Nógrád. 1976. szeptember (32. évfolyam. 206-231. szám)

1976-09-16 / 219. szám

Készülnek a lakatok a szécsényi ELZETT zár- és lakat gyár szercldéjében. Az apró alkatrészeket vidám lányok, asszonyok formálják egésszé, csaknem valamennyien szocialista brigádtagok. A közösségben, a kollektívában job­ban. eredményesebben megy a munka. — Nemcsak magunkért, hanem egymásért is felelősek vagyunk — mondták a képen látható fiatalok: Krista Zsuzsa, Fábián Eászlóné és Cseri Andrásnc. Mindhárman a Lenin Szocialista Bri­gád tagjai. — kj — Ifjúsági parlament az Al l l-uál • • Ötletek, javaslatok sokasága került felszínre A délelőtti műszak váltása­kor elcsendesült az üzem. Le­tették a villáskulcsokat és a berregő, javításra váró mo­torok is leálltak. Lazas ké­szülődés, rendezes előzte meg az AFIT 6-os számú salgótar­jáni üzemegységének ifjú­sági parlamentjét. A fiatalok leplezetlenül, izgalommal várták a parlament kezdetét. Sokan már gondolataikat gyűjtöttek a hozzászólásokhoz. Elsőnek Rozgonyi Aladár, az üzem vezetője számolt be a két évvel ezelőtti ifjúsági parlament után készült intéz­kedési terv végrehajtásáról, megvalósításáról. Az ifjúsági törvény helyi érvényesülé­séről és a két év fontosabb eseményeiről, változásairól szólt. A fejlett technika és tech­nológia megköveteli a mind tökéletesebb és szélesebb szak­mai tudást. Különösen ná­lunk, autószerelőknél fontos a fejlődéssel való lépéstartás. Az új gépek, konstrukciók nem jelenthetnek akadályt és megoidhatatlan feladatot fia­taljainknak. Ezért fontosnak tartottuk az állandó képzést, ismeretgyarapítást. Két év alatt öten vettek részt külföl­di tanfolyamokon. Főleg a hazánkban legelterjedtebb tí­pusú gépkocsik gyáraiba, szervizeibe látogattak el fia­tal autószerelőink. Ismeret- felújító és -bővítő szakmai to­vábbképzői, illetve vezetőkép­ző tanfolyamon csaknem húsz dolgozó képviselte az üzemet. Többen középiskolá­ban és marxista—leninista egyetemen gyarapítják alta­lános, illetve politikai tudásu­kat Az üzem dolgozóinak 85 százaléka harminc éven alu­li. Számuk meghatározó jel­legű a' termelésben. A kitű­zött terveket teljesítették, a bővítési munkák okozta mos­toha körülmények ellenére is. Ezekben az eredményekben a fiataloknak óriási szerepük van. Társadalmi munkában, vállalásokban és felajánlások­ban sokat tettek az üzemben a szocialista brigádok és a KISZ-esek. Különböző gyűléseken, ta­nácskozásokon a fiatalok mindig képviseltetve vannak. Együtt döntenek a bérezésről, juttatásról, élnek a demokrá­cia adta lehetőségeikkel. A beszámoló következő ré­sze a pályakezdő fiatal szak­munkások beilleszkedéséről, azok tapasztalatairól szólt, — Nem mellékes, a szociá­lis helyzet kétéves tapasztala­tairól néhány szót ejteni. A régi üzemben mostoha körül­mények voltak.’ Á tisztálkodá­si, zuhanyozási lehetőségek­re gyakran jogos panaszok hangzottak el. Az új öltöző és mosdó elkészültével min­den megváltozott. A fatalok örömmel vették birtokukba az új létesítményt, amely mo­dern felszerelési tárgyakkal van ellátva. Természetesen a rekonstrució tovább javít­ja a munkakörülményeket is. Az ifjúsági munkaverseny és DH-rendszer itt különösen jelentős. Szép eredményekről, kezdeményezésekről, akciók­ról számolhatott be az üzem vezetője. Az új versenyfor­mák indítása üzemi és válla­lati szinten is számottevő volt. A fiatalok egyénileg és csoportosan aktívan bekap­csolódhattak a rendezvényso­rozatokba. A tartalmas beszámolót Ká­sa Tibor, a vállalati központ igazgatási osztályvezetője, fiatalos hangvételű hozzá­szólása tette teljesse. A válla­lat egészének tevékenységét és a fiatalok munkájának je­lentőségét ecsetelte az eltelt két év tükrében. Feledi Kálmán, a KISZ- alapszervezet titkára a jogok és kötelességek összhangjáról, a vállalásokról és teljesítések­ről, az üzemi demokrácia ad­ta lehetőségekről, és az ifjú­sági törvény érvényesülésé­ről, megvalósulásáról szólt Ezt követően pergő ritmus-» ban hozzászólások, kérdések, kiegészítések következtek. Az ifjúsági parlamenten részt ve­vők közel fele élt a lehető­séggel, és szót kért. Legtöb­ben az üzem belső életével kapcsolatos témáiéról szól­tak. Kérdéseket tettek fel, javaslatokat, ötleteket adtak. Őszintén, bátran bíráltak, di­csértek, vitáztak. A kérdések után a válasz következett. Az üzem veze­tője egyetlen témát, felszó­lalást sem hagyott felelet nél­kül. Véleményét, döntéseit té­nyekkel indokolta. Közvetlen hangú beszélgetés formájában a közeljövő feladatairól is tá­jékoztatta a fiatalokat. Az ifjúsági parlament, az üzemi demokrácia jelentős fóruma határozati javaslattal ért veget, melyet az üzem KISZ-titkára terjesztett elő. Ezt követően a fiatalok egy­hangúlag megválasztották az öt küldöttet,- akik október 8~ án Miskolcon a vállalati par­lamenten képivselik az üze­met. Vógafhajtó gépek Az elmúlt hónapban a Nóg­rádi Szénbányák üzemeiben mind az öt F 6-os vágathajló gép dolgozott. A gépek együt­tesen 55 üzemnapot működ­tek és 265 méter vágathaj­tást végeztek el. A legjobb teljesítmény Ménkesen szü­letett, ahol az egy napra ju­tó haladás 7,8 méter volt. Szorospatakon a három EHOR géppel 188 méter vágatot haj­tottak. Az új szovjet 2—PNB —2 fúró-rakodó géppel Szoros­patakon 19 üzemnap alatt 20 métert haladtak előre. A Ménkesen dolgozó gép egy nappal többet dolgozott, de 56,4 méter vágatot hajtott ki kemény meddőkőzetben, nagyszelvényű fővágaton. Igaz, hogy Szorospatakon a gép munkáját elektromos hi­ba és munkahelycsere zavar­ta, de még így sem indokolt a két gép közötti nagyarányú eltérés. MIKÉNT A MEGRENDELŐ KÍVÁNJA A Salgótarjáni Kohászati Üze­mek szalagacélja a külföldi nta- cokon egyre nagyobb elismerést vív ki magának. A gyár ez év második negyedében 320 tonna próbarendelést kapott, s miután ennek jó minőségben eleget tett, olyan rendelés érkezett Algériá­ból, hogy újabb határidőre to­vábbi 1200 tonna szalagacélt vár­nak. A hengermű dolgozói mindent megtettek azért, hogy az új ren­delő igényét maradék nélkül és jó minőségben kielégítsék. Ügyel­tek arra is, hogy a megrendelt szaiagacél határidőre elkészüljön cs meg is érkezzen Algériába. A határidő letelte előtt, már szál­lításra készen, az okmányokat várja a salgótarjáni termék. Min­dé feltétel biztosított, hogy ha­táridőre, jó minőségben és hi­ánytalanul kerüljön a megrende­lőhöz. A tervek szerint a hátra- levő tételt Csepelen rakják szov*- békési jet uszályokra. Időszerű beszél eetcseli Balassagyarmatról a nagyvilágba NEM BÁRMILYEN témá- sok gond elé nem állítják a ról beszélgetünk iß, nem le- balassagyarmatiakat. mert hét elkerülni, hogy szót ne dolgozni csak egyféleképpen váltanánk az exportról. Ami lehet: jól­egyébként érthető, hiszen a Magyar Kabel Művek balas­sagyarmati gyárának éves termeléséből a termékek kö­zel hatvanöt százaléka jut ki a nagyvilágba. Igen, tel­jes lelki nyugalommal fogal­mazhatunk emígyen, hiszen partnereik között ázsiai, af’ rikai, közel-keleti. é6zak- és’ nyugat-európai országok is vannak. Szinte a földgömb felét behálózzák azok a kép­zeletbeli nyilak, amelyek ter­mékeik útját mutatják. Mert közöttük van a Kínai Nép- köztársaság, Kenya. Irak, Svédország, az NSZK, hogy És erről, a minőség javí­tásáról váltjuk aztán a szót Géczi Imre igazgatóval, aki­nek alapelve: kifogástalan termék hagyhatja csas el a gyárat. Nem, nemcsak presz­tízsből, bár arra is adni kell, hanem a piacok megtartása, s bővítése céljából. Amin az­tán a szép szó tényleg nem segít, csak a megfelelő ár. a kitűnő minőség és a pon­tos szállítási határidők be­tartása. Mindez utóbbiak érdekében számtalan intéz­kedés született már meg a gyárban, közöttük sok olyan is. ami serkenti, ösztönzi a dolgozókat a még több. még csa-k ennyit soroljunk fel a másfél tucatnyi partner kö- jobb termék előállítására. z“l. Ottjártunkkor is értekezlet­Mondom, nem lenne teljes ről vártuk az igazgatót: az az összkép, ha erről nem újabb bérfejlesztést beszél- beszélgetnénk, már csak azért ték meg, aminek etedmé- sem, mert, miként Géczi lm- nyeként ebben az év-ben már re igazgató megfogalmazza: 6,5 százalékkal emelkedett. „Legfőbb célunk, ami egyéb- a dolgozók bére. s a lég­ként a népgazdaság velünk újabb döntés értelmében szemben támasztott köve- még külön 2,5 százaléknyi telményének kielégítése is, pénzösszeget tartalékol moz- hogy valamennyi piacot mi- góbérként. főképp a minő- nőségileg kifogástalanul, ha- ségi munka ösztönzésére, a táridőre lássunk el tenné- termelékenység további nő­kekkel”. Mondani sem kell, nagy feladat, hiszen az éves velése céljából. termelési értékük meghalad­ja a 800 millió forintot, s eb­ből az a 65 százalék, bizony meglehetősen sokat nyom a latban. Ami az idén 18 százalék­kal nő, az elmúlt évihez vi­szonyítva. És e-z nagy sző! S hogy sikerül-e pusztán iiobb szervezéssel. a belső ...... .. tartalékok feltárásával. s S hogy elsőbbséget^ elvezre egyéb módosításokkal ezt elérni, immáron biztos. Ge- czi Imre elmondotta: e terv- szám már az első fé] ev vé­gén 17,5 volt. az export? A fő hangsúly ezen van, de hasonlóképp fontos a belföldre termelés folyamatossaga, hiszen kö­zöttük olyan termékek is sze­repelnek, mint a Vinnyica— Albertirsa közötti 750 kilo­voltos vezeték legyártása- Amire aztán tényleg oda kell figyelni, hiszen, ha már a távvezeték-építők nem val­lanak szégyent, hát ne érje rossz gzó a kábelgyárat sem. Várhatóan, nem is éri. Mert — miként" az igazgató nem kis büszkeséggel emlí­tette —- az idén még egyet­len minőségi reklamációt sem kaptak. Bár esetenként még ez sem lett volna kü­lönlegesség, hiszen egyik leg­főbb szállítópartnerüktől, a tatabányaiaktól, esetenként — pontosabban: eddig öt alka­lommal — olyan rossz mi­nőségű alapanyagot hogy vissza kellett ni. Rosszból pedig jót elő­állítani. hát, bizony... Úgy­hogy Inotáról érkezik már hozzájuk az aluminium — eleddig megfelelő minőség­ben. Ami egyébként szinte lét­szükséglet. hiszen már ebben, a harmadik negyedévben is tovább bőivül a külföldi part­nerek száma: „belép”, felve­vőik közé Görögország és hosszabb-rövidebb kihagyás után újból szállítanak az NDK-nak. Sok ország. sok kívánság, amik, persze, túl Szervezettebbé — igen, ezt külön hangsúlyozni kell —, ég hatékonyabbá vált a mun­ka. amire még egy ékes szá­mot említett a kábelgyár igazgatója: 1975-höz viszo­nyítva 40 százalékkal csök­kent a túlórák száma, úgy, hogy egyúttal az átlagos mű­szakszám is jelentősen emel­kedett. Ügy tervezik, ez utóbbi év végére eléri a 2,5- öt. He egyéb intézkedések is napvilágot láttak közöttük az is. hogy megszigorították a selejtet gyártók felelősségre vonását AZ ELMÚLT FÉL ÉVBEN — ejtsünk erről is szót — belső személycserék révén, kaptak, megfiatalodott a gyár vezető szállttá- gárdája. Huszonnyolc, har­minc, meg ennél alig több időt megért szakemberek töltik be immár a gvár ter­melése szempontjából lét­fontosságú pozíciókat. akik­nek legfőbb törekvése a még jobb eredmények elérése. Ez már eddig is sikerült, s miként az igazgató mondot­ta. reméli. a továbbiakban is így lesz. Amiben kételkedni nem le­het okunk, hiszen bizonyí­táson rég túljutottak már... Termelési koncentráció A termelésnek nagyobb termelőegységekben va’ó össz­pontosítása, amelynek során nő az olt foglalkoztatott mun­kaerő és a gépek száma, és bővülnek' a termelés mére­tei is. A koncentráció színvonalát általában úgy jellem­zik, hogy az összes foglalkoztatottak és üzemek számához viszonyítják a bizonyos nagyságrendű — pl. 2—5—10 ezer­nél több dolgozót foglalkoztató — üzemek, illetve azok dolgozóinak arányát. A létszám nagyságcsoportjai mellett a termelési érték, valamint az állóalapok értékének mér­tékét is a koncentráció jellemzésére használják. A terme­lési koncentráció vizsgálata általában arra szolgál, hogy se­gítségével megállapíthassák, mennyire jellemzőek a nagy­üzemi méretek az adott gazdaságra, illetve gazdasági ág­ra. A magyar iparban a koncentráció foka. mértéke vi­szonylag magas. Az állami ipart csaknem 800 vállalat al­kotja, s közülük 2,6 százaléka — a munkások csaknem egy­negyedét foglalkoztatja. 1974-ben 50 iparvállalat termelése haladta meg a 2 milliárd forint értéket, ezek állították elő a magyar ipar termelésének 37 százalékát, A termelési koncentráció mértéke iparáganként eltérő. A legmagasabb a kohászatban, az építőanyag- es a vegyiparban. Karácsony György KriitmiiiiiiiiiiitYtiiiiiiiiiniiimiiiiiiiiutiiiMiiiiiiiiiiiiiiiiniiiiiiiiiiiiiiiiMiitiiiiiiiiiiiiiniM iiiMiiiiiftiiiiiiitiiMiiiifMMif «••iiiiitiiiiiiiiiiiiiiMiiiiiiiii»iiiiiliiiiitiiiiiiiiiiitn„iii,il, miniiiMiiiiiiiiiiiiniiunniiiiiMHii* Durnyik András szolgálata Megtörtént már a nagy baj a Papberkiben. A tolvajok rá­kaptak a szőlőre. Összetapos­ták a szépen rendbe tett kö­zöket. Öi'dögfa.ttya lemart a tőkéről egy testes fürtöt, de nem szemezte, hanem mohón belaharapott. A nyomokból sökben. Kedvderitően szépek mezei munkában is jártas és ítélve gyorsan kiköphette, arra a házikertek. Délre né- legfőképpen az emberismeret­mert hiába, a karancssági ha- ző domoldalon melegszenek ben. Mivel aztán jó erőben tárban még nem érett a szőlő, a tőkék. A kortesek pirosla- van, nem js ijedős. érti az Nem is korán érő fajta. In- nak és ha fentről, a hegyről kább nagyon kései, szóval lecsap oda meleget lopni a nem csemegézni való. A nyo- szél, megborzonganak a le- mok azt is bizonyítják, hogy velek. Azért van, hogy a a tolvaj a csalódástól méreg- növények mohón szívják a be gurulhatott, mert a leié- napfényt, és sietnek érlelni a pett fürtöt földhöz vágta. Szó- gyümölcsöt. Dehát hiába, katlan látvány a dűlőúton csak késnek a zamattal. A tol- egy szétzúzott szőlőfürt. Ez a vaj is azért vágta földhöz a felismerés riasztotta a tisztes letépett fürtöt, mert hiány­hető így. Aztán indul a Ke- rekdeden át a Szőllősig, onnan Mocsolyásra, de nem hagyja ki Papberkit sem. Beszélni tud ő már az estével, amikor látását leszűkíti a sötétség. Ismeri a széltől rezgő faleve­lek zörgését. Azt is, amikor vad suhan át a gyümölcsö­sön. Megkülönbözteti minden mástól a tolvaj okozta zajt. őrködés módját, öt kérték És akkor nincs irgalom. Ke­fél megőrizni az idén is a mény a botja, hamis a kutyája, gyümölcsöt. Báli Janival. Azt mondta a múltkor a szol­osztotta meg a szolgálatot, aki gálatba indulásakor: nappali őrnek, de csakis an- — Magához terítem én az nak vállalkozott. Így volt ez ördögöt is... hiég minden esztendőben, és Híre mehetett az öreg el- így van ez most is, mert éj- szántságának, mert azóta, szakánként a völgyekre ráte- hogy az eldobott fürtöt meg- lepszik a köd, napközben meg találták, és Durnyik András szolgálatba szőlősgazdákat, de nem csak a zptt a zamata és lett belőle szolgála jót tart a napfény, másodmagával papberkieket, hanem a kere- bűnjel. Mert mi. ha nem bűn, hogy érhessen a gyümölcs, kendieket, a mocsolyásiakat, tönkretenni a kertet, amiért Az érő gyümölcs pedig de még a szőllősieket is. ősz szesen mind a százötvenet, hogy jó lesz vigyázni. Nem az idén az , első eset, hanem esztendőnként, amikor a völgyet ellepi a hajnali köd, és lassan színt változtat­nak a fák, a szél pedig mint­ha megvadulna, vágtázik a hegytetőn. Ilyenkor még min mások egész évben derekasan vonzza a tolvajt. Hanem az­megdolgoztajc. Durnyik And- óta, hogy Durnyik szolgálat­iás is megmondta: ba lépett, nem tapasztaltak Amíg valaki nem áll idegent a kertekben. Sem ott őrségben éjjel-nappal, ad- nappal, de még éjjel sem. dig a szőlő nincs biztonság- Az öreg, este, hivatása kezde­ban, csírája a bűnnek... tén — az vessen rá követ, aki gazdák megfogadták, es o Ha ezt Durnyik András így nem így tenné —, felmelegí- tisztességgel ellátja szolgála­mondja, akkor az így is áll. ti magát az ivóban. Az éjjeli lát. Van őneki már tapasztalata, egyedüllét is jobban elvisel- Bobál Gyula lépett, nem észleltek lopást a szőlőben. De ne is próbálkoz­zék senki fia! Sohasem lehet kiszámítani, honnan fülel, a Kerekendről, a Mocsolyásról, a Papberkiből, vagy a Szollos- ből. Sosem lehet tudni. de biztosan ott fülel. Hiszen a den esztendőben résen kellett Számolni is sok esztendőt lá- lenni, hog^ ne tegyenek kárt tott. Volt ő bányász, onnan az érőbe forduló gyümöksö- kapja tisztes jutalékát. De a NÓGRÁD — 1976. szeptember 16a csütörtök 3

Next

/
Thumbnails
Contents