Nógrád. 1976. augusztus (32. évfolyam. 181-205. szám)
1976-08-10 / 188. szám
Áz üzemi önvédelmi szervezetek alapvető feladatai Az önvédelmi szervezetek létrehozásának célja, hogy a háború idején is működő terhelési egységekben, üzemekben, intézményekben a lehető legkisebbre csökkentsék a támadó íegyverek hatásait. A megelőző tevékenységükkel és • mentési, mentesítési munkájukkal lecsökkentsék az üzem személyi és vagyoni "veszteségeit. Lerövidítsék azt az időt, amely a csapás miatt kiesik a termelésből. Ugyancsak az önvédelmi szervezetekre hárul a nukleáris támadó fegyverek másodlagos hatásai elleni védelem ellátása. Vagyis a radioaktív kiszóródás elleni védelem, valamint a terület szennyezettsége mértékétől függpen a termelés folytatásának biztosítása a sugár- szennyezettségi körülmények között. Ha tehát a körülmények lehetővé teszik, az önvédelmi alegységek az üzemük területén megkezdik a mentési, mentesítési munkákat (tüzek oltása, közmű-elzárások, óvóhelyek feltárása, sérültek mentése) és folytatják mindaddig, amíg a veszélyeztetett területen kívül szervezett mentő erők meg nem érkeznek. Annak eldöntésére, hogy az önvédelmi alegységek a kívülről érkezett erőkkel együttműködve, tovább folytassák-e a mentő tevékenységet, ismét csak a körülmények (rombolás mértéke, tüzek, radioaktív szennyezettség nagysága) mérlegelésével kerülhet sor. Az önvédelmi szervezetek alapvető feladatai tehát a védekezésre való felkészülés időszakában, valamint a csapást követő időszakban a dolgozók életvédelmének biztosítása, az üzem tevékenységének (termelés, hírközlés, közlekedés) fenntartása, illetőleg továbbfolytatása érdekében jelentkeznek. Az önvédelmi szervezetekre — működési területükön — az alábbi alapvető feladatok hárulnak : Az épületek, ipari fények, Járművek fényálcázásának (elsötítésének) megszervezése és végrehajtása. A támadás veszélyének, a kialakult helyzetnek és veszély elmúltának, vagy egyéb tájékoztatásoknak helyi közlésére szolgáló riasztó és tájékoztató rendszer megszervezésében és működésében való közreműködés. Az óvóhelyek készenlétbe helyezése, üzemeltetése és belső rendjének biztosítása, továbbá a dolgozók óvóhelyen történő elhelyezésének előkészítése és megszervezése. A termelő- és szállítóeszközök (vasúti, közúti), a hírközlő és egyéb berendezések támadó fegyverek hatásai elleni védelmének előkészítésében való részvétel. A dolgozók, valamint az anyagi készletek, technikai eszközök, gépi berendezések, üzemi létesítmények ég épületek vegyi, sugárfelderítésével és mentesítésével (fertőtlenítésével) kapcsolatos feladatok megszervezése és végrehajtása. Az állatállomány, a növényzet, az élelmiszer, víz és takarmány megelőző védelmének megvalósításában való közreműködés és a vegyi, sugárellenőrzéssel, felderítéssel és mentesítéssel (fertőtlenítéssel) kapcsolatos feladatok ellátása. A támadás után ' — ha a kialakult helyzet körülményei lehetővé teszik — a mentés, mentesítés, illetőleg ezekkel összefüggő egyéb feladatok ellátása. AZ ÖNVÉDELMI SZERVEZETEK FELÉPÍTÉSE Az önvédelmi szervezetek létrehozásánál figyelembe kell venni az üzem nagyságát, jellegét, elhelyezkedését, sajátosságait. Az üzem dolgozóinak létszáma, jellege és sajátosságai annyiban befolyásolják a szervezet kialakítását, hogy az egyes szakfeladatok egymás közötti arányai megváltoznak. Egy ipari jellegű üzemben például több műszaki-mentő feladat lesz, egy állami gazdaságban pedig a vegyivédelmi, valamint az állategészségügyi feladatok dominálnak. így e feladatok ellátására nagyobb alegységet vagy csoportot kel! létrehozni, mint a többi feladatra. Az üzemek nagysága, illetőleg dolgozóinak létszáma úgy befolyásolja a szervezet kialakítását, hogy egyrészt meghatározza az elvégzendő feladatok mennyiségét, másrészt a polgári védelmi kötelezettség figyelembevétele mellett megfelelő számú személy bevonását teszi lehetővé az - önvédelmi alegységekbe. Kisebb üzemekben esetleg nincs is lehetőség alegységek létreh ozására. Ilyen helyeken két-három főből álló szakíelelósi csoportokat alakítanak, vagy szakfelelős személyeket jelölnek ki, AZ ÖNVÉDELMI SZERVEZETEK IRÁNYÍTÁSA Az üzemek polgári védelmi tevékenységének meghatározására és végrehajtásának irányítására üzemi polgári védelmi parancsnokságok jöttek létre. A parancsnokság az üzem vezetőjének. azaz polgári védelmi parancsnokának vezetésével tevékenykedik. Összetevődik a parancsnoki törzsből, valamint a szakszolgálati alakulatok és az önvédelmi alegységek parancsnokaiból. Az üzem jellegétől, illetőleg nagyságától függően az egyes beosztások szükség szerint összevonhatók, vagy más beosztásokkal bővíthetők. Polgári védelem Újabb feladatok elöli A balassagyarmati járás lei vei A BALASSAGYARMATI járás polgári védelmi szak- szolgálati alegységei jó eredménnyel szerepeltek a megyei összefoglaló gyakorlaton. Ez jelzi, hogy a járásában megfelelő gondot fordítottak a beosztott állomány differenciált kiképzésére. Bizonyítja továbbá. a beosztottak érdeklődését a polgári védelmi feladatok végrehajtásához, a politikai munka eredményességét, valamint a vezetés mindenoldalú együttműködését. Erről beszélt Patterman Pál őrnagy, a balassagyarmati járás polgári védelmi törzspa- rancsnoka, amikor az eredmények alapjául a járás partéé államigazgatási vezetésének segítségét, a parancsnoki állomány öntevékeny munkáját, a járás sajátos gazdasági arculatát említette. — A balassagyarmati járásban a polgári védelemnek jó, megalapozott mezőgazdasági javakat ég ezzel összefüggően a járás lakosságát kell adott esetben védenie. A járás mezőgazdasága igen jelentős, ezen belül kiemelkedik a gabonafélék termelése és az állattartás. A polgári védelmi munka a járás arculatának figyelmen kívül hagyásával elképzelhetetlenEbből adódik, hogy á járás polgári védelmi alegységeit elsősorban a mezőgazdasági nagyüzemekből kell felállítani, egyrészt a megsegítés feladatainak végrehajtására, másrészt a mezőgazdasági nagyüzemek önvédelmére. Az alakulatok irányításánál a községek .államigazgatási dolgozói igen komoly munkát végeztek. A járás lakosságának 10—12 százaléka vett részt polgári védelmi .tevékenység ellátásában. Ez az arány magas, amelyet az 1976. évben végrehajtásra kerülő korszerűsítéssel kívánuitk egyensúlyba hozni. A TÖRZSPARANCSNOK elmondta: a folyamatos kiképzések során elérték., hogy a parancsnoki állomány önállóan képes a kisebb alegységek vezetésére. Az önvédelmi szervezetek felkészültek saját üzemeik védelmének ellátására- Természetesen adódik gond is. Ez elsősorban a nagyobb alegységek munkáinak irányításában, az elhatározások meghozatalában mutatkozik meg. Az önvédelmi szervezeteknél nem készültek fel kellően a parancsnoki állomány tagjai. Éppen ezért határoztak úgy, hogy a korszerűsítési feladatok mellett 1976. második felében végrehajtják, az elmaradt parancsnoki és beosztott állomány kiképzését. Nem volt gond a járásban a kiképzések látogatottságánál- Ez a jó politikai munkának köszönhető. Nem történt szabálysértési eljárás egyetlen 'beosztott ellen sem. A foglalkozások átlaga a kiképzési ciklust figyelembe véve 80—85 százalék között mozgott. Ehhez nagyban hozzájárult a szolgálati ágak vezetőinek személyes példamutatósa, az előadók jó felkészültsége és a balassagyarmati kiképző bázis koi’szerűen felszerelt oktatóterme is. Igen nagy eredménynek tartja a törzsparancsnok, hogy a lakosság megértette és állampolgári kötelezettségének tartj-a a polgári védelmi feladatok mai-adéktalan teljesítését. Az 1976—1980. évi kiképzési időszakban az alegységek korszerűsítése mellett feltétlenül a minőség javítására törekszenek. Emellett elengedhetetlenül szükséges a technikai felszerelés megfelelő fejlesztése- A kiképzéseket a jövőben is elsőaort»*n gyakorlatok végrehajtásával tervezik megoldani. Szükségesnek tartja az éjszakai és téli foglalkoztatást is. mert ezzel nagyot lehetne előrelépni a katasztrófa-védelmi feladatok begyakoroltatása terén A parancsnokság tervei között szerepel a társadalmi szervezetekkel való együttműködés kibővítése, közös rendezvények megtartása, elsősorban a tanulóifjúság honvédelmi nevelésének erősítése /érdekében. PATTERMAN Pál őrnagy hangsúlyozta: ez a tervidőszak sem lesz könnyű. A korszerűsítési feladatok maguk után hozzák a tervszerűség fokozását. Ezt pedig csak a politikai és gazdasági vezetéssel való ió együttműködéssel lehet biztosítani- Igen fontos feladata ez a járás polgári védelmének, megszabja részére a követelményeket az ötödik ötéves terv teljes időszakára. íz egyéni védelem is biztosítható / A kollektív védelmet — az emberek védett elhelyezését a különböző óvóhelyeken —, feltétlenül ki kell egészíteni a megfelelő védelmet nyújtó egyéni védőeszközökkel, és szigorúan szabályozni kell a szennyezett, illetve fertőzött területek élet- és munkarendjét, a magatartási formákat. Az egyéni védelem fogalomkörébe tartoznak a vegyi es sugárszennyeződés, fertőzés, mérgezés megakadályozása, az emberek által elszenvedett sugáradag ellenőrzése, a mérgező harcanyagok hatástalanítása, valamint a szervezet sugártürő képességének fokozása. E célokat szolgálják a különböző rendeltetésű egyéni védőeszközök, amelyek lehetővé teszik a légzőszervek, a testfelület és a ruházat védelmét, a méreghatás kifejlődésének megakadályozását, az elszenvedett sugáradag károsító hatásának csökkentését. A légzésvédő eszközök használatának célja a fej és a légutak védelme, viselőjük számara tiszta, szűrt levegő biztosítása. A bőrvédő eszközök rendeltetése a bőr felület, az alsó és felső ruházat, a lábbeli szennyeződésének megakadályozása, a kis áthatolóképességű sugárzás kiszűrése. Az egyéni sugáradagmérők a sugárszennyezett területen végzett tevékenység során -a személyek által elszenvedett külső besugárzásból származó sugár- adag nagyságának meghatározására szolgálnak. Az egyéni vegyi mentesítőcsomag az idegmérgekkel, vagy kénmustárral helyileg szennyezett bőrfelület, ruházat mentesítésére, az orr, torok és mellkasi fájdalmak csillapítására szolgál. A készenléti ampulla az ön- és kölcsönös segélynyújtás eszközeként a bénító ideg mérgek niéreghatásának kifejlődését hivatott meggátolni. A sugárvédő tabletta átmenetileg növeli a szervezet sugártűrő képességét, szedésével a sugárbetegség megelőzhető, megakadályozható vagy enyhíthető. A sugárszennyezett területen, a vegyi és biológiai kárterületen a mentés és a személyi veszteségek elkerülése, az élet. a termelés folytatása egyéni védőeszközök nélkül elképzelhetetlen. A veszélyeztetettség jellegéből adódóan a meghatározott szintű védelmet minden ember szániára biztosítani kelfl. A lakosságnak a tömegpusztító fegyverek hatása elleni védelme az állam fennmaradását biztosító legfontosabb tényező. A mezőgazdasági üzemek polgárt védelmi és termelési problémái A mezőgazdasági termelés jelentősége békében rendkívül fontos, mert közvetlenül hat az életszínvonal alakulására. Napjainkban a korszerű háború jellegéről, valamint a hátország védelmének jelentőségéről és szerepéről az alapvető elvek kialakultak. Elfogadott álláspont, hogy a korszerű háborúban a hátország döntő jelentőségűvé és szerepét tekintve hadászati tényezővé vált. A mezőgazdaság hadászati jelentősége abban áll, hogy élelmiszerrel látja el az ország védelmi erőit és lakosságát, ezáltal a védelmi erők hadipotenciáljának biztosításához, illetve csapások ÉLETÜNKBŐL A megyei polgári védelmi parancsnokság és a megyei tanács mezőgazdasági és élelmezési osztálya tájékoztatót tartott a termelőszövetkezeti elnökök részére a polgári védelem korszerűsítési feladatairól. A tájékoztató után kialakult vitában a gazdaságok vezetői területüket érintően javaslatokat tettek az önvédelem és szakszolgálati alegységek felállítására. A megyei polgári védelmi parancsnokság módszertani bemutatót tartott a szakszolgálatok megyei képviselői részére. A bemutatón részletesen megbeszélték a mentési, mentesítési feladatok irányításának rendszerét és végrehajtásának módját. után a lakosság túléléséhez, az élet újraindításához. Ahhoz, hogy mezőgazdaságunk a hadászati szempontjából rendkívül fontos szerepét betöltse, két alapvető követelmény kielégítése szükséges. Mezőgazdaságunknak egyrészt megfelelő tartalékokat kell létrehozni a háború kezdeti időszakára, másrészt folytatni kell a korszerű háború körülményei között is a mezőgazdasági termelést. Anélkül, hogy a háború kezdeti időszakának döntő jelentőségét szem elől tévesztenénk, fel kell készülnünk egy hosszabb ideig tartó háborúra is. A mezőgazdaság számára a tömegpusztító fegyverek közül a nukleáris fegyverek radioaktív hatásának van a legnagyobb jelentősége. Bár a radioaktív sugárzás a robbanáskor felszabaduló magenergiának csupán 15 százalékát képezi, mégis komoly veszélyt jelent a nagy területen és huzamosabb időn át tartó káros biológiai hatása miatt. A területek Radioaktív szennyeződésének ‘kialakulását befolyásoló A megfelelő kiképzések végrehajtása után legnehezebb feladat sem' állít akadályt a műszaki alegységek munkája elé. Salgótarjáni városi Tanács városgazdálkodási üzemének dolgozói aktívan veszik ki részüket az llBV-szakszolgálat munkájából. Eredményeik alapján a megye „legjobb mentesítő alegysége” címet ny érték el. ____ / t ényezők között fontos szerepe van a robbanás magasságé' nak és a légköri viszonyoknak. A növényzet szennyeződése bekövetkezhet: Felszíni növényszerveken külső szennyeződés esetén; a felszíni növényszerveket szennyező radioaktív anyagok kutikuláris felvétele útján; a talajszennyező radioaktív anyagok gyökérzeten át történő felvétele útján. Az állati szervezet szennyeződése kétféleképpen történhet: A test felszíne szennyeződik kívülről; radioaktív anyagok jutnak be a szervezetbe. Hazánk területe a veszélyeztetettség, illetőleg a bekövetkezhető károsodások különbözősége szerint két részre osztható: .A közvetlen csapásoknak és a radioaktív kiszóródásnak kitett területre. A. közvetlen csapások valószínű, hogy nagyobb városokat, ipari bázisokat és a köz- igazgatási központokat érintik. A radioaktív anyagokkal szennyeződött területek kiterjedése és a kialakulható sugárszintek rendkívül sok tényezőtől függnek. A radioaktív kiszóródás által veszélyeztetett területeken nem lenne értelme a mezőgazdasági értékeknek már a ,vi szóródás bekövetkezte előtt történő kivonásának, mivel nem tudjuk előre, hogy hol alakulnak ki veszélyes sugárszintek. Ebből következiK, hogy a radioaktív kiszóródás elleni védekezést valamennyi mezőgazdasági üzemben meg kell tervezni, illetve szervezni és adott esetben végre kell hajtani. A radioaktív anyagokkal történő szennyeződéssel kapcsolatban a mezőgazdasági üzemekben a védekezés megszervezésen túlmenően más jellegű problémák is jelentkeznek. Kedvező feltételek és körülmények között az állat- állomány, takarmány és egyéb terménykészletek elrejthetők, elzárhatok a radioaktív szeny- nveződés elől, de nem lehet elrejteni a mezőgazdaság termelőeszközét, a termőföldet. Míg a népgazdaság más termelő, vagy szolgáltató objektumaiban a radioaktív kiszö- ródás foKént csak mint védelmi probléma áll fenn, addig a mezőgazdasági üzemekben a radioaktív szennyeződés termelési gonddá is' válik. A mezőgazdasági termelés ugyanis mindig valamely biológiai folyamathoz kapcsolódik. Közvetlenül vagy közvetve mindig élő szervezetekkel dolgozik. Az élő szervezeteit számára pociig veszélyes külső tényezőnek számít a radioaktív sugárzás. Az eddigiek alapján tehát az atomrobbanásokkal kapcsolatosan szükségessé váló intézkedések szempontjából a radioaktív kiszóródásbar, elvileg eltérő két időszakot különböztetünk meg: a kezdeti időszakot, amely alatt az aktivitás rohamos csökkenése ellenére, viszonylag rövid időn át magas sugárszint alakul ki és a külső, valamint a belső sugárveszély egyaránt jelentős; második időszakot, amikor a veszélyt a növénj'ek- be, állatokba beépülő izotópok jelentik. , E szerint a mezőgazdasági üzemekben a kezdeti időszakban olyan intézkedések válhatnak szükségessé, amelyek a külső és b'élső sugárveszéiy lehetőségét kizárják, vagy a veszélyesség mértékét legalábbis csökkentik. A második időszakban a termelést úgy kell irányítani és szervezni, hogy a termelt terményekben és termékekben a radioaktív anyagok mennyisége a felhasználás idejére a (naxi- málisan megengedhető 1 kon- 'centráció , értékhatár alatt legyen. NOGRAD - 1976, augusztus 10., kedd /" V *
