Nógrád. 1976. augusztus (32. évfolyam. 181-205. szám)
1976-08-15 / 193. szám
A falusi lakosság művelődési helyzete Fejlődés — ellentmondásokkal A falusi lakosság művelődésének helyzetével az utóbbi esztendőben nagyon sok megyei, járási fórumon foglalkoztak. A közelmútlban .tárgyalta meg a megyei köz- művelődési bizottság és a megyei tanács végrehajtó bizottsága is. A kérdés tontossagát a párt közművelődési határozatának megjelenése, az azóta eltelt időszak munkájának tapasztalatai, megyénk — sok-sok kisközséget magába foglaló — településszerkezete indokolják. A közművelődés egyik alap- intézménye a művelődési otthon: a művelődési ház, klubkönyvtár, amely részben a lakosság művelődési igényei kielégítésének, részben az új művelődési igények felkeltésének színtere. Hálózata mind tárgyi, mind személyi vonatkozásban sokat fejlődött az elmúlt esztendőkben, összességét tekintve mégis alatta marad a mai követelményeknek, falusi művelődés mai helyzetének bonyolultságát, az igények és a szolglátatások színvonala közötti ellentmondásokat, az elvitathatatlan fejlődés ütemének lassúságát, s a közművelődéssel kapcsolatos, fennálló egyéb problémákat. A községi közművelődésben — természetes módon az egésszel összefüggésben — két fontos jellemző tendencia érvényesülésére figyelhettünk fel az utóbbi években. TARTALOM Es HATÉKONYSÁG Egy-egy művelődési ház munkájának színvonalát lényegében személyi, tárgyi és anyagi feltételei határozzák meg Ami személyi vonatkozásában azt jelenti, hogy ha nem rendelkezik koncepciózus, megfelelő rátermett- 6égű, képzettségű népművelővel, akkor nem tud korszerű, színvonalú, minden követelménynek megfelelő tevékenységet sem kifejteni. Ugyanez vonatkozik az anyagiakra —, ha alacsony a költségvetés —, az eszközellátottságra —. ha hiányoznak a minimális segédeszközök —, a tevékenység színvonala nem felelhet meg tartalmában és hatékonyságában sem a sokoldalú követelményeknek. Éppen ezért művelődési otthon jellegű közművelődési intézményeinkben sok gondot fordítottak, különösen a Közművelődési határozat megjelenése óta, az általános működési feltételek javítására. 25 településen korszerűsítették az intézményt, három év alatt 25 népművelő állt munkába a községekben, egymillió forinttal növekedett az állami, félmillióval az egyéb forrásból származó művelődési otthoni támogatás — jelezve a közművelődés iránti igények fokozódását, társadalmi megbecsülésének emelkedését. A bekövetkezett változások révén nyílt lehetőség a közművelődési tevékenység tartalmának fejlesztésére, az ideológiai-politikai nevelés eredményesebb szolgálatára, a mindennapokhoz való közelítésére. S ily módon vált hatékonyabbá, segítette a politikai tájékozottságot, a közéletben való eligazodást, az emberek gondolkodásában, magatartásában megnyilvánuló szocialista világnézet erősödését. De kettős továbbra is az irányítás és a közművelődés feladata: egyrészt tovább .kell javítani a feltételeket, másrészt a hatékonyság növelése érdekében fokozottabban kell élni a feltételekkel, a lehetőségekkel. TAGKÖZSÉGEK MŰVELŐDÉSE A tagközségek közművelődési helyzetének gondjai a tanácsigazgatás új rendszerének bevezetésével vannak összefüggésben. A körzetesítés egyik oldalról nézve folyamatosan megerősítette a kiemelt járási, körzeti székhelyek. nagyközségek, iparosodó települések művelődési körülményeit, másik oldalról fokozatosan hátrányosabb helyzetbe hozta a kis lélekszámú településeket. A jelenség nem lenne törvényszerű, ám tanácsaink, népművelőink többsége nem talált még rá az új helyzetben a megfelelő ellenszerre, ami megakadályozta volna a kis települések intézményeiben folyó tevékenység visz- szafejlődését, az értelmiséget a kijárás ellenére is a kívánt mértékben tudta volna benttartani a kulturális munkában. Az e célt szolgáló kezdeményezések — a műsorszolgáltatások, a komplex művelődési falunapok, a színházi autóbuszok, a művészeti csoportok tájolási — ma még szűk hatókörűek, s olykor anyagilag sem teljesen megalapozottak. Hogy nem szükségszerűségről van szó, hogy létezik megoldás, arra a legjobb példát jelen'eg a magyarnándo- ri körzeti művelődési ház szolgáltatja, amely nemcsak a központ, hanem a társközségek művelődését is fellendítette, tudatos, körültekintő, áldozatos irányító és szervező munkával. Bizonyítva egyben a személyes felelősséget, ami megnyilvánul mind a tanács, mind a termelőegységek és népművelők részéről. KÖZÖS FELELŐSSÉGGEL Az új helyzetben az együtt- gondolkozás, a közös felelősség, az együttes, önzetlen munka lehet az egyedüli hajtóerő. a megoldást hozó egyetlen cselekvési forma. A körzeti központoknak és társközségeiknek ezt a szemléletet, munkastílust kell kialakítaniuk az ellentmondás feloldása, a szükségszerű továbbfejlődés érdekében. Mert művelődéspolitikánk a falusi közművelődési tevékenység fejlesztését továbbra is alapvető fontosságúnak tartja. (ok) tévéajánlatunk' Mai 17.40: CSÖRSZ ÁRKA. Dokumentumfilm. Szeptemberben Magyarországon rendezik meg a római birodalom határvidékeivel foglalkozó régészek, történészek, szakemberek újabb nemzetközi tudományos tanácskozását, a Limes-kongresszust. Ez alkalomra készült el három, a magyarországi római korral foglalkozó — a Csönsz árka, a Limes és az Aquincum című tevéfilm — úgy is mondhatnánk: Pannóniái trilógia. A Csörsz árkáról, más néven Ördögárokról szóló film azt az Alföldön végighúzódó. sok száz kilométeres sánc- és árokrendszert mutatja be, melynek a régészeti kutatás csak nemrég derítette fel építési idejét, és ezzel azt, hogy kik építhették és miért. A Limes című film Pannónia határáról — az egész római birodalomban az egyik legjobban megerősített határvonalról szól. Az Aquincum című film pedig egész Pannónia egyik legfontosabb katonai és polgári települését, Alsó-Pannónia székhelyét énekli meg, sorra véve feltárásának történetét, s a legújabb eredményeket. 24. E hasonlat kézre jött, és ismét csak a paplan alatt jutott a hiß ember eszébe, midőn azt már a feje búbjáig újólag felrántotta. Hajnalig vacogott Sandi a paplan alatt, hajnalig ki se tekintett. És sértve érezte magát, amiért a túlvilági hatalmak nemcsak a helyszínen tiltakoztak, hanem üldözőbe is vették. Megígérte nekik, esküvel fogadta, hogy nem pályázik Ján apósának könyvére, melyet magával elte- mettetett. Soha, még csak gondolatban se foglalkozik ezentúl a megszerzésével. „Végképp lemondok róla” — ígérte. Mikor a kelő nap besütött a paplan résén, kidugta fejét. De most ijedt csak meg igazán. Tenyérnyi rés tátongott a szemközti falon, meny- nyezettől a padlóig. De a mennyezeten is szétágaztak a kezdő repedések. A fal nyílásán ki lehetett látni a szabadba, éppen egy sárgálló ökörfarkkóróra, mely harmattól csillogott. Ez az új rémület azonban napvilágnál érte a trafikost; így amint felkapta a nadrágját, egyenesen a lakás árudának használt zugába szaladt, s ócska készülékén a földrengésjelző intézetet hívta. — Igen, észleltünk — mondták — jelentéktelen földlökéseket. — Nem bagatellizálják el a dolgot?! — kiáltott a keserűség a kis emberből. — -Az én házam ketté vált. — Az nem lehetséges — mondták a drót másik végén —, legföljebb az epicentrumban. Kívül a kultúrterületen. valahol a hegyek közt. — Ott vagyok, uram. — Hihetetlen pech.... Ez volt minden, amit mondani tudtak. Kérték Sandít, hogy azonnal telefonáljon, mihelyt többet tud. '„Még ezek vannak rám utalva” — hajtotta tenyerébe fejét a kis ember. Balsejtelem gyötörte, hogy egyedül van így, s arra gondolt, hogy a biztosító biztosan kibújik, ha nem tudja igazolni a természeti csapást. Márpedig még az illetékes hely is bizonytalankodik. Kiment az udvarra, hogy körbenézze a kárt. Bizony megvolt a repedés, bele lehetett dugni az öklét, s a tető is esáléra állott, szépecskén megbillent. Ezután nyomban balsejtelmével kezdett foglalkozni, s megállapította, hogy a falu alszik, mint a tej, mintha mi sem történt volna. Kidőlt a tegnapi mulatságban — magyarázta magának. — Lehetetlen másképp, hogy nem vett semmit sem észre. Hacsak nem ő az egyedüli kárvallott. E gondolatra a veríték is elöntötte. Mert akkor magyarázhat, amit akar. No, hiszen korai volt még az idő. És miért ne lehetne, hogy átaludtak a dolgot? De a szomszédságból mégiscsak meg lehetett, hallani a kicsit erősebb odafüleléssel az etetések neszét, a széna zörgését, kutak nyikorgását, az állat elégedett buffogását. És meg lehetett hallani, jön valaki az udvaron. Sandi odanézett, s meglátta Zsabkát. 4 NÖGRÁD - 1976. augusztus 15., vasárnap Lassan megkezdődik az iskolai tanítás, be kell szerezni a füzeteket, tollakat, színes ceruzákat. A kisiskolások járják a boltokat, mindenből a legjobbat, legszebbet szeretnének megvásárolni, örvendetes, hogy a tavalyihoz képest kevesebb a hiánycikk, nagyobb a választék. A salgótarjáni Centrum Áruház tanszerosztályán eddig 5000 füzet- csomag kelt el. Sláger az olcsó és tetszetős táska, csupán az elfogadható árú körző hiányzik. A fiatal vásárlókat Szakács Petemé eladó szívesen segíti tanácsaival. Nógrádi fotók Drezdában Nagyszabású képzőművészeti és fotókiállítás várja az érdeklődőket ezen a nyáron Drezdában. A munkásosztály szemével címet viselő tárlat egész nyáron vonzza az ér- . deklődőket, a városba látogató turistákat. A kiállítás a szocialista országok képzőművészeinek és fotóművészeinek alkotásait vonultatja fel, imponáló gazdagságban. A kiállítás sajtóvisszhangja rendkívül kedvező. Ennek alapján számolhatunk be a reprezentatív anyagról. Annál is inkább örömmel tesszük ezt, mert a fotóanyagban a Salgótarjánban működő Nóg- rád megyei Fotóklub tagjai is szerepelnek műveikkel. Viszont a képzőművészeti anyagban ezúttal nem szerepel nógrádi művész alkotása. A két részben kiállított anyag rendezése a kiállítás alapgondolatát kívánja érvényre juttatni, vagyis mindenekelőtt a szocialista építőmunka lendületét dokumentálja. E gondolat jegyében történt egyébként a beérkezett gazdag anyag válogatása is. Zsebre dugott kézzel megállt a kis ember előtt és végignézett rajta. Gúnyosan, pimaszul. — Mi van? A kis ember a házra mutatott. — Látom — mondta Zsab- ka — ez piszokul kikészült. De most nem ezt kérdeztem. — S röhögött. — Maga otthagyott, mint Szent Pál az oláhot. Ez* kényelmetlen volt Sandáinak. —- Hát ott maradtál? — kérdezte szelíden pislogva. — Csak nem gondolja, hogy úgy hagyok ott mindent? Mint maga. — Dehogy... — hunyorgott a kis ember, a lélegzet ácsorgóit a torkán. Most döbbent rá, hogy a sír úgy maradt, megbontva. — Tán vissza is hántoltad ? — Még szép. A kis ember leült egy kőre, Ez kellett, ez a kis idő. hogy uralkodni tudjon magán. Mert nagvon csodálkozni nem akart. így is úgy nézte meg Zsabkát. mint valami ritka lényt: kénytelen volt elhinni a legendákat, melyek hírhedt bátorságáról szóltak. Megnézte hát, és pislogott. Majd azt. mondta, elismerésül : — No, jó. (Folytatjuk.) A tárlaton a szocialista országok nemzeti kollekciókkal vesznek részt. Ezúttal csupán a fotóanyagról szólunk, miután ebben szerepelnek nógrádiak is. A magyar kollekciót száz fotó jelenti. Ebből hét nógrádi kép. Figyelembe véve Budapest és az ország nagy fotóklubjait, a megyeiek szereplése szép sikernek értékelhető. A magyar kollekcióban budapesti, leninvárosi, esztergomi, békéscsabai, kaposvári, dunaújvárosi, veszprémi, miskolci, pécsi, mező- berényi, kazincbarcikai, törökbálinti fotósok művei szerepelnek, s természetesen, a nógrádi klub tagjainak képei. A megyeiek közül Salgótarjánból Gugi László két képpel, Jobbágyiból Herbst Rudolf három fotóval, a salgótarjáni Ispán Béla ugyancsak két képpel szerepel. Ezek a felvételek jól reprezentálják az építőmunka különböző fázisait, egyúttal a megyei fotóklub szakmai tevékenységének színvonaláról is vallanak. Néhány szót ezek után az anyag egészéről. Nagy érdeklődésre tart számot a Szovjetunióból érkezett kollekció, amely számot ad a hatalmas ország gigantikus beruházásairól. Ezen belül azonban az építő ember mindennapi életébe is bepillantást enged. Nemcsak az építés, hanem a művelődés, a sport, a hétköznapi örömök is megjelennek a képeken. Találkozunk a sztyeppéi ember, Szibéria lakóinak életével, a munkásságával, a halász, a sportember, a művész mindennapjaival, megkapó városképekkel és tájakkal. Jellegzetes kollekció érkezett Drezdába Bulgáriából, s a Német Demokratikus Köztársaságból is. Külön érdeklődésre tart számot — ezen túl — a mongol fotósok tevékenysége, amelyben L. I. Brezs- nyev látogatásának mozzanatait is láthatjuk, s nem nélkülöz az anyag az európai szem számára bizonyos egzotikumot sem. Imponáló a lengyel kollekció, a román és a csehszlovák fotóművészek anyaga. A magyar kollekcióban szám szerint legtöbb alkotással a budapestiek szerepelnek. Helyet kapnak a magyar ipar és mezőgazdaság életét reprezentáló alkotások, a magyar tájak, a kultúra és a sport kiválóságai, a hazai építkezések változó képe. Külön figyelmet váltottak ki azok a művek, amelyek a gazdag és változatos folklórral, a magyar népi kultúra emlékeivel, a hagyományok ápolásával függenek össze. A mindennapi élet mozzanatai ugyancsak jelen vannak a, képeken, bizonyítva, hogy a magyar fotóművészet feladatának tartja életünk, alkotómunkánk hétköznapjainak dokumentatív megörökítését a holnap számára T. E. Kiállításra készül a hímzőszakkör A nagylóci asszonyok körében nagy népszerűségnek örvend a művelődési ház hímzőszakköre, melyet Bárány Já- nosné óvónő vezet. A hímzőasszonyok munkájukkal már számos helyi és megyei kiállításon szerepeltek, legutóbb a tavaszi palóc napi ünnepségek alkalmával Egerben. Ügyességükről pályázatok, kiállítások dijai tanúskodnak. Az utóbbi években nem múlik e’ úgy a május 1-i ünnepség, hogy a községben be ne mutatnák legszebb és legújabb készítményeiket. Az idén augusztus 20-ra is terveznek egy szép kiállítást a. közelmúltban felújított művelődési házban. Kő leli János: LÁTTAD-E? Az integető kéz szomorúságát láttad-e? Az anyát, aki égyediil maradt az állomáson? Aki ezután szüntelen a messzire futó vonatot látja, amint fölötte a füst hófehér sóhaja száll; aki ezután ködöket hordoz magában; csöndöt, ami már fél ~halál; havas síkságok döbbenetét; magányt, ainil öíjítővé tesz a félbeszakadt mondatok suhogó Az integető kéz szomorúságát látlad-e? szele?
