Nógrád. 1976. szeptember (32. évfolyam. 206-231. szám)

1976-09-23 / 225. szám

Tanácskozik na ENSZ közgyűlése Legyen egyetemes a világszervezet 145 tagállam a szervezetben Kaysone Pbomvihanh életrajza Gaston Thom luxemburgi miniszterelnök é. külügymi­niszter, a XXX. ülésszak el­nöke, a hagyományoknak megfelelően megnyitva a XXXI. ülésszakot, vázolta a világszervezet előtt álló fel­adatokat. Hangsúlyozta, hogy az ülésszak napirendjén jog­gal foglalja el a fő helyet a leszerelés problémája. A nemzetközi közösségnek első­számú kötelessége — mon­dotta — az általános és teljes leszerelés megvalósítása és ily módon az emberiségre nehezedő háborús veszély el­hárítása. A XXXI. ülésszak elnöké­vé egyhangúlag megválasztott Hamilton Shirley Amera- szinghe, Sri Lanka Köztársa­ság állandó ENSZ-képviselő- 'je aggodalmát fejezte ki a fegyverkezési hajsza folytató­dása miatt. Felhívta a nem­zetközi közösséget: tegyenek új kezdeményezéseket a le­szerelés terén, abból a cél­ból. hogy kiküszöböljék a há­borús veszélyt jelentő tűz­fészkeket és tovább javítsák a nemzetközi helyzetet. Ameraszinghe kiemelte a világszervezet teljes egyete­mességének szükségességét és ezzel kapcsolatban síkraszállt a Vietnami Szocialista Köz­társaság felvétele mellett, rámutatva, hogy Vietnam a nemzeti függetlenségért foly­tatott harmincéves háború után. legyőzve az agressziót, egységes állammá vált. Az ülésszak elnöke aggo­dalmát fejezte ki »a dél­afrikai feszült helyzettel kap­csolatban. Az ebben a tér­ségben végbemenő események — mondotta — komoly rob­banással fenyegetnek, veszé­lyeztetve a nemzetközi békét és biztonságot. Szigorúan bí­rálta a dél-afrikai és rho­desiai fajüldöző rezsímeke!, amelyek megtagadják a né­pek önrendelkezéséről és füg­getlenségéről szóló ENSZ-ha- tározatok végrehajtását. Ezt követően az Egyesült Nemzetek közgyűlése egyhan­gúlag felvette a nemzetközi szervezet tagjainak sorába a Seychelles Köztársaságot. Ez­zel az ENSZ tagállamainak száma 145-re emelkedett. X Kedden New Yorkba érke­zett Púja Frigyes külügymi­niszter, az ENSZ-közgyűlés XXXI. ülésszakán résztvevő magyar küldöttség vezetője. Púja Frigyest, a Kennedy repülőtéren Hollai Imre nagy­követ, a Magyar Népköztár­saság állandó ENSZ-képvise- letének vezetője és Esztergá­lyos Ferenc washingtoni nagy­követ fogadta. (MTI) Magyar küldöttség utazott a helsinki világbéke­konferenciára A békeszerető erők világ- kongresszusának folytató és összekötő tanácsa szeptember 23—26. között Helsinkibe vi­lágkonferenciát hívott össze. A béke védelme szempontjá­ból kiemelkedő jelentőségű tanácskozáson több mint száz ország delegátusai a nemzet­közi enyhülés, a fegyverkezé­si verseny megszüntetésének és a leszerelés megvalósításá­nak, lehetőségeiről tanácskoz­nak. A nemzetközi eszmecserén hazánk delegációját Pál Lé- nárd akadémikus, az Orszá­gos Béketanács tudományos bizottságának alelnöke veze­ti. A küldöttség tagjai: Kiss Károly, az Országos Béketa­nács alelnöke, Papp Anna, az Európai Biztonság és Együtt­működés Magyar Nemzeti Bi­zottságának titkára, Pethő Tibor, . az Országos Béketa­nács elnökhelyettese, a Ha­zafias Népfront elnökségének tagja, Borbély Gábor, a KISZ kb titkára. Fábián Ferenc, az OBT ügyvezető elnökségének tagja, Lőrinc Tamás, az OBT alelnöke. az OBT leszerelési szakbizottságának elnöke, dr. Kende István, az OBT elnök­ségének tagja, dr. Laukó Ká­roly, a Béke-világtanács tit­kára és Makai György, az Kaysone Phomvihanh, a La­oszi Forradalmi Néppárt fótit' kára, a' Laoszi Népi Demokra­tikus Köztársaság miniszter- elnöke 1920- december 13-án született. Jogi tanulmányokat folytatott a hanoi egyetemen, ahol bekapcsolódott a fran­cia gyarmatosítók és a japán fasiszták elleni diákmozga­lomba. 