Nógrád. 1976. augusztus (32. évfolyam. 181-205. szám)
1976-08-24 / 199. szám
Szarvasmarha-tenyésztés a balassagyarmati járdsbtm INTERPORT [ Az ágazat korszerűsítésén a sor A SZARVASMARHA-tenyésztési program meghirdetése óta az állatok létszáma tizenkét százalékkal emelkedett a balassagyarmati járásban. A legdinamikusabb tejlódés Nógrádkövesden, Bercelen és Magyarnándor- ban tapasztalható. Feltűnő viszont, hogy az őrhalmi tsz- ben, ahol az állattenyésztés legjobb feltételei találhatók, nyolc százalékkal csökkent a ‘szarvasmarhalétszám. Nem mondható el viszont, hogy az állatok létszámának emelkedésével arányosan emelkedett volna a tejtermelés. Az elmúlt évben például 2287 liter évi tejtermelést terveztek egy tehénre, aminek, sajnos, csak a nyolcvan százalékát tudták teljesíteni. Vannak a tejtermelésben kimagasló eredményeket elért gazdaságok, mint például a ma- gyarnándori, ahol az egy tehénre jutó évi tejtermelés eierte a 3250 litert, Drégelypa- lánkon és Szandán viszont csak 200Ö liter az egy tehénre jutó fejési átlag. Ezen a téren tehát még adóssága van a balassagyarmati járás mezőgazdasági üzemek állattenyésztési ágazatainak. A járás szövetkezetei az ötödik ötéves tervben a jelenlegi szarvasmarhalétszámot további tizennégy százalékkal kívánják növelni. A legnagyobb mérvű fejlesztés Magyarnándorban és Becskén várható, a legkisebb pedig Csitáron és Szügyben. A tehénállomány fejlesztésében még nagyobb ütemet irányoztak elő a szövetkezetek. A jelenlegi létszámot 1980-ra 27 százalékkal kívánják emelni. E vonatkozásban is élen jár a, magyarnándori tsz, amely a jelenlegi 303-as tehénállományát 450-re emeli. Az őrhalmi tsz is 430-ra tervezi növelni a létszámot a mostani, közel 300-ról. A jelenlegi alacsony szintű tejtermelést tehenenként 3fi százalékkal emelik meg a terv szerint a szövetkezetek 1980- ra. A legmagasabb tervet, tehenenkénti 4000 literes termelést, a magyarnándori tsz tűzte maga elé. A berceliek 3350 és az őrhalmiak 3300 liter éves tejtermeléssel ugyancsak magasra állították a mércét önmaguk előtt. A legalacsonyabb terv 2750 liter, Szandán várható. A SZÖVETKEZETEK, amikor ezeket a létszámfejlesztéseket maguk elé tűzték, figyelembe vették azt az igényt, hogy mindannyian több tejet és több húst kívánunk fogyasztani, egészségesebben akarunk élni. A szakemberek figyelemmel voltak azokra a távlati FAO- prognózisokra, amelyek szerint néhány' év múlva megismétlődik az az élénk marhahúskereslet, aminek az évtized elején voltunk tanúi. Az előrejelzés helyességét a nyugati országokban jelentkező tendenciák is alátámasztják. Ha megvizsgáljuk e tervek végrehajtásának jelenlegi szakaszát, komoly gondokkal találkozunk. A tehénlétszám az első fél évben öt százalékkal csökkent. Ennek oka többek között az, hogy a szécsénkei tsz gúmőkórmentesítést hajtott végre, és a fertőzött állatokat mind értékesítette. Ez szükséges volt a fertőzési forrás felszámolása végett. A tsz-ek egy részében az úgynevezett „főkönyvelői” tehenek is felhalmozódtak. Ezeket az állatokat, amelyek nem termeltek, csak a létszámot növelték, ki kellett selejtezni, hiszen borját nem ellettek, tejet nem adtak. Hiba viszont, hogy nem pótolták ezeket. Igaz, az utóbbi hónapban már megállt a tehénlétszám csökkenése, és a harmadik negyedév végére né-, mi emelkedés várható az első félévi állományhoz