Nógrád. 1976. szeptember (32. évfolyam. 206-231. szám)

1976-09-09 / 213. szám

Világ proletárjai, egyesüljetek! AZ MSZMP NOGRÁD MEGYEI BIZOTTSÁGA ES A MEGYEI TANA CS LAPJA ■ma nm'i'i '‘.■ggntff'Tl .j iw.w. m íjjjinnjMiirrii XXXII. EVF„ 213. SZÁM ARA: 80 FILLÉR 1976. SZEPTEMBER 9., CSÜTÖRTÖK ______________^£áiia^2-, M AI SZÁMUNKBAN: Az alapszervezeti munka szolgálatában Aki otthon akart bizonyítani Az olvasók fóruma ŐSZI NYITAniV ' Itt van hát az ősz, amitől annyira féltünk. Az elmúlt hetekben néhány kérdőjel már megoldódott, de most újabbak tornyosának előt­tünk. Annyi bizonyos, hogy az elkövetkező két, két és fél hónapban senkinek nem lesz módja „lazítani”, kényélmes- kedni a mezőgazdaságban. Mert minden húr feszül, leg­feljebb különböző mérték­ben. Az aszály idején elhangzott jó tanácsok — néha vészki­áltások — halló fülekre ta­láltak. Talán soha nem vo’t még oly szervezett aratá­sunk, mint ez a mostani. Az előzetes „házi számvetések” szerint minden megyében jobb volt az átlagtermés búzából, mint tavaly. Nem volt pusztába kiáltó szó az sem, amely a nyáron a szalma megmentését és a másodvetéseket sürgette. A gondos munka eredménye­ként jelentős készletünk van a szükségtakarmányként is számba vehető szalmákból, a másodvetések területe pedig többszöröse az előző évek at’agának. Különösen érté­kes második termés vái’ha- tó azokon a helyeken, ahol mertek aszályban vetni. Jó lenne ezt az értékmentő, koc­kázatvállaló szokást a követ­kező évekre is megtartanunk, mert soha nem tudhatjuk, hogy • mit hoz a holnap. A megmentett, illetve a földből kicsikart többletta­karmány és -zöldség pedig most aranyat ér. Mert zöld­ség- és gyümölcskultúránk egéről sajnos, nem sikerült elűzni a mostoha időjárás fel­hőit, takarmányhelyzetünk pedig a legenyhébb kifeje­zéssel élve is szoros. Legfontosabb takarmánynö­vényünk, a kukorica, becs­lések szerint közepes termést ad majd. Ám aszerint, hogy hová, mikor érkezett és hon- non, mikor távozott az aszály, rendkívül nagy a szóródás. Egyes helyeken nem volt, ami­nek használjon az eső, mert .a szárazságban nem kötött szemet a kukorica. Be kellett silózni. Másutt viszont az utolsó órákban éi'Kezett csa­padék segítségével még a kö­zepesnek is fölébe emelked­tek a várható hozamok. Szemestakarmány-gondjaink tehát előreláthatóan megold­hatók lesznek, de korántsem mondható azonban el ez a tö­megtakarmányokról. Ősszel még a nyárinál is fontosabb lenne, hogy megmentsük a- takarmányozható mellékter­mékeket. Ennek azonban meg­nehezíti útját — bármily fur­csa — technikai fejlettsé­günk. A kukoricát és a cu­korrépát ugyanis túlnyomó­részt gépekkel takarítjuk be és ezek a masinák a kukori­caszárat és a leveles répafejet általában elpocsékolják. Szabadjon itt emlékeztet­nünk arra, hogy volt nekünk egy őszünk, amikor ugyan­csak gondban voltunk a tech­nikával. A két év előttire gondolunk, amikor a gépek belefulladtak a sárba. Akkor a szükség tucatnyi kitűnő megoldást szült, a gazdaságok kínjukban kidolgoztak, hogyan lehet feneketlen sárban is be­takarítani. Nos, most azt- kel­lene kitalálni-kidolgozni, ho­gyan lehet magas technikai szint mellett is megmenteni a melléktermékeket. Hallottunk már olyat, hogy a kukorica- adapteres szovjet kombáj­nokra felszerelik azért a szal­magyűjtőt is, mert így a ku­koricaszárnak legalább egy részét össze lehet gyűjteni. Azután hallottunk olyat, hogy a cukorrépakombájnok előtt külön gépekkel begyűjtik a levelet, esetleg más gépekkel a répafejet is. így életreva­lónak tűnik az a gondolat, (hogy akinek a háztáji gazda­ságában kukoricaszárra, vagy répafejre van szüksége, an­nak lehetővé teszik, hogy a közös táblákból egy részt kézzel letörjön, vagy felásson, mert így a melléktermék tel­jes egészében hasznosítható. Nagyon fontos, hogy amikor a tömeges betakarítás sorra kerül, sok helyen alkalmazzák ezeket a módszereket és még újabbakat is dolgozzanak ki. A tömeges betakarítás ide­je pedig nincsen messze. He­lyenként napokon, másutt he­teken belül elérkezik a nyárit messze felülmúló munka­csúcs zaklatott időszaka. Tá­vol álljon tőlünk, hogy agro­technikai tanácsokat akar­junk adni, de annyit mégis el kell mondani, hogy a leg­fontosabb értékmérő a gépek minél magasabb teljesítmé­nye, a naponta betakarított termény minél magasabb ton­naszáma legyen. Bűn lenne például egy, műszakban üze­meltetni a gépeket csupán azért, mert a traktoros „ne­heztel”, ha éjszaka más ül a gépére. Sok traktorunk van, de még több a munka, hi­szen itt kopogtat már a vető- szántások, majd a jövő évre szóló talajmunkák időszaka is. A jövő. Két dolgot kell eb­ből a gondolatkörből kiemel­ni, ami végeredményben egy célt szolgál. Egyik a szerves trágya ügye. Helyenként már megyénkben tömyosul ez az értékes anyag, noha az idén is megmutatkozott, hogy a szerves trágyával is megdol­gozott földek még jobb ter­mést adnak és jobban bír­ják a szárazságot. Persze, ke­vés a trágyaszóró gépünk, de megjelent egy új módszer: a robbantásos trágyaterítés. Igazán kívánatos lenne, hogy ez a módszer — bocsánat a szójátékért — robbanássze­rűen elterjedjen. Lassanként már senki nem vitatja, hogy a magas mű- Irágyaadagok szükségesek. Nemigen akad már gazda­ság, amely zsugoriságból, vagy rosszul értelmezett önköltség­bűvöletből mondaná vissza műtrágyarendelését. Sajnos azonban a mezőgazdaság — elsősorban a tsz-ek — ilyen hónapok után nem bővelke­dik anyagi eszközökben. Je­lentős azoknak a gazdaságok­nak a száma, amelyeknek egy­szerűen nincsen pénzük mű­trágyára. Hitelt persze, lehet kérni, de a bank a szokásos módon vizsgálja a hitelképességet, ami — ismételjük — sokfelé nem kielégítő. Ha viszont egy gazdaság bejelenti, hogy nem hitelképes, akkor a nyakába veszi a szanálást megelőző gyanakvások és megszigorí­tások egész kellemetlen és megalázó procedúráját. A fő­könyvelő tehát inkább titko­lózik, az elnök inkább kije­lenti, hogy minek az a sok műtrágya. Az értékmentés — például a kétmenetes cukorré­pa-betakarítás vagy a kézi ku­koricaszedés — ugyanis több­letkiadást okoz, ami ugyan később megtérül, de előbb le kell nyelni. Nincsen költekező helyzet­ben a népgazdaság sem. Azért talán mégsem ártana gondol­kodni egy olyan megoldás lehetőségén, amelynek szolid keretei között hitelhez juthat­nának a legfontosabb és a jö­vőt alapozó célokra azok a gazdaságok is, amelyeknek a hitelképessége pillanatnyilag nem egészén kifogastalan... Népfront kongresszus : szeptember 13—19 Ülést tartott a Hazafias Népfront Országos Tanácsa Szerdán a Parlament Va­dásztermében Kállai Gyula elnökletével ülést tartott a Hazafias Népfront Országos Tanácsa. Az elnökségben fog­lalt helyet többek között Apró Antal, az MSZMP Po­litikai Bizottságának tagja, az országgyűlés elnöke és Pullai Árpád, a Központi Bi­zottság titkára. Sarlós István, az MSZMP Politikai Bizottságának tag­Udvardi Sándor