Nógrád. 1976. augusztus (32. évfolyam. 181-205. szám)
1976-08-04 / 183. szám
Ei miérf, ki tníérf nem? (II.)\ Szándék és elhatározás Munkásképzés, továbbképzés a ZlM-ben Előnyös a termelési rendszer feltételek is adotté k Kérdéssel zártuk előző írásunkat: felesleges '.enne a képzés. a továbbképzés? Korántsem, hiszen különösképpen bizonygatni sem kell ezek szükségszerűségét. Mert nem ér-e — minőségileg — többet az a dolgozó, aki a nyolc általános iskolai bizonyítványa mellett szakmunkás-bizonyítvánnyal, vagy esetleg technikumi oklevéllel is rendelkezik? Nem szólva magasabb szintű általános műveltségéről. Valószínűnek tartom, sokan e nézet vallói, mint például O A. is. , — Hallottam, be akarja fejezni általános iskolai tanulmányait. .. — Hát — vakarja meg a fejét —, úgy is volt. — Maga is töltött ki kérdőívet? — Hogyne, kellett... És akkor még ügy is volt, hogy kijárom a nyolcat. — És miért nem? — Sok a munka, nagyon sok. Megfárad az ember. — Akkor sem volt több. — Itt bent nem. Otthon. — De így sohasem lehet szakmunkás! — Tudom, ezért is akartam beiratkozni. Pénz is több lenne. Meg biztos, sok minden ragadna rám. — És? — Nyaggat az asszony is, hogy ő ■ bizony nem kapálja helyettem a földet, amíg a könyveket bújom... X Általános tapasztalat a ZIM- ben, de gondolom, másutt is: az egyik legnehezebb munka tanulásra meggyőzni az általános iskolának csak az öt, hat, vagy még ennél is kevesebb — mert ilyen is van, szép számmal —, osztályait elvégzetteket. Pedig ők ,aztán igencsak rá lennének utalva a végbizonyítvány megszerzésére. Hiszen segédmunkások, betanított munkások. És Lodzbun Textilipari A lengyel Manchesterként emlegetett Lodzban a szövőipar automatizálására szakosodott az UNIPROT ipari automatikai üzem. A tervező- irodákban és kísérleti üzemekben eredeti berendezéseket konstruálnak. Ezek közé tartozik a CERT, azaz a digitális hőmérséklet" programiozó. Ezt olyan folyamatoknál alkalmazzák, ahol szükség van az időben váltakozó, programozott hőmérsékletváltoztatásra. A lyukszalagra kódolt program szerint a CERT irányítja a komp- ressziós aggregátokban folyó szinezési folyamatot, őrködik a textilfestőfürdő megfelelő hőmérséklete és a vegyi anyagok adagolása felett. zett élményem, már amennyiben annak nevezhető Fiatal mérnökemberrel jártuk az öntödét, s menet közben egy fiatalemberre mutatott: jófejű gyerek, de az istennek sem akar továbbtanulni. Milyen iskolája van? Hat elemi. És miért nem akar? Kérdezze meg! — Idefigyeljen! Nekem így is megvan az ötezerötszázam. Minek fárasszam még magam? — De mégis... — erőskö- dött a mérnök. — Mégis, mégis. Magának van égy csomó bizonyítványa, meg diplomája, és mennyit keres ? Mintha elvörösödött volna kísérőm... X És íme még néhány —szintén általános tapasztalat: meglehetősen kemény dió tanulásra fogni-rábeszélni az idősebbeket, már harminc fölött is a vidékről bejárókat és igaz, már hosszabb ideje az iparban dolgozó, de még mindig kétlakinak számítókat. Mert, hát, otthon a föld, a jószág. Jobb a helyzet viszont a fiatalokkal és a szakmunkásokkal. Ök szívesebben adják rá fejüket a továbbtanulásra — pedig sokkal nekik sem köny- nyebb. Bár. ha már itt tartunk, feltétlen szükséges megemlíteni: a ZIM-ben az általános iskolának, valamint a dolgozók középiskolájának is kihelyezett tagozata működik. A gyár veszi meg mindenkinek a tankönyveket. Munkaidő-kedvezményben, tanulmányi szabadságban, s a vizsgák előtt még egyéb kedvezményekben is részesülnek. S hogy mégsem? Itt ütközik a szándék és az elhatározás. Csaba Péter oktatási előadó újabb adatokat sorol. Ebben az évben 