képest. A fél évhez viszont 8 százalékkal több tehénnek kell lennie év végére az istállókban, hogy a tervezett évi 3 százalékos létszámnövekedés megvalósulhasson. A tervezett tehenenkénti éves tejtermelést az első fél évben tejtesítették a gazdaságok. A nyári hónapokban az aszályos időjárás miatt csökkenés jelentkezett ugyan, mert a legelők kiszáradtak. Az utóbbi két hétben lehullott 70—80 milliméter csapadék hatására viszont már felújultak a gyepek. A gondozott legelők ismét jó tejtermelő takarmányt adnak az állatoknak. A lecsökkent tehénlétszám ellenére az első fél évben a járás gazdaságai 3 százalékkal több tejet termeltek, mint az előző év hasonló időszakában. Az értékesített tej pedig 7 százalékkal haladja meg az előző évit. Ahhoz azonban, hogy az éves tejtermelés az előirányzott szerint alakuljon, az első féléves termelést kell produkálniuk az , üzemeknek. (Ehhez igen nagy figyelemre, többek között termelés szerint adagolt egyedi abrakolásra van szükség. A takarmánygazdálkodásunk terén is sok tennivaló van. Az olcsó melléktermékek — takarmányszalma, kukoricaszár, répalevél — kezelése és felhasználása egyáltalán nem kielégítő, pedig ezek nagyobb mérvű hasznosítása a költségek csökkentésének egyik módja. A szántóföldi takarmánytermesztésünk színvonala sem megfelelő. A legfontosabb pillangósunknak, a lucernának a termésátlaga nagyfokú eltéréseket mutat. Örhalomban amíg az elmúlt évi 'átlagtermés 32 mázsa, addig Érsek- vadkerten 84 mázsa lucernaszéna termett egy hektáron. A lucernások megszerzésével, célszerű műtrágyázásával igen nagy lehetőségeink vannak a termelés növelésére. IGEN FONTOS takarmánygazdálkodási lehetőségünknek a gyepgazdálkodás színvonalának további emelése. A legeltetés mindany- nyiunk előtt ismeretes, a legolcsóbb takarmányozás. Nem kell kaszálni, betakarítani, szállítani, tárolni és az állatok elé a jászolba tenni. A jövedelmező tehenészetek egyik fitka az ésszerű legelő- gazdálkodás. Ugyanis a gyep az olcsósága mellett a legjobb minőséget tudja biztosítani. A fehérjében, vitaminokban és ásványi sókban gazdag zöld fű nemcsak olcsó, hanem még magas tejtermelést is biztosít. A magyarnándori magas színvonalú tejtermelés egyik alapvető tényezője a jó gyepgazdálkodás. Az érsekvadkerti és a nógrádkövesdi tsz-ek megkezdték — és célszerű, hogy egyre több gazdaság folytatja — az istálló, a telep melletti legelőtelepítést. A jól kezelt gyepek tavaszi, nagy tömegű termése tette lehetővé, hogy Nógrádkövesden, Szandán és még néhány tsz- nél a zöld fűből ízenázst készítsenek, mivel az állatok már nem győzték azt lelegelni. Ezek a gazdaságok ezzel a téli takarmányhelyzetüket lényegesen megjavították. Cs. J. Több mint ötét éve működik a Lengyel Népköztársaság és a Német Demokratikus Köztársaság közös gazdasági szervezete, az INTERPORT. A KGST kereteiben létrejött vállalat tevékenységének fő célja a két ország teherkikötőiben folyó munka koordinálása és hatékonyságának fokozása. A szervezet létrehozása óta eltelt két esztendő során már pozitív eredmények születtek. 1975-ben az NDK árucikkeinek a lengyel teherkikötőkön keresztül megvalósult tranzitja kereken 400 000 tonnát tett ki, ami kétszerese volt az előző évi mennyiségnek. Az Odera torkolatánál fekvő kikötők az elmúlt évben az NDK ipari körzeteinek áruforgalmát bonyolították le. Idén az INTERPORT a legtöbb figyelmet az árurakodó rendszerek egységesítésének szenteli, nagy súlyt helyezve a kikötői berendezések mind hatékonyabb kihasználására. A csehszlovák mezőgazdaság feladatai A csehszlovák mezőgazdaság fejlesztésének feladatai valóban reálisak: olyan célkitűzésekről van szó, amelyeket teljes egészében a csehszlovák társadalom szükségletei, s a mezőgazdaságban rejlő lehetőségek határoznak meg. A legfontosabb feladat — és ennek megvalósításában a mezőgazdaság mellett a csehszlovák népgazdaság más ágazatainak is részt kell venniük — a gabona-önellátás biztosítása. Az önellátás fokozatos elérése a cél áz élelmiszerek termelésében is. A mezőgazdaság fejlesztésének fő forrásait áz ország belső tartalékai jelentik. El kel! érni a mezőgazdasági földterületek, az ásványi műtrágyák és a mezőgazdasági gepek maximálisan hatékony kihasználását, meg kell szüntetni egyes mezőgazdasági körzetek és szövetkezetek elmaradottságát. A csehszlovák mezőgazda- sági szakemberek évek óta sikeresen munkálkodnak a nagyipari mezőgazdasági termelés megvalósításán. Az elmúlt ötéves tervben az egyes szövetkezetek átlagos mező- gazdasági földterületének nagysága megkétszereződött. Ez a folyamat nagymértékben elősegíti a termelés további növelését, a hatékonyság fokozását, a szocialista termelési viszonyok elmélyítését a mezőgazdaságban. Végül nem szabad megfeledkezni két rendkívül felelősségteljes feladatról, a mezőgazdasági szakemberek képzéséről és a munkafeltételek további javításáról. Munkásarcok Motorszerelem ÜLÜNK EGY javításra váró autóbusz üres utasterében, mert leginkább ott alkalmas a hely a beszélgetésre. A szerelőcsarnokban kiabálva kellene az embernek kipréselni magából a szót, hisz’ dübörögnek a motorok, élesen vijjognak a köszörű- és .fúrógépek. Itt ülünk hát az öreg Ikaruszban Kuris Bertalannal, aki olajos kezét töröl- getve — szinte csak amolyan ösztönös mpzdulatokkal eleveníti fel eddigi élete néhány mozzanatát. Kérdezni is alig kell, pedig nem mondhatni éppen bőbeszédűnek. De hát az élet... az eddigi történések... Jönnek maguktól, mint a vízfolyás. ★ Régebben a benzines motorokat szerettem. Komplikáltabbak voltak, mint a mostani Dieselek. De aki szereti ezt a szakmát, annak igazán azok nyújtottak minden szépséget. Hiszen, az az izgalmas: megtalálni, felkutatni a hibát — a többi, a javítás, már rutinmunka. A Dieselek egyszerűbbek; ösztönösen ráérez már bajaikra az ember. Szóval, gyorsabb, de egyhangúbb is lett ezáltal a szakma”. Rövid néhány szóval így regisztrálja az utóbbi évek fejlődését Kuris Bertalan, a Volán 2. számú Vállalat dolgozója. Pedig mi minden van emögött. Legelsőként is, természetesen, az ember. Illetőleg, a huszonhat évvel ezelőtti fiú, akiben folyóiratok lapozgatása közben alakulgatott ki az elhatározás: motorszerelő lesz. (És lett. 1953. augusztus 6-án szabadult fel.) Aztán meg a technikai fejlődés. A háború után ittragadt francia és osztrák gyártmányú gépeken keresztül a népszerű „fakaruszokig”, majd a buszként italán elsőként figyelembe vehető 630-as Ika- ruszig. No, meg a mostani, karcsúan-könnyed panorámakocsik... „Igen, így elszaladt az idő. Üj motorok jöttek ki, új kocsitípusok, korszerű „gyógyítóeszközeink” vannak, jó körülmények között dolgozunk. Csak hát mindez hiába, ha közben megöregszünk”. Mosolyogva mondja ez utóbbit, mert dehogyis jutna az embernek eszébe őt korosnak még csak nézni is, hiszen negyvenéves mindössze. Bár igaz, a szakmában egy munkahelyen eltöltött huszonhat évnek már súlya van. „Bizony, hosszú idő ez. Milyen régen volt, hogy apámmal bekopogtattunk Tar- jánban, a régi kocsisudvar egyik irodájának ajtaján, s megkérdeztük, felvennének-e inasnak? Meg annak is húsz éve éppen, hogy a mostani telephelyre költöztünk le, onnan fentről. És hány, meg hány fiatal leste már el tőlünk a fortélyokat... Mert azt: segíteni, tanítga-í- ni, oktatni a fiatalokat, nagyon szereti. Nem magunkban tartani — átadni kell az ismereteket — mondja. S, hogy vallhassa maga-magáról: jártas a világ dolgaiban, sokat is tesz érte. „Mint mondtam, a motor az én életem nagy szerelme, de sok-sok dolog érdekel még azon kívül. Tudja, mi a- kedvenc időtöltésem? A könyvkötés. Igen, az. Több száz kötetem van otthon, óvom, babusgatom, meg természetesen olvasgatom is őket. Jókait, Dumast, a romantikusokat kedvelem leginkább, és a jó magyar ízzél-zamattal megírt olvasmányokat. És szeretem a zenét is. Néha meg-meghallgatok egy-egy operát, de a könnyűzene, az operett és a népdalok..: Igen, a népdalok, azok a kedvenceim. Van lemezjátszóm, ha néha ráérek, felteszem valamelyiket, s csak hallgatom, meg dúdolok hozzá. És énekelni is megpróbálok; mondják mások is, nem dicsérge- tésképpen, jó hangom van. De hát ez csak amolyan ma- gamnakvaló időtöltés.” Megint témát váltunk. Elmondja : Endrefalván lakik, ott is született, onnan hozza- viszi a busz mindennap a Volánhoz. Két fia van, V. az egyik általános iskolába jár még, a másik meg hol is dolgozhatna, ha nem éppen mellette, a műhelyben. „JÖL MEGVAGYUNK otthon, itt bent is. És nagyon szeretem, amit csinálok. Megemlítsem, hogy kétszer kaptam már Kiváló dolgozó kitüntetést? íme, elmondom, de hozzáteszem azt is: október kilencedikén meg a Szovjetunióba utazom — jutalomképpen. Moszkvába és Lenin- grádba, tizenkét napra.” Felemeli tekintetét, és elhallgat. Lehet, hogy a Né- va-hidakra gondol innen, a javításra váró autóbusz belsejéből...? K. Gy. Iétkép a mélyről A Nógrádi Szénbányák földtani cs földmérési iroda* jóban évente csaknem 1000 kilométer hosszszelvényről négyötszáz darab térképei készítenek, közel 300 kutatófúrást végeznek, 15 ezer méter mennyiségben. A fúróbrigallok a földtani hivatal és a szénbányák megbízásából ásványkutatási, talajmechanikai és térképező fúrásokat végeznek az ország egész területén. Kómár László és Hartmann Mihály, a salgótarjáni Pécskő-dombon a talajcsúszás okának felderítésére tervezett 15 próbafúrás egyikéhez készíti elő a csigafúró-berendezést. A fúrásokkal felszínre hozott talajmintákat a laboratóriumban elemzik. A talajmechanikai vizsgálatok eredményeit építkezések alapozási,, csatornázási munkájánál használják fel. Így például idén készül el a szajoli ÁFOR bővítéséhez a laboratóriumi szakvélemény. Képünkön Fazekas Lászlóné talajminta plaszticitási vizsgálatát végzi. A mérnökség rajztermeiben — felhasználva a fúrások, a laboratóriumi vizsgálatok, terepen végzett mérések eredményeit — készülnek a térképek. Sturmann Jenő műszaki rajzoló már 32 éve készíti a fontos információkat tartalmazó térképeket. Mostanában a szovjet—magyar gázvezeték geodéziai munkáihoz a nyomvonal pantografálását végzi. NÓGRÁD — 1976. augusztus 24., kedd 3
