Nógrád. 1976. október (32. évfolyam. 232-258. szám)
1976-10-17 / 246. szám
fFogslmak — közeiről I ilium iiiiiiiiiiiiiiiimMiiiiiiiimiiiiiiiiimmiiiiiii Kemiiélás A kemizálás vegyi termékek alkalmazását, felhasználását jelenti a termelésben, s ma már a fogyasztásban is. A vegyi termékek széleskörű alkalmazása társadalminépgazdasági méretekben növeli a munka termelékenységét, tehát jelentős mennyiségű munka megtakarítását teszi lehetővé. (Pl. gyomirtó vegyszerezés.) A kemizálás fokának fő mutatója a vegyi anyagok felhasználásának aránya. Ez mérhető az egyes ágazatokban — ipar, mezőgazdaság, építőipar — és népgazdasági vetületben. A kemizálás különösen a mezőgazdaságban (műtrágyák, növényvédő szerek) nagy jelentőségű. A terméshozamok növelésével és a különféle műanyagok termelésével, térhódításával számottevően függetleníteni lehet a társadalmat a földrajzi és a nyersanyagadottságoktól. A kemizálás folyamata tulajdonképpen még a múlt század végén — a vegyipar létrejöttével —- megkezdődött, de csak az utóbbi évtizedekben vált világméretűvé, s lett a műszaki-technikai haladás egyik jellemzője. A kemizálás műszaki-gazdasági szerepe minden országot a vegyipar gyors ütemű fejlesztésére késztet. A világ ipari termelésének ma már több mint egy- t izedét —■ a fejlett tőkésországokban kb. egyhatodát — vegyipari termékek alkotják. Az utóbbi egy-másfél évtizedben a magyar gazdaságban is gyorsan haladt' a kemizálás folyamata, amit egyrészt a vegyipar növekvő termelési aránya — ez jelenleg kb. 12 százalék — és az évről évre emelkedő vegyitei’- niék-import is bizonyít. Nem1- zetközi összehasonlításban a magyar gazdaság kemizáltsá- ga közepes fokú, s a vegyipart továbbra is erőteljesen kell fejlesztenünk. Az a fránya * kémény az oka Számtalanszor meggyőződtem arról, lia intézményekben, hivatalokban, vallalaioknál tevékenykedő egyes ügyintézők a jogos panaszok intézése után kapnák fizetésüket — néhányuknak bizony felkopna az álla. Ezt a tapasztalatot erősítette meg bennem a Budapesti Harisnyagyár nagybátonyi telepének egyik munkásasszonya. Még a nyár elején clpana-szol- ta. hogy Nagybátonyban a Népköztársaság útja 11. számú házban lakik, s amikor a felette levő szomszédja begyújt, a füst nem felfelé megy ki a kéményen, hanem lefelé, betölti a lakását. Ugyanez fordítva is érvényes. Panaszra ment a Nagybátonyi Községgazdálkodási Vállalat ingatlankezeléssel foglalkozó rész- leqéhtv/.. Bejelentése után kötszer „hozzáértő” szakemberek a helyszínen megállapították, hogy a huzat jó. E szakvélemény ellenére az a fránya kéménv, arni minden bonyodalom előidézője volt. mé" ezután se,n igazodott a „hozzáértő” megállanításhoz. A bérház lakói tovább „élvezhették” a füstöt és füstölöghettek. Végső elkeseredésében fordult lapunkhoz az asszonyka, megelégelve az ígérgetések sorozatát. Telefonon megkérdeztem az érdekelt vállalat egyik vezetőiétől; mit kívánnak tenni e régóta húzódó áldatlan állapot mielőbbi megszüntetéséért? Szó szót követett, végül •'hhan egyeztünk meg, ho"v a K^ni^ovsenrő Vállalat s"Pkvélcménve után i«méi visszatérünk az ügyre. De ekkor nv>.r megkérdezzük azokat is. akiknek köszönhető a mostani állapot. Ha k’esft késve Is, megszületett, a hivatalos papír, v; ebből kitűnt, hogy nem a lakók, nem a tervezők, még csak az ingatlan- kezelő részlet sem a hibás, hanem azok. akik a hanyag mun- kát végezték. Két hét telt el. mire a kéményseprői szakvéleménv a megyei építők kö7rmntjából elintett a garanciális részleg vezetőjéhez. Úgy látszik, a köznontban ott sem sietnek, nehogv olvan vád érié őket. melv szerint elkapkodják az ügyintézést. Végre megszületett döntés: a iövő héten kőművesek veszik- birtokukba az épületet, és elvégzik azt a munkát, amiért már egyszer nV’S munkásoknak fizettek. A bekötéseket és az átereszeket. Kicsit közhelvnek tűnik. de úgy látszik, még mindig időszerű annak hangsúlyozása, hogy az. nfcvak mögött minői" elő, clc- vmi emberek vannak! V. K. Korszerű technológiával A párthatárosatok végrehajtásáért Balassagyarmaton, a Nógrádi Sándor-Iakólelepen korsserü építési technológiával építik a jövendő otthonok falait. Az úgynevezett Peva-módszerrel a korábbinál gyorsabban, jobb minőségben adhatják át az építőig a lakásokat. Kaszás József szerelőbrigádjk Is itt tevékenykedik. Közöttük van Franko József ács — képünkön —, aki munkatársaival a zsaluzáshoz szükséges fémszerkezetek összeállításában, s daruval történő szállításában vesz részt. —- kj — Az elmúlt évek során több alkalommal is áttekintettük a pártéletet, a pártmunkát. A legtöbb gondot mindig a párthatározatok végrehajtása, a munka sóiéin tapasztalható következetlenség okozta. Indokolt tehát pártunk XI. kongresszusának döntése, amely szerint: „Minden párt- szervezet kapcsolja össze eszmei-politikai, irányító és nevelő tevékenységét a határozatok végrehajtásának folya- matos szervezésével, a fö jeladatok teljesítésének állandó ellenőrzésével. A párthatározatok jó végrehajtását te- kihtsék alapvető feladatnak. Magasabb követelmények A pártszervek és szervezetek eredményes munkája a határozatok következetes végrehajtásában, a párt politikájának megvalósításában mérhető/ A tagkönyvcserét megelőző beszélgetések során szinte valamennyi alapszervezetben összegezték a határozatok végrehajtásának helyi tapasztalatait. A salgótarjáni járás pár talapszervezetei ben a beszélgetések során kétszáz javaslat hangzott el, és túlnyomó többsége a határozatok, az állásfoglalások tervszerűbb, következetesebb végrehajtását szorgalmazta. Amén- kesi bányaüzem kommunistái úgy fogalmaztak, hogy a párt, politikája jó. ezt megfelelően tükrözik a határozatok, biztosítani kell tehát, hogy azok minden területen megvalósuljanak. A XI. pártkongresszuson elhangzott beszámoló is utalt arra, hogy „egyes helyeken megsértik a centralizmus elvét, nem mindig szereznek érvényt a kötelező párthatárosatoknak. A tapasztalatok azt mutatják, , különösen fontos, hogy a mindennapi munkában nagyobb figyelmet fordítsunk a párthatározatok egységes értelmezésére és következetes végrehajtására.” A pártban megengedhetetlen, hogy egyesek — gyakran felelős, vezető beosztásban dolK eskenyebb lett az arca, a haja pedig fakultabb. De, hogy sötét ruhába öltözött, a színes, gombos, fehér inget viselte, arca is simára borotválton fénjtlett, frissnek tűnt. Szemhéja árnyékolta tekintetét, amely tele volt érdeklődéssel. Rend, tisztaság körülötte. Az asztalon, amely a tóra tekintő ablak alatt van, szabályos rendben kartonok, irománybk, írószerek. A nádban egy nyiladékot vágtak. Kikötő is az, meg belátó a tó vizére, amely sima volt és tükrös, és a Kámor nézegette magát benne. Azt talán, hogy múlott a nyár és sárgult lett a levél a tetején. Pedig aznap nagyon jól melegített a napsugár. Balázs Pistáek egy kis ,lajhibán, jószerén ingujjban eveztek ki a tóra. Megbízásuk volt, hogy fogjanak halat. A napfény már a Börzsönyt szárítgatta, de hiába, mert csak ködlőtt, az erdő alja úgy megszívta magát nedvességgel. A vetések tavaszi szint szedtek magukra, csalogatva az északról délre, ékben húzó vadlibákat. Szabó Hornos András a nyiladékon át a tavat nézte. Nyugtalanul dobolt az asztalon. — Mi történt ezekkel... — mormolta. Messze, akár egy kis pont a víz tükrén, kibukkant a nádasból a csónak. Szabó felállt, kiment a töltésre és onnan kísérte figyelemmel útját. Abból ki tudta számítani, zsákmánnyal vagy anélkül eveznek a part felé a horgászok. Nem tudott nyugodtan gondolkodni, mert jött Horváth Mihály, aki a túlsó parton vetette ki a horgot. — Csukára dobtam, a nádba akadt a horgom. Beleszakadt, oda van. Balázsoknál jó volt a fogás — csak úgy megjegyezte. Nem kellett már mondani sem, mert a csónak határozott partnak irányításából Szabó Hornos is kiszámította, hogy van zsákmány. De Horvátinál mindig szívesen társalgóit. Nagy erdőszakértő ember volt. Fiatal korában kint lakott a Kámoron, az erdészházban. Onnan ismerte Szabót is, aki egy időben mezőőrként szolgálta a , termelőszövetkezetet. Azt ‘ soha nem felejti, amikor három vaddisznót hoztak be egy hajnali lesről. Egyszer meg a vad Hornos András egyéni parasztként, amíg a közöst nem alakították, amit esztendőkön at ellátott. Nem volt az köny- nyű dolog. A föld is nagyobb lett, vele a gond is. A nagyüzemi gazdálkodást sem ismerte. Ebbe bele lehet rokkanni. De azt senki pem mondhatja, hogy belerokkant. Inkább, hogy ami kötelessége volt, ellátta. Ha egyáltalán valahol Is szóba került a bri- gádvezetóseg mindig mondta: — Ott megtanulhatta az ember, hogy milyen rohamban halad az élet előre, és mindig csak előre... Börzsöny alatt, a tavon helyett egy pesti embert, aki szarvasbikát lőtt, de nem várta meg, hogy kimúljon. Túlságosan korán odaült a vad mellé, örült és a bika az utolsó vonaglásával a gyomrát nyársalta tel. Akkor Horváth Miska hozta be az erdőről kocsin. Horváth sem a régi, megszelídült. Nem az erdőt járja, hanem a tavat és horgászik. A nádi nyiladéknak fordult Szabó Hornos András, hogy fogadja a part felé suhanó csónakot, és a pár lépés alatt fordult meg az agyában. — Nyitott könyv itt mindenki élete... Hát ha mindenkié az, akkor az övé igazán. Hiszen már a dédapja, jóval két évtizeddel a szabadságharc előtt, Diósjenőn a község bírójaként elöljóróskodott. Aztán az apja is földműveléssel foglalkozott. Öt követte Szabó Ez a roham aztán már sok voit neki. így került, a mezőőri tisztségbe. Azt mondták, már nyugodtabb lesz, de bi- zalmibb is. Nálánál alkalmasabb embert nem is tudtak elképzelni. A tsz elnöke így fogalmazott, amikor behívatták és közölték vele a döntést: „Nincs más mentség, el kell vállalnia!” így nyitotta Szabó Hornos András a bri- gadérosság után a sort a mezőőri tisztségben. Azt mondta, nagyon jó volt. Nyugodt munka is, mindaddig, amíg nem akadtak, akik megirigyelték tőle a tisztséget. Még ma is keserű a hangja, ha felidéző- dik benne és szólnia kell róla. i— Bevádoltak, megrágalmaztak... Volt néhány ember, akik úgy gondolták, azzal szolgálnak elégtételt, ha másokat piszkolnak. Azt mondták Szabóról, hogy kukoricát adott gozó kommunisták — önkényesen „válogatnak” a határozatok között; az egyik határozatot végrehajtják, a másikat nem. Joggal vetődött fel tehát a kommunistákkal folytatott személyes beszélgetések során, hogy minden szinten érvényt kell szerezni a határozatok végrehajtásának. A Ganz-MAVAG mátranováki gyáregységének kommunistái azt erősítették, hogy céljainkat nem a határozatok' általános helyeslése, hanem a hétköznapi tettek segítik legjobban. Mindez természetesen megköveteli, hogy mindenki konkrétan ismerje azokat a -feladatokat, amelyek megvalósításáért munkálkodnia kell. Együtt a párttagsággal A pártszervek, az alapiszervezetek feladata tehát, hogy felkészítsék a kommunistákat a növekvő követelmények teljesítésére, a fejlett szocialista társadalom építésére. Az üzemi, a lakóterületi, a hivatali és az intézményi alapszervezetekben egyaránt bonyolult feladatok sokasága vár megoldásra. A siker megköveteli az irányító és ellenőrző munka színvonalának javítását. A pártmunka e szintjén is alapvető követelmény a feladatok konkrét meghatározása, ismertetése, elfogadtatása, a végrehajtás megszervezése és a végzett munka rendszeres ellenőrzése. Tapasztalatok hosszú sora bizonyítja, hogy a XI. kongresszus után a pártszervek, az alapszervezetek igényesebbek lettek a munkában, a feladatok meghatározásában. Minden szinten a testületi munka középpontjába került a határozatok ismertetése, következetesebb végrehajtása. Az alapszervezetek többsége azon munkálkodik, hogy a felsőbb párthatározatok alapján, Helyesen határozza meg saját feladatait. Nagyobb gondot fordítanak a határozatok végrehajtásának ellenőrzésére is. A pártvezetőségek munkájában rendszeresebbé vált a illetékteleneknek. A pesti főtanácsos elé rendelték, aki a tsz jogászaként működött. Ott kérték számon. Nem tiltakozott, nem is szólt semmit. Csak felállt és elindult az ajtóig. Onnan szólt vissza: — Maguk nagyon Szerencsétlen emberek... És megtörtént vele ami még a családjuk történetében soha, hogy elment a faluból a váci üzembe dolgozni. A munkába lépése után néhány hétre kinevezték a gyár rendészének. Megtisztelték, megbecsülték. Ma sem mehet át a (városon, hogy ne szólítanák msg. Azt sem teheti, hogy ne térjen be a gyárba, mert megbántva éreznék magukat. A halfogók csónakja lassan a part felé közeledett. Már jól kivehetők voltak az evezősök. A csónak nyomában finom fodrok maradtak . a vízen. Szabó Hornos András nézte őket. Balázs ott dolgozott abban a gyárban, ahol ő rendészkedett. Eszébe jutott a megbecsülés,. és kemény görcs szorult a torkába. Sírnia kellett, mert máskülönben nerh bírta volna. Oda, a gyárba mentek érte a termelőszövetkezet vezetői és szólították. hogy jöjjön vissza öregségére a közösbe, amelynek a megalakulásában vezető szerepe volt. — Hát itt vagyok! ör a halastó gátján, nyitott könyvként életemmel... A csónak kikötött. Testes csukákat dobtak ki belőle a partra. Szabó Hornos András befordult a gátőrházba, mert horgászok érkeztek. Engedélyre vártak, amit csak ő állíthat ki. A Börzsöny alatt a diósjenői tavon. Bobál Gyula párttagság tájékoztatása a határozatok -végrehajtásáról. Jól példázza ezt a cselekvési program, amelyet az év elején készítettek az alapszervezetek. A kommunisták nemcsak a terv kimunkálásában, a feladatok konkrét meghatározásában voltak következetesek. Rendszeresen visszatérnek a munka tapasztalatainak értékelésére. A helyszínen segíteni A Politikai Bizottság 1972. március 21-i határozata után tervszerűbb, következetesebb lett az ellenőrző munka a pártszervekben, az alapszervezetekben. A testületi ülések mellett jól bevált módszerei a számon kérések a titkári értekezletek, a párt- csoportülések, a társadalmi munkabizottságok tanácskozásai. Sokat segítenek a területfelelősök, az aktivisták is. Mindinkább rendszeressé válik, hogy a járási pártbizottság, a közbeeső pártszervek megtervezik, a helyszínen értékelik egy-egy alapszervezet munkáját, amelyet brigádvizsgalat előz meg. Igaz. e gyakorlat még nem vált általánossá. De a kezdeti kedvező tapasztalatok arra ösztönöznek bennünket, hogy tovább szélesítsük a módszert, rendszeresen visszatérjünk egy-egy határozat végrehajtásának elemzésére. Ez a követelmény nem kis feladatot állít a partbizottságok, az alapszervezeti vezetőségek elé. Mindenekelőtt arra ösztönöz, hogy változtassunk módszereinken, munkastílusunkon. A sokszor felesleges papírmunka, a terjengős előterjesztések helyett a gyakorlatban segítsük a határozatok végrehajtását. A pártmunkások se általában beszéljenek a határozatok végrehajtásáról, hanem a helyszínen segítsenek az alapszervezeteknek. A FÜTŰBER nagybátonyi gyáregységeben, ahol a tervteljesítésnek eddig 18 millió forint híja van, nem lehet csak általában szólni a cselekvési program végrehajtásáról. A párt- és a gazdasági vezetők, a kommunisták legfőbb feladata, hogy felmérjék a helyzetet, s konkrétan, személyekre szólóan határozzák meg kinek mi a munkája, miként pótoljak az elmaradást. Általa nos?ágok nélkül A határozatok végrehajtásának fontos eszköze a párt- megbízatások rendszere. A pártélet, a párímunka gyakorlata igazolja, hogy a konkrét megbízatások növelik a kommunisták felelősségét, eredményesebbé teszik a munkát, az alapszervezetek tevékenységét is. Mindezt az alapszervezetek többségében jól luí„ák. A tagkönyvcserét megelőző beszélgetések során a párttagok nyolcvan százaléka kapott valamilyen megbízatást. A feladat tehát az, hogy az alapszervezetek biztosítsák mindazokat a feltételeket, amelyek az eredményes munkához, a pártmegbizatá- sok teljesítéséhez szükségesek. A határosatok végrehajtásánál mint mindig, most is a kommunisták felelősségérzetére, öntudatos munkájára építenek az alapszervezetek. A párttag lelkiismerete viszont csak akkor nyugodt, ha mindennap becsülettel elvégzi munkáját. A határozatok teljesítésén való munkálkodás, szilárd helytállás példás magatartást követel. Ahogy a XI. pártkongresszuson is megállapítást nyert: „mi abban látjuk napjaink forradalmárát, aki a szocialista eszmeiséget, erkölcsiséget képviseli környezetének visz- szahúzó erőivel szemben és arra életének példája a fedezet”. I)r. Szomszéd Imre a salgótarjáni járási pártbizottság titkára NÓGRÁD — : 1976. október 17., vasárnap 3 l
