Nógrád. 1976. augusztus (32. évfolyam. 181-205. szám)
1976-08-14 / 192. szám
Transzformátorok Romhányből A Váci Híradástechnikai Anyagok Gyárának romhányi gyáregysége évről évre többet termel. Tavaly 86 millió forint értékű árut állítottak elő. Az idei terv meghaladja a százmillió forintot. A hazai és külföldi piacokon főként transzformátoraik keresettek. Szállítanak az Orion-, a Video ton-gyárnak. a BRG-nek, s újabban az NSZK-beli Olimpia céggel is szerződést kötöttek. Évente 240 ezer darab transzformátorigényt kell kielégíteniük. A gyáregység dolgozóinak nyolcvan százaléka nő. Két műszakban dolgoznak, hogy az idei célkitűzések mihamarabb teljesüljenek. Az OW-gyártósoron készülnek a híradástechnikai transzformátorok és a számítógépek alkatrészei. Kokavszki Józseffé és Kaliczka Istvánné összeszerelik a trafókat. Az MK—25-ös magnetofon hálózati transzformátorát Slezák Terézia és Hídvégi Jánosné tekercseli. Az MK—25-ös magnetofon hálózati transzformátorát Slezák Terézia és Hídvégi Jánosné tekercseli. A Z—320-as zavarszűrő egység végellenőrzése Makó Ucna feladata. Az utcai higanygőzlámpákhoz a 250 YV-os higanyfojtóTSS s&ssslését Balkó Lászlóné végzi. (Kép: Fodor Tamás) Család és iskola A taggyűlés megvitatta Dessau — több mint százezer lakosával — az NDK nagyvárosai közé tartozik. A 3—7 éves gyermekek 85 százalékát készítik elő 45 óvodában az iskolára. A váA munkásművelődésről Karcmcsságon ros tizenöt és fél ezer iskoláskorú gyermekét 23 tíz- osztályos politechnikai iskola várja, egy kibővített középiskola és egy kisegítő iskola. A dessaui fiatalok nevelésében azonban nemcsak az oktatási intézmények és pedagógusaik vesznek részt: 4500 édesanyát és édesapát választottak be a szülői munkaközösségekbe, a nevelési feladatokba való aktív bekapcsolódásra. E szülői munkaközösségi tagok gondoskodnak a jó kapcsolatról az iskola és az otthon között. Meglátogatják a családokat, hogy bizalmasan beszélhessék meg a gyermeknevelési problémákat. Évente háromszor szülőgyűlést is összehívtak, a tágabb közösség életének, munkájának a »megvitatására. Az iskola-szülő kapcsolat élénkítését szolgálja az iskolai sport-» és kulturális rendezvények közös előkészítése, megrendezése. A városközpont egyik nagy iskolájában, a 8. számúban mindezen felül különféle bizottságokat alakítottak, amelyek a következő kérdésekkel foglalkoznak: oktatási-nevelési feladatok, anyagi-műszaki problémák, higiéniai kérdések, a tanulók iskolán kívüli tevékenysége, a családi nevelés kérdései, ipari üzemek védnöksége az iskola felett stb. A jó együttműködés nemcsak a bizalom légkörét teremti meg az iskola és a szülői ház között, de számos anyagi eredménnyel is jár. A szülői munkaközösségek kezdeményezésére és közreműködésével 1970. és 1973. között társadalmi erőből tanuszodát, játszótereket építettek, továbbá segítenek minden évben az iskola renoválásában. KARANCSSÁGON a községi pártalapszervejet a közelmúltban taggyűlésen értékelte a művelődéspolitikai határozat végrehajtásának eddigi tapasztalatait. A művelődéspolitikai munka folyamatosan halad. a pártmunka szerves részét képezi. A taggyűlés rendszeresen számon kéri az alapszervezet intézkedési tervében foglalt feladatok végrehajtását. A munka középpontjában természetesen a munkásművelődés áll- Itt is két területen határoztuk meg a tennivalókat. Ezek közül az egyik, a községből eljáró dolgozók művelődési -lehetőségeinek szélesítése, s meglevő lehetőségek jobb hasznosítása. Az eljáró dolgozók Salgótarján üzemeiben dolgoznak, vagy bányászkodnak. A bányaüzemmel jó kapcsolatot alakítottunk ki. Évről évre megszervezik például a munkások politikai képzését- A bányaüzemek vezetői rendszeresen foglalkoznak a szocialista brigádok tevékenységével, munkájának értékelésével. A termelési feladatokon túl rendszeresen számon kérik a művelődési vállalások teljesítését. Nem ilyen egyértelműen pozitív tapasztalatokat gyűjtöttünk a gyári dolgozóknál. Jó részük sem a gyárban, sem itthon a faluban nem él azzal a lehetőséggel, hogy szakKihasználják a berendezéseket A salgótarjáni öblösüveggyárban a nagy teljesítményű automata gépek, berendezések folyamatos üzemeltetése érdekében — többek között a Wágner-féle pattantó csiszolóautomatánál — létszámátcsoportosításokat végeztek. A gyár tervosztálya, s az üzemek rendszeresen vizsgálják a veszteségidők és a teljesítménymutatók alakulását. A létszámhiány miatt továbbra is fontos eszköz a nagy teljesítményű berendezések üzembe állítása. A tervek szerint az idén még a fúvó automata mellett, durva- és dekorcsiszoló automatákat is üzembe helyeznek. A közélet serkentője A Hazafias Népfront közelgő VI. kongresszusának tartalmi előkészítése a mozgalom vezető testületéinél és helyi bizottságaiban egyaránt időszerűvé teszi, hogy a népfrontmunka fő területein — a nemzeti egység erősítésében, á szocialista demokrácia fejlesztésében, a művelődéspolitikai, a gazdaságpolitikai és a közjogi tevékenységben ' — mérlegre tegyék az elmúlt években elért eredményeket. A szocialista demokrácia mind szélesebb körű kibontakoztatását — amint a Hazafias Népfront országos központjában elmondták — sokféle formában segíti a népfront. Azt tartják szem előtt a mozgalom aktivistái: társadalmi fejlődésünk jelenlegi időszakában különösen fontossá vált a szocialista közgondolkodás elterjesztése. E cél szolgálatában a Hazafias Népfront szervei mintegy 2600 tömegpropaganda fórumot működtetnek. Az állami és társadalmi szervekkel együttműködésben gondozzák, serkentik az „Olvasó népért” mozgalmat. A bejáró, ingázó munkások bevonása a művelődésbe, a háziasszonyok, a gyermekgondozási segéllyel otthon maradt anyák műveltségének bővítése, a tanyákon, kis településeken élők bekapcsolása a kulturális élet vérkeringésébe — mind-mind a népfront mozgalmi munkájának részévé vált. Jelentős a közreműködése az állampolgári ismeretek terjesztésében — előadásokkal, közéleti fórumok szervezésével —, a szülők között végzett pedagógiai propagandában is. A mozgalom szervezeti felépítése lehetőséget nyújt arra, hogy a népfront a társadalom, a közélet legfontosabb kérdéseivel foglalkozzék, az ország politikai intézmény- rendszerébe szervesen beilleszkedő népfrontmozgalomnak több mint négyezer helyi bizottsága működik. A, népfrontbizottsági tagok száma mintegy 120 000. A választott testületek tevékenységét mintegy 5000 munkabizottság egészíti ki. A népfrontmozgalom munkáját segíti a jóval több mint 15 000 lakó- és utcabizottság is. Csupán ezek a szervezeti keretek mintegy félmillió állampolgár számára nyújtanak lehetőséget a közéletbe való bekapcsolódásra, A demokratizmus megvalósulásának lényeges eleme a nők tényleges egyenjogúsága, az ifjúság jogainak biztosítása. Az a tény, hogy nálunk a nagykorúság korhatára 18 év, lehetőséget nyújt a fiataloknak, hogy választók és választhatók legyenek, teljes joggal szerepeljenek a közélet fórumain. A népfront választott testületéinek összetétele tükrözi a társadalmi változásokat és igényeket; soraikban 25 százalék a munkások, 32 százalék a nők és 20 százalék a 30 éven aluli fiatalok aránya. mailag, vagy politikailag képezze, továbbképezze jnagát- S a helyzet megváltoztatásáért az üzemek nagy része alig-alig tesz valamit. A salgótarjáni síküveggyár vezetői e tekintetben kivételt képeznek. Kapcsolatot kerestek községünk 'tanácsával, pártszervezetével, s közösen kerestünk megoldást a munkások gondjaira. Szóba került többek között, hogy helyben megszervezzük a dolgozók esti iskoláját. A község pedagógusai szívesen vállalják a bejáró dolgozók oktatását. Mi pedig biztosítjuk a folyamatos és eredményes munkához szükséges anyagi és tárgyi feltételeketMunkánk másik jelentős részét a község cigány lakossága adja. Sok éves szívós, kitartó munka eredménye, hogy lassan fölszámoljuk a falu szélén a régi cigánytelepet. Egyre többen építenek közülük új, korszerű, egészséges lakásokat. A - körülmények változása jó hatással van a cigány lakosság igényeinek alakulására is. Az ötven éven aluli emberek között ma már nincs -analfabéta és egyre több azoknak a fiataloknak a száma, akik gimnáziumban, vagy szakközépiskolában tanulnak. Sikeres ankétokat is szerveztünk a cigány lakosság, részvételével. Célunk az volt, hogy tájékoztassuk őket a község életéről, lehetőségeiről és fokozatosan meggyőzzük és bevonjuk őket a közéletbeA pártalapszervezet e hallatlanul nehéz munkában, mind jobban számíthat a községben élő, dolgozó értelmiségiekre. pedagógusokra, orvosokra. A taggyűlés úgy határozott, hogy megszervezzük az értelmiségiek klubját. Az összejöveteleken többek között megvitatjuk közös tennivalóinkat a munkás- művelődésben. Megpróbáljuk kialakítani azokat a legjobb módszereket, amelyekkel az értelmiségiek segíthetik e munkát. A MŰVELŐDÉSPOLITIKAI határozat végrehajtásában természetesen jelentős feladata van a körzeti művelődési otthonnak. A taggyűlés úgy döntött, hogy eddigi tevékenységének elismerése mellett az intézmény programját igazítsa még jobban a község lakosságának növekvő igényeihez. A szórakoztató, rendezvények mellett több szakkör indítását is tervezik, már az ősszel. így többek között fotószakkört, kézimunka- szakkört szerveznek. Utóbbival az a cél, hogy összefogja a faluban élő és dolgozó asszonyokat, néhány esetben ismeretterjesztő előadásokat tartanak számukraBáli János a községi pártszervezet, titkára Unatkozik a gyerek Előfordul bizony, hogy a szülő kezdi számolni a napokat: meddig tart még a vakáció, mikor megy végre a gyerek rokonokhoz, vagy táborba, vagy — legjobb esetben — a családdal együtt nyaralni, mert most, a vakáció vége- felé, csak nyűgösködik, unatkozik. Kis ideig jólesik a kötetlenség, hogy nem kell időre iskolába menni és nincs lecke másnapra, de aztán szétporlad az idő, kihull a gyerek kezéből. A barátok is nyaralnak valahol, de olykor semmivel sem jobb, ha azok is idehaza vannak, mert akkor együtt unatkoznak a gyerekek, átragad a tétlenség egyikről a másikra. Mit tegyen a gyerek a szünetben, ha már nem élvezet, hanem nyűg a semmittevés? Hasznosítja az idejét, lehet mondani, igen ám, de hogyan? Sétáljon, menjen kirándulni (de ekkora melegben?), vagy úszni (ha van hová, s nem veszélytelen). S aztán? Idén a szünidő elején egy régóta vájúdó kérdés újra- fölvetésével a gyerekek időtöltése, mi több: művelődése, mintha ismét az érdeklődés fénykörébe került volna. A MOKÉP és az úttörőszövetség gyermek- és ifjúsági filmszemlét rendezett Zánkán, s a szemle befejezéséül vitát is a gyermekfilmek égető problémáiról. Akad már a műsoron gyermekfilm, ez tagadhatatlan, sokkal több, mint mondjuk tíz-tizenöt évvel ezelőtt. A vitán azonban szó esett arról is, hogy csakugyan jók-e ezek, csakugyan ezeket nézik-e a gyerekek. Alapos a gyanú, hogy ha nézik is gyerekek a gyerekfilmeket, még többször néznek meg „ál- gyermekfilmeket”. korhatár nélkül megtekinthető filmeket, és olyanokat, amelyeket eleve csak az őnáluk idősebbeknek ajánlanak. Kétségkívül szerepel a műsoron jó néhány igazan felnőtt film, amelyet a gyerek nem értene meg, ha beülne is . a moziba, unatkoznék, esetleg bosszankodna. De miért nem gondoljuk végig, hogyan hat a gyerekre sok-sok film, ame- - lyet gyakran „épp ez való neki” minősítéssel kínálunk, például egy sor kalandos-háborús történet? Hiszen a gyerek még nem ismeri a harcok és küzdelmek hátterét, igazi okát, amit különben a filmek jó része ismertnek tételez fel? S ha csak az izgalmat önmagát élvezi, ez nem szoktatja-e le őt az elmélyültebb ábrázolás kedveléséről? A szünidőre sok könyv jelenik meg gyerekeknek, s ez így helyes. A könyv több mint unaloműző, ráadásul igazán nincs kötve az időjáráshoz. Olvasni lehet reggel és napközben, árnyékban és esőben, olvasni lehet még a strandon is, ha ügyesen tartja valaki a könyvet. Gyermekkönyvben, jó gyermekkönyvben nincs hiány — legfeljebb az a baj, hogy ezek a kisebb korú — az általános iskolát épp- csak megkezdett — gyerekeknek valók, hat-nyolc, legjobb I esetben tízéveseknek. Ok viszont többé-kevésbé nehezen ol- ' vasnak, segíteni kellene nekik, például a verseket fölolvasni. Nagyobb gyerekek már maguk is szívesen olvasnak, ha van mit. Ennek a korcsoportnak azonban már valamivel nehezebb megfelelő olvasnivalót találni. A „klasszikus” gyermekolvasmányok — indiánkönyvek, kalandos történetek — egyik-másika hasonló problémákat rejt, mint a filmek: a felszínes ábrázolás nem épít utat az irodalom élvezetéhez. Az ifjúsági regények legjobbjai beillenek felnőttkönyvnek is, az átlagtermés azonban sem a gyerekek tetszését nem nyeri meg igazán, művészi mércével pedig nehezen mérhető. Mondhatná az olvasó, hogy ez nem az 5 dolga: az gondolkodjék el ezen, az vonja le a következtetéseket, aki ifjúsági könyvet ír, gyermekfilmet rendez, vagy vásárol. Részben igaz, mégis van ennek családi vonatkozása is. Hiszen a gyermek érdeklődése, művelődése, műélvezete, időbeosztása egy kicsit tükre a felnőtt érdeklődésének, művelődésének, műélvezetének, időbeosztásának is. Ha a szülő unatkozik szabad idejében, miért is ne tegye ezt a gyereke? Ha a szülő megelégszik irodalomban, moziban, színházban, tévében a felszínes, üres „művekkel”, miért törne többre a gyerek? Zay László NÖGRÁD - 1976. augusztus 14., szombat 5