külkereske­delmi miniszterhelyettes és Konsztantin Kozmov bolgár külkereskedelmi miniszterhe­lyettes szerdán Szófiában alá­írta azt a kormánymegálla­podást, amelynek értelmében Bulgária 3,5 millió rubel ér­tékű áru szállításával járul hozzá a Magyarország és a Nyolc hónap teltei az 1976- os esztendőből, s az üzemek­nél még most készül a szám­vetés arról. hol, mennyi előnyt sikerült szerezni az esedékes éves terv teljesíté­sében, és mi az, amit az elkövetkezendő időkben pó­tolniuk kell. Néhány üzem­ben érdeklődtünk arról: hol tartanak a tervek teljesítésé­ben. A LAMP ART ZIM salgó­tarjáni gyárában az augusz­tusi termelési tervet összes­ségében 101 százalékra telje­sítették. A Német Szövetségi Köztársaságba 4500 gáz-, elektromos, illetve toldalék­tűzhelyet szállítottak export­ra. Ennyit ebben az évben még egyetlen hónapban sem sike­rült teljesíteniük. A nyugat­német partnerek most olaj­kályhából csaknem 3000 da­rabbal többet kérnek &z ere­deti tervben meghatározott mennyiségnél. A tűzhelygyár halmozott termelése, illetve első nyolc havi tervteljesítése 99,5 szá­zalékos. Ez azt jelenti, hogy augusztusban már sikerült ja, a Hazafias Népfront Or­szágos Tanácsának főtitkára beszámolt a népfront VI. kongresszusának előkészítő munkálatairól, majd ismer­tette az. országos tanács szó­beli kongresszusi beszámoló­jának tervezetét. Az országos tanács jóvá­hagyta a kongresszus napi­rendjére, valamint munka- programjára vonatkozó ja­vaslatokat, és a félesztendős, Szovjetunió között épülő 750 kilovoltos távvezeték építésé­hez. Az egyezmény szerves ré­sze a KGST komplex prog­ramjában kitűzött nemzetkö­zi energetikai együttműkö­désnek. Az 1974. februárjá­ban' aláírt megállapodás ér­telmében Magyarország és csökkenteni a korábbi elma­radást, és most minden re­mény megvan arra, hogy szeptember végére a három- negyedéves terv időarányos teljesítéséről adhatnak majd számot­A Nógrádi Szénbányáknál az első myoJc hónap alatt 101,2 százalékra teljesítették a széntermelési tervet. A több­leteredmény 7530 tonna szén. Különösen szép eredmények születtek Hányáson, ahol év elejétől eddig 15 644 tonna szenet termeitek terven fe­lül. Augusztusban vízbetörés és egyéb geológiai gondok nehezítették a kányásiak munkáját, a havi tervet még­is sikerült három és fél szá­zalékkal túlteljesíteniök. Ebben a hónapban Tiribe- sen született a legszebb ered­mény, csaknem 12,5 száza­lékkal teljesítették túl a havi tervet és előnyük év elejétől 8882 tonna szén- Ménkes-ak- nán az öAjáró biztosítású frontfejtés egész hónapban átszerelés alatt állt. Emiatt csaknem 10 százalékkal ma­országos vitában elhangzott észrevételek, javaslatok alap­ján átdolgozott, a kongresz- szus elé terjesztendő doku­mentumokat. 1 Az országos tanács úgy ha­tározott, hogy a Hazafias Népfront VI. kongresszusát szeptember 18-ára és 19-ére, szombatra és vasárnapra hív­ja össze. (MTI) a Szovjetunió között 750 kilo­voltos távvezeték épül. A vezetékrendszer berendezési tárgyait magyar és a szovjet fél építi meg, az egyes KGST- országok pedig anyagok, gé­pek szállításával, különféle szolgáltatásokkal járulnak hozzá a létesítmény elkészíté­séhez. (MTI) radtak el a havi tervvel. Az új frontfejtésen megkezdő­dött a munka. Kedden 83 vagon helyett 111 vagon sze­net bányásztak a ménkesiek. Minden remény megvan te­hát arra, hogy már szeptem­berben pótolni túdják az év elejétől eddig elmaradt 2744 tonna