Nógrád. 1976. szeptember (32. évfolyam. 206-231. szám)

1976-09-15 / 218. szám

Miért veszélyes ? A biológiai fegyver az em- őerek, az állatok és a mező­gazdasági kultúrnövények megsemmisítésére alkalmas biológiai eredetű eszközöket jelenti. Ezekhez az eszközök­höz tartoznak az úgyneve­zett biológiai betegséghordo­zók: a baktériumok, a víru­sok, a riclcettsiák és a gom­bák, továbbá a mezőgazdasági kultúrnövények megsemmisí­tésére használható mérgező anyagok és a bakteriális anya­gokat is ide sorolják. Meg kell jegyezni, hogy a '„bakteriológiai fegyver” nem egészen helyes megnevezés. Hiszen a bakteriológiai fegy­verhez a baktériumokon kí­vül a vírusok, a rickettsiák, a gombák és kémiai anyagok is tartoznak. így a baktérium fogalma jóval tágab’o értel­mezést kap. Különösen pon­tatlan ez, amikor a rovarokat és a kullancsokat is ideszá­mítjuk, amelyek a fertőző be­tegségek terjesztésében, vagy a mezőgazdasági kultúrnövé­nyek megsemmisítésében ját­szanak szerepet. Helyesebb és pontosabb a „biológiai fegy­ver” elnevezés. A természetben található óriás mennyiségű mikroorga­nizmusok közül katonai célok­ra csak azok használhatók, amelyek meghatározott felté­teleknek eleget tesznek, illet­ve kielégítik az ismert köve­telményeket. Melyek ezek a követelmények? Külföldi szak­emberek meghatározták eze­ket. Például, hogy a mikroba képes legyen fertőző beteg­ségeket okozni. Nagyon sok mikroorganizmus rendelkezik fertőzőbetegséggel, de a kül-': földi szerzők véleménye sze­rint biológiai eszközként csak a magas fertőzőképességű mikroorganizmusok használ­hatók- Érthetővé tesszük ez:t egy példával. Az embernek a Q-láz károkozójával való fer­tőzéséhez elégséges a fertő­zött csirkeembrió egy gramm­jának a milliárdnyi része. Vagy például: 1 milliliter ví­ruskeverék 20 milliárd ember megbetegedésére alkalmas fer­tőző adagot (dózist) tartal­maz. Sok külföldi szakértő sze­rint a fertőző betegségek kö­zül a tularémia-baktérium- nak a legnagyobb a fertőző­képessége. A mikroorganizmusok fer­tőzőképességét értékelve, a valóságban — különböző okok miatt — az elméleti számítá­soktól eltérően jóval kisebb a biológiai fegyver pusztító ha­tása. Ennek oka elsősorban az, hogy a mikroorganizmusok egy része a levegőben elpusz­tul. Közrejátszik továbbá az a tény is, hogy a mikroorga­nizmusok nem egyenletesen oszlanak el a légkörben, és aligha lehetséges, hogy az emberek se többet, se keve­sebbet ne lélegezzenek be a fertőző adagból, mint ameny- nyi a betegség kiváltásához szükséges. Ezért az ember fer­tőzésére az elméleti számítá­soktól jóval nagyobb adagra van szükség. Másik fontos követelmény a betegség effektiv hatása. Ez a fogalom egyesíti magában a lappangási időt, a betegség súlyosságát, lefolyását, a gyó­gyulás időtartamát és az elha­lálozási arányt. A különböző betegségek lappangási ideje néhány órától napokig, sőt, hetekig változnak. A beteg­ség súlyossága, lefolyása, va­lamint az elhalálozási szám szintén fontos tényező. Kül­földi szerzők véleménye sze rint ezen mutatók alapján a biológiai fegyvert különböző célból alkalmazhatják: az emberek tömeges megsemmi­sítésére, vagy ideiglenes harc- képtelennné tételére. Biológiai eszközként első­sorban azok a kórokozók ve­hetők számításba, amelyek­nél a fertőzés megelőzésére és a gyógyítást-a nincs lehető­ség. Ez megnehezíti a védelmi rendszabályok alkalmazását- A kutatási terveknek megfe­lelően, a világűrben is foly­tattak kísérleteket. A mik­roorganizmusokkal végzett sok ezer kísérlet eredménye, hogy 160 olyan nagy hatású beteg­séghordozót találtak, ameh alkalmas az emberek, állatok és növények fertőzésére. Továbbra is a f elkészítés a fő célunk Beszélgetés a szécsényi járás polgári védelmi parancsnokával A szécsényi járás polgári védelmi törzsparancsnoka, Pig- ler János őrnagy mintegy másfél éve került jelenlegi beosztásába. A pártszerveze­tek, államigazgatási és üze­mi vezetők segítségével fel­mérte Szécsény járásban a felkészítés helyzetét és nagy igyekezettel fogott hozzá az eddigi eredmények továbbfej­lesztéséhez. Munkájában el­sősorban a járási pártbizott­ság, a járási hivatal, valamint a megyei pv.-parancsnokság által megszabott feladatokat használta fel. Sokat foglal­kozott a községi vezetők ja­vaslatai alapján a lakosság, az üzemi dolgozók polgári vé­delmi szakmai ismereteinek kiszélesítésével, valamint a szakszolgálati alakulatok be­osztott állományának felké­szítésével. Ezekkel kapcsolato­san tettünk fel néhány kér­dést a törzsparancsnoknak. — A járás lakosságának fel­készítése szempontjából ho­gyan értékeli az elmúlt két esztendőt? — A szécsényi járásban a párt- és az államigazgatási szervek irányításával komoly munka folyik a polgári vé­delem helyzetének megerősí­téséért. Az államigazgatási és üzemi vezetők továbbképzé­sei jó alkalmat biztosítottak arra, hogy a községek, üze­mek, mezőgazdasági terme­lőszövetkezetek vezetői a fel­adat ellátásához szükséges alapismereteket megszerez­zék. Különösen az elmúlt év­ben tapasztaltunk javulást a termelőszövetkezetek, vala­mint a járás területén levő üzemek és intézmények dol­gozóinak tömegpusztító fegy­verek elleni védekezésre tör­ténő felkészítésében. Vélemé­nyem szerint némi elmaradás a lakosság felkészítésénél volt tapasztalható. Ugyanis erre a feladatra a megyében a NÓGRÁD havonta megjele­nő polgári védelmi tájékoz­tató oldalán kívül csak a sze­mélyes felvilágosító munka, illetve néhány film és televí­zióadás marad. Véleményem szerint <yszá- gos szinten kellene a tömeg­kommunikációs eszközök több­szöri igénybevételét biztosí­tani, valamint szükségesnek tartjuk néhány tájékoztató • könyvecske, vagy -plakát ki­adását, az MHSZ-hez hasonló­an. — Milyen feladatokat haj­tott végre a polgári védelem járási törzse a szakszolgála­tok és szakszolgálati alakula­tok korszerűsítésének előké­szítésében? — A polgári védelem szer­vezetének korszerűsítéséből adódó feladatok megismer­tetésére nagy gondot fordí­tottunk. Többször tartottunk — a járási hivatal vezetői­nek segítségével — munkaér­tekezleteket a feladat végre­hajtásáról, amelyeken a me­gyei polgári védelem törzsé­nek szaktisztjei is tartottak tájékoztatót. Fő célunk a kü­lönböző szakszolgálatok kö­zötti összhang kialakítása volt. A feladat végrehajtása köz­ben akadt néhány komolyabb gondunk is. A jelenlegi szak- szolgálatok parancsnokai kez­detben idegenkedtek a meg­levő szervezetek korszerűsí­tési munkáitól, különösen *>az önálló felmérések lói és javas­lattételektől. Találkoztunk olyanokkal is, akik többszö­ri eligazítás után sem értették meg teljesen, hogy a korsze­rűsítés a polgári védelem erő­sítését szolgálja, és a létszám­ban kevesebb, de felszerelés­ben jobb alakulatok műkö­dőkészsége biztosította az ed­digieknél jobb munkát. Ma már nincs gond: A feladat adott, a segítőkészség és meg­értés mindenki részéről meg­van, a munkát beindítottuk. — Hogyan képzeli a járás lakosságának és dolgozóinak további differenciáit felkészí­tését? — A megyei törzsparancs­nok és a pártszervezet veze­tősége munkaértekezleten tá­jékoztatott bennünket a po­litikai megbízottak munká­jának fejlesztésével kapcso­latosan. Véleményem az, hogv a jól felkészített politikai meg­bízottak mind a törzseknél, mind a szakszolgálati alaku­latoknál, komoly segítséget tudnak adni a lakosság és az üzemi dolgozók szakmai to­vábbképzésének fejlesztésé­ben is Nagy segítséget nyúj­tanak ebben a polgári vé­delem központi lapjában és a megyei lapban megjelenő tá­jékoztatók. Fontos feladatnak tekintjük az V. ötéves tervidőszak fo­lyamán Í3 a lakosság véde­lemre való felkészítését, és a termelőüzemek dolgozóinak oktatását a rendkívüli körül­mények közötti munkavég­zés idejére. Az utóbbi a jö­vőben is szervezetten törté­nik. Tervezzük az előadók központ összevonását és tá­jékoztatását, a lakosság részé­re pedig járási bemutatókat végrehajtani. — Milyen segítséget váV elöljáróitól a feladatok végre­hajtásához? — A polgári védelmi fel­adatok végrehajtásának irá­nyításában és megszervezé­sében a megyei és járási ve­zető apparátus szerepe jelen­tősen megnövekedett. A párt­ós államigazgatási szerveink szoros kapcslatban álnak a népgazdaság termelőtevékeny­ségével, ezért a felkészítés idő­szakában a tervezés és a gya­korlati továbbképzések végre­hajtását a termeléshez és az élethez kapcsolódóan kell megalapozni. Már folyik az alakulatok korszerűsítése, ezzel egyidő- ben a kiképzések megtervezé­se is. Nagy segítséget várunk a végrehajtáshoz az állam- igazgatási szakszolgálatok pa­rancsnokaitól, és nem utolsó­sorban politikai megbízotta- ink tevékenységétől. Véleményem szerint a si­ker a társ- és a tömegszer­vezetekkel meglevő együtt­működésünk további erősíté­sétől alapjaiban függ. El­mondhatom. hogy ezen a té­ren kapcsolataink jók, ezen keresztül a lakosság, üzemi dolgozók és a szakszolgálati alakulatok felkészítésének biz­tosítékai megvannak a jövőre vonatkozóan is —, mondotta Pigler János őrnagy. A kiképzésről Az új honvédelmi törvényből Milyen időtartamú lehet a polgári védelmi kiképzésen, továbbképzésen való részvé­tel? A polgári védelmi kötele­zettség magába foglalja a ki­képzésen (továbbképzésen) és a gyakorlatokon való megje­lenést, kötelezettséget. A tör­vény elhagyja a . korábban használatos megkülönbözte­tést és nem használja a szol­gálat és szakszolgálat kife­jezést. Egységesen polgári vé­delmi kötelezettségről tesz említést. Ä kiképzés maximális óra­számát egységesen évi 60 szá­zalékban szabja meg. Ez azo­nos a korábban polgári vé­delmi szolgálatra bevontak óraszámával, de fele a koráb­ban szakszolgálatra kötele­zettekre történt megállapítot­taknak. A gyakorlatokkal kapcso­latban évi 3 napot tesz lehető­vé a korábbi 6 nappal szem­ben. A csökkentéseket az eddi­gi gyakorlat mindenben bi­zonyítja. Az elmúlt évek so­rán még kivételesen sem for­dult elő a maximális lehető­ség felhasználása. Megítélé­sünk szerint az új honvédel­mi törvény által biztosított keret optimális lehetőséget ad a beosztott állomány felkészí­tésére, még a megfelelő tar­talék kiképzésére is. A biológiai tá­madás után egyik legfon­tosabb feladat a kórokozó fel­derítése. Az egészségügyi szolgálat fel­döntői mintát vesznek a fer­tőzött terüle­ten. / Az ivóvíz megelőző RBV-védelme Kutak, források szennyező­dése elsősorban ezek szaba­don hagyott felületein történ­het, másodsorban oldalirá­nyú beszivárgásokból. Fela­datainkat a szennyeződés le­hetőségeiből kiindulva a fenti két irányban valósítsuk meg. A védelem általában a kö­vetkező feladatokból tevődik össze: a víznyerőhely közvet­len letakarása (légmentes el­zárás). védő építmények ké­szítésé ; a víznyerőhely kör­nyezetének szükség szerinti átalakítása. A védelem lehetőségeit né­hány, gyakorlatban leginkább előforduló víznyerőhely-tí- pusra mutatjuk be. ÁSOTT KUTAK VÉDELME Egyszerű gerendából ácsolt kávájú ásott kút megelőző védelme: a káva 1—1,5 méte­res körzetét 30—35 centimé­ter mélyen kiásva agyaggal töltjük fel, majd erre zúzott követ rétegeziink. A kút fö­lé méreteinek megfelelő fa­bódét emelünk. A fabódé deszkái függőleges irányban fussanak, egymáshoz jól il­leszkedjenek. A bódé falait, ajtaját belül kátránypapír­ral, műanyag fóliával, vagy bádoglemezzel lehet boríta­ni. A borítófalat 5—10 cen­timéter mélyre süllyesszük be az agyagrétegbe. Ez adja a tökéletes szigetelést. Az építmény ajtaját légmente­sen zárhatóvá kell tennünk. A kiemelkedő vödör útjába billentőszerkezetet helyez­zünk (laposvas). A vödör tartalma így egy vályúba fo­lyik, melyből a vizet egy kö­rülbelül 80 centiméter hosz- szú gumicsővel célszerű ki- folyatní. A gumicsőre mű­anyag borítást lehet elhelyez­ni. A kút köré szennyvíz­elvezető árkot kell ásni. Betongyűrűs kút megelőző védelménél az előkészítő ta­lajmunkát az ásott kutaknál elmondottak szerint hajthat­juk végre. 1. ábra. Betongyű­rűs kút védelme: A kút fölé az 1. ábrán lát­ható légmentesen zárható építményt célszerű kialakíta­ni. Ez a módszer figyelemre­méltó a gémeskutak védel­mével kapcsolatban is._ Itt a kiemaiőszerkezet előzetes mentesítéséről kell gondos­kodnunk, nehogy ezzel vi­gyünk szennyeződést a kút­ba. A fúrt kutakból nyert ivó­víz a legvédettebb a tömeg- pusztító fegyverek különböző szennyező hatásaitól. A talaj­előkészítő munkálatokat csak abban az esetben kell végre­hajtani, ha a kút, vagy közki­folyó környezete nincs kibe­tonozva. Az előkészítést az ásott kutaknál elmondottak szerint végezhetjük el. a forrás védelme x A források vizének védelme fontos feladat, mert eldugott falvak teljes lakosságának vízellátása sok esetben né­hány forrásra épül. Számos helyen erdészlakok, hegyvi­dékeken egyedülálló gazda­ságok, vagy kisebb települések vízellátása is gyakran egy- egy forrás feladata. A mun­kálatokat a forrás kitisztítá­sával kell kezdeni. A vízvivő rétegre durva folyami kavi­csot kell körülbelül 20 centi­méter vastagságban rétegez- nünk. Ezután készítsük el a foglalatot. A foglalatba he­lyezzük el a vízkivezető csövet úgy, hogy az kifelé emelkedjen, tehát a víz fel­felé folyjon ki belőle. (Ezáltal vízzár jön létre.) A foglalatot agyagréteggel, majd mintegy 40 centiméteres földréteggel fedjük le úgy, hogy a víz a kivezetőcsőből körülbelül 30 —50 centiméter szabadon maradjon. A forrás környeze­tében csapadékelvezető árkot kell ásni. Megyénk életéből Szeptemberben a fegyveres erők napjának * tiszteletére Heves megye és Nógrád me­gye Polgári Védelmi Pa­rancsnoksága közösen ren­dezte a tanulóifjúság polgári /édelmi és honvédelmi neve- .éssel kapcsolatos témájú ver­senyét. A verseny házigazdá­ja Nógrád megye, majd a visszavágó a két paranssnok- ság megállapodása alapján, November 7. ünnepének tisz­teletére kerül lebonyolításra. A versenyeken a felkészülés­ben legjobb eredményt felmu­tató általános és középiskolá­tok, valamint szakmunkás- képző intézetek tanulói vesz­nek részt­X A járási, városi polgári vé-' delmi parancsnokságok szak­mai továbbképző gyakorlati foglalkozásokat hajtottak vég­re a polgári védelem vezető állománya részére. A gyakor­latok témája a polgári véde­NÓGRAD - 1976. lem szervezetének korszerű­sítésével, a vezetés, és irá­nyítás megszervezésével, a mentőmunka irányításával foglalkozott. , X A megyei polgári védelmi parancsnokság a polgári ve­delem működését biztosító technikai eszközökből és fel- szerelési tárgyakból kiállítást és bemutatót szervez. A be­mutatóval egyidőben tájékoz­tatót tart a megyei propagan­disták, az üzemek, és intéz­mények vezetői részére. X A megyei polgári védelmi parancsnokság a fegyveres erők napjának tiszteletére központi ünnepséget rendez, amelyen megyei parancsno­ki elismerésben részesíti az 1976. évben a polgári védelem fejlesztésében eredményesen tevékenykedő beosztottjait. szeptember 15., szerda 5

Next

/
Thumbnails
Contents