110-en jelezték, hogy befejezik általános iskolai, s 72-en, hogy elkezdik, vagy folytatják középiskolai tanulautomaták Az UNIPROT üzemben sorozatban állították elő a levegő, szövetek, kötöttanyagok nedvességtartalmának gyors mérésére szolgáló készülékeket is. Már gyártásra készítik elő az ipari automatika további berendezéseit: a szárítógépekhez a szövetned- vesség-szabályozó berendezéseket, a fotoelektrornos reléket a vezérlőberendezésekhez és az automatikus berendezéseket a klimatizáló (légkondicionáló) készülékekhez. Ezek a berendezések a textilipari termékek minőségének javítását és a technológai folyamatok fokozott precizitását szolgálja. hiányaikat (1977-re ezek a számok már — az előző felsorolás rendjében 13-ra, illetve 12-re módosulnak.) Szép eredmény lenne — mondom neki, mire rábólint: — Valóban! Csak hát az igazság, hogy nagyon sokan, mire valóban eljutnának oda, hogy el is kezdjék az iskolát — meggondolják magukat — Tehát, enyhén szólva, meglehetősen irreálisak ezek a felmérések? — És nagy azoknak a száma is, akik lemorzsolódnak. Mindjárt az első hetekben, vagy később. Lényegesen jobb az arány a gyári tanfolyamokon, amelyeknek igaz, szakmai szemszögből rendkívül nagy haszna van, de „kaliberben” meg sem közelítik az előzőeket. Immár évek óta, folyamatosan nyolc tanfolyamon — közöttük zománcozó, darukötöző, hegesztő, forgácsoló — képzik a ZIM salgótarjáni gyárában a dolgozókat. S érdekes, itt jóformán nincs lemorzsolódás. Talán csak nem a számonkérés miatt? Azt mondta még Csaba Péter: reméli, hogy az idei továbbtanulásra jelentkezettek 60—65 százaléka elkezdi az iskolát. Reméli. X Valakik közülük már bizonyosan, Bolla Mária laboránssal és Galovics István csiszolóval beszélgettünk. A kislány vegyipari szakközépiskolát végzett. Jelentkezett egyetemre, bár igaz. még nem tudja, fel- vették-e? — Mindettől függetlenül továbbtanulok az ősszel. A marxista—leninista esti egyebemen megfeleltem, s ha az égyetem, a másik, nem sikerülne ebben az évben, Miskolcon szeretném elvégezni az egyéves környezetvédelmi szakot. A 37 éves Galovics István most végezte a dolgozók szak- középiskolájának első osztályát. — Miért tanult? — Először, mert van egy kislányom. Buta lennék, ha most nem tanulnék. Hogyan segítenék neki valaha? Aztán meg szükségét ' érzem. Jön az új technika, mi meg maradjunk meg a régi szinten? Nevetséges lenne. És egyébként is. tanulni jó. Hogy szerettem volna valaha is... Eminens voltam mindig, de... özvegy anyám hármunkat nevelt. Dehogy lehetett akkor arra gondolni. — Most válik valóra a gyerekkori álom? — Nem! Ha ezt befejeztem, még egy lépcsővel többet szeretnék: elvégezni a főiskolát is! X íme, egy gyár meglehetősen változatos keresztmetszete — tanulásról és — annak hiányáról. Amikor benyomásaimról beszélgettünk a gyár egyik tapasztalt osztályvezetőjével, azt mondta: igen, van még mit tennünk. Hát, tényleg van! Karácsony György Csak ha a A szécsényi termelőszövetkezet képzeletbeli történelem- könyvének egyaránt akadnak díszes és fekete lapjai. Egy- időben hullámzott a gazdálkodás színvonala, azután az emelkedés időszaka következett. Örök óhaj volt az állandó hozamnövekedés, s hogy elkövetkezzék e teljesülés is, a gazdaság vezetői az elmúlt években mindent elkövettek. A nagyüzemi szemlélet diktál- tatta velük, hogy termelési rendszerekhez csatlakozzanak. A GBBR sokat emlegetett rövidítés Szécsényben. A jelentése: Gödöllői Búza-és Borsótermesztési Rendszer, ennek tagja a 3800 hektáron gazdálkodó tsz. — A borsó jó elővetemé- nye a búzának, ezért esett rá a választás. A rendszerhez fűződő kapcsolat eredményeként az előző évhez képest 7—8 mázsával jobbak az átlagtermések — mondja Hüt- ter Csaba, a termelőszövetkezet főmezőgazdásza. A GBBR a szécsényieket hozzásegítette a nélkülözhetetlen gépekhez, a körülbelül 650 ezer forintot érő hét darab borsóadapterhez, az E— 512-es kombájnokhoz, melyek természetesen, a gabonaaratás idején sem állnak. — A búzát az idén termesztettük először a rendszerben. .. A termelési rendszerek kifejezés e’é szokás a „zárt” jelzőt odailleszteni. Ezt rosszmájú mezőgazdászok úgy emlegetik: mások elől zárják el Az elmúlt hetek szárazságában lelassult a növényi fertőzések terjedése; augusztus elején kedvező a mezőgazdaság növényvédelmi-növény- egészségügyi helyzete. Az elmúlt tíz nap esőzései sem változtatták meg alapvetően ezt a nyugalmi állapotot, miután a csapadék korántsem volt elegendő a fertőzések féllob- bantásához. Ezekben a napokban csupán az okoz kisebb gondot, hogy éppen a lehűlés következtéi ben néhány növényi kultúrában fertőzések nyomai mutatkoznak, ezért a növényvédők nagy teljesítményű gépekkel veszik elejét a járvány elharapózásának. Az egyik ilyen veszélyeztetett növény a paradicsom, ahol a paradicsomvész — ez a veszedelmes növénybetegség —, most kedvező feltételek közé jutott, s amennyiben nem fékezik meg időben, komoly károkat okozhat az ültetvényekben. Hasonlóan számolniuk kell a termelőknek a burgonyavész „indulásával”, ennek a betegségnek szintén kedvez a hűvösebb idő. Július végén és augusztus elején aránylag tiszták voltak' a szőlők. A peronoszpóra idén korántsem okozott annyi gondot, mint az elmúlt évben. a csatlakozás kapuját. 1 Vajon igaz-e ez? — Ha a feltételek, melyek rendkívül szerteágazóak, biztosítottak, véleményéin szerint nincs akadálya, hogy valaki a termelési rendszernek tagja legyen, a szabályok szigorúak, pontos és megváltoztathatatlan technológiai előírások közepette kell tevékenykedni. s hiába az egész, ha nincsenek meg a gepek. S itt a legnagyobb előny: a rendszertag-termelőszövetkezet a vásárlásnál elsőbbséget élvez. Mert egyszerre veszi meg a komplex gépsort, s mert az egyéb „kellékek” is adottak. — magyarázza Hüt- ter Csaba. E kivételezettség; amely a népgazdaság szempontjából nagyon is indokolt, nem egyedüli. Legalább ennyit'" ér, hogy a termelési rendszerekhez társult gazdaságok „szuper- vetőmaghoz” jutnak, olyan fajtákhoz is. amely egyébként nem kerülhetne vetőgépük tartályába. Szécsényben két éve még gond volt a szaporításhoz szükséges mag biztosítása. Ez már megoldódott, s a vetőmag kedvező tulajdonságai reményre jogosítóak, terveik szerint 1980-ra elérik a hektáronkénti ötvenmázsás búzatermést. A szécsényi termelőszövetkezet a legnagyobb burgonyatermelők közé tartozik. S bár az idei mostoha idő keresztbehúzta számításaikat, a tényeken nem tudott változtatni, hogy a burgonyafermeUgyanígy az almavarasodást is sikerült elkerülni, legalábbis a nyár eddig eltelt időszakában. A szőlő esetében jelenleg egyéb fürtmegbetége- dések sem valószínűek, ehhez ugyanis az időjárási és a növényegészségügyi körülmények különleges összejátszása szükséges, nevezetesen például a párás-meleg idő, ami viszont augusztus első napjainak időjárását most nem jellemzi. Viszont a botritisz támadásától tartaniok kell a szőlősgazdáknak, az esőzések következtében ugyanis helyenként felrepedhetnek a szőlőbogyók és a réseken át utat talál a fertőzés. Az elkövetkező két hétben, az ország egész területén, de különösen az Alföldön. illetve a Dunántúl keleti részén számolni kell az amerikai fehér szövőlepke rajzásával. A különösen nagy terméskiesést okozó kártevő a hűvösebb időben valószínűleg a szokásosnál lassabban, vontatottabban szaporodik, a kirajzás is valószínűleg elhúzódik, s emiatt nem lesz elegendő az egyszeri védekezés, több alkalommal is alkalmazniuk kell a termelőknek és a kiskerttulajdonosoknak a jó hatású növényvédő szereket. lés is rendszerben történik. Ez nem a klasszikus értelmű. „csupán csak” egyszerű társulás, melyet pár éve néhány termelőszövetkezet a’a- kított. — A burgonya vetésterületét 1972. és 1976. között megdupláztuk — mondja a főmezőgazdász. s még hozzáteszi: — Az átlagtermést is majdnem, hiszen négy éve 160. ta-* valy pedig 260 mázsa termelt hektáronként. Az iroda falán keretes táblázat, színes oszlopok kínálják magukat a szemnek. A hatékonyságot vizsgálják, s vezetik a fehér kartonon. Mit mutat? Azt, hogy míg 1972- ben egy mázsa búza előállításához 20.4 perc munkaidő kellett, tavaly csak 9,9 perc; a burgonyánál az arány 1 mázsára számítva 222, illetve 133 perc. A tejtermelés munkaidőigénye is csökkent, 8,4 percről 6,6 percre, miközben átlagos tejhozam majd kilenc- száz literrel emelkedett, A komplex technológia, a nagy értékű és legteljesebben kihasznált gépek, a hozzáértő emberek együttes1 hatása ez. Ha az ütem ilyen marad, szép jövő vár a szécsényi termelő- szövetkezet tagjaira. S vajon van-e biztosíték rá? — Az időjárás, mint az idén, máskor is közbeszólhat. de nem az időn múlik. Sokszor kell hangsúlyozni, á feltéte’ek meglétét, tökéletesítését. Mert a termelési rendszer keretében sem másként csináljuk, legfeljebb az apró részletekben, s a fegyelmezett munkában van eltérés. A dolgozóink megértették: senki sem csodákat vár tőlük, s nem kell külön iskolába járniuk. Azokat az előnyöket ke’l többletmázsákra váltani, amelyeket, mint a rendszer tagjai élvezhetünk — magyarázza Hüt- ter Csaba. A korszerű szocialista nagyüzemmé válás útját tapossák a szécsényiek. Nem sajnálják kifizetni az értékes eszközökért a pénzt, hogy az iparszerű termelés hajtásait nevel- gessék. Nem is sajnálhatják, hiszen ők tudják a legjobban, hogy mennyire megéri. Szabó Gyula Egy hátból — napi 150 tonna olaj Az Ob mellékfolyójának, az Agannak forrásvidékén a szovjet tudósok új kőolajlelőhelyet fedeztek fel. Szevero Horjanovszkban csaknem 3 kilométeres mélységből naponta 150 tonna olaj tör a felszínre —, egyetlen kútból. Nyugat-Szibériában a tizedik ötéves tervet az új olajlelőhelyek tervének nevezik. Míg néhány évvel ezelőtt, amikor az itteni lelőhelyek kiaknázását megkezdték, csak 18 mezőt vettek művelésbe, addig csupán az idén hét új mező ad — szinte egyidőben — kereskedelmi minőségű olajat. Alkatrész -— atomerőműveknek A Szovjetunióban megkezdték az első olyan gyár építését amely az atomerőműveknek készít majd alkatrészeket. A szakosított üzem létrehozását a szovjet atomenergetika dinamikus fejlődése indokolja. A 10. ötéves tervidőszakban 13—15 millió kilowatt összteljesítményű atomerőmű lép üzembe. A hatalmas „atomerőműpark” javításához és a „holtidők” csökkentéséhez kell létrehozni a specializált alkatrészgyárat. Itt készülnek majd a reaktorrészlegekhez szükséges felszerelések is. Ezek ellenőrzéséhez egy 12 emelet magas tornyot építenek fel, melyben a reaktorrészleg körülményeihez ha- sopló feltételek mellett lehet elvégezni a szükséges méréseket és próbákat. Messziről szép látványt nyújt a hollókői közös gazdaság rendezett majorja. idevág egy nemrégiben yzer—------------------------------------------------------------------------------------------------——---------—t A ugus/tu? elején Kedvező a mezőgazdaság növényegészségügyi helyzete
