Nógrád. 1976. szeptember (32. évfolyam. 206-231. szám)
1976-09-19 / 222. szám
fálzay Páh Hogyan készül a szobor? (részlet) Patzay Pál: Munkácsy. Lovasa a pesti Duna-parton. Áttekinthetetlen é’ménytömeg zűrzavarát viseli magában az ember. De az érzelmek és indulatok alaktalanságát valami válogató ellenállás formálja; ez tesz bennünket szellemi lénnyé. A nagy összefüggések megértésének élménye a szellemi ember lényege. E'mondok még egy történetet, ami majd elevenné teszi ennek a kérdésnek a megértését is. Nem mondhatom, hogy éppen a szülők öröme lettem volna gyerekkoromban, még kevésbé a kamaszesztendőkben. Így kerültem el a háztól valami magaviseleti félreértés miatt internátusba. Otthoni alig ellenőrzött szabad életem után rettenetesen kínzott az itteni ka- szárnyás fegyelmezés, Untam ezt a tűrhetetlen életet, hát tiszta öntudattal áthágva a rendet, elcsavarogtam. Pár órai szabadságtól bánatom sajgássá enyhü’t. így SOKAN, AKIK KÜLÖNÖS ha nem is vált közvetlenül háza elé. Végül is mindent vonzalmat éreznek a szob- szoborrá, egy szobor meg- elkövettem, hogy ide, a vá- ^ ^ rok iránt, a szobrászat re- jelenését, környezetével való rosháza emelt járdájára he- "f^szem ""hanyatt* a”” "domb mekeivel való találkozása- együtthatását erőteljesen be- lyezhessem sárga talapzaton hajlatán. egy petrence tőik nagyszerű emlékét hor- folyásolja, sőt mondhatnám, a fekete szobrot, a papsap- Vgben ' Tompul körülöttem dozzák magukban, arról, meghatározza. Persze telje- kazöld fal elé. az alkonyodik. hogy hogyan készül hát a sen öntudatlanul történt, Természetesen a szobor Egyszercsak ' a szeptemberi szobor, jóformán mit sem úgyhogy csak sokkal később i!yen elhelyezését okos ar- tiszta égboltozaton gyulad- tudnak. ismertem fel a helyzetet. A chitektonikus érvek igazol- nak ám ki a csillagok egyik Jómagam azt hittem, hogy fehérvári huszárok lovas- ják. Valóban az adott hely- a másik után. Egy felhőíoszemlékét befolyásolta, alaki- zetnek legjobb megoldása. De lány úszik el a csillagok tóttá a fekete kutya élmé- a feketekutya-élmény öntu- előtt, egy madár röppen el ^ nye. Nem olyan egyszerűen, datlan működése vezetett a felhőfoszlány előtt, ahogy i6*t 6i í6 s. kéxdésie. A tőivé- hogy ü kutyából lo\«.t Íol rá gg ^ városháza falának így az égboltra meredten filetes fogalmazás rövidségé- máltam. Szó sincs róla, a papsapkazöld színe pendítet- gye’ek hallgatódzom a vei azt felelte, hogy a . kő- kapcsolat nem jlyen otrom- te meg. szememmel a csillagok közt tömbből el kell távolítanunk ba. A ló ábrája természetesen Tömegével működik mind- nyíltan távolság mutatkozik, emlék- - ------ez köztudomású! Michelan gelo, aki nálam igazán illetékesebb, már régen megfeazt a felesleget, amire a lét- rengeteg lóról való rehozandó alak hez nincsen szükségünk. Kié- alakult. Társulásuk sokkal légítő, felelet ez, szószaporítás érzékenyebb és rejtettebb, lenne akár csak egy szót is BARÁTOMMAL AUTÓ- hozzáfűznöm. JÁN a Balatonhoz utaztunk. Igaz azonban, hogy Michel- Fehérvárnál elkapott benangelo felelete már a maga műnket egy nyári zápor, , idejében is csak kitérő vá- ez elől kanyarodtunk be a r®aen bepillantva, remelhelasz volt. Én hát most nem városba. Amint a zápor el- t0‘e8 láthatóvá vált a szobelégszem meg idézetével. Kü- ült, mielőtt továbbindultunk r,ss/‘, lelKimuködésének rez.. . . , ,, > °,roi e ? ,7 annyiunkban efféle élmény, és az elsötétedő égbolt meg teijessege- bol, a lo tanulmanyozasabol g befolyásával észrevétle- semmisül ebben a térségben. nül alakítja cselekvésiül- Nem nézője vagyok már két. Legtöbbjük útja azon- az égboltnak, hanem ennek ban sohasem világosodik a benépesült. mérhetetlen meg. térnek vagyunk a parányai. A feketekutya-lovasszobor Ebbe" ,az érzékletessé vált hatartalansagban felrémlet- tek a létezés méretei és törvényeinek kérlelhetetlen ereje. Éreztem az érte’mem Fábián Zoltán az írószövetség titkára: — Napjainkban egyre gyakrabban és egyre többen fogalmazzák meg: baj van taüor°k gyermekeink olvasóvá ne- ... . , veléséve’. Hol szenvedélves tábori nevelők: írok, keltők, vád, hol sürgető tenniaka- Pedagógus ok kepzomuve“ »“■“ «■*«« Ä Kerekasiitil as olmsűtáhorokról elsősorban nevelni nőttek, akarnak, kevésbé oktatni. A Mi lönben csak a knsznhnr volna kimentünk a város- dulese is. Azt lehetne írni, , f'eziem^ az erte.mem ,°. 18 csak a knszobor volna Kimernünk a a o szobrász megértése- lehetőségeit, es gyönyörködkeszulesere vonatkozik. Iga- haza terere, hogy megnézzük n°sy a szoorasz megeriese henne / zán nehéz számot adnom a szobromat. Szobrom még ben -eljutottunk mar odáolyasvalamiről. aminek gond- sohase látszott ilyen szép- 1§; boSF kézébe veheti a Mélyebben és többet árja az egész életemet betölti, nek. A látvány örömében ^esbt.\. f® ithatja tettem meg ebbői a hűvös Már sokat búvárkodtam vízcsobogás üti meg fülemet: *ae»lJat, az anyagoan. fenségből, mint amennyit itt magamban, hogy nyomára közvetlenül a szobor talap- Nem, nem! Még nem tar- most, sőt valaha is elmonbukkanjak azoknak az ős- zata előtt van a kanális nyí- tunk ott. Természetes a dani képes vagyok. Megszi- eredeti érzelmeknek és in- íása, oda szaladt össze a fel- kérdés, hogy hogyan lesz lárdult bennem a világban dulatoknak, amelyek olyan gyűlt esővíz. A csobogás ki- mindez a bonyolult és ku- való eligazodásom bizton- lelki működést ébresztenek, egészített valamit. Hiszen a szált élménytemeg szobor- saga, az értelmét megmutató ami szoborfaragásra ösztö- városházának kedves, fakó- rá: öntörvénye szerint való tér által, nözhet valakit. zöld színe van, mint a pap- renddé? Senki sem hiheti, Bonyolult és elvont fejte- sapka levelének, a szobor hogy akár az agyagban való A CSILLAGOKKAL FELgetés helyett elmesélek in- talapzatát okvetlenül sárga mintázás, akár a kőbe fara- MÉRT határtalanság érzék- kább gyermekkoromból egy kőből csináltam, a' szobrot gás műveletének leírása fe- letesen érthetővé vált. Ennek olyan történetet, amelyből na- magát meg türelmetlenül fe- leletet adhat erre. Igaz, az elmoshatatlan benyomás- gyon nyilvánvalóan kilátszik, kefére patináztam. hogy a szobornak ezt az el- nak szüntelenül sugalmazó amit keresünk. Mikor még csak terveztem vont szépségét, amire célo- reje mindig értelmes tér Diftériából lábadozva, a a szobrot, méretét megállapí- zok, rendszerint meg sem keresésére ösztönzött. Hiátesti hervádtság természe- tani és alakzatát kidolgozni, látják; holott a szobrásznak nyát, az alaktalan világot tes közönyével tekintettem sokszor álltam ide a város- éppen ez a legfőbb gondja. elviselnem nehézzé tette, ki az ablakon. A korai nyár enyhe zápora megmosta a világot. Az oszló felhők mögül a nap éppen oda villantott a domboldal rézsűjére, hova ablakom is nézett. Ennek a domboldalnak sárga földje és a rajta szigetekben tenyésző papsapka- növény fakó zöldje így ünneplőre mosdatva különösen ízes látvány volt. Vonzotta és el nem eresztette tekintetemet. Most egyszerre a térségben a mészáros fekete kutyája hosszú galopphullámzással szaladt végig, és hirtelen, a felhők mögül a nap is éppen odakacsintott. Az emelkedő alján zuhogva, habosán rohant a kutyával ellen- tétep irányba a kövesárokban a folyóvá dagadt esővíz. A látvány lobbanó szépségétől megindultan, ujjongva a létezés ilyen gazdag örömén, megeredtek boldog könnyeim A környező világgal való együttérzésnek a beleélésnek. ez áz önkéntelenül működő képessége az önfenntartás szimatja, de a megismerésnek is igazi útja. Bár úgy hiszem, hogy a történet értelmét könnyű kihámozni, hogy az elmondottakat még kézzelfoghatóbbá tegyem, kísérjük végig az útján egy élményt, lessük meg, hogyan alakul azzá a formává, mely testet ölt az anyagban. Például, hogyan lett hát a fekete kutya szoborrá, s ha azzá lett, mi módon lett azzá ? A fekete kutya élménye, Pátzar Pál N evét, személyiségét, véleményeit ismerik azok is, akik sohasem látták, sohasem találkoztak veie, számon tartják írók, zenészek és a szellemi élet más szereplői. Ha róla beszélnek, nemcsak szobrait emlegetik; nemegyszer véleményeit, megnyilatkozásait fontosabbnak tartják, mint művészi alkotásait. Vitatkozóképessége —, s az a tulajdonsága, hogy nézeteit logikusan egymásba ölti, és sehol sem kínál rést az ellenfelének — félelmetes és lehengerlő hírt szerzett neki. Emberismerete, pszichológiai tájékozottsága, észjárásának könyörtelen józansága arra képesítette, hogy átlássa a vele szembe álló embert, biztosan rótapintson sebezhető pontjaira, s felfedezze annak elgondolásaiban azt a kis hézagot, amelyen keresztül kíméletet nem ismerve behatolhat ellenfelének hadállásaiba, és lerombolhassa azokat. Akik kevésbé ismerik, úgy vélekednek, hogy sokoldalú műveltséggel, filozófiai és történelmi tájékozottságával nem lehet megmérkőzni. Holott nem elméleti tudása, tárgyismerete, az idézetek bősége az, mely annyi vitatkozásban győztessé tette: sokkal inkább észjárásának természetessége, gondolatfűzésének célratörő sodrása (mely képes volt akar a saját elméletét is feláldozni, ha az a tapasztalat tényei előtt nem állta meg a helyét.) Műveltsége, tájékozottsága szinte csak kulissza, hogy elleplezze valódi lényegét: gondolkodásmódjának meghökkentő, naiv természetességét, lényegre törő hevületét, mely szárnyakat ad beszédjének. A félelmetes hírű vitatkozó és a művészet „örök” szabályait hirdető szobrász felrajzolásával még nem merítettük ki személyiségét. Mert számos olyan tulajdonsága is van, amelyet "csak a barát, a meghitt közelségbe került tanítvány láthat meg az emberben —, s ezen túl (ami még sokkal nehezebb a számos Pátzay-közhely miatt) —. a művészetben is. Gazdag érzelmi élete nemegyszer döbbenetes változatokra képes. Nemcsak a neki tulajdonított C- dúr hangnem —, mely közéleti szereplését jellemzi —, nemcsak ez az egy reprezentatív árnyalat a sajátja. Magával vívódó, az élet problémáitól gyakran feldúlt, kételkedő, nemegyszer a depresszió kelepcéi közt vergődő egyéniség, akitől azonban nem idegen az összesűrűsödött indulat szenvedélyes kirobbanása, vagy a senkit — még önmagát — sem kímélő metsző gúny gonosz fegyvere. A fegyelmezett formavilágú szobrok alkotója nem éppen szelíd egyéniség: gazdag kedélyének viharzása olyan feszülő ellentéteket teremt, amilyet csak barokk- vagy reformkori életrajzokból ismerünk. Bizonyos, hogy Pátzay nem rak bilincseket érzelmeire, kiéli, végigszenvedi, végigdalolja, agyoncsipkedi változatos hangulatainak kényszere alatt önmagát és a külvilágot. V önkifejtésének, az érzelmek ellentétéből való szabadulásának a legfontosabb eszköze a művészet. Érti a módját annak, hogy indulatait teremtő indulattá nemesítse. Szobrainak látszólag hideg formarendszere elsősorban nem spekuláció eredménye, hanem az bnfegyelmezés, önelemzés szabatos gyümö'cse. Pedig alig van olyan szobor, melynek eszménye ne lenne valamely élményének, élete fordulatának, fontos eseményének következménye. Hitem szerint minden művében saját magáról vall. Ha nem tiltaná a mester szándéka. s nem tekinthetnék alkotásait önmagába zárt. az alkotójától függetlenült kifejezéseknek, csábító feladat volna végigbűvárkodni é'etének és java alkotásainak összefüggését. De ezen a téren nem mehetünk tovább, mint az alkotó: a művészettörténet-írás is kötelezett a szemérmességre, ha hősének ez egyik jellemző tulajdonsága. Meg kell elégednünk tehát azzal, hogy művei egy-egy pillanatnak, hangulatnak, Indulatnak alakká sűrűsödött, befejezett és szét nem elemezhető kifejezései. így tekinti őket alkotójuk is: személyiségeknek, akik bonyolult úton-módon rokonságban vannak vele. S, ezt a körülményt általában nem is titkolja: úgy beszél egy-egy kedves figurájáról, simogatja, vagy vizsgálgatja őket a nekik kijáró tisztelet szerint, mint, ahogy élő emberekkel, megértést parancsoló egyéniségekkel szokott foglalkozni. Minden művét egy- egy győzelemnek tartja, az értelem, a világosság, a fegyelem és a szépség győzelmének a káosz felett, melyet talán csak azért engedett szabadjára a lelkében, vizsgálgatta végtelen szenvedések árán, hogy megismerje a gyengéit, sajátosságait, okait és törvényszerűségét, s az így szerzett tudás segítségével szellemének szolgálatába állíthassa az alaktalan homályt. A tapasztalás szenvedése —hszépség boldogságába csap át: ez jellemzi egész életművét. gok megismertetésére törekednének. Az iskolák e hibáján, bármennyire megrögzött is, javítani kell, úgy, saját hogy a sok elméleti oktanemcsak azért, mert tegez- könyvtára nem lesz. tás helyébe az írók művelhetjük őket, hanem, mert Fábián Zoltán: nek olvasása lépjen.” olyan a kapcsolatunk. _ Bárki ellenem vethetii Tegyük szívünkre a kezünKövecses Péter tanár: hogy a táborozás csak ai-|fke': bizony-bizony ez a több mint a barátok, is, gondolom, amíg mint háromszáz évvel ezefénylik fel ezekben a véle- , — Mi a pusztaszabolcsi kalmi közösségek szervezé- ményekben; akár ez, akár „~„;+;t-gy xT0Se° a °a d a~ gyerekekkel két hét alatt sére alkalmas. Igaz, de — lőtt megfogalmazott kritika az fűtse a megnyilatkozókat, ° ’ er? hagyoma- bejartu].; a Duna-kanyart, itt a lényeg — az olvasótá- ^ ma is érvényes, t°lt“e" Szentendrétől Esztergomig.’ borokban kialakított „kis- ££ hátad a meg az idő. a feladat ugyanaz — csele- L-kV t t \ T kedni: minél több gyereket, ti f.r 3 »Püf-T Ez 100 kilométer a Pilisi csoportok”, gyermekléptékűérlelődö fiatalt formálni ér- . P ® .. , Parkerdő csodálatos tábor- méretű közösségek azt a tő olvasóvá. - deke£^ vttákrt*ZTbesléCe hel^iveI- 8 a kbzb<*®° tele- nagy élményt adják a gyeCzakó Gábor író: két er,nrinlatr,u-af « pülések műemlékeivel, kul- rekeknek: remek dolog Ezért tettük munkánkban — amikor 1972-ben az írószövetség KISZ-szervezete az olvasótáborok vállalkozását két oenrielctekot „ puiese« muemieKeivei, kui- ieK.cB.iie«.. reme« aoiog ... ------ —“Az olvasótábor mint két szembesítő fórumokat “i val^atalS?’ k?n« Kságta*tertomTf“ núlt té£l? mellé Ä köit zereny közmuyelodesi ki- rendeznek. Az olvasótábori eumaivaL Hatalmas kínos larsasagoa tartozni, s majd telménvnek a Compninstnl re»d««be„ neveié, /«w. kielet , STT.-Äi F~SSí iSSTSLÄÄSIL** ÄSfSÜ Ma már a mozgalmat szer sér működik. Elsődleges célja, szocialista életforma elter hogy gondolkodásra nevel- iesztésére, az oktatás továb jen, hogy a résztvevők föl- bi demokratzilására, a ismerjék helyüket a világ- velés minőségének intenzív ban, az őket meghatározó javítására, az olvasóvá ne- külső és belső szükségszerű- velés módszereinek kidolgo- ségeket. A rövid idő (két-há- zására mire hazatértünk. S. ami ennek. Comenius mondta benem érdektelen még: tanul- mutatkozásul, amikor Lo- ... — tak túrázni, leckét kaptak rántffy Zsuzsanna kérésére ÍVö kozP°nti bizottsága, a önzetlenségből, bátorságból. Sárospatakra jött tanítani, Wazatlas, Népfront OrszáBográcsban főztünk, mégis- az eléje felsorakozott diá-~ g0? Tanacsa és más társadal- merkedtünk a különböző ma- koknak a következetőket: S31,, sz?,rveze!®k . mellett a darakkal, vadlesre Tártunk . , . , iwituralis Minisztérium i* hajnalban s azután J nih» ”Azt aJanlom. h°gy inkább magáévá tette. Tavaly már rom hét) nem tűri, hogy ala- Matrafüredi olvasótábor, nV|.,nnW ’ „ V-VV-v, ! P, a tárgyakat bemutató, mint hetvenhárom tábort sikeposabban elmélyüljenek Zoli: Sezett kl, “S vonatkozásokról’tárgya- rült szervezni az o^zágban. akarcsak a „főtárgyak’, a — Jo itt lenni, és érdekes, tárakban megnéztük Io könyvet olvassátok, azaz ahol háromezer fiatal vett művészetek régióitan, de Voltunk például esti túrán mondanak a lexikonok mind* inkább olyanokat, amelyek részt. Az MSZMP Központi arra talán mód nyílik hogy is. hanyattfeküdtünk a hegy arróf (fc£ől faró, madárról' pe’dákat adnak- 8 a d°lg°k Bizottságának közművelődési folébresszuk bennük az tetejen és mindenfé’ét kér- bogárról) amit átttmk végzését mutatják meg, határozata igazolta a kísérigényt, a sablonmentes gon- dezhettünk a csillagokról. ' , mint olyanokat, amelyek a let helyességét s iránveldolkodásra. a kíváncsiságot a Megismertük a Skorpiót. és T,,u' Józsefné gyermek- szabályokról való elméiké- veivel, követe'mény el vei világ összefüggései iránt. a Hattyút. Azóta egyedül is könyvtáros: désekre tanítanak. E tekin- lehetőséget nyújt, ahhoz Varga Csaba író: < megtaláljuk, akár a Göncölt, — Akik részt vettek az o'- tetben sok hibát követnek el hogy az elkövetkező évek-í — Te’e vannak gátlások- amit mindenki ismer. A tá- vasótáborban, megtanulták az iskolák, elvont nyelvtani, ben az olvasótábor fokozatokai e’ ször a gyerekek, de borban távcsövet is készí- használni a katalógust, a logikai, retorikai szabályok- san a magyar fiatalok egyéhamar felengednek. Ha mi, tettünk. Itt azért is nagyon lexikonokat, az önművelődés kai kínozzák és kerülő úton niséget alakító módszerévé felnőttek képesek vagyunk tó. mert viafkozhat az em- legalapvetőbb formáit. Ön- vezetgetik az elméket, ahe- váljék. egyenrangú félként elfogad- ber- s elmondhat nvndsnt álló lények lettek a szabad lyett, hogy egyenesen#a dől- Ö.nody Éva ni őket, hirtelen kinyílnak és1 am't soha. sehol, máshol nem polcos könyvtárban. A tavam&gukhoz emelnek, befő- lehet. Amire nem szoktak lyi olvasótábor minden tag- T ------------------g a-dnak minket... Az olvasó- válaszolni. Olyanok itt a fel- ja olvasóm maradt, s marad j NOGRAD - 1976. szeptember 19., vasárnap 5
