Nógrád. 1976. október (32. évfolyam. 232-258. szám)

1976-10-16 / 245. szám

„Olvasó munkásért” a pásztói járásban Ablakok a világra r A könyvtárat szerető em­berek sokféle olvasópályá­zatról hallhattak már. Az egyik típus az olvasók egy- egy rétegét hívja meg egy kis Versengésre a könyvek vi­lágába, — mint például az idén hirdetett kismama­olvasópályázat. Más pályáza­tok a könyvtárosoknak szól­nak: céljuk: az olvasók tá­borának növelése, a könyv­tári szolgáltatások színvona­lának emelése. Mindkét típusban a végső cél. hogy a könyvek segítségével sok­sok ablak nyíljék a világra. Egy ü ttmü ködés a fenntartókkal Miben hoz újat az Olvasó munkásért pályázat? Mit vár­nak tőle a pásztói járásban? A nagyközségi járási könyv­tár vezetőjével, Szöllősi Miklóssal, az indulás eredmé­nyeiről, a tervekről beszélget­tünk. — Az egész járásban pro­pagáltuk. A kezdet biztató: a tanácsok megértőén fogad­ták, közművelődési munká­jukba beépítik ezt a pályá­zatot. — Hogyhogy a tanácsok? A Hazafias Népfront, a SZOT és a Kulturális Minisztérium könytárosoknak, könyvtári kollektíváknak hirdette — A . fenntartók segítsége, anyagi és erkölcsi támogatá­sa nélkül a leglelkesebb könyvtáros sem tud számot­tevő eredményt elérni! Ez a pályázat nem kampány­jellegű, a munkásolvasók számát úgy akarja növelni, hogy a könyvtárak működé­si feltételei, a rendezvények, foglalkozások szintje is egy­re javuljon. Ehhez elengedhe­tetlen a tanácsokkal és a gazdasági egységekkel való együttműködés. A pályázó intézményekkel szerződést kötöttünk, amelyet a helyi' ta­nácsok is magukénak valla­nak. Vetélkedő közösségek — Hogyan képzelik el a gyakorlati megvalósítást? — Az egyik legfőbb keretet a járássszerte meghirdetett szellemi vetélkedő adja majd. Ebbe a már megkedvelt for­mába, a nagyközség és a já­rás valamennyi ipari, mező- gazdasági, kereskedelmi, ven­déglátóipari, közlekedési postai, egészségügyi szocialis­ta brigádja jelentkezhetett, és egyik legfontosabb terü­lete lesz az Olvasó munkásért mozgalomban való részvétel. A Lovász József Művelődési Központtal is egyeztettük az elképzeléseket. Megbeszél­tük, hogy ne csak egy-egy vetélkedőben merüljön ki a verseny. Itt „léphetnek be” a könyvtárosok is: egy-egy ki­állítás, rendezvény megvita­tásával, a felkészülés segíté­sével. — Milyen könyvtári rendez­vényeket terveztek? — Azt szeretnénk, ha nem száraz, lexikális anyagként rögzülne a verseny során meg­ismert témakörök ismeret- anyaga. Ezért a vetélkedő több tárgykörét különböző formákban dolgozhatják fel. Néhány példa: a pártbizott­ság egyik munkatársa politi­kai témákról tart előadást, a XX. századi képzőművé­szethez mi is kiadjuk az anyagot, bibliográfiát, de TIT-előadás is kapcsolódik hozzá. Es szívesen látjuk a brigádokat olyan könyvtárlá­togatásra, melyen a kézi­könyvek használatával, a könyvtár lehetőségeivel is­merkedhetnek mqg. Igazodni az igényekhez — Tapasztalható, hogy sok még a formalitás, a közösségi művelődésben. Magyarán: a brigádok egy része csak az aláírásért megy el az író-olvasó találkozókra és egyéb