Nógrád. 1976. október (32. évfolyam. 232-258. szám)

1976-10-19 / 247. szám

Tanácskozás a búzatermesztésről Magasabb hozamokért Javuló ezolgáltafáeok Tízmillió Mit fejlesztenek és mit nem? 1UIELLEKÜZEBVIE1C Nagyüzemeink jelentős részében az utóbbi években ál­landósultak a magas búzatermésátlagok. Számos gazdaság­ban viszont annak ellenére, hogy a környező üzemekben több példás termelési eredményről győződhettek meg, még ma sem fordítanak kellő gondot a termelési feltételek ja­vítására. Veszteség korábban Nógrád megyében kedvezőtlen búzatermés esetén a ko­rábbi években több üzem zárta veszteséggel az évet. így .1970-ben 13. 1972-ben tíz tsz volt veszteséges. A búza átlag­termése 1970-ben 20, 1972-ben 23,7 mázsa volt hektáron­jnt a tsz-ekben. Viszont 1974-ben, amikor a búza átlag- térmésé a legmagasabb volt megyénkben (39,5 mázsa hek­tár), egyetlen termelőszövetkezet sem volt veszteséges. A termesztésben ez a tényező az eredményes gazdálkodás egyik e eme a sok közül, de bizonyos, hogy a legfontosabbak kö­zül való, mivel a búza területaránya a tsz-ekben 32 száza­lék feletti. A búza a szántóföldi kultúrák közül, a bogyósok és a burgonya kivételével, a legnagyobb hektáronkénti nyeresé­get adja. Több év átlagában, megyei szinten a búza nyere­ségtömege elérte a 45—50 millió forintot. Búzatermelésünk fejlődését bizonyítja, hogy a megyei átlagtermés 1970-ben 20,1 mázsa volt hektáronként, a IV. öt­éves terv átlaga 30,2 mázsa, s az 1976. évi átlagtermés a kedvezőtlen időjárás ellenére is több az előző évinél. Az idén 10 gazdaságban haladta meg a búza átlagtermése a 40 mázsát, 21 gazdaságban a megyei 35 mázsás átlagot. A jó eredmények ellenére üzemenként, sőt gazdaságon belül, táblánként is nagy a szóródás a hozamokban, amely­nek okai elsősorban az agrotechnikai, és a tápanyag-vissza­pótlási hiányosságokban keresendők. A jövő évi búzatermelésre való felkészülés előtt fontos volt a szóródás és az alacsony termésátlag okainak mé­lyebb feltárása, a tapasztalatok összegezése. hasznosítása. E szándéktól vezérelve ült össze tanácskozásra a kö­zelmúltban Balassagyarmaton 35 üzem szakembere a vetés kezdete előtt, hogy még egyszer áttekintsék a legfontosabb teendőket. A tanácskozáson részt vettek azon üzemek szak­emberei, ahol még a búzahozamok nemérik el a megyei át­lagot. Olyan üzemi vezetők mondták el tapasztalataikat, termelési módszereiket, ahol már a búza átlagtermése hu­zamosabban meghaladta a 40 mázsát. (Érsekvadkert, Szur­dokpüspöki). ­Megállapították, hogy megyénkben nem kell „félni” a korai vetéstől. Több üzem az idén is szeptember 20-án már megkezdte a jól előkészített magágyba a búza vetését. Ná­lunk inkább a késői, novemberi vetés az, amely már nem hozhat jó termést, ezt is több éves tapasztalatok bizonyítot­ták. A vetési mélységet a ta'ajelő-készíjéssel kell biztosítani, nem pedig a súlyozott gyürűshengerekkel. Gyorsítani szükséges a fajtainformációt, bátrabban kell kezdeményezni az új fajták kipróbálását megyénkben is, de a jól beváltak termesztését is szélesíteni szükséges. Az érsekvadkerti tsz-ben a Libellula kiváló eredményt produ­kált. A 42.9 mázsás átlagtermés kerületenként mégis jelen­tős szóródást mutat, 36 és 49 mázsa között. Az oka az ag­rotechnikai különbségekben keresendő, mint azt a tsz nö­vénytermesztési főágazatvezetője elmondta. A szurdokpüspöki tsz-ben már 1970 óta műtrágya-kar­togram alapján végzik a talajerő-visszapótlást, mondta Tóth Oltó főagronómus. A búzatermesztés kedvező termelési ered­ménye kapcsán a növénytermesztési ágazat árbevételének felét adja. Meg kellett alapozni a vetésváltást. Az elővete- mények fontosságát külön kiemelte. A tsz-ben a repce, zöld­borsó, olajlen és mustár termelése elsősorban azért törté­nik, mert ezek a búzának jó előveteményei. Természetesen náluk is előfordul a búza utáni vetése, de a káros hatást csökkenteni lehet a fajtaváltással is. A harmadik évben azonban