1958-ban Vientianében ve­zette a forradalmi mozgalmat- 1959. közepén, amikor az amerikai imperialisták és ki­szolgálóik felrúgták az 1957- es vientiianei megállapodást« visszatért Sam Neua-ba és an. nar^ irányította a nemzeti fel­szabadító háborút. Ekkor lett Libanoni jelenlés Ma iktatlak az ú§ Nem szünetelnek a súlyos harcok A TASZSZ bejrúti tudósí­tói jelentik: Eliasz Szárkisz, a Libanoni Köztársaság hatodik elnöke« a tervek szerint csütörtökön ve­szi át az államfői tisztséget. A nyilvánosságra hozott prog­ram szerint a .reggeli órákban Zuk Mkeiel 'helységben ün­nepséget tartanak- s ennek keretében Frangié átadja a hatalmat Eliasz Szárkisznak. A képviselőház végrehajtó irodájának döntése alapján a parlament ülését a libanoni— szíriai határ közelében levő .• Staura városában tartják és Eliasz Szárkisz itt teszi le a hivatali esküt a parlamenti képviselők előtt­Politikai körökben reménye­ket fűznek Szárkisz beiktatá­sához. mivel számíthat a nem­zeti hazafias erők. a Paleszti­nái ellenállási mozgalom, a keresztény erők mérsékelt szárnyának, valamint a Ka­taeb pártnak a támogatására. Bejrutban azt várják, hogy az új elnöknek sikerül mindenki számára elfogadható megol­dást találnia. Ugyanakkor a szélsőjobbol­dali körök — chamoun és Frangié híveinek tömbje — súlyos összeütközéseket pro­vokálnak a jobboldali keresz­tény erpk által ellenőrzött te­rületeken. Frangié és Chamo­un hívei átvágták a Bejrutot a Junie kikötővárossal össze­kötő útvonalat, arra számítva, hogy megakadályozhatják a parlament végrehajtó irodá­jának ülését, amelyen Szárkisz hatalomra jutásának körül­ményeiről kellett dönteni- A Kataeb párt ezzel az eljárás­sal nem értett egyet, s fegyve­res osztagai igyekeztek szava­tolni a parlament végrehajtó irodájának rendes munkáját. Ilyen körülmények között robbantak ki súlyos összeüt­közések Bejrút északi elővá­rosában. Junie és Amsát tér­ségében egyrészt Frangié és Chamoun hívei, másrészt pe­dig a Kataeb párt fegyveres osztagai között. A híreit sze­rint aknavetőkkel és tüzérségi fegyverekkel lőtték egymás állásait. Az összetűzés kö­vetkeztében 50 ember meg­halt, vagy megsebesült. A jobboldal soraiban különösen azt követően éleződtek ki az ellentétek, hogy Frangié el­nök átszervezte a kormányt- és gyakorlatilag az egész vég­rehajtó hatalmat megbízható hívének. Chamounnak kezé­ben összpontosította­Az Orient de Jour című lap értesülése szerint a na­pokban Izraelből 30 darab Sherman 54-es harckocsi ér­kezett Junie kikötőjébe. Közben Libanon vala­mennyi arcvonalán folytatód­tak a fegyveres összecsapá­sok, egyrészt a nemzeti haza­fias erők és a palesztin ellen­állási mozgalom egyesített osztagai. másrészt pedig a jobboldal keresztény alakula­tok között. A leghevesebb harcokat a hegyvidékről je­lentették. Bejrút belvárosában és a külső területeken a felek nehéz tüzérségi fegyverekkel lőtték egymás állásait. Az el­múlt 24 óra alatt a libanoni harcokban 282-en vesztették életüket, vagy sebesültek meg­Illetékes Szíriái források cá­folták- hogy szerda reggel a szaúd-arábiai Taef-hegység- ben. szíriai- egyiptomi és sza­úd-arábiai csúcstalálkozót tartottak volna- Illetékes szí­riai forrás az AFP_vel közöl­te: „hasonló találkozóra nem került sor sem Szaúd-Arábiá- ban, sem máshol- Asszad el­nök Damaszkuszban tartóz­kodik és nem távozott el on­nan sem kedd este. sem szer­da reggel." OBT elnökségének tagja. A küldöttséget szerdán a Ferihegyi repülőtéren Sebes­tyén Nándorné, az OBT fő­titkára és dr- Réczei László, az OBT alelnöke búcsúztatta. (MTI) KGST­tanácskozás A KGST-országok mező- és erdőgazdasági tudományos és műszaki kutatásait koor­dináló tudóskollektíva Buda­pesten ülést tart. A tanács­kozást Váncsa Jenő mezőgaz­dasági és élelmezésügyi mi­niszterhelyettes nyitotta meg szerdán. A szeptember 26-ig tartó ülésszakon többek kö­zött megtárgyalják az '1971— 1975. évi mező- és erdőgaz­dasági tudományos kutatási terv teljesítésének eredménye­it és az 1976—1980. évi együttműködési tervben sze­replő témák munkaterveit. (MTI) 1945- augusztusában Savan- nakhet városában részt vett a japán fasiszták leverésében és a hatalom átvételében­1946- ban a Vietnamban élő laoszi hazafiakat mozgósítot­ta a franciák elleni harcra­1947- ben Laosz északkeleti részén vezette az ellenállási tevékenységet­1949- ben fegyveres alakula­tot szervezett, amely a fran­ciák ellen küzdő népi fegy­veres erők része volt. 1950- ben a laoszi ellenállási kormány hadügyminisztere lett. 1955-ben a Laoszi Nép­párt főtitkárává választották és ő lett a laoszi népi fel- szabaditó hadsereg főparancs­noka is. a Laoszi Hazafias Front Köz­ponti Bizottságának elnökhe­lyettese. A laoszi néppárt II- kong­resszusa 1972-ben ismételten« Kaysone Phomvihanh-t vá­lasztotta meg a párt főtitkárá­vá. A kongresszus a párt el­nevezését a Laoszi Forradalmi Népipártra változtatta. Kaysone Phomvihanh a nemzeti felszabadító háború sikerei után 1973-tó] a politi­kai harcot vezette a monar­chia megdöntéséig, a Laoszi Népi Demokratikus Köztársa­ság kikiáltásáig- 1975- decem­ber 2-án, a Laoszi Népi De­mokratikus Köztársaság mi­niszterelnöke lett. (MTI) Hongkong küldöttség i gazdasági Budapesten T. K. Ann, a Hongkongi Kereskedelemfejlesztési Ta­nács elnöke héttagú delegáció élén, a Magyar Kereskedelmi Kamara meghívására néhány trsSSSSSSS/SSSSS*SSSSSSyySSSSS*SSSSS/S/?SSSS/S*SJSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSS/SSSSSSSSS/SSSSSSSS/SSSSSSSSSSS//SS/S/S/SSSSSS/SSSSSSSSS//7SSSSSSS///SSSSSSSSffSSSSS/SSSS*SS/SS/SSSSSSSSSSSSS/SS/SSS/SSSS/SSSSSSSS//SSSSSS/SS*SSJJ*r* üjra megélénkült a már csil­lapodni látszó, hisztérikus kampány a nyugati sajtóban az indiai kormány és Indira Gandhi miniszterelnök asszony szemelve ellen. „Császárné", ..diktátor" — ezek talán a legenyhébb kifejezések, ame­lyek párosulnak az indiai de­mokrácia elsiratásával, azzal a váddal, hogy Indira Gandhi valamifajta „diktatúrára’’, „tekintélyuralmi rendszer’’ be­vezetésére tör. Ami e dühki­töréseknek tápot ad, az az in­diai kormány alkotmánymódo- sitó szándéka. Az 59 cikkelyből álló ja­vaslat, amely várhatóan egy hónap múlva kerül a parla­ment elé, azt jelzi, hogy az 1950-ből származó alkotmány már nem felel meg a meg­változott gazdasági és szociá­lis követelményeknek. Tükrö­zi a tapasztalatokra, tanulsá­gokra épülő felismerést, hogy ha India le akar számolni a szegénységgel, az éhínséggel, a társadalmi egyenlőtlenség­gel, akkor ehnek megfelelő­en módosítani kell a politikai, hatalmi struktúrát. Az indiai polgári demokrácia, amelyet a fejlett tőkésállamokban oly előszeretettel hoztak fel pél­dául a fejlődő világ számára, ALKOTMÁNYCSATA INDIÁBAN nagyon is korlátozott volt, va­lóságos politikai és társadal­mi értéke nagyonis megkérdő­jelezhető. Vajon milyen de­mokrácia az, ahol heves par­lamenti szócsaták közepette a 600 milliós lakosságnak több mint a fele a hivatalosan meg­állapított nyomorszint alatt él, ahol a 22 szövetségi állam he­lyi — többnyire a reakció be­folyása alatt álló — bíróságai időről időre az alkotmányra hivatkozva felülbírálják a szö­vetségi kormány intézkedéseit, a törvényhozás döntéseit, meg­gátolják, húzzák-halasztják végrehajtásukat? Az alkotmánymódosítás ügyében kibontakozó csata nagy jelentőségű India jö­vője szempontjából és lénye­gében része annak a harcnak, amely 14 hónappal ezelőtt kezdődött. Nem kisebb tétről van szó. mint arról: sikerül-e Indiának belépnie a XX. szá- -zadba. A világ második leg­népesebb országának magas színvonalú felsőoktatási in­NÓGRAD - 1976. szeptember 23., csütörtök] tézményei vannak, de nem volt képes megszervezni az általános iskoláztatást. Atom­bombát robbant, ám, a pa­rasztok faekét használnak, textilipara világszínvonalú, munkásnegyedeinek nyomora mégis elképzelhetetlen. Ami­kor tavaly júniusban Indira Gandhi a reakció dühödt tá­madására válaszolva rendkí­vüli állapotot vezetett be. már jelezte, hogy a meghirdetett radikális gazdasági 'és társa­dalmi reformok végrehajtásá­hoz nélkülözhetetlennek tart­ja az alkotmánymódosítást. Az ország polgári demokratikus alkotmánya, amelyet oly ala­possággal, részletességgel dol­goztak ki, és sokáig javára is volt a gazdasági, társadalmi fejlődésnek, valósággal a re­formok gátjává vált. Lehető­vé tette, hogy a reakció az alkotmány sáncai mögül tü­zeljen a kormányra, szabotál­ja a leglényegesebb reformin­tézkedéseket, mint például a földreformorogramot. A rendkívüli állapot meg­hirdetése óta eltelt tizenegy hónap alatt India előbbre tu­dott lépni s ez nemcsak a rendkívül jó termésnek kö­szönhető. Érdemes idézni a Financial Times angol pénz­ügyi-gazdasági napilapot, amely bár írásának címében azt érzékelteti, hogy India „súlyos politikai árat” fizet, de a miértre adott válaszai önkéntelenül is elismerők: a korrupció megfékezése, az adminisztráció munkájának javítása, az infláció draszti­kus csökkentése, az ipari ter­melés felfuttatása. •. Ehhez még hozzátehetjük: a földre­form-intézkedések megkezdé­sét, azt a szándékot, hogy az indiai falu rémeit, szipolyo- zóit. az uzsorásokat háttérbe szorítsák. A biztató jelek mel­lett azonban Indira Gandhi kormányának figyelmét az sem kerülhette el, hogy az ellen­erők újra mozgolódnák és a reformprogram végrehajtása nagyonis kezdetleges stádium­ban marad, ha nem kap újabb ösztönzést. Ez pedig az alkot­mánymódosítás lenne. A javasolt módosítások nem kérdőjelezik meg a magántu­lajdont eddig is védő kitétele­ket, de jelzik, hogy a társa­dalmi és gazdasági reformok sok tekintetben túlmutatnak a kapitalizmuson. A tervezet szerint „India világi, szocia­lista (— ez az új —) és de­mokratikus állam.” Természetesen ez inkább cél, mint valóság. A balolda­li erők, köztük a kommunis­ta párt támogatják a javasla­tot, miként azt a törekvést is, hogy korlátozzák a bíróságok „alkotmányértelmező” hatás­körét. A kommunisták és más demokratikus erők ugyanak­kor arra is figyelmeztetnek: nagy vészélyekkel járna, ha olyan problémákat, amelyek a gazdasági felemelkedéstől, a tudatformálástól függnek, kö­telező érvényű, büntető szank­ciókkal járó előírásokkal akarnának megoldani, mint például a születésszabályozást. Az Indiai KP, amely alapjában egyetért az alkotmánymódosí­tás szellemével és céljával, or­szágos népi vitát is javasol, hogy a legegyszerűbb százmil­liók megérthessék, miről van szó, mi célt szolgál az alkot­mánymódosítás. Z. I napra Magyarországra látoga­tott kamaraközi tárgyalások folytatására, valamint gazda­sági együttműködési lehetősé­gek feltárására. A küldöttsé­get a Külkereskedelmi Mi­nisztériumban Udvardi Sán­dor miniszterhelyettes fogad­ta; tárgyaltak továbbá a Ma­gyar Nemzeti Bank és a Ma­gyar Külkereskedelmi Bank vezetőivel is. A hongkongi üzletemberek szerdán elutaz­tak hazánkból. (MTI) Döntés: ma lan Smith rhodesiai kor­mányfő szerdám, Salisburyben bejelentette, hogy kormánya kialakította álláspontját Kis­singer amerikai külügymi­niszter rhodesiai rendezési ja­vaslatai ügyében. A végleges határozat meghozásához azon­ban még szükség van a rho- desiaá front véleményére is. A rhodesiai front csütörtökön dönt Kissinger rendezési ter­vének elfogadásáról. Mint ismeretes, az amerikai külügyminiszter a múlt hét végén terjesztette Ian Smith elé négypontos rendezési ter­vét, amely igyekszik haladé­kot adni a kisebbségi fehér­telepes kormánynak, s meg­próbálja azt „demokratiku­sabb” formában átmenteni, mielőtt a felszabadító moz­galmak döntő lépésre szán­nák el magukat (MTI)

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents