Nógrád. 1976. augusztus (32. évfolyam. 181-205. szám)

1976-08-28 / 203. szám

Szovjet atom­energetikai kiállítás Budapesten, a Szovjet Kul­túra és Tudomány Házában pénteken délután kiállítás nyílt, amely a szovjet atom- energetika eredményeit mu­tatja be. A megnyitón részt vett Szarka Károly külügy­miniszter-helyettes és V. J. Pavlov, a Szovjetunió buda­pesti nagykövete is. Nyikolaj Szinyov, a Szov­jetunió Állami Atomenergia Bizottságának elnökhelyette­se megnyitó beszédében em­lékeztetett arra, hogy 19ó4. június 27-én helyezték üzem­be a Szovjetunió első atom­erőművét, s ezzel megnyílt az atomenergia békés célú felhasználásának korszaka, a kiállítás makettjei hűen érzékeltetik az atomenergia fel használásának fejlesztésé­ben megtett utat, s előreve­títik a fejlődés távlatait is. Az elnökhelyettes rámuta­tott, hogy 1980-ig újabb 13— 15 millió kilowatt össztel­jesítményű atomerőműveket helyeznek üzembe a Szov­jetunióban, oly módon, hogy az ország európai részén bő­vítik gyorsabb ütemben az atomenergia felhasználását. Kiemelte, hogy e fontos tu­dományos területen is erő­teljesen bontakozik ki a szocialista országok együtt­működése. Magyar és szov­jet tudósok például több mint húsz éve dolgoznak együtt az atomenergetika, a reaktorfizika és -technika, a nukleáris elektronika, a magfizika, a szilárdtest fizi­ka és az izotóp technika te­rületein. A két ország szakemberei közösen dolgozták ki pél­dául a Szever II. szállítható atomi ütő-erőmű műszaki ter­vét. A Szovjetunió segítségé­vel atomerőművek épültek Bulgáriában, az NDK-ban, Csehszlovákiában, ugyan­csak szovjet segítséggel épül atomerőmű Magyarországon és Finnországban, s hasonló megállapodást kötött a Szov­jetunió Kubával, Romániá­val és más államokkal is. Dr. Tétényi Pál akadémi­kus, az Országos Atomener­gia Bizottság elnökhelyette­se felszólalásában rámuta­tott: a kiállítás nemcsak történelmet tár a látogató elé, hanem napjainkról, a közeljövő és a távolabbi jö­vő energiatermeléséről is mérnöki precizitásé képet ad. A széles körben beveze­tett és hazánkban is megva­lósítás alatt álló novovoro- nyezsi atomerőmű .típus mellett .láthatjuk a Lenin- grádban működő, ezer mega­wattos blokk makettjét. Leszerelési bizoflsáz Jelentős megegyezés válható Géniben Oltványi Ottó, az MTI ki­küldött tudósítója jelenti: Pénteken két ülést tartott Genfben a leszerelési bizott­ság külön munkacsoport­ja, amely a környezeti hadviselés eltiltására vonat­kozó egyezménytervezet végleges szövegét készíti elő. A délelőtti és délutáni nem hivatalos tanácskozáson si­került előbbre jutni a ki­lenc cikkelyből álló kon­venció-tervezet néhány vitás kérdésében. Különösen fon­tos, hogy a konvenoió betar­tása ellenőrzésének illeté­kességéről folytatott eszme­cserét is lezárták. A szerző­déstervezet bevezetőjének szövegszerkesztésében to­vábbjutottak, valamint a konvenció elvi részének meg­határozásaiban szintén. Már csak néhány technikai jelle­gű kérdés tisztázását kell elvégezni és akkor a nagy jelentőségű fegyverkorláto­zási megállapodás „tető alá” kerülhet. Az enyhülési politika foly­tatásaként ezekben a ' na­pokban Genf ismét jelentős szerepet tölt be, mert befe­jezés előtt áll, a természeti környezetre ható eszközök katonai, vagy bármilyen más ellenséges célra való felhasználása tilalmáról be­terjesztett szovjet—ame­rikai közös konvenció-ter­vezet végső szövegének elké­szítése. A leszerelési bizottságban a környezeti hadviselés el­tiltásáról szóló egyezmény- tervezeten kívül készül a tavaszi és nyári ülésszak munkáját összesítő jelentés is. A bizottság a jövő hőt közepén rendezendő záró­ülésén fogadja el végleges formájában ezt a munkabe­számolót (MTI) Szovjet hadihajók kanadai látogatása A kanadai Vancouver lakói szívélyes fogadtatásban ré­szesítették azokat a szovjet tengerészeket, akik a „Szpa- szobnüj” és a „Gnyevnüj” tor­pedórombolókon, valamint az „Ilim” tartályhajón csütörtö­kön hivatalos látogatásra a csendes-óceáni kikötővárosba érkeztek. A kikötőbe befutó szovjet hadihajókhoz a kanadai őr­hajók adták a díszkíséretet és a szovjet tengerészeket a ki­kötőben díszsortűzzel üdvö­zölték. V. F. Varganov ellentenger­nagyot, a hadihajó-kötelék pa­rancsnokát fogadta A. Phi­lips, Vancouver polgármes­tere, valamint A. Col'iere el- lentergernagy, Kanada csen­des-óceáni haditengerészeti erőinek parancsnoka. Varganov sajtókonferenciá­ján hangsúlyozta, hogy szov­jet hadihajók látogatása Ka­nadában és kanadai hajók látogatása a Szovjetunióban arról tanúskodik, hogy foly­tatódik a két ország kapcso­latainak javulása. (MTI) Az őszi nyugatnémet választások előtt nagyszabású tele­víziós vitát rendezett a ZDF -stúdió. A képen balról jobb­ra: Genscher külügyminiszter, a Szabad Demokrata Párt, Strauss, a CSU, Kohl, a CD ü vezetője és Brandt, a szo­ciáldemokrata párt elnöke. (MTI) Nyakig pácban a királynő térje Kis Csaba, az MTI tudó­sítója jelenti: Több mint 200 oldalon tet­ték közzé a Lockheed-botrány vizsgálati anyagát hollandjá­ban. A kötet az úgynevezett Donner-bizottság — a kor­mány és a parlament által ki­küldött háromtagú vizsgáló bizottság — által megvizsgált dokumentumokat tartalmaz­za, köztük a Lockheed váíla­azért bocsátották rendelkezé­sére, mert „kitűnő reklámot” láttak benne. A vállalat 100 ezer dollárt juttatott közvetve a hercegnek, az összeget azonban „néhány személy megsegítésére” használták fel. Az adatokból azonban, a bizottsághoz hasonlóan a kormány is arra a következ­tetésre jutott, hogy Bernhard herceg személyes befolyását a niszterelnökhöz Intézett leve­lében maga is elismerte ezt és azt írta, hogy „nem kellett volna sohasem elküldenie” a Lockheed megbízottjaihoz in­tézett levelét. Ugyanakkor a kormány véleménye szerint az ügynek nem szabad érintenie Juliana királynő helyzetét. (MTI) A kisajátítás áj rendje 4% Elnöki Tanács törvényerejű rendeletéről Az MTI hírmagyarázója ír­ja: Az Elnöki Tanácsnak a ki­sajátítás szabályozásáról alko­tott új törvényerejű rendelete értelmében a közérdekű célra szükséges ingatlanok tulajdon­jogát az állam elsősorban ki­sajátítással szerzi meg. Az új szabályozásnak biztosítania kellett, hogy a kisajátításokra csakis valóban közérdekből, kerüljön 6or. de ha van ilyen közérdek, akkor a kisajátítás minél gyorsabban és egysze­rűbben megtörténjen. Alapelv az is, hogy a tulajdonos kisa­játított ingatlanáért megfelelő kártalanítást kapjon. E követelményeknek az új TVR — erőteljesebben mint eddig — érvényt szerez. A jö­vőben is változatlanul lehető­vé teszi az olyan ingatlanok tulajdonjogának megszerzé­sét, amelyekre közérdekű tár­sadalmi-gazdasági célok — üzemek, iskolák, kórházak építése, bővítése, bányászat, út- és vasútépítés, nem utol­sósorban az állami lakásépí­tési, a területfejlesztési célok — tehát a fejlődés érdekében van és lesz szükség. Az új jogszabály egyidejű­leg szűkíti a kisajátítási jog­címek körét, hogy valóban csak jelentős közérdekből ke­rülhessen sor ingatlanok tu­lajdonjogának elvonására, még ha kártalanítás ellenében is- Ennek érdekében rendelke­zései a jogcímek pontos rög­zítése mellett egyéb biztosíté­kokat is előírnak. Ilyenek például: a tanácsi szerveknek ezután még gondosabban kell vizsgálniuk, hogy a kisajátítás tényleg közérdeket szolgál­jon; valóban csak azon az ingatlanon lehet-e. vagy a legcélszerűbb-e például is­kolát vagy kórházat építeni. amelynek a kisajátítását kér­ték. A kérelem tehát akkor is elutasítható, ha a kisajátítás­nak van ugyan jogcíme, de az adott beruházást indokoltabb, vagy ésszerűbb egv másik in­gatlanon megvalósítani- Ez­zel kapcsolatban a jogszabály külön is felhívja a figyelmet, a mezőgazdasági rendeltetésű, és a mezőgazdaságilag hasz­nosítható földeik, valamint az erdők fokozott védelmére." A kisajátítási kártalanítás eddig a jogszabályban összeg­szerűen előírt irányárakra ala­pult. Ez a megoldás túlságo­san merev volt, nem adott megfelelő lehetőséget arra, hogy figyelembe vegyék az ingatlanok értékében az évek során bekövetkező változáso­kat, s a helyi körülményeket, amellett a helyi tanácsi szer­vek nem állapíthatták meg a kártalanítási összeget, hanem csak a kisajátítást kérő és a tulajdonos közötti egyezséget mozdíthatták elő.'A kisajátítá­si eljárás során meghatározó volt a kisajátítást kérő által — az irányárak alapján — tett ajánlat, így sok esetben eleve indokolatlanul alacsony, volt a felajánlott kártalanítási összeg. Ez oda vezetett, hogy az érdekeltek a vita eldöntése végett csaknem minden eset­ben a bírósághoz fordultak, s fölöslegesen szaporították a bírósági eljárások számát. Az új jogszabály nem ír elő irányárakat- Eheiyett megha­tározza azokat a tényezőket, amelyeket a kártalanítási ösz- szeg megállapításánál figye­lembe kell venni. Telek, ház esetében ilyen például a tele­pülés jellege — városi, falusi, vagy üdülőövezet —, az in­gatlannak a településen belü­li. fekvése, közművesítettságe, megközelíthetősége stb. A kártalanítás megállapításában tehát a jövőben fontos szere­pe lesz a reális, az adott heJ lyen hosszabb idő alatt és szé­lesebb körben kialakult for­galmi értéknek is, A kártalanítás reális ősz- adagét az űj TVR alapján a jövőben már a tanácsok álla,- pítják. meg, ami fölöslegessé teheti a további utánjárást. Ugyanakkor továbbra is le­hetőséget ad arra, hogy ha a tanács által megállapított kár­talanítást a tulajdonos keves­li, illetve a kisajátítást kérő sokallja, a bírósághoz fordul­hassanak. A jövőben is lehetőség lesz arra, hogy a tulajdonost — beleegyezésével — csereingat­lannal kárpótolják. A kisajá­tított ingatlanban lakók pedig lakásigényük mértéke alapján jogosultak elhelyezésre. A jogszabály céljai közé tartozik a spekulációs, mun­ka nélküli jövedelem forrását szolgáló jelenségek visszaszo­rítása is- Különösen az állam­tól az utóbbi esztendők során igen kedvező feltételek mellett megvásárolt ingatlanok kisajá­tításakor voltak tapasztalhatók ilyesmik egyik-másik eset­ben. Tapasztalható volt akkor is. ha az ingatlanon nem la­kás, hanem egyéb célokat szolgáló épület — például műhely vagy garázs — van éa a tulajdonos ezek fejében kö­vetelt kirívó mértékű kártala­nítást a közcélú beruházóktól. A sokasodó állami és tanácsi lakásépítkezések, az ipari, me­zőgazdasági, vagy egyéb köz­célú beruházások megvalósítá­sai szükségessé tették a kisa­játítás új szabályozását. Ä törvényerejű rendelet most korszerű formában, a köz­érdek és az egyéni érdek össz­hangjának megfelelően rende­zi ezt a — további fejlődésünk szempontjából igen fontos —. területet, tárgykört. A földrendezések új szabályozása a% Elnöki Tanács rendeletéről Az MTI hírmagyarázója ír- teszi a földrendezések vég- szefüggőbb táblákba egyesl­ja: rehajtását. A törvényerejű teni. A nagyüzemi gazdálkodásra rendeletben foglaltak szerint a Lényeges, hogy míg a föld­alkalmas területek kialakítá- nagyüzemi területek kialakí- rendezést általában az ór­iásának elsődleges eszköze to- dekelt üzemek kerelmere en- vábbra is az önkéntes föld- gedélyezik a megyei taná­csere lesz. Emellett azonban csők, az üzemek közötti föld- az új jogszabály lehetőséget rendezés — kivételesen indo- ad arra, hogy ahol indokolt, költ- esetben — a mezőgazda- a széttagolt földeket hatósá- sági és élelmezésügyi minisz­sa érdekében, hatósági úton végrehajtható földcserék — a földrendezések eddig érvé­nyes szabályait az Elnöki Ta­nács 17 évvel ezelőtt alkotta-, meg. Az azóta eltelt idő alatt . ,. . , a mezőgazdaságban lényeges JÄf. .‘SÍI™!“ változások történtek: sok termelőszövetkezet egyesült, a termelés szakosodott, s el­terjedt a korszerű, nagy teljesítményű gépek alkalma"- zása. Ez idő alatt jelentős nagyságú szétszórt föld ke­rült a mezőgazdasági üzemek használatába. A termelés fejlesztése és a szétszórt földek gazdaságos hasznosítása sok helyén indo­kolttá teszik a földrendezést. Az Elnöki Tanács most elfo­gadott új törvényerejű rende­lete az eljárás megkönnyíté­se érdekében a korábbinál egyszerűbbé, áttekinthetőbbé rára kiterjedő (általános), il­letve egy dűlőre, vagy határ­részre kiterjedő (részleges), földrendezéssel is összevon­hassák. A mezőgazdasági üze­mek területén egyéni haszná­latban visszahagyott földeket üzemen belüli földrendezéssel ki lehet cserélni. Két, vagy több mezőgazdasági üzem kü­lönálló, külterületi tábláit pe­dig üzemek közötti földren­dezéssel lehet nagyobb, ösz­hatóságilag is kezdeményezhe­tő. A törvényerejű rendelet előírja, hogy a földrendezés során kicserélt földek közötti értékkülönbözet reálisabb megállapítása érdekében a térítéseket megegyezéssel, en­nek hiányában pedig a kisa­játítási jogszabályok szerint kell megállapítani. A rende­let újból szabályozza a föld- felajánlás egyes kérdéseit is, (MTI) lat vezetőinek vallomásait, le- Lockheed messzemenően igye­veleit és Bernhard hercegnek, Juliana királynő férjének az amerikai vállalat vezetőihez intézett leveleit. A könyv a dokumentumok után a bi­zottság tagjainak csaknem negyvenoldalas állásfoglalá­sát is magában foglalja. Ez részletesebben foglalkozik a királyi herceg szerepével, fe­lelősségével, mint Joop Den Uyl miniszterelnök csütörtö­kön elhangzott parlamenti nyi­latkozata. A dokumentumból félre­érthetetlenül kiderül, hogy a herceg kilátásba helyezte közbenjárását, sőt utalt az anyagi ellenszolgáltatás lehe­tőségére is. Ugyancsak bizo­nyítást nyert, hogy Bernhard használta a Lockheed válla­lat egyik Jetstar típusú gé­pét, de ez nem volt tulajdoná­ban és a cég vezetői szerint kezett kihasználni. A herceg a bizottsági vizsgálat során a gyár vezetőivel kialakult „ré­gi személyes barátságára” hi­vatkozott, de tagadta, hogy közbenjárt volna a rendelé­sek biztosítása érdekében, a holland kormány mindeneset­re nem rendelte meg haditen­gerészeti légiereje számára azokat az. Orion típusú fel­derítő gépeket, amelyekkel kapcsolatban a gyár vezetői intenzív levelezést folytattak a királynő férjével. Azt pe­dig, hogy Bernhard herceg korábban közbenjárt volna a Lockheed Starfighter típusú gépeinek megrendelésében, a vizsgálat nem bizonyította. A kormány állásfoglalása szerint azonban a herceg ma­gatartása így is „kárt okozott az ország érdekeinek” és nem volt korrekt. Bernhard a mi­NÓGRAD - 1976. augusztus 28., szombat Nem hatásköri okok A francia kormány le­mondását és az új miniszter­elnök kinevezését kommen­tálja a Pravda pénteki szá­mában Georgij Ratyianyi. A lemondást hivatalosan a kormányfő hatásköréből ere­dő konfliktusokkal magya­rázzák. A francia sajtó azon­ban az ország lakosságát nyugtalanító mély válságje­lenségekben látja a Chirac- kormány nehézségeit: a foko­zódó munkanélküliségben és inflációban, a frank bizony­talan helyzetében és a nö­vekvő külkereskedelmi defi­ció pártjai közötti ellentétek, amelyeket az váltott ki, hogy eltérő módokon közelítik meg a gazdasági nehézségekből ki­vezető utat. Az UDR néhány személyisége az utóbbi idő­ben a kormány kü'politiká- jának egyes szempontjait is bírálta, amikor a demokrata centrumnak, az „atlanti vo­nalhoz" és a NATO-hoz va­ló közeledési kísérleteit ér­tékelte. A Francia Kommunista Párt Politikai Bizottságának nyi­latkozata rámutat hogy a kormányváltás nem változtat­citben. A kormánykoalíció ja meg a nagytőke politiká- parlamenti többsége az első jának osztályjellegét.- Az FKF komoly figyelmeztetést a ta­nácsi választásokon kapta, amelyek a baloldali erők je­lentős győzelmét hozták. A sajtó emlékeztet rá. hogy ép­pen a tavaszi választások után oldali erők közös továbbra is határozott erőfe­szítéséket tesz, hogy meg­találja a válságból kivezető utat; figyelembe véve aba'- kormány­éleződtek ki a kormánykoalí- programját. (MTI) N A TO- Si a tinyalt oi*! at ok B héten hivatalosan is meg- gyedmillió katona, 1500 har- kezdődtek az Észak-atlanti ci repülőgép és 400 hadihajó Szövetség nagyszabású őszi vesz részt. katonai gyakorlatai Nyugat- A gyakorlatok megnyitá­Európa területén. Az Autumn sán mondott beszédében Jo- Forge—76 elnevezésű gyakor- seph Luns, a NATO főtitká­latsorozat első szakaszában az úgynevezett Reforger- Crested Cap elnevezésű gya­korlat során a 101. amerikai légi szállítású hadosztály egy­ségei megérkeztek a nyugat- európai támaszpontokra, az NSZK, Hollandia és Belgium területén. Összesen 12 ezer amerikai katonát és 350 he­likoptert juttattak el részben légi, részben vízi úton az ra azt mondotta, hogy „azok nem provokatív jellegűek”, és a NATO-nak szüksége van a katonai erőfeszítésekre, mert „a bécsi haderőcsökkentési tárgyalások mind ez ideig nem vezettek eredményre”. Ale­xander Haig amerikai tá­bornok, a NATO európai fegyveres erőinek főparancs­noka külön kijelentette, hogy a gyakorlatok hírközlési rend­Egyesült Államokba és ugyan- szerébe a katonai hálózaton csak átirányították az óceán túlsó partjáról, New Mexico államból az Egyesült Államok taktikai légierejének számos gépét, a 49. számú taktikai kívül a polgári hírközlési és továbbítási rendszert is be­vonják. A következő .nagyobb ál­lomás az őszi manőversoro­repülőcsoportot. Az őszi gya- zatban a Nyugat-Németország korlatsorozaton, amely a NA- területén sorra kerülő nagy- TO katonai együttműködé- szabású szárazföldi és légi seben részt vr/'ő valameny- gyakorlat, a Cold Fire—76 nyi tagállam területére kitér- lesz, amely szeptember 6-án jed, együttesen mintegy ne- kezdődik és 10-ig tart. (MTI) »

Next

/
Thumbnails
Contents