szenet. Szorospatakon már nehezebb a helyzet. Eves esedékes tervüket mind­össze 92,2 százalékra teljesí­tették; vagyis' adósak ma­radtak 14 252 tonna szénnel. Itt fokozott erőfeszítéseket kell tenni az elmaradás csök­kentéséért. Az Öt vözetgy árban az első nyolc havi időarányos tervet értékben 1,8 millió forinttal túlteljesítették. Terven fe­lül 400 tonna ferroszilíciumot gyártottak a Győri Magyar Vagon- és Gépgyár számára. Kétmillió kilovattőrávai több villamos energiát forc.icútak közvetlen termelésre, mint a múlt év hasonló időszakában, anyag- és energiatakarékossá­gi tervüket ennek ellenére mintegy másfél millió forint­tal sikerült túlteljesíteniük. Fogadás kiutazott a norvég kiilügv miniszter Losonczi Pál, a Népköztár­saság Elnöki Tanácsának el­nöke szerdán az Országházban fogadta Knut Frydenlundot, a Norvég Királyság külügy­miniszterét. Lázár György, a Miniszter- tanács elnöke szintén szerdán hivatalában fogadta a nor­vég külügyminisztert. A szívélyes légkörű talál­kozón jelent volt Púja Fri­gyes külügyminiszter, Kár­páti József, a Magyar Nép- köztársaság oslói nagyköve­te, valamint Kjeid Vibe, a norvég külügyminisztérium főigazgatója és Rolf I. Jer- ving, a ISÍorvég Királyság bu­dapesti. nagykövete. Knut Frydenlund, a Norvég Királyság külügyminiszte­re, aki Púja Frigyes külügy­miniszter meghívására hiva­talos látogatást tett hazánk­ban, szerdán délután eluta­zott Magyarországról. (MTI) SZOT- k iildö t íség az NSZtÁ-ban Szerdán délelőtt Düssel­dorfba érkezett a Szakszer­vezetek Országos Tanácsának küldöttsége Gáspár Sándor­nak. az MSZMP KB PB tag­jának. a SZOT főtitkárának vezetésével. A düsseldorfi re­pülőtéren a magyar küldött­séget Gerd Muhi-, a Német Szakszervezeti Szövetség (OGIS) alelnöke és az elr nökség több tagja fogadta.'A fogadásnál jelen volt Ham­burger László bonni magyar nagykövet is. A Gáspár Sándor vezette küldöttség szerdán részt vesz a DGB Düsseldorfban meg­tartandó elnökségi ülésen, majd délután Bonnban fel­keresi Hans-Jürgen Wisch- newski külügyi állammi­nisztert. A két szakszervezeti dele­gáció hivatalos tárgyalásai­ra pénteken kerül ser. Ezeken — a rendszeres; magyar-r-nyu- gatnémet szakszervezeti ta­lálkozók keretében — a két­oldalú és a nemzetközi kap­csolatok továbbfejlesztésének lehetőségeiről lesz szó, ezen belül különös figyelmet szén­iéinek a munkásképzés és -művelődéi terén szerzett tapasztalatok kicserélésének. A magyar delegáció program- jában több szakszervezeti oktatási intézmény megtekin­tése is szerepel. (MTI) Magyar—bolgár kormánymegállapodás Első nyolc hónap az üzemekben Korszerű gépeket irányítanak Nagybátonyban, a harisnyagyárban szorgos leányok, asszonyok. Közülük többen saját kérésükre kerültek a gépek mellé, ahol nagyobb, összetettebb feladatokat kell ugyan megoldani, de keresetük is jelentősen emelkedett. Hegymegi Istvánné is saját elhatározásából került a harisnyát szövő' masinák mellé. A kon- fekeiórészleg meósi munkakörét cserélte fel mostani beosztásával. Egy műszak alatt 13 gép felügyeletét látja el, az alkalmankénti fonalszakadást ellenőrzi, tűcserét végez, az elkészült harisnya-alapanyagot értékeli. Egy kötőgép egy műszak alatt 80 pár harisnyanadrágnak valót készít. Hegymegi Istvánné három esztendővel ezelőtt már megkapta a könnyűipar kiváló dolgozója címet. Mostani teljesítményével újabb elismerést vív ki. — kj —

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents