Nógrád. 1976. október (32. évfolyam. 232-258. szám)
1976-10-23 / 251. szám
Nógrádsipek „postás Mancikája11 ’ Mindig csodálta az édesanyját. A fáradhatatlan vándort, aki a hajnali kakasszóval ébredt, fürge kézzel elvégezte a ház körüli munkát, aztán halkan, szinte nesztelenül tette be maga mögött az ajtót, hogy a ház népe fel ne ébredjen. Vidáman, csak úgy magának énekelgetve járt, kelt. Friss híreket, örömöt vagy bánatot szállított az embereknek. Biztatta a kesergőt, osztozott a vidámságban. Hogyan bírta? Ma is rejtély. Mert tíz évvel ezelőtt egy falusi • postás munkája nem volt ám ■ könnyű. Főleg ott, ahol még postahivatal sem működött. Édesanyja esténként mindig mesélt arról, hogyan tette meg az utat gyalog Sipekről Var- sányba, aztán megrakodva újságokkal,' levelekkel vissza a faluba. Még vasárnap sem volt nyugvása, mert olyankor meg Szécsényt vette a nyakába. Egyszer aztán, egy csöndes estén maga mellé ültette az asszonylányát és mondta neki: — Postáskodtam 15 évet. Kiöregedtem, elfáradtam. Ha kedvet érzel hozzá, vedd ót a stafétabotot! Kerékpárjára támaszkodva imigyen meséli postásságónak történetét Matuzka Balázsné, Nógrádsipek „postás Mancikája.” — Egy éve ment nyugdíjba az édesanyám. Azóta vagyok én a falu vándora. Nekem azért csak könnyebb a dolgom, mint neki volt. Még fiatal vagyok, 32 éves, aztán a kerékpár is nagy könnyebbség, meg az, hogy a falunak is van már postahivatala. Nem kell gyalogolni, korán kelni, mert egy fürge postás reggel nyolc órától délután négyig a falu valamennyi házát végigjárja. — Kezdetben cudar nehéz volt. Elhagyni a két kislányt, még szerencse, hogy a kisebbiket az anyósom vállalta. Aztán a sok új lappal, folyóirattal ismerkedni. Bevallom, eleinte egy füzetbe írtam fel mindent, aszerint dolgoztam. Ma már a kisujjamban van, hogy melyik portára mit vigyek, a Népszabadságot szeretik vagy a NÖGRÁD-ot? Tudom, hogy kinek kell Képes Üjság, kinek a rejtvényes. Egyszóval bele lehet jönni ebbe is. A férjem nagyon segítőkész, vasárnaponként együtt hordjuk az újságot, hogy minél előbb összeülhessen a család. Matuzka Balázsnét nemcsak mint postást ismerik Sipeken. Édesanyjától nem csupán a munka, de a dal, az éneklés szerétetét is örökölte. Tagja a sipeki asszonykórusnak, el nem mulasztana egyetlen próbát sem. — Nagyanyámtól, édesanyámtól sok szép népdalt tanultam. Szinte a számát sem tudom. Aztán kislánykoromban a libák őrizgetése közben is próbálgattam a hangom. Jólesik beülni azasz- szonyok közé, együtt dalolgat- ni, tréfálkozni. A falu „postás Mancikáját” a közelmúltban a rádióhallgatók is megismerhették. Szólót énekelt a sipeki asszonykórus műsorában. — Nagy izgalom volt rajtam, mert a felvétel előtt erősen megfáztam, és úgy elment a hangom, hogy alig tudtam megszólalni. Aztán csak sikerült minden. Szinte az egész falu a rádió mellett ült. Még a szüretelők is abbahagyták a munkát húsz percre, hogy végighallgassák, mit tudnak a sipeki asszonyok! —vkm— | Ellenőrizték a műszaki magánkereskedők tevékenységét Az Országos Kereskedelmi Főfelügyelőség — a kereskedelmi felügyelőségek közreműködésével — kilenc megyében ismételten megvizsgálta a műszaki magánkereskedők tevékenységét. A visszatérő ellenőrzésen elsősorban azt vizsgálták, hogyan érvényesülnek a kiskereskedők munkájában a korábbi észrevételek alapján hozott intézkedések. Az előző években ugyanis erősen kifogásolták, hogy a magánkereskedők gyakran az állami kiskereskedelemtől szerezték be az árut, így a kínálatot nem bővítették, viszont az általuk forgalomba Jiozott cikkek egy részét — a szabad árformából adódó lehetőségek alapján — a vásárlók csak magasabb áron vehették meg. Az érintett megyékben 54 kereskedő ellenőrzésének tapasztalatai igazolták a korábbi vizsgálatok nyomán hozott intézkedések eredményességét, viszont változatlanul több szabálytalanságot is feltártak. A vizsgálatok alapján a kereskedelmi felügyelőségek a súlyosabb esetekben felelősségre vonták a szabályok ellen vétő kiskereskedőket, né- hányuknál büntető eljárást kezdeményeztek. A főfelügyelőség a vizsgálat tapasztalatait megfelelő intézkedési javaslattal eljuttatta az illetékes szak- igazgatási szervekhez. Társadalmi munka Karancslapujtőn Szeptemberben a karancslapujtői közös tanács irányítása alatt álló területen sokan végeztek társadalmi munkát 150 ezer forint értékben. Űj vízlevezető árkok, járdaszakaszok, sportpályák, játszóterek bizonyítják a lelkes lakosság munkáját. A helybelieken kívül segítséget kaptak a salgótarjáni öblösüveggyár, a Lamport ZIM salgótarjáni gyára és a Salgótarjáni Kohászati Üzemek részéről, ahová nem kevesen járnak be a községekből. Ugyancsak segített a helybeli Karancs Termelőszövetkezet. Az ipari üzemek és a szövetkezet elsősorban gépekkel, szállítóeszközökkel támogatta az akciót. Patyolat szocialista brigád A Nógrád megyei Patyolat Vállalat négy'brigádjának 46 tagja vesz részt szocialista munkaversenyben. Egyik legeredményebb közöttük az ezüstkoszorús Zója brigád, amelynek vezetője Janovics Sándorné, a Könnyűipari Minisztérium kiváló dolgozója, aki húsz éve dolgozik a vállalatnál. Közel 500 óra társadalmi munkaórát végeztek ötezer forint értékben. A társadalmi munka egyhar- madát a városi gyermekintézmények fejlesztésére, többi részét a termelési tervek határidőre való teljesítése érdekében végezték. A brigád tagjai támogatnak egy tízesztendős félárva kisfiút, aki édesanya nélkül maradt. Rendszeresen látogatják, születésnapján, névnapján megajándékozzák, tanévkezdéskor tanszerekkel látják Szocialista Szocialista viszonyok között a munka célszerű megszervezésében és elvégzésében a egész kollektíva érdekelt. A salgótarjáni síküveggyárban a törzsgárda tagjai a közösségi és egyéni érdekeket jól összeegyeztetve arra törekednek, hogy konstruktív észrevételeikkel, javaslataikkal segítsék a vezetést és a tervezést, valamint a végrehajtást szolgáló intézkedéseket. Mind többen túlnéznek a saját szűk munlca területükön. Észrevételezik a hiányosságokat, javaslatot tesznek a megoldásra. Az emberek közötti szocialista kapcsolatok erősödését mutatja a brigádmozgalom tere- bélyesedése. A munkatársak közötti viszony alapja a jó együttműködés, a kölcsönös bizaloijjr egymás segítése. A termelési egység mellett mindinkább társadalmi egységgé is válik .a kollektíva. Egyre jobban felismerjük azokat a többletlehetőségeket, melyek a jogi formákon túl • az együttműködés szocialista módjában rejlenek. Sokszor szervezett összefogással a legnehezebbnek tűnő feladatok is eredményesen megoldhatók. Erre szoihapcsolatok gáltatott jó példát a Zagyva III. építése. Az alapvetően kedvező tendenciák mellett számos területen nem aknáztuk ki eléggé az emberi kapcsolatok javításában rejlő gazdag lehetőségeket. Egyes területeken a nevelő munka hiányossága következtében még hat a „nem az én asztalom”, „csak annyit csinálok, ameny- nyi nekem elég” szemlélet. Nem jelzik időben a problémákat, egyesek elnézik, hogy több százezer forintos értékek kárba vesszenek. A gazdasági vezetők egy része — szűkebb érdekekből kiindulva — nem tárja fel megfelelően a beosztott dolgozók előtt azokat a társadalompolitikai, gazdaságpolitikai összefüggéseket, melyek a tisztánlátást segítenék. Nem magyarázzák kielégítően a munkahely, az üzem termelési célkitűzései és a népgazdasági feladatok közötti szoros kapcsolatot. Nem egyszer az egymás mellett dolgozó, és egymásra utalt kollektívák között sincs meg a kívánt együttműködés. Ennek az üzem látja kárát. Az sem tesz jó szolgálatot, ügynek, hogy Gaxdag áruvnla*%(ehhal Jó ellátást ígér az iparcikk- kiskereskedelmi vállalat — Jó áruellátásra törekszünk az őszi-téli hónapokban, beleszámítva a karácsonyi vásárt is — kezdi a beszélgetést Dudás Ferenc, a Nógrád megyei Iparcikk-kiskereskedelmi Vállalat igazgatóhelyettese- majd kisvártatva így folytatja: — A karácsonyi csúcsforgalmat két héttel előbbre kívánjuk hozni, hogy vásárlóink kényelmesebb körülmények között, időben be tudják szerezni a nekik tetsző árukatNagyobb készlettel Akaratlanul is felvetődik a kérdés: az elmondottaknak megvan-e az alapja? Van-e elég áru? — Igen. Tízmillióval nagyobb a készletünk, mint egy évvel ezelőtt- Ez garancia arra, hogy sok olyan áruból, aminek megvásárlása tavaly gondot okozott, most kapható lesz üzleteinkben — állítja az igazgatóhelyettes. A fő figyelmet a gyermek- ruházati cikkekre fordítják. Bőséges kínálatot teremtenek játékokból. Szélesítik a nőknek és férfiaknak vásárolható ajándékcikkek skáláját: a közkedvelt, modem divatáruktól kezdve egészen az ízléses, szép, népművészeti cikkekig- Az ajándékozás örömét segítik elő az üveg és porcelánáruk gazdag választékával,, a háztartási • és konyhafelszarelési cikkekkel, valamint a kozmetikai árukkal. Nem okoz gondot a ródli- a korcsolya és a sífelszere’és beszerzése sem, — A ruházatban csaknem minden cikkből képesek vagyunk kielégíteni az igényeket. Gazdag a választék színben és fazonban egyaránt- S ami döntő: folyamatos ellátást garantálunk — veszi vissza a szót Dudás Ferenc— Mi a divatos ma? — A férfiaknál továbbra is tartja magát az Eszterház! kockás anyagból készült kon- fekciós áru- De kedvelik a lágy, pasztell színeket^ is. Ez főleg a nőket érinti. Újra divatba jött a lódén. Tavaly csak részben tudtuk teljesíteni a kívánságokat a női jersey anyagokból. Az idén majdnem kifogástalan ellátást biztosítunk mind mennyiségben, mind pedig választékban. Változatos kínálatot teremtünk a női-férfi és gyermek kötött felsőruházatból, ugyanez vonatkozik az alsó fehérneműkre, ruházati cikkekre is. Irhából és a mappabőrből készült felsőruházati áruknál jelentkező kívánságokat csak mérsékelten tudjuk teljesíteni — tájékoztat Dudás Ferenc. Kedvezőnek ígérkezik a cipőellátás. A téli 'árukat már megvásárolták, a folyamatos ellátást előreláthatólag semmi sem zavarja- Választéki hiányosságok lesznek viszont egyes női és gyermekcipőkbőlMi várható a vegyesiparcikkekből ? — Bútorból a legdivatosabb árukat kínáljuk vásárlóinknak- Mivel készleteink megduplázódtak, még a legválasztékosabb igényt is ki tudjuk elégíteni garnitúrákból, szekrénysorokból. Azok, akik tévét és rádiót kívánnal| vásárolni, alapvetően magyar áruk között válogathatnak. A drágább Orion- és Videoton-készü- lékek mellett, azok ellensúlyozására az NDK-ból és a Szovjetunióból olcsóbb, de sokattu- dó készülékeket kínálunk. Magnót főleg a hazai és szocialista országok termeléséből biztosítunk. Nem tudunk elég hagyományos tűzhelyet beszerezni, csak részben tudjuk előteremteni a családi házakhoz szükséges központi fűtést szolgáló kazánokat — hangsúlyozza az igazgatóhelyettes. Közös akciók • A vállalat vezetése vevőcentrikus árubeszerzést és ennek megfelelő árpolitikát folytat. A vásárlók bizalmának további megtartása céljából az Idén is közös akciókat szervez a különböző nagykereskedelmi vállalatokkal. Az elsőt a RAVILL-lal bonyolítják le. Másfél hónapig egyes háztartási gépeket, egyes típusú rádiókat jelentős árengedménnyel árusítanak- A TRIÁL-lal játékok és sportcikkek közös akciójáról tárgyalnakAz őszi-téli felkészülés a vállalatnál lassan befejezéshez közeledik, mivel az eladásra szánt áruk 85 százaléka november elsejére már ott lesz az üzletekben- A 10 millióval nagyobb készletet dc- dig folyamatosan friss áruval egészítik kiV. K. Sífelvonó Nagybárkánkban Szeptemberben Nagybár- kányban és a közigazgatásilag hozzátartozó településeken közel 400 lakos 142 500 forint társadalmi munkát végzett. Nagybárkányban útépítésben és járdakészítésben segédkeztek. Sípálya és sífelvonó készül az egyik közeli hegyen. A sífelvonót novemberben avatják. Luc- falván a politechnikai műhely s a klubkönyvtár csinosítását végezték el. Nagy- keresztúrban közüt épült és betonátereszt fektettek.. Sám- sonházán az artézi kút környékét szépítették — újságolta Mucsina János tanácselnök. a gyárban egyesek bírálják mások munkáját, ugyanakkor saját területükön nem tesznek eleget a munkakörükre előírt követelményeknek, vagy eltérő véleményt nyilvánítanak a tervezett intézkedéssel szemben, ám jobbat nem tudnak helyette javasolni. A termelési, gazdálkodási, fejlesztési programok megvalósítása az eddigieknél is jobban igényli az együttes erőfeszítéseket, az emberek egymás közötti alkotó kapcsolatainak bővítését, mivel ezzel jelentős tartalékokat lehet mozgásba hozni. Gyárunk társadalmi, gazdasági szervei akkor mozdítják elő hatékonyabban az emberi kapcsolatok fejlesztését, ha kidolgozzák a gyáron belüli üzemrészek, brigádok együttműködésének tartalmát, formáit. Megteremtik a kollektívák és a dolgozók közötti együttműködés társadalmi, gazdasági feltételeit. Fellépnek az el- zárkózottság, a helyenként jelentkező közömbösség ellen és az egyre terebélyesedő. kedvező tapasztalatokat tovább szélesítik, népszerűsítik. (Solymosi) A jogsegély KÍSÉRLETKÉPPEN KEZDŐDÖTT, majd oly gyorsan vált népszerűvé, éretté, hogy célszerű lett általánossá tenni. A neve erőszakoltnak ható összetett szó, talán egyszerűbbet is ki lehetett volna találni, de végül is nem ez a legfontosabb. Egyébként már köznyelvi beceneve van, a suli, az ovi, a bölcsi mintájára: „jogszoli”. Nem tudni, milyen fintorral fogadják majd e szót Lőrinczéék, de ettől nem lesz sem több, sem kevesebb maga az intézmény, a fiatal üzemi fórum, amelynek a hivatalos neve: jogsegély- szo’gálat. A kormány két évvel ezelőtt határozatban rendelte el kísérleti létrehozását és működtetését néhány kijelölt üzemben, majd 1976 márciusában általános bevezetésének nyitott zöld utat. A tapasztalatok ugyanis azt bizonyították, hogy az üzemi, munkahelyi jogsegélyszolgálatra nagy szükség van. Nem új iroda, adminisztrációs hivatal született, hanem olyan intézmény, amelyik valóban hivatásszerűen teljesít szolgálatot egy fontos területen, a munkajog, a polgári jog, az államigazgatási jog ama tartományaiban, amelyekben az állampolgár, a munkavállaló gyakorta találkozik a szabályozással. A szolgálatot nagyon praktikus okok is segítették világra hozni: ne kelljen a csavarintos ügyintéssel időt, főleg munkaidőt rabolni. Ennek munkahely és dolgozó egyaránt kárát látja. Egy áttételesebb ok: ismerjék meg a dolgozók a jogszabályokat, értsék meg azokat, s ennek eredményeként gazdagodjék az úgynevezett jogtudat. Az egyik nagyüzem jogsegélyszolgálatának vezetője ezt így fogalmazta meg a minap: „Nemcsak (tanácsot, tájékoztatást, felvilágosítást adunk, hanem munkajogi, társadalombiztosítási, némely családi jogi és tanácsi eljárásban is közreműködünk. Beadványokat szerkesztünk, keresetleveleket fogalmazunk, s olyan ügyekben, amelyeknek támogatása nem ellentétes a szocialista erkölcs követelményeivel, ha a dolgozó kéri, ellátjuk a képviseletét is. Nem csupán arról van szó, hogyan igazítjuk el az embereket a jogszabályok útvesztőiben, hanem sokkal többről: megértésről, kölcsönös bizalomról”. A jogsegélyszolgálat máris bizonyított; nem vált rideg adminisztráci óvá. Az általános kiterjesztés során azonban néhány speciális ágazat, szakma sajátos problémával került szembe. Közlekedési, erdészeti, közművi, építőipari vállalatok jel- ’emzője az ezernyi munkahely, kisebb-nagyobb egységekkel. Csak dicsérhető, hogy a szervezés abból indult ki ezeken a helyeken, hogy nincs értelme a formális jogsegély- szolgálat létrehozásának, bizosítani kell az érdemi, hivatás- szerű működést minden dolgozó kiszolgálása érdekében, így születtek meg a szervezés új ötletes formái, amelyekről semmiféle rendelet nem szól: a munkahelyi fogadónapok organizációja, a jogsegélyszolgálati kirendeltségek, amelyek nemcsak minden munkahelynek, hanem minden műszaknek is biztosítja a szolgáltatást. így történt a MÁV-nál, a konzerviparban, az ÉRDÉRT Vállalatnál, az építőipari munkahelyeken. ŰJ HAJTÄSA a JOGSEGÉLYSZOLGALATNAK a tanácsi kezdeményezésű államigazgatási tanácsadás a munkahelyeken. A Ceglédi városi Tanács Végrehajtó Bizottságának ügyintézői a konzervgyárba látogatnak ki rendszeresen, az ózdi tanács igazgatási és műszaki (építési) ügyintézői a kohászati üzemek dolgozóit fogadják heti két-két órában a munkahelyeken. Hasonló kezdeményezésről hallani Békésből, Osongrádból, Nógrádból és más megyékből. Mindez a jogsegélyszolgálat életképességét bizonyítja. Végre egy hivatal, amely nem vált hivatallá. S. I. NÓGÍJAD — 1976-október 23., szombat 5