ren­dezvényekre. Mivel előzhető meg ez az olvasópályázatnál? — A formalizmus ellen él­ményadással, hasznos, tar­talmas rendezvények biz­tosításával vehetjük fel a harcot. Még valami: nem biztos, hogy igénytelenség­gel van dolgunk, ha egy es­ti író-olvasó találkozóra csak egy-két brigádtagot „delegál­nak” — persze, az aláírásra váró brigádnaplóval —, gon­dolni kell a bejárókra, job­ban igazodni a munkások szabad idejéhez. Azért is ren­dezünk minden négy író-ol­vasó találkozóból hármat kint az üzemekben. Előtte könyveket ajánlunk, ismer­tetünk. A könyvheti rendez­vények közül is mindig töb­bet a munkahelyeken tartunk. Az üzemek kérik azt is, lé­tesítsünk fiókkönyvtárakat. A szerződések megszület­tek, a tanácsok és a gazdasá­gi egységek támogatják az Olvasó munkásért mozgal­mat. Jórészt a könyvtároso­kon múlik tehát, milyen ered­ménnyel zárul jövő év de­cemberében ez a fontos ol­vasópályázat. Igazi sikere az erkölcsi és anyagi jutalom mellett a könyvtár nyitottsá­ga, bekapcsolódása a közmű­velődés áramába. —M— Mai tévéaján latunk Tréfák 20.00: Zenés Tv- színház. A szép GaJathea. Zenés játék. A görög monda­beli szép Galathea- sz<>bor volt, amelyet Pygmalion szobrász teremtett magának. „Teremtett”, mert a szobrász nemcsak megalkotta, hanem szerelmes is lett belé. És a szobor megelevenedett. Szép Galathea életre kel — és elkezdett érez­ni, gondolkodni. A leghíresebb pél­da : Shaw Pygmali • ónja — és az ebből született My Fair Lady. A zenés vál­tozatok közül pedig Suppé Szép Ga- latheá.ia lett a ma­radandó, ma már az operettmüfaj klasz- szikusának számít. Ennek a változatnak lesz most a Zenés Tv-színházban pre­mierje. Képünkön: Ifi.50: Karancsfalvi szökevények. Hogy múlik az idő! A fe­leségem és én, együtt, már hetvenévesek vagyunk- Ta­láld ki, hogy oszlik meg kö­zöttünk ez a hetven, eszten­dő. — Ha engem kérdezel, ő a hetes, te pedig a nulla. X — Luigi, a cselédünk le­esett a lépcsőről és eltörte a lábát. — Ó, ezekkel a cselédek­kel mindig baj van.: minden} eltörnek! X — Mondd csak, miért áll meg ez az ember minden sarkon ? — Áh, hiszen ez a szomszé­dom. A szokás hatalma. Tíz évig ugyanis ezen az útvona­lon sétált a kutyájával I X — Bianchini úr, megismer? — Attól félek, nem-.. — Ej, úgy látom, ön nem valami kitűnő arcismerőí — Az meglehet, de én nem is vagyok Bianchini! Sxeberényi Leheli 76. j.Arra sem nyílik hát szaba­dulás” — gondolta a lány. És nem értette magát, hogy csak így egyszerűen gondolja, kétségbeesés nélkül. Mint ki elképzelni se tudja magát .re­ménytelen helyzetben. Tán mert egy ártatlan gyermek lel­ke lakik benne? Tán másért? Az ember visszatért hozzá a barlang homályából. Kan­nát hozott, s durva vályatú fatálkát. Mézet csurgatott a tálkába. „Igaz hát — gondolta a lány; az idegenszerű katona­inget nézte, az inget, az ösz- szefércelt szakadásokat., az ingen. — Minden igaz.” Csak valami mégsem. Az erdő rémének emberi ar­ca volt. A félvadság bozont- ján átsugárzott. Megint az a kedvesség, az a szomorkás szelídség, ami az első rápillan- tás élménye volt, s ami any- nyira elütött a vadság