Nógrád. 1976. szeptember (32. évfolyam. 206-231. szám)

1976-09-22 / 224. szám

Világ proletárjai, egyesületek! NOGRAD AZ MSZMP NÓGRÁD MEGYEI BIZOTTSÁGA ES A MEGYEI TANACS LAPJA -> XXXII. ÉVF_ 224. SZÁM ARA: 80 FILLÉR 1976. SZEPTEMBER 22., SZERDA tt Hazafias Népfront VI. kongresszusának állásfoglalása A Magyar Szocialista Munkáspárt XI. kongresszusa elemezte társadalmi fej­lődésünket, meghatározta feladatunkat: a fejlett szocialista társadalom felépítését. A Hazafias Népfront VI. kongresszusa c nagy jelentőségű nemzeti programmal egyetért és a mozgalom feladatának tartja, hogy a párt vezetésével és részvételé­vel, a nemzet alkotó erőinek tömörítésével, e nagy feladatokhoz kötődően erősít­se a magyar nép szocialista nemzeti egységét. A Hazafias Népfront-mozgalom tevékenysége a szocialista fejlődéssel együtt gazdagodik, hozzájárul a politika alakításához és meg valósításához. Ezért is hívó szó­val fordulunk minden magyar állampolgárhoz, hogy legjobb tudása, képessegei szerint dolgozzék a fejlett szocialista társadalom megteremtéséért, mindazokért a célokért, amelyek az egész ország és minden ember egyéni életének gyarapodását, kiteljesülését szolgálják. 1) A Hazafias Népfront az V. kongresszus állásfoglalásának szellemében dolgozva, je­lentős eredményeket ért el, hozzájárult a nemzeti egység erősítéséhez, a munkás-pa­raszt szövetség szorosabbá kovácsolásához, a szocialista demokrácia kifej 'esztéséhez. _ A mozgalom a társadalom és a közélet fejlődé­sének állandó és alkotó részévé vált. Növekedett az állampolgárok érdeklődése a közügyek iránt. Rendszeressé és tervszerűvé vált a lakosság részvétele az országos teen­dők kimunkálásában és a törvények megal­kotásában, a helyi tervek, a helyi politika kidolgozásában és megvalósításában. Az ön­kéntes, munkaidőn túl végzett társadalmi munka több milliárd forint értékkel gazda­gította a nemzeti vagyont. Előrehaladás tör­tént az oktatás- és művelődéspolitikai mun­kában; tartalmasabbá vált a szülői munka- közösségek tevékenysége, széles körben el­terjedt az olvasó népért mozgalom. Létrejöt­tek és sikeresen működnek a kömyezetvé- de'mi bizottságok. Nemzetközi kapcsolatainkkal részt ve­szünk hazánk külpolitikai céljai megvalósí­tásában. 3. A Hazafias Népfront azon. munkálkodik, hogy országunk állampolgárai felismerjék: a haza jelene és jövője tudatosabb részvételt követel mindannyiunktól a szocialista építés­ben. Mozgalmunkban mindenki megtalá’- hatja azt az elfoglaltságot, amelyben legjobb meggyőződése, képzettsége és érdeklődési kö­re szerint dolgozhat a fejlett szocialista tár­sadalomért. II, 1) A Hazafia« Népfront a Magyar Szocia­lista Munkáspárt szövetségi politikájának legátfogóbb kerete. Benne valósul meg a ma­gyar társadalom osztályainak és rétegeinek tudatos együttműködése. A szövetségi poli­tika a szocializmus építésének teljes törté­nelmi szakaszában meghatározó szerepet ját­szik, mint felemelkedésünk egyik alapvető feltétele. A mi feladatunk, hogy e politika jegyében szorgalmazzuk a mozgaiom keretei között a nemzet alkotó erőinek, a párttagok és pártonkívüliek, materialisták és hívők, a különböző világnézetű emberek tömörítését, tudatos közreműködését a politika alakításá­ban és megvalósításában. 3) A szocializmus kifejezi a munkásosz­tály, a parasztság, az értelmiség, valamennyi dolgozó, az egész nép mindennapi és távla­ti érdekeit. A szocializmus megvalósítása egyformán érdeke társadalmunk valameny- nyi osztályának és rétegének. Ebben az alap­vető nemzeti érdekazonosságban szervesen kapcsolódnak egymáshoz a különböző társa­dalmi rétegek sajátos érdekei, ezért céljaik teljesítése mindannyiunk hasznára válik. A népírontmozgalom egész tevékenységé­vel járuljon hozzá a munkáshatalom erősí­téséhez. Választott testületeink éljenek azzal a lehetőséggel, hogy minél több munkás vál­lal mozgalmi munkát: vonják be az üzemek dolgozóit a vezetésbe, terveink kidolgozásá­ba és a végrehajtás megszervezésébe. Kísérjük figyelemmel az ipari termelés gondjait, vegyünk részt a munkások életkö­rülményeinek megkönnyítésében és legyen mindennapos feladatunk a bejáró dolgozók problémáival való törődés. 3) A munkásosztály vezetésével érvénye­sülő munkás-paraszt szövetség a biztosítéka a város és a falu összehangolt fejlődésének, az egymást kiegészítő és erősítő közös mun­kának. A szocialista termelési viszonyok uralko­dóvá válása a mezőgazdaságban új vonások­kal és lehetőségekkel gazdagította a munkás­paraszt szövetséget. A tudomány, a korsze­rű technika és technológia tervszerű alkal­mazásával ipari jellegűvé vált számos me­zőgazdasági munkafolyamat. A falu átalakí­tásában részt vett népünk egésze, és meg­teremtette a feltételeit annak, hogy mező­gazdaságunk mind több és jobb minőségű termékkel lássa el a lakosságot és a feldol­gozóipart. A mozgalom erősítse a meglevő szervezeti formákat, segítse a fejlődést előse­gítő és gyorsító módszerek elterjesztését, vál­laljon kezdeményező, szerepet a falusi élet­mód szocialista fejlődésében. 4) A társadalmi fejlődés lehetővé teszi és feltételezi, hogy terveink kidolgozásában és megvalósításában növekedjék az értelmiség kezdeményező szerepe. A mozgalom teremt­sen ennek érdekében lehetőséget az értelmi­ségi dolgozók társadalmi kapcsolatainak ki- szélesítésére, valamint arra, hogy a műszaki, az agrár- és a humán értelmiség egyaránt jelen legyen a közélet minden fóifumán, hogy tudásukkal és tehetségükkel hozzájá­ruljanak a közös társadalmi feladatok meg­oldásához. 5) A fejlett szocialista társadalom építése során is nélkülözhetetlen az állami és a szö­vetkezeti termelőtevékenységet kiegészítő, az áruválasztékot és a szolgáltatásokat bőví­tő kisárutermelés. A kisárutermelők és a kiskereskedők társadalmunk megbecsült tagjai, akiknek létbiztonságot nyújt a szocia­lista rendszer. Arra törekszünk, hogy a cél­jainkat elfogadó és azokért tenni is kész kisárutermelők, kiskereskedők tevékenyen ve­gyenek részt a közéletben, a nemzet céljai­nak megvalósításában. 6) A mozgalom tanúsítson megkülönböz­tetett figyelmet a családok, az idős korúak, a nők, a fiatalok gondjai iránt. (Folytatás a 3 oldalon) A ménlsesi bányaüzemben teljesíti feladatát Molnár Vendel csapatvezető, aki teljesítmé­nyével elérte a Kiváló Dolgozó címet. Irányítása melleit dolgoznak a löld alatti mun­kán: Nagy János, Kotroczó L. Márton, Kiss János, Katona Vince és társaik, akik új re­konstrukciós táró előkészítéséhez fogtak hozzá. A beruházás elkészültével, mely 18 cs fél millió forintba kerül, a szállító útvonal lényegesen lerövidül, csökkentik a veszfe- ségidőt, gazdaságosabbá válik a Szállítás. A munkát szovjet fúró-rakodó géppel végzik. — kulcsár — L80 millió Jelentős út- k orszerűsítések, felújítások A KPM Nógrád megyei Közúti Igazgatósága 1976 ed­dig eltelt időszakában tovább folytatta útjaink korszerűsí­tését, felújítását.. Leglényege­sebb feladatuknak tekintették a közlekedés biztonságát nagyban elősegítő, hatméte­res útszélesség kialakítását, valamint az útfelületek asz­faltszőnyeggel történő bevo­nása mellett a karbantartási, javítási munkákat Már szeptember végén Is megállapítható: az igazgató­ság dolgozói egy-két kisebb jelentőségű munka kivételé­vel —, amelyek november— decemberre befejeződnek — már teljesítették, sőt, egyes tekintetben túl is szárnyalták a közutak korszerűsítéséből .reájuk háruló programot. Sikeresen oldották meg a 21-es főközlekedési útvonal első — Pásztótól a sámson- házai elágazóig terjedő —, valamint második, a Salgó­tarjánt Somoskőújfaluval ösz- szekötő szakaszának konsze- rűsítését. Ugyancsak befejez­ték a Balassagyarmat—Aszód közötti út Balassagyarmattól Szügyig tartó szakaszának felújítási munkálatait és tel­jes hosszában korszerűsítet­ték — Salgóig — a salgóbá- nyai bekötőutat. A Galgagu- tát Jobbágyival összekötő út (Folytatás a 2. oldalon) Az őszi BNV sajtótájékoztatója Növekedett az érdeklődés a fogyasztási cikkek nagy se­legkorszerúbb fogyasztási cikkeiket a szakosításnak ,.. „ megfelelően hat szekcióban'az rfS8^!üt;.^ ,®UdS öltözködés, a-z otthon, a haz­ti Nemzetközi Vásár iránt, amelyet ezúttal rendez meg harmadik alkalommal a Hungexpo A bemutatóról a jelentőségét növeli, hogy nyitás előtti napon, kedden _,, °24A,L, t artás, az élelmezés, a szabad idő és a közlekedés árucso­portjában- Az idei árubemu­tartottak sajtótájékoztatót, amelyet Lakatos Ernő, a Mi nisztertanács Hivatalának az ország V- ötéves tervének első esztendejében a 724 ma- Táiékoztatási gyar ** külföldi kiállító, va- elnökhelyettese lamint üzletfeleik egyaránt az egesz tervidőszak feladata­nyitott meg a budaDesti nem- figyelembe véve keresik a zetkozi vasarkozpMit K jelű kapcsőlatokat> az együttmú* paviloniabam Dr. Korosvolgy. ködég újabb lehetősegeit. László, a Hungexpo vezér­ig arról, hogy a hazaiakkal együtt 28 múlt évinél néggyel több or­szág — kiállítói mutatják be Hungexpo különböző azgató-helyettese számolt be nemzetközi ^iá|litósai közüI TT őszi BNV szól a legközvetle­orszag es Hongkong a nebb,j] a fogyasztókhoz, s mi­(Folytatás a 2. oldalon.) Élenjárók tanácskozása előtt Kedden délelőttre a SZOT jegyében vállalt termelési, mú- székházába hívták meg az új- velődési és életmódbeli célki- ságírókat, hogy tájékoztatást tűzések gyakorlati valóra vál- kapjanak .a szocialista brigád- tásának tapasztalatairól, s a to- vezetők V. országos tanácsko- vábbi tennivalókról. zásának előkészületeiről. A megbeszélésen — amelyen a rendező szervek vezetőivel együtt részt vettek az ágaza­ti-iparági miniszterhelyettesek, a TOT- és az OKISZ-vezetők, a szakszervezetek központi ve­zetőségeinek és megyei taná­csainak titkárai, továbbá a megyei KISZ-bizottságok tit­kárai is — Gál László, a SZOT főtitkárhelyettese re­ferátumában áttekintette a szocialista brigádmozgalom fejlődésének néhány jellemző­jét- Szólt a hármas jelszó Bejelentette, hogy a Minisz­tertanács, a SZOT elnöksége és a KISZ kb az V. szocialis­ta brigádvezetői értekezletet 1977. áprilisában hívják ösz- sze. Az országos eszmecserét — mint már hagyományos — most is megelőzik ez év no­vemberében és decemberében a vállalati, szövetkezeti ta­nácskozások, majd 1977. első negyedévében összehívják a szocialista brigádvezető ága­zati-ipari értekezleteit is. (MTI) Essrv darab a vilii »|»i; A mai nagyszabású nem­zetközi árubemutatók, a világban mindenütt — a két pesti vásár is, tavasszal és ősszel — a kereskedők és a termelők találkozóhe­lyei is sokkal inkább szol­gálják a tájékozódást, va­lamint a különféle tartós értékesítési, beszerzési és termelési kapcsolatok ki­alakulását, mint a hagyo­mányos és egyszerű adás­vételi ügyleteket. A jelen­kori kiterjedt nemzeti | és nemzetközi munkamegosz­tás keretében ez így a leg­hasznosabb. A Budapesti Nemzetközi Vásárok pél­dául ezáltal egyre jelentő­sebb szerepet tölthetriek be Magyarország és a KGST- tagországok között bontako­zó kooperáció és gyártás­szakosítás kialakulásának meggyorsításában. A vásár kereskedelmi és gazdaságpolitikai jelentősé­gét ma már különösebben nem is szükséges hangsú­lyozni, de vajon gondolunk-e arra, hogy a vásár nem szakember látogatói számára is mennyi érdekességgel, sőt, tanulsággal szolgálhat. Gon­doljuk meg például, . hogy a technikai haladás az ipari termékek, közöttük a fo­gyasztási cikkek színvonalá­nak, bőségének és választé­kának milyen gazdagságát teremtette meg. (Mégha oly­kor és helyenként érezzük is hiányát egy-egy bútordarab­nak, vagy iparcikknek.) Csak az utóbbi évtizedben is tíz­ezrével születtek merőben új termékcsoportok, például a mikroelektronika kibonta­kozása és ennek új termé­kei, a sokféle automatikai és jelzőberendezés, hírközlő esz­közök. De vehetünk hétköznapi példákat is; a teflon bevo­natú edények, vagy a gast- rofol ételek például merő­ben új háztartás lehetőségét teremtették meg. A rádióknál, magnóknál az utóbbi 10 év­ben alakult ki a stereo és a quadrofon technika, ter­jedt el az ötletesnél ötlete­sebb háztartási gépek, kor­szerű ruházati anyagok és igv tovább. Rendkívül rö­vid idő alatt átalakultak és jelentősen megszaporodtak mindennapos használati tár­gyaink, eszközeink. A hét­köznapok sodrában persze ezt a változást nem szokás állandóan számon tartam. Egy nemzetközi fogyasztá­si cikkvásár árubemutatója viszont kitűnő alkalom arra, hogy bárki felmérje, vagy felfedezze az ilyen fajta át­alakulást is. A vásáron ugyanis együtt láthatók élet­vitelünk, korszerűbb életünk tárgyi feltételei: a ruháktól a lakberendezési tárgyakig. Az őszi BNV-n sem vásá­rolhat a „civil” látogató. Az egyes ember számára itt’ a látványosság a portéka: egy ütt látni mindazt, ámít a nagyvilág (28 országból ér-, keztek kiállítók Kőbányára)' fogyasztási cikkipara jelen­leg nyújtani képes. ■ *, Mindez egyben nem tanul­ság nélküli látványosság. Látható, hogy a hazai ipar hogyan veszi fel a ''versenyt a nemzetközi élvonallal, hogy mit segített ebben a negyedik ötéves tervidőszak­ban végrehajtott textilruhá­zati és bútoripari rekonst­rukció. (Az őszi BNV „Ott­hon ’76” szakkiállítása egyébként Európa talán leg­nagyobb bútorkiállítása) Ta­nulságos- számításba venni, hogy a mai korszerű techni­ka hányféle módon és íz­léssel tudja szolgálni a pi­henést, a kényelmet, az ész­szerűbb életet. Ez a vásár, amely egy da­rab a világpiacból, pillantást nyújt á lehetőségekre is mindenki számára, hogy mi az amit most, vagy pár év múlva már elvárhat a hazai könnyűipartól, vagy az_im- portkeretek összeállítóitól. S arra is kiváló ez a nagysza­bású árubemutató, hogy bár­ki képet alkothasson magá­nak, mit is jelent ma a ver­senyképes színvonal és a minőség: külsőre, belsőre egyaránt. Áz újdonság, a praktikus­ság és a jó minőség látván­nyá az amiben e nemzetkö­zi árubemutató látogatójá­nak mindenképpen része lesz. S ez szórakozásnak is kellemes.

Next

/
Thumbnails
Contents