Nógrád. 1976. október (32. évfolyam. 232-258. szám)

1976-10-20 / 248. szám

A salgótarjáni öblösüveggyár gyártóeszköz-gazdálkodási osz­tályának Schuyer Ferenc Szocialista Brigádja a gyártó- formák javítását, karbantartását végzi. A kollektíva 1974- ben a kézi, félautomata és automata formakarbantar­tó brigádok összevonásával alakult. Az eltelt két évben jó munkájukkal folyamatosan biztosították a gyártáshoz szük­séges formákat, gyors javításaikkal csökkentették a terme­léskiesést. Az idén már négy munkavédelmi és a termelé­kenységet növelő újításukat vezették be. Részt veitek az iizem szervezte kommunista műszakban, a dobozkészítés­ben es a világítási üvegbúr?k vágásában segítettek. Tár­sadalmi munkában kerítést készíleitek a gyár sporttelepén. Simon János szerszámkészítő az idén tett érettségi vizs­gát, Fábri István hegesztő pedig szeptemberben kezdte meg tanulmányait a Stromfeld Aurél Gépipari Szakkö­zépiskola levelező tagozatán. Képünkön a két brigádtag automata korsóformát javít- (mz) A gyakorlatban kell tiszteletben tartani más államok szuverenitását Bokor Pál, az MTI tudósí­tója jelenti: Kedden Moszkvában foly­tatódtak a Szovjetunió és a Mongol Népköztársaság veze­tőinek hivatalos tárgyalásai, amelyeken az első hivatalos jelentések szerint a két or­szág közötti kapcsolatok fej- leszté/.ének' problémáin kívül igen nagy teret szentelnek kül­politikai témáknak, közöttük az ázsiai kontinens legégetőbb kérdéseinek. A moszkvai lapok keddi szá­maiban első oldalon számol­nak be a mongol delegáció ér­kezéséről és a tárgyalásokról. Teljes terjedelmükben közlik azokat a beszédeket, amelye­ket Leonyid Brezsnyev, az SZKP KB főtitkára, illetve a Mongol Népi Forradalmi Párt KB első titkára mondott hétfőn este a Kremlben ren­dezett fogadáson. A beszédek­ből a moszkvai megfigyelőket elsősorban Brezsnyevnek és Cedenbalnak azdk a szavai ragadták meg, amelyek a két ország vezetőinek optimizmu­sát tükrözik az ázsiai konti­nens bonyolult problémáinak megoldhatóságát illetően. Leo- nyid Brezsnyev, anélkül, hogy részletesen kitért volna fez ázsiai kontinens országai kö­zött fennálló ismert nézetel­térésekre és problémákra, az ázsiai kollektív biztonság pers­pektívája szempontjából vilá­gította meg a tennivalókat: türelmesen, lépésről lépésre, a jószomszédság elvei alapján kell építeni az államközi kap­csolatokat, a gyakorlatban kell tiszteletben tartani más álla­mok szuverenitását és egyen­jogúságát, előre kell tekinte­ni és konstruktív párbeszédet kell folytatni. Ceden.bal a maga részéről hangsúlyozta, hogy a Mongol Népköztársaság a jövőben is fáradhatatlanul törekszik a szocialista országok egységé­nek megszilárdítására, inter­nacionalista kapcsolataik és sokoldalú együttműködésük fejlesztésére és elmélyítésére. Világ proletárjai, egyesüljetek! ^v: >, Z MSZMP NÓ6RÁ0 MEGYEJ BIZ OTT S AGA ES A MEGYEI TA N A CS LAPJA XXXII. ÉVF. 248. SZÁM ARA: 80 FILLER 1976. OKTÓBER 20 . SZFRDA LosoncziPál hazaérkezett latin-amerikai átjárói Losonczi Pál, a Magyar Nép- köztársaság Elnöki Tanácsá­nak elnöke kedden délben hazaérkezett kéthetes latin- amerikai körútjáról, amelynek során hivatalos látogatást tett Venezuelában, Peruban, Pa­namában és Kubában. A tár­saságában volt dr. Bíró Jó­zsef külkereskedelmi minisz­ter, Gazai Róbert külügymi­niszter-helyettes és Nagy Mik­lós, a Kulturális Kapcsolatok Intézetének elnökhelyettese. A Havanna—Budapest kö­zötti mintegy 14 órás repülő- utat rövid technikai pihenő szakította meg Rabatban. Az Elnöki Tanács elnökét Ahmed Oszmán', a Marokkói Király­ság miniszterelnöke és Ahmed Laraki, a Marokkói Királyság Kongresszusra készülnek az ipari szövetkezetek Október 26—27-én tartják VII. kongresszusukat az ipari szövetkezetek. A mozgalom gazdasági, társadalmi tevé­kenységének ötéves ' mérlegét megvonó, a továbbfejlődés irányait, főbb feladatait kije­lölő nagy jelentőségű ese­ményről Rév Lajos, az OK1SZ elnöke kedden a Parlament Gobelin-termében tájékoztat­ta a sajtó képviselőit. A hazai szövetkezetekben jelenleg több mint 300 ezer tag és alkalmazott tevékeny­kedik. Az oszthatatlan szö­vetkezeti tulajdon a IV. öt­éves tervidőszakban számot­tevően' gyarapodott. A tagság által jegyzett részjegyek ösz- szege 1975-bén elérte a 428 millió forintot, ami a 16,4 milliárd forint szövetkezeti vagyonnak 2,6 százalékát teszi ki. Az iparba sorolt szövetkeze­tek az elmúlt évben 35 mil­liárd forint értéket termeltek. 8.3 milliárd forint volt az építőipari kollektívák és 2,2 milliárd a szolgáltatók telje­sítményének érteke. A szövet­kezetek együttesen öt év alatt 7 milliárd forintot ruháztak be. (MTI) Indiába utazott Polinszky Károly Dr. Polinszky Károly okta­tási miniszter kedden hiva­talos látogatásra — Nurul Ha­san oktatási miniszter meg­hívására — Indiába utazott. Tárgyalásokat folytat a két ország közötti kulturális egyezményről, az ennek alap­ján megkötött kulturális és tudományos együttműködési munkaterv teljesítéséről. Á két miniszter megvizsgálja a Magyar Népköztársaságban és az Indiai Köztársaságban kiállított egyes iskolai bizo­nyítványok, továbbá egyete­mi oklevelek és tudományos fokozatok egyenértékűsége kölcsönös elismerésének lehe­tőségét. Összehívták a Vöröskereszt kongresszusát A családvédelem, népese­déspolitikai határozat végre­hajtásának segítése, az idős- komákról való társadalmi gondoskodás, és az ifjúságpo­litikai törekvéseket segítő sa­játos program áll a vöröske­resztes munka előterében — mondotta Hantos János főtit­kár, a szervezet oiszágos ve­zetőségének mai ülésén. A tanácskozáson — amelyen kü­lönös figyelmet fordítottak a véradás teljes térítésmentes szervezésének feltételeivel és feladataival összefüggő kér­désekre —, döntöttek arról, hogy a Vöröskereszt soron következő V- kongresszusát 1977. október 8—9-re hívják össze. (MTI) Nemzetközi kiállításon Aranyérmet kapott a D. S. Reck Az MTESZ központi anyag- mozgatási és csomagolási bizottság az Anyagmozgatási és Csomagolási Intézet szak­mai közreműködésével min­den páros esztendőben meg­rendezi anyagmozgatási-cso­magolási eseménysorozatát: a 4. országos csomagolási konferenciát, a BUDATRANS- PACK ’76. nemzetközi anyag- mozgatási és csomagolási ki­állítást, valamint a HUNGA- ROPACK ’76. magyar csoma­golási versenyt. Az eseménysorozat jó alkal­mat kínál az ez idő alatt vég­bement változások, a léti'ejött eredmények felmérésére, a számvetésre, és a további feladatok, módszerek kijelö­lésére, az ésszerű takarékos­ság és a hatékonyabb gazdál­kodás e területen is meglevő tartalékainak feltárására. A szervezők ez alkalommal köz­ponti kérdésnek tekintették az élőmunka-megtakarítás lehe­tőségeinek feltárását az anyag- mozgatás, -csomagolás és a térbeli elosztás területén. Budapesten, a nemzetközi vásárváros területén tegnap megnyitott nemzetközi anyag- mozgatási és -csomagolási ki­állítás 20 ezer négyzetméter nagyságú területén 60 hazai vállalaton és szövetkezeten kívül 12 országból mintegy 60 külföldi cég mutatkozik be. A hazai résztvevők közül kiemelkedő helyet foglal el az Anyagmozgatási és Csoma­golási Tanácsadó Iroda, a Sal­gótarjáni Kohászati Üzemek, a Hajtómű és Festőberendezé­sek Gyára, valamint a Chi- noin közös kiállítása, amely közel 900 négyzetméter terü­leten anyagmozgatási és egy­ségrakományt képző, komplett automatizált rendszert mutat be. A kohászati üzemek en­nek keretében mutatja be a DEXION-Salgó, illetve D.S. Reck állványszerkezeteket. A kiállításon hétfőn Déri Tibor, az Anyagmozgatási és Csomagolási Intézet igazgató­ja osztotta ki a kiemelkedő, újdonságok' elismerésére szol­gáló arany-, ezüst- és bronz­érmeket. Hét vállalat újdon­sága közül aranj'éremmel tüntették ki a Salgótarjáni Kohászati Üzemek D.S. Reck termékét. külügyi államminisztere kö­szöntötte. Losonczi Pál fogadására a Ferihegyi repülőtéren meg­jelent dr. Trautmann Rezső, az Elnöki Tanács helyettes el­nöke, Cseterki Lajos, az El­nöki Tanács titkára, Púja Frigyes külügyminiszter és Rödönyi Károly közlekedés- és postaügyi miniszter. Jelen volt a politikai, a társadalmi és a kulturális élet több ve­zető személyisége. Ott voltak Antonio Pittol, a Venezuelai Köztársaság ideiglenes ügy­vivője, Guillermo Portugal Ballesteros, a Perui Köztársa­ság nagykövete, és Jose Anto­nio Tabares del Real, a Kubai Köztársaság nagykövete. (MTI) (Losonczi Pál nyilatkozata a 2. oldalon). MAI SZÁMUNKBAN: Ágazati rendszei a tsz-ekben Megye1 filmbemutatók Vá'asztások Cseh­szlovákiában Fordulóról fordulóra X uloraztatas örvendetes, hogy az első fél évben az előző év azonos időszakához viszonyítva 62 százalékkal csökkent a tűlora- telhasznáias megyénk üzemeiben. Ez összefügg azzal a szem­léletbeli változással és az ebből táplálkozó gyakorlattal, amelyet egy korábban megindult, kedvező folyamat első el­ismerésre méltó eredményének Tulajdoníthatunk. Mi történt valójában? Üzemeink, gyáraink vezetői meg­szigorították a ki- es bejárkalást, jobban utánanéztek az álbetegeknek, szigorúbban bírálták el a táppénzre jelentke­zőket,' következetesebben megbüntették az igazolatlanul tá­volmaradókat, sok helyütt kártérítésre kötelezték a techno­lógiai fegyelem előírásainak megszegőit. Más szóval: kon­centrálták mindazon intézkedéseket, amelyek hozzájárultak a munkamorál javulásához. Az előbbieken kívül egyre több üzemben mondják el a munkások, hogy javult az anyagellátás, jobban biztosítják a folyamatos munka feltételeit. Mindez ösztönzőleg hatott a munkakedvre, szorgalomra, fegyelemre. Sok helyütt a kö­vetkezetes, előrelátó, határozott, céltudatos vezetés sokirá­nyú, ugyanakkor egy célt szolgáló intézkedései bebizonyí­tották, hogy a meglevő létszámmal is lehet jövedelmezően, gazdaságosan és hatékonyan termelni, ha... A változások jótékonyan hatottak a munkások közérze­tére és hangulatára. Ha nem is olyan mértékben, ahogy sze­rették volna, de tapasztalták, hogy lassan meghallgatásra talál az a határozott véleményük, hogy nem túlórában, ha­nem a munkaidőben akarnak jól dolgozni. Ezen alapvető álláspont mellett él még az a felfogás is, amelyet azok kép­viselnek, akik mind a mai napig szíveseh tétlenkednek a munkaidőben, hogy ily módon túlórában végezzék el azt, amit a rendes időben is meg tudnának oldani. Számuk sze­rencsére a közgazdasági szabályozók kényszerítő hatásának következtében örvendetesen csökken. Mások nem szívesen ugyan, de tudomásul veszik, hogy esetenként túlóráztatásra is szükség van, miközben bosszankodva néhány megszíve­lendő megjegyzést is tesznek. IA túlórákért kifizetett plusz bér az egész kollektívát sújt­ja, mert az év végén szétosztható nyereséget terheli. Az utóbbi időben azt tapasztaljuk, hogy a plusz .pénznek nincs olyan nagy vonzó ereje a munkások többségénél, mint a ko­rábbi években. Ez részben annak tulajdonítható, hogy sza­bad idejük egy részét egyre többen művelődésre, tanulásra kívánják fordítani. Helyes ez az álláspont, mert annak elle­nére, hogy megyénk üzemeiben az elmúlt két évben erőtel­jes törekyés Indult meg' az általános műveltségbeli hiányos­ságok pótlására, a szakmai színvonal növelésére, még igen sok olyan munkás található, aki adós az alapműveltséget biztosító általános iskolával. Ennek hiánya pedig elzárja az utat bármilyen szakma megszerzése, a további fejlődése előtt. Rossz ügyet szolgálnánk, ha azt állítanánk: nincs egyálta­lán szükség túlórára. Közbejöhetnek olyan nem várt esemé­nyek, amelyek ennek elrendelését indokolják. De nem min­denütt, nem egyforma mértékben és állandóan, nem a ve­zetési és szervezési hiányosságok pótlására, hanem valóban arra, amire szánni kell: új értékek létrehozására. Máskü­lönben az egész csak felesleges időtöltés, amely senkinek sem hoz hasznot, csak bosszankodást és felesleges fáradozást. Azért hangsúlyozzuk ezt, mert az év vége felé közeledve feltehető, hogy a prémiumok és céljutalmak elérése érde­kében az indokoltnál és szükségesnél nagyobb túlóráztatásra kérik fel a dolgozókat üzemeink vezetői, az év elején vagy év közepén bekövetkezett mulasztások pótlására. Ennél korrektebb az az eljárás, amikor az illetékesek levonják a tanulságokat, intézkedéseket tesznek az üzem- és munkaszervezés színvonalának emelésére, a feltételek javí­tására. a munkaerő ésszerűbb kihasználására. Az előbb fel­sorollak a legjobb ellenszerei a mértéktelen túlóráztatásnak. Hogy így legyen, hogy folytatódjék az első fél évben megkezdődött kedvező folyamat, a szakszervezeti bizottsá­goknak kell állj-t kiáltani mindazoknak, akik feledve az új követelményeket, régi felfogásban és módon akarnak irá­nyítani, vezetni. Mert a túlóráztatás csak egyeseknek jó, ugyanakkor káros a kollektíváknak és a népgazdaságnak. V. K.

Next

/
Thumbnails
Contents