozam. Ez jó alapot biztosít az üzemi szintű jövedelmezőség emelésere. Az a tapasztalat, hogy a juhtenyésztés rangját hozzáértő szakemberek minden gazdaságban a megfelelő _helyre tehetik. Megyénkben — bár nem tartozik a sertéstartó megyék közé —, a ciklus mélypontja után jó irányú fejlődés van. kibontakozóban. A nagyüzemekben és a háztájiban is 5—6 százalékkal nő az anyakoca-állomány. Az év elejétől számítva közel 10 százalékos a növekedés. A megfelelő érdekeltségi rendszer az eddiginél tartósabb, pozitív folyamatot segíthet elő. A baromfi tenyésztés iparszerű keretek között fejlődik tovább. A jcvedelmezöségi voszonyok általában jók. A vágóbaromfitermelés nagyobb a bázisnál. Összhang és tehetőség Az állattenyésztés továbbfejlesztésében nem az az elsődleges kérdés, hogy mire jó az adottságunk, hanem az, hogyan használják ki az üzemek a lehetőségeket. Szoros kapcsolat van az állomány - íejlesztes, takarmányterrnesz- tes, tartósítás, felhasználás és a kialakítandó létszámhoz szükséges férőhelyek fejlesztése között. Bármelyik láncszem hiányzik, a fejlődésben törés következik be. Régi igazság, hogy korszerű takarmánygazdálkodás nélkül, csak állattartás van. Mindenekelőtt a takarni any termesztés ben kell felzárkózni az élvonalhoz. A húsz és negyven évvel ezelőtti statisztikák arról tanúskodnak, hogy megyénk 1 állattartó képessége a jelenleginél ná- gyobb. Az V. ötéves tervidőszakra előirányzott létszámfejlesztés feloldja ezt a feszültséget. A jó cél feltétele, viszont az, hogy az üzemek ne a legrosszabb földeken termeljék a takarmányt, s korszerű agrotechnikát alkalmazzanak. A takarmánynövény éppúgy meghálája a műtrágyát, a szakszerű nöKapcsolat az üzemmel A Budapesti Finomkötöttárugyár balassagyarmati telepén dolgozók nagyrésze nő. Mindennapos tehát, hogy a fiatalasszonyok hosszabb időre kikapcsolódva. a munkából, szülési szabadságra mennek. A gyár vezetőitől hasznos kezdeményezés született annak érdekében, hogy a GYES-en levő kismamák ne szakadjanak el teljesen az üzemtől. Minden hónap 11- én, a fizetés napján — amikor -a kismamák beruccannak a munkahelyre —, klubfoglalkozást tartanak, így a vidékieket is be tudják vonni a hasznos programokba, mely többek között egészségügyi előadásokat, gyermeknevelési tanácsadót, és a szabad idő eltöltésére vonatkozó hasznos ismereteket tartalmaz. A kismamaklub egyre népszerűbb, jelenleg harminc tagja van. vényvédelmet, mint bármely árunövény. Amíg a takar- mánytermesztest egyes üzemek perifériális ágazatnak tekintik. látszateredményekre törekedve, nincs előbbrelépés. E-m,ellett a takarmánytartósítás módjában, a megtermelt tápanyag megőrzésében, a legelőgazdálkodás fejlesztésében is nagy tartalékok' rejlenek. Tekintettel arra, hogy megyénk mezógazdasaganak egyik vezérágazata a búza- termesztés, a búzaszalma, takarmányként történő fel- használására, amelynek értékes hozzávetőleges számítás szerint, köze] 20 millió forint — a Sinatelepi Állami Gazdaságban végzett eredményes kísérletek alapján — szükséges. hogy az üzemek tanulmányozzák a pelletgyár- tá» módszerét és lehetőségük szerint vezessék is be. Mindenek fölött az ember Az állattenyésztés fejlesztését minden vonatkozásban össze kell kapcsolni az élet- és munkakörülmények javításával. Ezt diktálják a máj életforma mellett a nagy, iparszerű méretek, a szakosodás. Több üzem eddig is sokat tett, hogy vonzóbbá tegye ezt a jelentős fizikai igénybevételt jelentő munkát, A korszerű technológiákkal együtt öltözők, mosdók kultúrált szállítás a munkahelyre, üzemi étkezés, váltott műszak segített az előbbrelépés- ben. Nagy tartalékok rejlenek a mezőgazdasági nagyüzemek és a háztáji kapcsolatának továbbfejlesztésében. A tehénállomány csökkenésének megállítása érdekében szükséges az alomszalma biztosítása a nagyüzemek részéről, elfogadható áron, szállítással. A nagyobb szakértelem, hozzáértő, irányító és szervező munka mellett szükséges, hogy a gazdasági gyakorlat munden napjában megvalósítsuk azt, amit elterveztünk. Az állattenyésziést szerető felsőfokú végzettségű szakemberek, szakmunkások, betanított munkások, vagy éppen szakképzetlen munkaerő jól szervezett munkája együttesen biztosítja a továbbfejlődést. A cél pedig az. hogy kedvezőtlen adottságaink ellenére jelentős létszámfejlesztést, a termelésben pedig minőségi változást érjünk el, mellyel megyénk gazdaságában az állattenyésztés súlya tovább növekedik. Dr. Gyöngyösi István ' Vékonyka fiatalasszony. Az ember nehezen tudja elképzelni, hogy nyolc gyermek édesanyja. Grajzel Pálné elmosolyodik: — Pedig annyi van. A legidősebb tizennégy éves, a legkisebb hároméves. Hat fiú, két kislány. Lucfalván laknak, családi házat építettek. — Bizony elég nehezen. Évekig gyűjtögettük a pénzt. Kölcsönt vettünk föl, most is fizetjük. Két szobánk van, nem nagy. Ennyi embernek időnként még szűkös is, de mit csináljunk, örülünk ennek ÍSAkinek csak egy-két gyereke van, el sem tudja képzelni, mennyi gondja van Grajzelnénak. Nyolc gyermeket rendben tartani, főzni mosni... — Gyorsan, szinte sietve szól közbe: — Sajnálni nem kell minket! Egy pillanatig sem bántam meg, hogy nyolc gyereket hoztam a világra. A lelkiismeretem nem engedte, hogy akár egytől is megszabaduljak... Előfordul, hogy sajnálkoznak minálunk is. Jaj, eny- nyi gyerek, mondják. Van aki tényleg komolyan mondja, van aki lenézésből. Azt viszont soha nem vettem a szívemre. Lepergett rólam. Ennyi van- Szerencsére egészségesek, életrevalók, jó tanulók is. Hat iskolás. Amikor szeptemberben megkezdődött a tanítás, Grajzelék csak az iskoláskönyvekre hatszáz forintot fizettek ki. Es hol van még a többi? A füzetek, a kék papír, a körzők, vonalzók, térképek, köpenyek... — A füzeteket már a nyáron megvettük- Akinek iskolatáska kellett, azt is. A férjem a salgótarjáni síküveggyárban dolgozik, A szakszervezettől kaptunk ezer forintot. Nagyon elkelt, örültünk neki. Már október van, itt az ősz. — Bizony bizony. Melegítő kei.ene nekik, csizma. Nehogy azt higgye, panaszkodok. De a pénzben nem dúskálunk. A ferjem kétezernégyet keres. Ehhez jön még a családi pótlék. Tavaly kaptunk a tanácstól segélyt. Az idén valahogy elfelejtkeztek rólunk- Nem mentem be, nem kertem. A férjem azt mondta, annyiból élünk, amennyi van. Nagy segítséget jelentene az biztos, ennyi gyerek mellett, ha rendszeresen számíthatnék arra a penzre. Hallottam, meg olvastam is már az újságban, hogy az ilyen családokat segítik. De, hogy menjek én oda? | bug« Imák — közelről ül ti Cl (JÓS mliszakszőm A géppark kihasználásának mérésére használt mutató. Arra ad választ, hogy az adott vállalatnál, iparagban vagy az egész iparban átlagosan hány műszakban dolgoznak. Az extenzív kihasználást méri, hiszen arról ad felvilágosítást, hogy a naponta rendelkezésre álló 24 órából (az úgynevezett „naptári időalapból”) hány órán at üzemeltetik a gépparkot. A gépparkhasznosítás vizsgálatakor természetesen azt is mérlegelni kell, hogy a munkahelyek létszámhelyzete az egyes műszakokban milyen, vagyis, hogy tényelegesen menynyit üzemeltetik a gépeket. Ha a vizsgálat erre is kiterjed, a mutató a géppark intenzív kihasználtságának a fokát jelzi. Ez rendszerint alacsonyabb az átlagos műszakszámnál. A géppark megfelelő mértékű hasznosítása az ipar működésének hatékonyságát is befolyásolja. A népgazdaság állóészköz-vagyonának tekintélyes részét — kb. 400 milliárd forint értékkel — a géppark alkotja, s ennek több mint a fele az ipari géppark- Az ipar gépvagyonának bruttó értéke 1965—1975. között több mint megkétszereződött, az ipar termelése azonban korántsem nőtt ugyanilyen mértékben, ami arra utal, hogy a géppark hasznosításának foka romlott. Ha ezt nem szüntetjük meg, ha nem javítjuk a termelőberendezések kihasználásának a fokát, azzal kell számolnunk, hogy az egységnyi ipari termeléshez egyre több állóeszközre lesz szükség. Ezt a „luxust” a gazdag országok sem engedhetik meg maguknak, mert az ilyen gazdálkodás az ipar j „üzemeltetését” drágítja, növeli az egységnyi termelésre juI tó gépköltséget (eszközlekötési járulék, amortizáció, a gépek eszmei kopásából eredő tényleges költség.). Sokat dolgozik a vékony fiatalasszony. Legkésőbb hat órakor már mindig talpon van, és nyolcig azzal telik az idő, hogy az iskolásokat készíti. A nyolc gyerek reggelihez ül. Az asztal szétnyílva, csak úgy férnek el. Naponta elfogy négy kiló kenyér, a többit nehéz lenne felsorolni. Ha káposztát főz, tizenhat literes fazékba teszi. Rántott csirkéből legkevesebb kettő kell. Tartanak nyulat, csirkét, libát, így könnyebb. A gyerekek, a háztartás mellett kapálni jár felesbe. — Az nagyon jó, hogy a gyerekek sokat segítenek otthon- Kicsi koruktól arra szoktattam őket, hogy mindegyiknek legyen munkája. Takarítani együtt szoktunk szombatonként. De egyedül is felmosnak, söpörnek, vizet hoznak. Még az állatokat is megetetik. Az egyik a takarmányt viszi, a másik _ágyazni segít. — Saját magára mikor jut ideje. —• Nappal nem. Este. amikor a gyerekek már ágyban vannak. Csöndes a ház olyankor. Akkorra már van kilenc óra. Olvasgatok, tévét nézek, vagy beszélgetünk az urammal. Nemrég vettek gyerekbútort. Szép pirosat, részletre, örültek is nagyon- Amikor * három felső tagozatos, meg a három kisiskolás nekiül házifeladatot írni, kell a hely. Még van egy kedvtelése a Grajzel családnak. Nem is akármilyen! Az édesapa világéletében szeretett zenélni. Össze is vásárolgatta a hangszereket. Harmonium, kürtök, harmonika. A fiait meg már kicsi koruktól úgy szoktatta, hogy megszeressék a muzsikát.. Ha összejön a család, idejük is van, akkor közösen muzsikálnak. Csak úgy, a maguk szórakozására. — Amikor születtek a gyerekek, a férjem külön örült, hogy fiúk. Mindig mondogatta, jó az, legalábo nagyobb lesz a házi zenekar... így élnek Grajzelék- Kijut a gondból, de a nyolc gyerek mellett az örömből is. — Nagyon jó érzés, amikor a névnapomon, vagy anyák napjan mindannyian odasorakoznak elém, kezükben a virággal és mondják: köszöntelek édesanyám... Csatai Erzsébet Suszter és atonitudós Kapkodva szedem a levegőt, mert meredek a hegy, a falu fölé magasan emelkedő, meg gyorsak lépteim is, amikor valaki rámköszön. A meredélyről bukik le hozzám a szó: — Jó napot! Fel sem nézek egészen, csak odakapom tekintetem a szélsuho- gasba, s szám sarkából mormogom vissza a magam jó napotját. Hajt a lendület. Sürget az idő, a szemerkélő eső, de egy újabb mondat megállít: — Nagyon sietsz? — Hát... — torpanok meg— És ahhoz mit szólsz...? — kérdi a fentálló, s a mondatot be sem fejezve csúszkál alá biztos araszolással a meredélyen, hozzám. Régi természetbúvár, füvek, fák, hegyek . szerelmese az öreg, nyugdíjas suszter, akire megálltamban azonnal ráismerek. Leér, és az elejét is megismételve kezdi újra az abbamaradt mondatot: — És ahhoz mit szólsz, hogy mekkora teljesítményű részecske- gyorsítót helyezték üzembe a Szovjetunióban? Rámnéz;, de választ sem várva magyarázza a technika félelmetesen rohanó fejlődésének eme vívmányát, ami újabb távlatokat nyit a kutatásokban. A hegyi szél meglelik a fizikából ismert, meg ismeretlen szak- kifejezések halmazával, városok, országok neve röpköd. Hallgatom a szikár, napsütötte, sok évet megért embert, s az jár az eszemben: de groteszknek is tűnne mindez, ha nem tudnám, hogy nemzetközileg iS elismert, nagy tekintélynek örvendő atomfizikus az öreg suszter fia. Beszélgetünk még erről, arról is, elbúcsúzunk. A hegyről lefelé menet azon gondolkodom ■ suszter lenne-e az atomfizikus apjából, ha még egyszer születne? — karácsony — Tisztségviselők oktatása A MEDOSZ megyei bizottsága áltál szervezett formákban az elmúlt oktatási évben 507 szakszervezeti bizalmi, munkavédelmi ' és nőfelelős, testületi tag vett részt. Az idén a szakszervezeti tisztségviselők közül 135 bizalmi a már működő alapszervezetekből bővíti ismereteit. A termelőszövetkezeti alapszervezetek’oől pedig 250—300 új tisztségviselő ismerkedik a szakszervezeti munkával különböző tanfolyamokon- Emellett a reszortfelelősöknek is indítanak külön tanfolyamot. Szerződések a kisállaílartók segítésére A MÉSZÖV ügymtezö szervezete a megye AFÉSZ-eivel együttműködve szerződéseket kötött a ház körüli kisállattartás segítésére. Ezek alapján jövőre a Bábolnai Mezőgazdasági Kombinátból 104 ezer naposcsibe, a palotá- sj gazdaságból 8L ezer naposka- csa. a Tiszasülyi Állami Gazdaságból 50 ezer liba érkezik a megyébe. Ezenkívül a szolnoki keltctőál- lomással is megállapodtak 163 ezer csibére és 63 ezer libára. A szécsényi ÁFÉSZ által támogatott szakcsoport külön szerződést kötött a bábolnai kombináttal 150 ezer naposcsibére és 4 ezer jér- cérc, molyeket előnevelten értékesítenek. NÖGRÁD — 1976. 1976-október 3., vasárnap 3