stig­máitól: a cserzettségtől, a bozontosságtól, hogy tán fel is nagyítódott éppen ezért. S a mozdulatai is —, úgy lehet, a képzelet toldásától — ha­tározottan hálás igyekezetnek hatottak. Ahogy a mézet esetlen kéz­zel csorgatta, s a fatálkát oda­nyújtotta. Az erős kéz re­megni látszott. Az erős kéz, ha könnyű dologgal bibéi. Megint elindult, s megint hozott valamit. Megint és megint. Gombát, és füstön szárított húst, gyökereket, gu­mókat és aszalt gyümölcsöt, melyek vadon teremnek az erdőn. Végül rozskalászból készült ' bodagot kotort ki a hamuból. Anyicska foga csak­nem beletört. És ez volt az igyekezetében: lásd, mindenemet odaadom. S a szemében a boldogság fé­nyeiből szőtt reszkető aggo­dalom: el ne illanj, csalfa tü­nemény; tíz körömmel ragasz­kodom hozzád. Nézte, ahogy a lány eszeget, bár inkább csak gyümölcsöt. A beteget nézik így, bátorító, biztató mosollyal, ily’ boldog megkönnyebbüléssel, ha vég­re ételhez nyúl. Asztalforma kő állt ott és tuskó mellette. Arra ült az ember. És csak nézte a lányt, nézte. Itta be magába szomja­san a látomást. Nem tudott betelni. A lány pedig fel-felmosoly- gott, de inkább csak lesütötte szemét, hogy szabaduljon a szüntelen nézéstől. Nem félt. nem tudott félni, valahogy ezektől a szemektől, tudja is­ten, miért. \ Egyszer felpillantott és lát­4 NÓGRAD - 1976- október 16., szombat Láthatjuk-e „szeműve^ci ? A Minisztertanács néhány évvel ezelőtti rendelete lehetővé tette a munkájukat jól és becsülettel ellátó, tehetséges szakmunkások számára az egyetemi végzettség megszerzé­sét, érettségi vizsga nélkül, de felvételi elő­készítő tanfolyam elvégzésével. Ennek a ren­delkezésnek hasznosságát és jelentőségét fe­lesleges hangsúlyoznunk Amiért mégis szót ejtünk róla, az a legutóbbi tapasztalat, amit egy salgótarjáni tanácskozás kapcsán szerez­tünk. A salgótarjáni munkás kulturális hetek rendezvénysorozatának fontos eseménye volt a Bolyai Gimnáziumban rendezett összejöve­tel, melyen Borsod-Abaúj-Zemplén Szolnok, Heves és NJógrád megye, szakmunkások egye­temi és főiskolai beiskolázásával foglalkozó képviselői vettek részt. Nemcsak a lanácsi hivatalok munkatársai, hanem a vállalatok, üzemek megbízottai is. A tapasztalatok értékelésére összehívott ta­nácskozáson a megyékből számos szakember érkezett. Nógrád megyéből mindössze hár­man: a szakszervezet és a megyei tanács képviselője, valamint a síküveggyár személy­zeti osztályának küldötte. Ez utóbbi annál in­kább szembetűnő, mert a rendezvénynek me­gyénk adott helyet, és — úgy érezzük — szerzett jogot egyfajta megkülönböztetésre. Nyolc vállalat képviselői vettek részt a ta­nácskozáson, azoknak a vállalatoknak a kép­viselői, amelyek társadalomtudományi fel­sőfokú intézménybe íratták be dolgozóikat. E nyolc közül egyik a salgótarjáni síküveg­gyár volt, amely egy népművelőnek készülő fiatalember beiskolázását segítette. A tanácskozás lezajlott, cs mégsem vagyunk elégedettek. Nem lehelünk azok. mert a Mi­nisztertanács által biztosított kedvezménnyel nem éltünk úgy, ahogyan szükségleteink megkívánták volna. S, azt sem tartjuk sze­rencsésnek, hogy a* összejövetelre C9ak a konkrétan érdekelt s’kiiveggyár képviselőjét hívták meg. Nem élhetünk hatékonyan ezzel a „szemüveggel”. Különösen nem akkor, amikor még rengeteg feladatunk van az üze­mi közművelődés és társadalom, valamint egyéb ismeretek terjesztése terén, amikor ép­pen a többi gyár, üzem számára kellene kö­vetendő példát felmutatnunk. Azzal a „szemüveggel”, amellyel a sal­gótarjáni tanácskozást összehívták nem lát­hatjuk teljes egészében sem az igényeket, sem a szükséges tennivalókat. Ehhez I die­sen más szemléleti hozzáállás szükséges. Olyan, amely aktívan bekapcsol minden üze­met az említett mozgalomba, tudatosítja célját; a gyakorlatot ismerő emberek el­méleti tudása megszerzésének szükségletét. (ok) könyvek 1— ; hortly 1 leventét i ' - J- >(?f i c i ■ -r­t 'r"?N |i w p:4 vr .,v. < \ f i M r- t ■ t .. _ 'i hi t 1 . i ­f < j i k r GIZflRSfiG- POLITIKÁNK TRPKSZTRUTS1 IS TNHULSN6BI KISLEXIKON , ;.,i , HÍ|l A Kossuth Könyvkiadó új­donságai közül első helyen kell említenünk a Szovjetunió Kommunista Pártja XXV. kongresszusának most meg­jelent rövidített jegyzőköny­vét. Ez tartalmazza egyebek közt Leonyid Brezsnyev és Alekszej Koszigín előadói be­szédét, az SZKP politikai bi­zottsági tagjainak, s a külföl­di küldöttségek vezetőinek — köztük Kádár Jánosnak — a felszólalását, a kongresszus határozatait, továbbá az SZKP újonnan megválasztott vezető szervezőinek összetételét. A Nők a történelemben sorozat­ban látott napvilágot Kelen Jolán érdekes visszaemlékezé­seinek kötete, az Eliramlik az élet... Bognár Ferenc ha­sonló témájú könyve És ván­dorbotot vettem a kekembe címmel jelent, meg. Gazdaság­politikánk tapasztalatai és tanulsága 1957—1960. cím­mel hasznos tanulmánykötet ta a könny patakját a szakád­ban csörgedezni. S ekkor az ember bújt a lány tágra nyílt tekintete elől, nagy, durva tenyerébe temet­ve arcát. Válla rázkódott. Sír! — csodálkozott a lány. — Miért sír ? ­Tán meg se tudja mondani — gondolta, hiszen szavát még egyet se vette, s úgy lehet el is vesztette szavát a magány­ban. mert bizonnyal nagyon régen él magában az erdőn. S az ember, mintha csak meghallotta, megértette vol­na a lányt, felnézett, könnyes szemmel, és azt mondta ér­dekes szláv nyelven, amely nem egészen olyan volt, mit amit Anyicska beszélt, de azért meg lehetett érteni: ■ — Semmi... Vagyok boldog. Nagyon boldog. Látszott, hogy birkózik a szóképzéssel. A nyelv látha­tatlan kerekeitől mintha év-1 tizedes rozsda pattogna. Lát­szott, minden szóért meg kell küzdenie, amit végül is na­gyon mélyről, verítékes mun­kával az idő rátelepedett, vas­tag rétegei alól kibányász. De lám, a megbontott réte­gek! Valahonnan három ma­jelent meg. (A Közgazdasá­gi és Jogi Könyvkiadóval kö­zös gondozásban.) Gergely Ferenc és Kiss György mun­kája a Horthy leventéi, amely a leventeintézmény történetét ismerteti. Hézagpótló kézi­könyv a most megjelentetett Munkaügyi Kislexikon, sok hasznos elméleti és főleg gya­korlati' tudnivalóval. A Köz- gazdasági ismeretek sorozat­ban jelentette meg a kiadó Harry Nick kis tanulmányát a tudományos-technikai for­radalomról. Az Akadémia Kiadó új könyvei közül említést érde­mel Pataki Ferenc: Utak és válaszutak a mai szociál­pszichológiában című köny­ve. A Tudományszervezési fü­zetek sorozatában jelent meg a Jövőkutatási fogalompár. Újabb lenyomatban kapható a lényegében minden család­nál nélkülözhetetlen A ma­gyar helyesírás szabályai cí­gyar szó is felbukkant. S mennyire örült neki. Én... vagyok... magam — mondta magyarul, furcsán, töredezetten. Mintegy három falból ál­ló, beomlott öreg ház. Mint ásatásnál előkerült nagyon- nagyon régi cserepek, s lám. összeáll belőlük egy korsó, a lélek friss italával teli. Még egyszer megismételte boldogságában és mellére bö­kött. Durva, erős ujjal, más halandó feljajdulna. — Rozumiem — bólintott Anyicska, vagyis hogy érti. Ezt is meg azt is. S az értés, a megértés, a női szív átélje ott csillogott nedvesen a sze­mében is. Nem tudott semmit az em­berről, de valamit sejtett na­gyon mélyen, ahol a félálmok tanyáznak, a lélekben. Vagy ha a sejtés majdnem tudás,, a lélek még tudattalan moc­canását „érzésnek” mondhat­nánk inkább. De ránézett a takaróra, s rajta a koronás monogram ismerősnek túrit. Atlebbent tudatán a kérdés: „Hol láttam?” (Folytatjuk.) mű kiskötet, amelyet min­denki haszonnal forgathat. Megjelent Juhász József Hid- rogeológia című nagyszabású munkája is. A Szépirodalmi Könyvki­adónál látott napvilágot Csongor Rózsa: Kapaszkodó című regénye. Újabb kiadás­ban jelent meg Germanus Gyula érdekes útleírása, az Allah akbar, valamint Szil­vás! Lajos új regényciklusá­nak első része, az Albérlet a Síp utcában. Bálint Tibor re­génye, a Zokogó majom, al-^ címe szerint Egy élhetetlen család kálváriája. Eörsi Ist­ván válogatott írásainak kö­tete a Lonci narancssárgában; a kötetben prózai és költői művek egyaránt találhatók. A Déry Tibor munkái sorozat­ban látott napvilágot az író egyik legjelentősebb regénye, A befejezetlen mondat (két kötetben). A Diákkönyvtár új kötete Mikszáth Kálmán két méltán népszerű írását — Tót atyafiak, A jó palócok — fog­lalja egy kötetbe, több más elbeszéléssel. A Corvina Kiadó újdonsá­gai közül említsük meg a Művészet és elmélet sorozat­ban napvilágot látott érdekes válogatást, amely Emlék már­ványból vagy homokkőből, öt évszázad írásai a művé­szettörténet történetéből címmel látott napvilágot. A Városalbumok sorozat új kö­tete (magyar—angol—francia —német—orosz nyelvű kísé- röszöveggel) Gink Karoly művészi fotóinak gyűjtemé­nye Várpalotáról. Több nyel­vű, itthon és külföldön egy­aránt népszerű időszaki ki­advány a Nemzetközi Költői -Almanach; az Árion ez alka­lommal a 9. számai jelentke­zik. Beragasztott képekkel jelent meg a Műhelytitkok sorozatban Maurer Dóra köte­te, a Rézmetszet, rézkarc. Gerő Győző munkája a Tö­rök építészeti emlékek Ma­gyarországon. A Művészet Kiskönyvtára sorozatban lá­tott napvilágot új kiadásban aktiváló modern festőművész, Chagall művészetét és életút­ját bemutató kis kötet, sok szép illusztrációval, Dávid Katalin tollából.

Next

/
Thumbnails
Contents