Nógrád. 1976. szeptember (32. évfolyam. 206-231. szám)

1976-09-28 / 229. szám

Pillantás a vásárra (I.) Tetőtől Mindent tudó textíliák — Molyirtó beépítve' talpig A C pavilonban kapott helyet a közlekedési eszközök kiállítása, egyik érdekessége, a Csepel Müvek elektromos kerékpárja. A képen a - pavilon Az őszi BNV legnagyobb A textil- és a textilruháza- gyártószalagok is. A vásár árubemutatója az öltözködés ti ipar rekonstrukciója a> látogatói a következő idó- kellékeit tárja a látogatók utóbbi években a hazai ipar szakban, tehát az eddigieknél ei* kelmék, ruhák, cipők több számára jórészt megterem- inkább számíthatnak arra, mint 10 ezer négyzetméteren, tette azokat a technikai fel- hogy hamarabb és hiánytala- a kőbányai vásártér csak- tételeket, amelyek révén a nabbul láthatják viszont a vá- nem egyharmadán, 28 ország- magyar ipar egyre nagyobb sári választékot az üzletek­ből. A divat gyakran, olykor mértékben használhatja e ben. Hiszen a magyar ruha­szeszélyesen változik: a vo- korszerű és jó tulajdonságó és cipőipar vásári bemuta­ttalak, méretek, színek, gom- anyagokat. A vásáron, az tója igazolja, hogy a hazai bök, kivarrások és zsebek „Öltözködés” szakkiállításon gyárak az utóbbi 5 évben egy elhelyezése. Vagy: az egyik (az A pavilonban) mindeb- alapvető, mindennél fonto- evben a csíkos, a másikban a bői sok minden látható is. sabb „divatirányzathoz” zár­kockás a divatos. Az öltöz- Felmérhető, hogy a rekonst- kozhattak fel, csaknem telje- ködés módija azonban, egy- rukció valóban a megfelelő sen: a korszerű, gazdaságor valamiben következetesen, időpontban és a helyes irány- san gyártható és viselhető folyamatként, szeszélyesség ba fejlesztette a hazai textil- nyersanyagok választékának nélkül halad egyugyanazon ruházati ipart: a bemutatott termeléséhez. Ehhez hasznos fejlődési irányban: az anya- termékek állják a versenyt a gok, a kelmék, bőrök, műbő- nemzetközi árukínálattal, rök egyre jobbá, magasabb Ezt igazolják a többi közt értékűvé válnak. például a Pamuttextilművek Például ma az anyagok lé- hazai gyártású crumeron szál- nyegesen könnyebbek, mint ból készített, . új, könnyű termelésbe. megoldásnak bizonyult, hogy sok új eljárás és korszerű berendezés nemzetközi ter­melési kooperációk kereté­ben épülhetett be a hazai akár 5—10 évvel ezelőtt. Je- mérettartó női szövetei; a Kő- lenleg egy télikabát, korsze- bányai Textil diolenszálas rü bélésanyagával együtt, yerseyanyagai, vagy a nem­nem nyom annyit, mint ré- zetközi kooperációban gyár- gebben egy öltöny — ám tott ragasztható bélésanya- mégis melegebb. Az öltönyök gok. A Magyar Gyapjúfonó- kevésbé gyűrődnek, többet és Szövőgyár koratronszalas kibírnak. Sok nadrág és zakö nadrágjai, szoknyái ugyan­mosható, akár egy ing, s még csak a legkorszerűbb anya- csak vasalni sem keii utána gokból készült termékek lis- őket. A mai anyagok nem táját gyarapítják. (Licenc- vesztik színüket, formájukat, vásárlással indult a fejlesz- kopásállók, térdben és kö- tés és a gyártás.) Ebbe asor- nyökben is a kamaszok öl- ba tartozik a Lakástextil tözékeként. A legkorszerűbb Vállalat új szőnyeganyaga is kelmék már taszítják is a (Hannibál), amely eleve moly­szennyeződést, szinte „lefúj- mentesítve készül. A Buda- ják” magukról a port, hamut, pesten épülő Hilton Szálloda kormot. megrendelésére fejlesztették E tulajdonságok nagy ré- kl' szével a közelmúltig, általá- A kötöttárugyárak úgyne- ban a teljesen műszálas, vagy vezeti nyírott-plüs anyagai (a a kevert (mű- és természe- világpiacon jelenleg ez az tes szálból szőtt) anyagokat egyik legkedveltebb anyag a ruházták fel- Most viszont női ruházkodásban), a stretch- már a tiszta természetes szál- frottier anyagok, és a feldol- ból készült textíliák is köny- gozott konfekciótermékeknél, nyen kezelhetők, kis térfogat- a kötöttszövet-kombinációk súlyúak, kopásállók stb. A — a világ minden táján vér­gyapjú, a pamut, a len, a ken- senyképesek. Megkereshetők der is képes már úgy visel- velük a korszerű gyártmá- kedni, mint a poliészter, vagy nyoknoz szükséges import- a viszkóza. Alighanem mind- technika és -technológia ára ez egyik magyarázata annak is­is. hogy legújabban, a világ- A cipőipar az idei őszi ban sokfelé, miért hódítanak BNV-re a felhasznált anya­ismét a tiszta, természetes gokat tekintve most talán nem szálból készített kelmék. hozott annyi újdonságot, mint Az öltözködés korszerű, jő tayaly. (Fazonban "^jen.) Ér- tuiaidonságú anyagai nem a ékelhető viszont, hogy a ta- szeszélyesen változó divat va ^ me8 uinak számító anya­termékei (bár látszólag ez a hazai piac is elfogad­Az őszi BNV bizonyosan ez­úttal is sok tanulsággal szol­gál majd a termelők, a bél­és külkereskedők és a kisfo­gyasztók számára egyaránt. G. F. Utolsó állomás 1. Salgótarján megálló­helytől nekilódul a moz­dony az emelkedőnek; zúg, zihál a gőzös, s úgy rög a Diesel-motor is, visszhangzik tőle a kel övezett pálya, tartunk. Somoskőújfaluba. olyan kuriózumokkal szolgál, v még tevékenységünknek hogy, bizony, mindegyik meg- csak kisebb hányadát jelenti, érne néhány sort. De hát nem A teherforgalom a számot- dübö- tesszük, I mert a beszélgetésün- tevő. És, főleg az utóbbi , hogy két félbeszakító tárgyalás, években úgy megnövekedett a hegyek- amelyen a MÁV-igazgatóság tranzitforgalom, hogy a te- Felfelé szakemberei a ki-bemenő va- rep adta lehetőségeink miatt, gonok számítógépes progra- esetenként gondokat okoz fo­lgen, a hazai utolsó állomé- mozásáról, valamint a mun* gadásuk, kieresztésük. Mert sok egyikére visz a vonat, a kát lényegesen megkönnyítő nézze...! (Az állomásépület URH adó-vevő felállításának mellett, a pályán átívelő fe- néven helyszínéről, jelentőségéről olyan és „egyéb vonatkozásairól” hogy váltottak szót, bizony, vissza- van-e zökkentett a mába. Igen, a mai, az 1976 évi szeptemberi napra váltunk át a vendégek távoztával. délelőtti gyors, amit nem tudom, lehet-e ezen a emlegetni, hiszen mindegy . .. Már mint, személyről, vagy erről szó. Fémes csikorgással súr- lódnak a kerekek a felfelé haladó, merész ívű sínpáron, s bár a távolság nem nagy: Salgótarján-külsőtől is mind­össze 8.6 kilométer, de az 4. — A miénk a legrégeb­bi közös határállomás, emelkedő, az már, bizony... ahol együtt végzi munkáját a Ezerméterenként többet számolnak tizenhéttel határőrség, a vámőrség, va- a tenger lamint a növény- és állat­szintje- fölé itt. Csak kanyar- egészségügyi felügyelőség is: gunk, kanyarodik hosszan el- 1956-tól dolgozunk közösen lüljárón állunk, ahonnan, mint terepszemlét tartó had­vezér mutatja széles karlen­dítésekkel Mocsári F erenl, birodalmát. Nyolc sínpár, s az is igen-igen rövid, amin fo­gadhatják, s továbbíthatják a szerelvényeket. De két- háromszáz méter után mác csak egy van átfelé, s erre* Tarján felé is belőlük. Szűk a hely. Pedig az 1969-es bá­zist alapul véve, a belépő ko­csik száma 42,3 százalékkal, a kilépőké pedig 43,2-del na­nyúlva a pesti gyors hosz- szinte minden munkán szlo- gyobb, ami egyben jelzi azt szán zakatoló szerelvénye; a vák szomszédainkkal. Mi, is- hogy éves átlagban na­mellettem ablakot támasztó magyar vasutasok 84-en va- ponta 400 vagon halad át itt, utas szlovákul kérdez vala- gyünk, a „túloldaliak” olyan Somoskőújfalun.) mit, s mire megmagyarázom. 30—40-en. Ennyiünkre hárul már meg is érkeztünk. 2. Régi a Somoskőújfalui állomás- Igaz, Salgótar­jánba már 1867-re elért a — Nem igaz, hogy nem valarrjennyi feladat végrehaj- idegeskednek itt sokat! — mondom a főnöknek. tása. S hogy mi ez a feladat? Íme, hogy csak a személy­vaspálya, de ahhoz, hogy még forgalomról ejtsek szót. Na tovább, Zólyomba is eljusson még három évet kellett vár­ni. 1871 elején indult meg a ponta öt pár átszállásos sze­relvény megy át, illetve ér­kezik a legközelebbi határ­szekrényében őrzött, gult nyomtatvány is, amit ujjai között babusgatva mu­tat Mocsári Ferenc. 1898-ban kelteződött a Vas- út-Uzleti Rendtartás nyomta­tott kézikönyve, a ki tudja — Márpedig, nem! — Idős, tapasztalt embe­rekkel dolgozik •.. Cl Tényleg nem, s aki itt: van, szereti ezt az „utol­só állomást”. Ahogy a 424-es mozdony szélvédője mögül tekintgetünk, s szemsuga- megsar- botladozások után, tavaly jú- runkba fogjuk Salgótarján niustól év végéig több mint percek alatt feltűnő szélső 126 ezer utast „léptetett be, házsorait, Márkus Róbert se­illetve ki”. Amelyiken, a gédvezető. meg Végh Jó­rossz nyelvek ellenére is, az zsef, a tőle két évvel fiata­elmúlt hónapokban közel 35 labb fűtő is bizonygatja: ezren utaztak.-., de az át- „Nem rossz hely ez! Megfor­forgalom aztán ezen a vona- állomásról, ' Siatoros—Bukó- Ion. Mondom, régi dolgok már vinkáról. És még itt van a Po- ezek, miként a főnök páncél- lónia-expressz. ami a kezdeti hányadik kiadást megért, hi- szállásos forgalomban is 10— dúltunk már sokfelé az or­szen a legelsőt még boldogult Ferenc József sk. és Schvar- zenberger F. sk. hagyta jóvá Bécsben, 1851. november hó 16-án. Érdekes, olvasmány-., nak is izgalmas, mert ho­gyan is szól a 11. paragrafus, amely ezt a hangzatos címet viseli: „A gőzmozdonynak megfordított iránybani hasz­nálata...”? „A gózmozdony- nak megfordított irányban való használata, t. i. midőn a ké­mény hátul van, a menetrend­ben felvett vonatoknál is meg­engedtetik” . De túl messzire kalandoz­tunk elAa múltban... 9 Bár megtehetnénk, mert az állomásfőnök, aki egy­folytában huszonhatodik évét tölti ezen a szolgálati helyen, 15 ezren vettek részt. De mindez — függetlenül a megnövekedett feladatoktól szágban, de azért csak itt legjobb...” Karácsony György Rajzolóautomata A konstruktőr idejének a sál való kapcsolataik kódo- felét műszaki rajzok elkészí- zását. Az elektronikus sza- tésére fordítja. Miért ne le- mítógépbe betáplálnak egy hetne gépre bízni ezeket a olyan táblázatot, amely fi- funkciókat? — tette fel a gyelembe veszi az összes kérdést az uljanovszki (Volga- szükséges állapotjellemzöket, vidék) konstruktőrök egy cső- s a gép maga alakítja ki a portja. rajzot. Kidolgozták a szerkezetrész A továbbiakban ezt a mun- leírásának olyan módszerét, kát átteszik egy másik gép- amely szükségtelenné teszi a re, amely aztán közvetlenül szerkezeti elemek és. egymás- teljesíti a megrendelést. JitiitiifiittfMiititiHtttiiiitiirrtftiiiuiiiiMiuiittiiHiiMiiiiiiiiutiiiiiiiiiiiiiiiftiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiuiiiiiHiiiiiiiiiiiifiiiAiiiiiiiiiiiiiiNiiiiiiiiiMiiiiiiiiiiiiiiiiiiiifiimifiiiimiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiHiiiiiitiiiiiuiiiiiiiK, dobja őket a piacra), hanem egy gyártási ág műszaki, tech­nológiai színvonalának ered­ményei, illetve az életszínvo­nal emelésének, a korszerű és gazdagodó életvitelnek szer­ves, elengedhetetlen tartozé­kai. Ezek nem az elérhető ele­ta, mert az idén ezekből több modell is készült. Pl. a Duna Cipőgyár az idén a Dunair- csalad (poliuretán talpas ci­pők) újabb tagjait mutatja be E néhány kiragadott hazai példa, a nagy nemzetközi vá­gancia miatt fontosak (bár ez lasztékot bemutató „Öltöz- sem elhanyagolható szem- ködés” szakkiállításról jól jel­pont), hanem az általuk el- zi> hogy most már nemcsak érhető gazdaságosabb, egész­ségesebb öltözködés és a hasz­nálatukból következő keve­sebb házimunka az igazán nagy eredmény a társadalom és az egyes ember számára. a modelltervezők tarthatnak lépést a divattal, hanem a részben már megteremtett megfelelőbb nyersanyagbázis és a rekonstrukcióval beépí­tett új technika révén — a I: gazi juhászember lett Tornyos Andrásból. Kint dolgozik Sarlós-pusztán, az állami gazdaság juhászati telepén, többedmagával. A feladata, hogy helyettesítse azokat az embereket, akik szabadnapra mennek. Ez nem egyszerű dolog, mert mindenhez értenie kell. Híres a sarlós! juhászat. Nyáj, nyáj után, amikor kihajtják. Obabent a háziállatok ma­radnak. Pumpálni sem le­hetne különbre őket. Aztán a bárányok, a valóban ártat- lanok. Ahány jószág, annyi bánásmód kell nékik. Tor­nyos ehhez ért. Pedig vala. Sarlóson a juhász sét a sarlósi élet iránt, hogy az idén, a melegen simogató nyárban egy reggel, amikor maga is szabad napját töl* tötte a juhász, azzal ébresz­tette kislányát: — Kimegyünk megnézni a bárányokat? Micsoda nap volt. Gyalo­gosan mentek, megnézték a hangyák útját, belenéztek a madáríészekbe, látták a szök­kenő őzet, aztán a tanyán a bárányokat. Fehérek voltak, nedves orrúak és hangosak. Tornyost akkor hallották hosszabban beszélni. Így él a a fiatalabbik, ott várja a csak gyönyörködjön benne, megállóban, mert este kint- hanem figyelte, milyen a marad a tanyán. Nyáj mellett magatartásuk, egyenes-e a já* a juhászkutya helye. Aztán rásuk. Ez nagyon sokat szá­kezdődik a munka. Ha az mit a juhoknál. Amikor a etető a szabadnapos, akko.* legkisebbet is biccenti az ál­azt végzi el. Tornyos meg- lat, kéz alá kell venni. Erre sarlós-pusztai juhász, azt tanulta Kulik Józseftől, a is Kulik Jóska tanította meg. gondolván magáról, hogy mikor kondásnak szegődött tanítómesterétől, hogy ma- ilyenkor lépnek szolgálatba senki, csak a családja és a a pusztára. Vanyarcról. Az- napság a bárányhizlalás az a kutyák. Az idősebb tapasz- jószágai tudnak róla. Pedig tán a sertéseket elvitték, ju- a szakasza a juhászkodásnak, talatával, a fiatalabb a fürge- nem így van, mert híre ment, hókat hoztak, mert inkább amely a pénzt iiozza. Jól ségével, terelik valóságos hogy szakértelemmel tudja annak való hely Sarlós. Szi- kell hát az etetést elvégezni, gombóccá a nyájat. Tornyos terelni a nyájat. Híre ment, rákról menet, amikor a Sváb- A múltkoriban Gubó Pista pedig kiemeli közülük a amiről ő nem tudott. Ezért árokba bukik az országút, kell faggatta Tornyost, mert ami- fájós lábút, kipucolja körme v°lt aztán a meglepetés szá­eltérni földúton, amelyet je- lyen _ keservesen borús volt közét és helyreáll a rend. Le- mára, hogy a múltkoriban, az időjárás, olyan volt annak gel a jószág békésen, le az amikor Egresen legeltetett, a hangulata is. Egresen, aztán végig az aká- furcsa, idegen emberek, is­— Valami baj van? coson csendben, csak az meretlen nyelven beszélve Nem szólt ra egy szót sem ürü csengője jelzi útjukat, érkeztek a legelőre. össze­Tornyos, csak vitte a tápot,1 Ez az igazi juhászöröm: jó és szórta a vályúkba. Ke- legelő, szépen soroló, egész­gyetlenül erős szag van egy séges állatok. Tornyos szok­hodályban, ez bántotta Tor- ta mondani, ha megkérdezik: nyos v orrát, de, hát ezt csak — Mi kell ennél több a ju- meg, még húsznak.... genyesor kísér a tanyára, ahol szigorú rendben a hodályok. Rendnek kell itt lenni min­ién tekintetben, mert nagy értékkel bánnak a juhászok. Még egy felcser is van ve­lük, Gubó István személyé­ben, aki Tornyos falubelije. rakták felszereléseiket es nekiláttak a fényképezésnek, filmezésnek. Tornyos fela­data csak annyi' volt, hogy, terelje a nyájat. Igazította kutyáit, azok pedig mintha szó. Beszédesebb Tornyosnál, aki juhászra valló kevésbeszédű nem mondhatja ember. Válaszként is inkább mit gondolnának róla? Dől- Mi is, amikor ezután meg- tudták volna, miről van bólogat, de Gubó így is meg- gozott szótlanul, ami tőle már kapja bérét, megbecsülését, lihegtek a szorgalomtól, érti. Tornyos azt szokta raon- megszoKott. Gubó magara Munkaidő után gyalog szo- dani: hagyta öt. Másnap már más kott hazatérni Tornyos, vé­— Minek a sok beszéd, in- volt a juhász ábrázata. Ö gig a fenyvesi úton. Az az kább cselekedjünk... hajtott ki az Egresre. Az idő igazi érzés, egy jól eltelt Így csendesen, szorgalom- is kipendült, a jószág nyu- nap után sietni haza. Van I mai éli életét Tornyos And­rás, a sarlós-pusztai juhász. Szigorú az életrendje is, akár a munkarendje. A haj­nali járat viszi az elágazóig. Onnan aztán gyalogosan, de volt az idő, már nem magányosan. mert degen országba vitték a képeket Tornyos András­ról, kutyáiról és a nyájról, hogy hírül adják, van egy aki godt volt. Mert esős időben egy kislánya, az a mindene. A juhász a Sarlós-pusztán nem áll, hanem megy a vak­világba. Akkor aztán hiába a kutya, a juhásznak is ré­sen kell lennie. Most szép Tornyos fentról, dombról nézte a legelésző juhász estéje már az övé. hgy tereli jószágait, hogy ke- Nin"s se vége, se hossza a vesen úgy, — mert szereti, mesének. Már annyira felesi- ami* csinál, gázta a kislánya érdeklődé­Bobál Gyula minden áldott reggel kutyája, nyáját. Nem ám azért, hogy NOGRÁD — 1976. szeptember 28., kedd

Next

/
Thumbnails
Contents