a Jubilejnaja fajtánál már nagyobb terméscsökke­nés következett be, a Libellul a jobban bírja az egymás utá­ni termesztést. Tápanyag, védekezés A tápanyag-ellátás szintén sarkallatos kérdés. A pásztói járás termelőszövetkezeteinek egy részénél tavaly ezen a te­rületen gondok merültek fel, amelyet azonnal hozamcsök­kenés követett. Helyes és követendő módszereknek tartják Szurdok- püspökiben a Vuxálos levéltrágyázást, amelynek termésfo­kozó hatása van. Említették, hogy egy esetben karbonidot is használtak Vuxal helyeLt, kedvező tapasztalattal. Szerin­tük a lisztharmat ellen alkalmazott gombaölö szereken kí­vül elíenállóbb fajták nagyobb arányú termesztésbe vonásá­val lehetne védekezni. Kiss András, a Nógrád megyei Növényvédő Állomás fő­mérnöke felhívta a figyelmet rá, hogy a fuzárium fertőzött- ségi vizsgálatot minden üzem elvégeztetheti az állomáson, és ezzel jelentős költséget takaríthat meg a helyes csává­zószer megválasztásával. A megfe'elö gyomirtószer-kombi- náció kiválasztása nagyon fontos. Több üzemet bírált azért, mert még most sem fordítanak kellő figyelmet a búza komplex növényvédelmére, ezzel a környező gazdaságokat is veszélyeztetik. Határozottabban kell felléoni a gondtalan és nemtörődöm munkát végző üzemek ellen. A hozzászólók hasznosnak és tanulságosnak tartották a tanácskozást, amely hagyományossá válik. A fejlődés fon­tos láncszeme a tapasztalatcsere, hogy megyénkben is meg­valósuljon a magasabb műszaki, technikai alapokon nyug­vó talajerő-visszapótlás és növényvédelem, amelynek egyik fontos lépcsője a helikopteres vegyszeres védekezés megyei bázisának kialakítása. Pap Mihály Művelődéspolit ika ima n h a bizot tsúg A népfront VI. kongresszu­sa ajánlásai alapján ezekben a hetekben alakulnak újjá a megyei munkabizottságok. Az országos tanácskozás kiemelte és hangsúlyozta — mozgalmi jellegüknek megfelelően — a munkabizottságok jelentőségét és szerepét a népfront tevé­kenységében. Ezeknek a gon­dolatoknak jegyében kerül sor a művelődéspolitikai munkabizottság újjáalakuló ülésére. Legfőbb tennivalói között szerepel az Olvasó népért mozgalom fellendítése, az 1977-es művelődési táborok előkészítése, a népfront me­gyei bizottsága közművelődé­si állásfoglalása végrehajtá­sának értékelése. Hasonlóan fontos a nemzetiségi lakosság művelődési lehetőségeinek se­gítése és a megyében élő ci­gányok életkörülményeinek, a gyermekek iskolába járásának felmérése. forint fejlesztésre A Salgótarjáni Sz.olgáltató Szövetkezet fő tevékenysége a férfi- és női fodrászat, a kozmetika, a fényképészet és az órajavítás. A szövetkezet az ötödik ötéves terv éveiben tízmillió forint értékben kor­szerűsíti, bővíti szolgáltató hálózatát. Idén a városfejlesz­tés miatt szükségessé vált a Kossuth Lajos úti kozmetikai szalon átköltözése a Rákóczi útra, ahol jobb körülmények biztosítják a szolgáltatást. A vásárcsarnok elkészülte után a régi piacon levő órás­műhely is új, korszerű ott­hont kap. A szövetkezet elő­zetes tárgyalásokat folytat az óra-ékszer vállalattal egy aranyműves műhely megnyi­tásának lehetőségeiről is. El­készült az Arany János úti lakótelepen egy kozmetikai szalon, a Kemerovollakótele- pen női fodrászat nyílt. A szövetkezetnek a megye területén jelenleg tizenkét te­lepülésén van fodrász- és fényképész üzlete, a tervidő­szak alatt Kisterenye és Mát- ranovák körzete is fodrász-, kozmetikai szalont, illetve fényképész műtermet kap. Tervezik még Salgótarjánban a Mérleg úton egy fodrász­kozmetikai és fényképész egy­ség létesítését, valamint a Sebaj-lakótelepen fodrász­kozmetikai és órajavitó mű­helyek építését. A hálózat bővítéséhez szük­séges szakemberigényt a szö­vetkezet maga biztosítja. Je­lenleg 18 szakmunkástanulója van, az elkövetkező években pedig újabb 20 tanuló képzé­sét tervezik. A Salgótarjáni Szolgáltató Szövetkezet lakossági szolgál­tatásainak értékét a terv­időszak éveiben mintegy 25 százalékkal növeli, s így 1980- ra a szolgáltatások évi árbe­vétele eléri a nyolc és fél millió forintot. Megállapodás öt évre szóló lakáskarban­tartási megállapodást írtak alá a SZÖVOSZ és az OKISZ vezető képviselői. A lakás­szövetkezeti épületek karban­tartásának és felújításának elősegítését célzó megállapo­dás .alapján az OKISZ és a SZÖVOSZ minden segítséget megad ahhoz, hogy az épí­tőipari kivitelezők a lakás- szövetkezetek, által műszaki­lag megalapozott karbantar­tási és felújítási munkákat az ötödik ötéves tervidőszakban az eddigieknél nagyobb mér­tékben és gyorsabban elvé­gezhessék. A MEGYEI PÁRTBIZOTT­SÁG cselekvési programja a Nógrádi Szénbányák feladatai között, a széntermelés kor­szerűsítése mellett a mellék- üzemi tevékenység szelektiv fejlesztését határozta meg. A melléktevékenység köztudot­tan a szénbányászat vissza­fejlesztésekor a felszabadult . munkaerő-foglalkoztatási ‘gondok megoldása érdekében alakult ki- Azóta fejlődött, je­lentős profiltisztuláson ment át. Jól egészítette ki az alap- tevékenységet, a szénterme­lést. A vállalatnál az idén nem kevesebb, mint 382 mil­lió forint termelési értéket várnak az úgynevezett mel­léküzemi tevékenységből. Az igazsághoz tartozik, hogy 1520 munkást és 340 alkalmazottat foglalkozhatnak e termelési területen. A nagybátonyi gépüzemtől az idén 174 milliós, a kistere- nyei építési üzemtől 157 mil­liós termelési értéket várnak. A földtani, földmérési iroda 28,5, a fuvarozási iroda 15,2, a tervezőiroda 7,8 millióval szerepel a melléküzemi ter­melésben. Kisebb arányban, de speciális munkák elvégzé­sével. még a mentőállomás is hozzájárul az árbevételhez. Jelentős erőről és komoly ter­melési értékről van tehát szó. Mi várható a jövőben? Ezt a kérdést, a melléktevékeny­ség összefogásával foglalko­zó termeléskoordinációs osz­tály vezetőjének, Adorján Henriknek tettük fej. — A széntermelésen kívüli tevékenységet a Magyar Szén- bányászati Trösztnél ma há­rom részre osztják. Az alap­tevékenységgel összefüggő termelés. Nálunk ez a válla­laton belül és a széntermelés érdekeit szolgáló termelés. Ennek értéke az idén mintegy 20 millió forint, ami elsősor­ban beruházási javakból áll. Kiegészítő tevékenységnek tartjuk azt, amit a Magyar Szénbányászati Trösztön be­lül végzünk el. Ebben az év­ben már mintegy, 15 millió fo­rintot képvisel ilyen irányú tevékenységünk. Tavaly ez még csak 6 millió forint volt. Melléktevékenységnek viszont az számít, amit a szénbányá­szaton kívül álló vállalatok részére végzünk, és ez igen jelentős érték. A cél, hogy ka­pacitásunkat még inkább az iparág, a szénbányászat szol­gálatába állítsuk. Itt elsősor­ban a bányagépgyártásról és egyéb beruházási javak előál­lításáról van szó — mondta Adorján Henrik. — Hogyan értelmezik a sze­lektív fejlesztést és mi várha­tó a jövőben? Hol lesz szin- tentartás, és mit kívánnak továbbfejleszteni? A fuvarozást, mint mellék- tevékenységet nem feilesztjük a jövőben. Erre más vállalatok hivatottak. A földtani és föld­mérési iroda továbbfejlesztése a tröszti tárgyalások szerint kívánatos a jövőben. Az erre vonatkozó elképzelésekről, illetve a tanulmánytervről ok­tóberben tárgyal, és valószínű dönt is a tröszti igazgatói ta­Fogalmak — közelről Agglomeráció Olyan települések láncolata, vagy gyűrűje, amelyek egy­mással gazdaságilag szerve­sen, szorosan összefonódnak. Például egy-egy nagyváros körül képződő agglomeráció többféle módon is szerves egységet alkot a nagyváros­sal: az ingázó munkások fe­dezik a városi ipar munka­erő-szükségletét;, vagy példá­ul a háztáji gazdaságok, ház körüli kiskertek kifejezetten a nagyváros ellátására ren­dezkednek be stb. A nagyvárosok agglomerá­ciójához tartoznak az elővá­rosok és a peremvárosok, környező települések, amelye­ket nem mindig egyesítenek közigazgatásilag is a közpon­tot alkotó várossal. Az agglo­meráció azonban nem jelent feltétlenül egyetlen központ körül való településkoncent­rálódást. Az NSZK-beli Ruhr- vidék például a Rajna-men- tén elhelyezkedő városok, te­lepülések egész sorából tevő­dik össze, több városi köz­ponttal. Az iparilag fejlett országokban számos ehhez hasonló, több központi agglo­merációs alakulattal találko­zunk. I A budapesti agglomerációi a főváros és a körülötte gyű­rű alakban elhelyezkedő 33 település alkotja. M.a már a legtöbb — fejlett iparral ren­delkező — magyar nagyváros is magja egy-egy agglomerá­ciónak. ás jövőjük nács. Arról van szó, hogy a szénbányászaton belül szük­ség van a fúró- és talajme­chanikai vizsgálatokat is el­végző bázis erősítésére. Ebben számítanak a földtani és föld­mérési irodára. Ehhez termé­szetesen jelentős fejlesztés is szükséges. A TERVEZŐIRODA KA­PACITÁSÁVAL is számolnak a Magyar Szénbányászati Trösztnél, elsősorban az észak­magyarországi fejlesztéseknél a Bükkábrányban tervezett beruházásoknál. Ilt tehát szin- tentartással számolhatunk. Az építési üzem és a faipari részleg , dolgában fejlesztéssel, avagy visszafejlesztéssel le­het számolni? — Az építési üzemnél a tröszt ugyancsak az észak­magyarországi feladatokkal kapcsolatban számít á kapa­citásra. Ez persze még nem holnapi kérdés. Addig a me­gyei tanács mélyépítési igé­nyeinek kielégítése az építé­szeti részleg kapacitásának mintegy 50—60 százalékát le­köti. Ez várhatóan a jövőben is így lesz. Ezenkívül még' van egy sor már folyamatban levő munka is amit be kell fejezni. Nagyobb fejlesztéssel egyébként itt sem számolunk. Ami a kérdis második részét illeti, a fűrészüzem fejlesztése nem célszerű. A meglevő le­hetőségek jobb kihasználása szükséges. A ládagyártásnál a', piaci igények fejlesztését szorgalmazzák. De ha a kér­dést, létszámvonatkozásban vizsgáljuk, itt is csak szint- tartatásról lehet szó. Ez persze azt jelenti, hogy a technológia felesztésével, illetve gépesítés­sel kell nagyobb eredménye­ket elérni — kaptam a vá­laszt. — A nagybátonyi gépüzem köztudottan > a legtöbb mel­léktevékenységet végzi. Itt milyen elképzelések vannak * jövőre, es hol tartanak a meg­valósításban? — A Magyar Szénbányásza­ti Trösztnél igen erős szakosí­tási törekvések vannak. En­nek keretében számolnak a gépüzem kapacitásával. Egy­re inkább a szénbányászat ’ szolgálatába kell állítani. Már eldöntött dolog, hogy a jövő­ben a bányabiztosító páncél- pajzsgyártást a várpalotai es oroszlányi szénbányákkal kö­zösen végezzük. Ez a munka jövőre az ideinek előrelátha­tólag már másfélszerese lesz. Ezenkívül az aknarakodó be­rendezések gyártását, a me­cseki szénbányákkal közösen, ugyancsak itt oldjuk meg. Ez azt jelenti, ihogy az ország valamennyi bányájának igé­nyeit ki kell elégíteni. A SZÁLLÍTÁSSAL KAP­CSOLATOS BIZTONSÁGI bér er dezések gyártására is Nagybátonyban készülünk fel.: Korábban ez az Országos Bá­nyagépgyártó Vállalat felada­ta volt. A gyártmányok átvé­tele már folyamatban van. A szakosítás azt jelenti, hogy még több olyan terméket kell majd átvenni, amire a bányá­szatnak nagy szüksége van. Eddig úgy látjuk; ilyen irányú feladatunk jövőre megkétsze­reződik. Egy sor tárgyalás fo­lyik még, amelyeknek kime­netelétől függően ez az arány csak nagyobb lehet — mondotta Adorján Henrik, > majd arról is beszámolt: a szelektív fejlesztés, az út gyártalányok meghonosítása azt is jelenti, hogy egy sor ed­dig gyártott termékről, szol­gáltatásról le kell mondaniuk. Az export, ami gyakorlatilag anyagmentes termelés export­ját jelenti, mintegy 60 száza­lékkal növekszik a jövő év­ben. 3 B. J. Az M—3-as autópálya bagi csomópontjának felüljáró acél- szerkezete a Ganz-MAVAG mátranováki gyáregységében készül. 1977. végére az egyenként 24 méteres óriásokból összesen 24 darabot szeretnének elkészíteni. A rajzon fel­tüntetett értékek egyeztetése, illetve ellenőrzése céljából a végső művelet (képünkön) a geometriai vizsgálat. NÓGRÁD-'. 1976. október 19., kedd 3 I

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents