Nógrád. 1976. szeptember (32. évfolyam. 206-231. szám)
1976-09-21 / 223. szám
1 Világ proletárjai, egyesüljetek! A törzsgárdatagok közé tartozik Gordos Ti borné, aki 34 esztendeje a salgótarjáni öblösüveggyár dolgozója. Minőségellenőrként teljesíti kötelességét mostani beosztásában. Ezen túl társadalmi megbízatása — munkatársai kívánságára — a szakszervezeti bizalmi feladatok ellátása. Fügedi Józsefnével, a Kiss Imre-vezette szocialista brigád tagja. Terv- felajánlásaikkal jelentősen segítik a terme lést. —; kj A csapadék liáiráltatja az őszi uniókat Elkezdődött a cukorrépa betakarítása Az idei őszön is nagy feladat előtt állnak a megye mezőgazdasági üzemei. Az utóbbi hetekben, napokban lehullott csapadék megnehezíti az időszerű munkák végzését. Fokozza a gondokat, hogy az érési időszak kitolódott, a másodvetések területe nagyobb a korábbi évekhez képest, s a melléktermékek maradéktalan betakarítása is fontos szempont. A termelő- szövetkezetek az árbevételi kieséseket ez időszakban szeretnék pótolni. A rétsági járási operatív bizottság — mint arról Kurali Béla, a járási hivatal mezőgazdasági osztályvezetője tájékoztatott — a közelmúltban tárgyalta az őszi munkák helyzetét. A járásban az 5212 hektár őszi vetésszántásból hétfőig 4078 hektáron végezték el a munkát, a terület hetvennyolc százalékán. A íővetésű silókukoricát eddig 502 hektárról, a vetésterület ötvenhat százalékáról takarították be. Betakarításra vár még 559 hektár cukorrépa, 2240 hektár kukorica, 105 hektár zöldség és 385 hektár má- sodvetésü takarmány. A szerves trágyázást eddig 491 hektáron végezték el. Helyzetjelentés a szénbányákból Cél a húszezer tonnás felajánlás teljesítése A Nógrádi Szénbányák dolgozói az év elejétől hétfő reggelig 7403 tonna szénnel teljesítették túl időarányos tervüket. Ez azt jelenti, hogy az egész évre vállalt 20 ezer tonnás többlet felszínre hozása még nagyobb erőfeszítéseket kíván. Kányás-aknán eddig 15 341 tonna termelési előnyre tettek szert. Nem könnyű a helyzet. A kettes siklói frontfejtésen a gyalut például a víz miatt ki kellett szerelni- Az itt dolgozó Tóth G. László brigádja kézi műveléssel halad előre- Természetesen a gép hiánya a teljesítmények csökkenésével jár együtt. A déli bányamezőben Kovács Gábor frontbrigádja egy régi vágaton haladt át, emiatt nem tudták a maróhengert üzemeltetni. Szeptember 16-án indultak újra a maróhengerrel. A víz és az iszap még mindig sok gondot okoz az úgynevezett mátraverebélyi terület egyes, kettes ereszkéjében és siklójában, ezenkívül az úgynevezett egyes osztó előkészítő munkahelyén. Feltörő fúrásokat végeznek, így próbálják a íedőkörzetben levő vizet lecsapolni. A soksok gond ellenére a kányásiak szeptemberi esedékes tervüket csaknem 100 százalékra teljesítették. Korábbi előnyük kétségtelen a legnagyobb a vállalat aknaüzemei között. Tiribesen az év elejétől eddig 8900 tonnás előnyre tettek szert. Jelenleg a kettes széntelepben művelnek, rossz fedő- és talpviszonyok között. Ez a munkahely fokozott biztosítást igényel. Szeptemberben eddig 25 tonnás túlteljesítést értek el. Ménkesen szeptember elején ismét megkezdték a termelést az új önjárós frontfejtésen. Legutóbb rekorderedményt, 24 tonnás teljesítményt értek el, vagyis egy dolgozó egy műszakjára ennyi szén kitermelése jutott- Szeptemberben időarányosan 746 tonnával termeltek többet, vagyis a korábbi elmaradás 2000 tonnára csökkent. Megszűnt viszont az Alfa-ereszkei 10-es számú frontfejtés. Helyette a déli bányamezőben egy új, 100 méter széles homlokú frontot alakítanak ki. Ez a két frontfejtés kitart az év - végéig, ami azt jelenti, hogy Ménkestől nemcsak a 2000 tonnás elmaradás behozását várják, hanem jelentős hozzájárulást a 20 ezer tonna terven felül vállalt szén kitermeléséhez. Szorospatakon szeptemberben 600 tonnával tovább szaporodott az elmaradás, ami az év elejétől eléri a 14 850 tonnát. Ez a szénmennyiség megfelel az aknaüzem 15 napos termelésének. Két frontfejtéssel rendelkeznek Szorospatakon. Korábban vetők akadályozták a munkát, legutóbb pedig a sorozatos géphibák. Ezek kihatottak az előkészítő munkahelyekre is. Lassú tehát a kibontakozás Szorospatakon. Szombaton munkaszüneti nap volt a Nógrádi Szénbányáknál. De a korábbi vagonhíány miatt készlettérre került szénből 1652 tonnát feladtak a vasútra. A rétsági járás termelőszövetkezetei a feladatok sikeres megvalósítása érdekében különleges gondot fordítanak a felkészülésre. Apró részletekre kiterjedő kampánytervet készítettek, felmérték és egyeztették az üzemek közötti együttműködés lehetőségeit. Nagy teljesítményű erőgépekből, cukorrépa-betakarító gépekből, szállítójárművekből, szárítóeszközökből jelentősen növelték a kapacitásukat. A cukorrépa-betakarítás és -szállítás ütemtervét egyeztették a cukorgyárral. Időben gondoskodtak a vetőmag tisztításáról, vizsgálatáról és beszerzésérőlA pásztói járásban is gondot okoz az eső. Szabó István, a járási hivatal mező- gazdasági osztályának vezetője elmondotta, hogy a csapadék lassította, helyenként szüneteltette a munkákat. Különösen a szőlőre veszélyes a csapadék. Az érés lelassult, a gombakártevők pedig gyorsan szaporodnak, s rontják a termés minőségét. A járás termelőszövetkezetei és az állami gazdaság eddig a vetőszántás 83, az őszi mélyszántás 20, az istállótrágyázás 49, az ősziárpa-vetés 80 százalékával végeztek. Az őszi búza vetését elsőnek az alsó- toldiak kezdték meg. A magot ötven hektáron juttatták talajba. A vetőmag zömét saját termésből biztosították. Tisztítása, csávázása folyamatos. Szállítják a központi készletből igényelt, nemesitett vetőmagot is. Az őszi vetésekhez szükséges műtrágya nagy része már a gazdaságokban található. Jól haladnak a betakarítással. A maglucerna 85, a silókukorica 44 százaléka biztonságban van. Elkezdte a cukorrépaszedést a palotási és az ecsegi termelőszövetkezet. Pasztán' és Bujákon 8 hektárról szüretelték le a csemege- szőlőtHa az idő továbbra is csapadékos marad, veszélyezteti a még kinn levő maglucerna betakarítását, s rendkívül rossz hatással lehet a másodvetésű zöldségfélékre. NOGRAD AZ MSZMP NÓGRÁD M EÖVEI él Z OTT S A GA ES A MEGYEI TANACS.LAPJA XXXII. ÉVP., 223. SZÁM ARA: 80 FILLÉR 1976. SZEPTEMBER 21., KEDD Megválasztották az Országos Tanácsot Befejeződött Hazafias Népfront VI. kongresszusa Kállai Gyula az elnök, Sarlós István a főtitkár Vasárnap reggel 8 órakor kezdődött a Hazafias Népfront VI. kongresszusának második munkanapja az Építők Rózsa Ferenc Művelődési Házában. Az elnökségben helyet foglalt Losonczi Pál, az Elnöki Tanács elnöke, Lázár György, a Minisztertanács elnöke, Apró Antal, az országgyűlés elnöke, az MSZBT elnöke, Sarlós István, a Hazafias Népfront Országos Tanácsának főtitkára, az MSZMP Politikai Bizottságának tagjai, Pullai Árpád, az MSZMP Központi Bizottságának titkára és Kállai Gyula, a Hazafias Népfront Országos Tanácsának elnöke. Bugár Jánosné, a Hazafias Népfront Országos Tanácsának alclnöke töltötte be a délelőtti tanácskozás elnöki tisztét. A vita folytatása előtt bejelentette, hogy táviratok sokasága érkezett a kongresszushoz. Üdvözlő táviratban kívánt sikeres tanácskozást a Hazafias Népfront koreai és kubai testvérszervezete. Nagyon sok szocialista brigád küldött üdvözletét, tudatva, hogy kongresszusi műszakokat — egyes szocialista brigádok kongresszusi heteket — szerveztek, hogy munkahelyi sikerekkel és társadalmi munkájuk eredményeivel is kifejezésre juttassák egyetértésüket a Hazafias Népfront céljaival, törekvéseivel. Számos vidéki cs körzeti népfrontbizottság, népfront-nőklub, ifjúsági szervezet, sok állampolgár pedig egyénileg küldött a kongresszushoz üdvözletei. Ezután folytatódott a vita, melyben 51-en vettek reszt. Mint vasárnapi számunkban jeleztük, szombaton szólalt fel a kongresszuson Kerekes Mária, a salgótarjáni síküveggyár dolgozója- Vasárnap pedig Horváth Sándor iparművész, a Romhányi Építési Kerámiagyár szakembere kért szót. A két nógrádi küldött hozzászólását alábbiakban ismertetjük. Kerekes Mária hozzászólása Tisztelt kongresszus! A Hazafias Népfront VI- kongresszusa — ez dolgozótársaim és a magam meggyőződése — újabab ösztönzést és még nagyobb lendületet ad közvetlen nemzeti célunk, az ötödik ötéves terv megvalósításáhozA városok, falvak építése, a kulturális-szociális és egészségügyi ellátás fejlesztése- a magasabb életszínvonal elérése szoros kapcsolatban áll az ország gazdasági erősödésével. Ennek forrása pedig a jobban, hatékonyabban. lelkiismeretesebben végzett munka. Az ötödik ötéves terv ezt tűzi célul, és nekünk felelősséggel, összefogással keli megvalósítanunkA népirontmozgaiom elsősorban a lakóterületeken tevékenykedik- Ezért nagyon sokat tehet — nálunk Salgótarjánban tesz is — a várospőli- tikai elképzelések megvalósításáért. Példát idézve arról a lakóterületi összefogásról szólnék- amelyben a nép- frontbizottságak kezdeményezésére, a munkások- szocialista brigádok nagy-nagy lelkesedéssel vesznek részt. Nógrád megye székhelyén mind a tizennyolc váróskör- zeti bizottság fórumot szervezett az ötödik ötéves terv előkészítése idején- így a lakók- a tanácstagok csoportja, ai tanácsi vezetés ég a népfront képviselői együtt vitatták meg a tennivalókat. Ezek az összejövetelek nagyszerű lehetőséget adtak arra- hogy a tanács közvetlenül tudomást szerezzen a lakosság gondjairól- kéréseiről. De jó lehetőség volt arra is- hogy a munkások beleszóljanak városuk ügyeibe- Elmondják véleményüket az üzlethálózatról. a javító-szolgáltatásokról, városépítésről, a gyermek- és kulturális intézményi ellátottságról- E fórumokon szóba került az is. mit lehet a tanácsi költségvetésből, és mit közös összefogással, társadalmi munkával megvalósítani- Közismert, hogy a társadalom állandóan növekvő igényeit a népgazdaság nem tudja azonnal kielégíteni. De a lehetőségek bővíthetők. Ha a tanácsok bátran támaszkodj nak arra az erőre- amely a kisebb-nagyobb közösségek összefogásában- a tenniakaró emberekben rejlik- Az út- járda, park, játszóterek építése, óvoda-, iskolabővítés. a tantermek szépítése, tábor az úttörőknek, sportpályák létesítése, környezetszépítés. de különösen az apró-cseprő helyi hiányosságok megoldása az utcában, vagy a lakótelepen közös érdek. Nem is a lelkesedés, vagy a tenniakarás hiányzik ott, ahol e gondok évekig megoldatlanok. Többnyire az összefogó erő. a kezdeményezőkészség hiányzik, amely vállalja a szervezést, bonyolítja az ügyintézést, és mozgósít a munkára. A népfrontbizottságok — összefogva a városi tanáccsal —! nálunk e feladatot évről évre jobban végzik- Ezzel nagy tekintélyt szereztek maguknak. figyelnek és hallgatnak az emberek a hívó szavakra. Az összefogásban egyre nagyobb erőt képviselnek az üzemi munkások, akiknek szánra a népfrontbizottságokban egyre növekszik- Arányuk a salgótarjáni városkörzetekben közel hatvan százalék. Ez meghatározó a mozgalmi munkában is. A negyedik ötéves tervben társadalmi munká- j val Salgótarján ötvenmillió forint értékkel gyarapodott. A Húszezer munkanapot Salgótarjánért mozgalom eredménye ez- Az új ötéves tervet újabb népfrontakcióval segítjük- Ennek jelszava és elnevezése a Harmincötezer munkanapot Salgótarjánért- mutatja, hogy nemcsak igényeink nőttek, hanem vállalásaink és a magunkkal szemben állított követelmények is- Végezetül szeretném bejelenteni. hogy a népfrontkongresszus állásfoglalásának megvalósításában a mozgalom mindenkor számíthat Nógrád megye lakosaira. Horváth Sándor felszólalása Tisztelt kongresszus! Megtisztelő, hogy itt lehetek és szólhatok a magam és a fiatal vidéki értelmiségiek nevében helyzetünkről, szerepünkről, munkánkról. Először arról, hogy országszerte sajátos felhangja van e szavaknak: vidéki, fővárosi- Annak is, hogy „vidéki értelmiség.” Azt a kifejezést, hogy „fővárosi értelmiségi” még sosem hallottam. Ez azt súgja, sajnálkozunk a vidéki emberen, aki kiszorult az ország peremére, távol került a fővárostól, értelmiségi létére. Ezzel nem vitázom. Vannak könyvek, posta, szakfolyóiratok, televízió, rádió, gépkocsi vagy motorkerékpár, az értelmiségieknek sem tilos Madridban ülésezik az Interparlamentáris Unió Barcs Sándornak, az Inter- Unió 63- konferenciájára Mad- parlamentáris Unió magyar ridba- A delegáció tagjai Nagy csoportja elnökének vezeté- Miklós és Darvasi István, őrsével delegáció utazott az szággyűlési képviselők. egyik sem. Ezekkel naprakészen tájékozódhatunk, elérhetünk bármilyen eseményre, tájra, legyen akár Budapest is. Nézzünk körül és gondoljuk meg, hazánkban ma a társadalmunkat alapjaiban érintő dinamikus változások vidéken vannak. Beruházásokról, gyárak, üzemek építéséről, , új mezőgazdasági technológiák, berendezések, gépek munkába állásáról értesülünk nap mint nap. E változások környezetet, életformát, szemléletet is változtatnak, új ismereteket követelnek, közösségeket alakítanak, vagy megteremtik kialakulásának feltételeit. Ezek már emberi problémák, nem oldhatók meg pusztán kommunális beruházásokkal. Az emberi problémákat emberek oldhatják meg ott, ahol keletkeznek. Ebből adódik a feladat, az élet teljességére kell figyelmünket fordítani. így lehet mindenki ott alkotó ember, ahol szükség van rá: a közösségben! A népfrontmozgalom eredményes és hatékony kereteket nyújt ehhez. Honnan tudom mindezt? Saját lakó- és munkahelyem példájából. Romhány kis község a Cserhát dombjai között. Egy vasúti szárnyvonal végállomása. Neve a történelemből ismert, a Rákóczi szabadságharc utolsó vesztett csatája volt itt. Mező- és erdőgazdálkodása, kerámiagyártó hagyománya van. Négy esztendővel ezelőtt érkeztünk, több fiatal értelmisé- givel Romhányba. A kibontakozás jelei akkor már körvonalazódtak. Gazdaságos termékváltás, korszerű technológia, gépek, berendezések, hazai nyersanyag, helybeli munkásság, lelkes vezetés. Mindez rengeteg tennivalóval, feladattal járt, de javultak a munkakörülmények, áz előállított termékek technikai-esztétikai színvonala, és ezzel együtt az életszínvonal is emelkedett. Egyúttal új igények keletkeztek és nyilvánvalóvá vált, hogy ezek nemcsak gyáriak, hanem az egész nagyobb közösséget' is érintik. (Folytatás a 3. oldalon) 'tfft y • A'V