Nógrád. 1976. augusztus (32. évfolyam. 181-205. szám)

1976-08-19 / 196. szám

A kulturális ágazat fej'ődése a rétsági'járáfj*an Új járási művelődési központ épült Amikor a kulturális ágazat negyedik ötéves tervi ered­ményei iránt érdeklődtünk Rétságon, a járási hivatal művelődésügyi osztályán, a munkatársak rendkívüli örömmel és készséggel adtak tájékoztatást. Mint később ki­derült, teljesen megalapozott, s ennek következtében ért­hető volt lelkesültségük. hi­szen az elmúlt tervidőszakban olyan sikereket értek el a já­rásban. amilyenre a korábbi időszakokban még nem volt példa. Több mint húszmillió forintot használtak fel sike­resen új művelődési létesít­mények beruházására, a meg- .levők felújítására, korszerű­sítésére, szépítésére. M pgvalótíult tervek Rétság, a tervszerűen fejlő­dő járási székhely 1972-ben új művelődési központot ka­pott- Ebben az épületben he­lyezték el a közművelődési könyvtárat, a magyar, a szlo­vák és a német nyelvű köny­vek sok olvasót vonzó kin­csestárát. Régi szükségletet elégített ki a gimnázium és az általános iskola számára épült tornaterem is, amely kedvező lehetőséget teremt a felnőttek sportolási igényei számára is. A szlovák nem­zetiségű Felsöpetény 1972-ben új óvodával gyarapodott. Nóg- rádsápon, Nézsán és Nagy­orosziban 2—2, Nőtincsen egy pedagóguslakást építettek. A fontosabb átalakítások, bővítések, felújítások sorában említhetjük a járási székhely általános iskolai diákotthona, a korszerű központi konyha kialakítását, az óvodabővítést. Szinte nem találni olyan köz­séget a járás területén, ahol ne korszerűsítettek volna va­lamilyen oktatási, vagy köz- művelődési intézményt. Nem­csak a jelentősebb települé­seken. Romhányban, Diósje- nőn. Bánkon, hanem a kiseb­beken. is, például Szentén, Berkenyén, Legénden. Teres- kén egy teremmel bővítették az óvodát. Tolmácson kor­szerűsítették. Kétbodonvban a régi tanácsházából alakítot­ták át Keszegen, Legénden. Tolmácson tornasa ibákat lé­tesítettek, az általános isko­lai körzetesítései: nyomán felszabadult tantermekből­Szentén 1974-ba i a régi, el­avult művelődési otthon he­lyén mai igénye két kielégítő ifjúsági ház emelkedik. Javuló szakmai szí u volta I Ha az eredmények mérté­két vizsgáljuk;, « ez alapján csoportosítunk, akkor felso­rolásunk elejéje az általános iskolai napközi otthonos háló­zat fejlődése ki vánkozik. 1970- ben mindössze 14, 1975*ben már 21 napközi otthonos cso­port működött -a járásban. Az általános iskolások valamivel több mint negyedét érinti ez a szolgáltatás. Igaz, még mindig az ország«)« átlag alatt maradva, de az előző viszo­nyokhoz képest hatalmasat fejlődve. A tervidőszakban minden 1 —4 összevonásé, korszerűtlen iskolát megszüntettek. A kör­zetesítéssel kilenccel csökkent a tanulócsoportok száma, s következményeként javult az iskolai felszereltség állapota. Sok új szemléltetőeszközt szereztek be. Hatására jelen­tős mértékben nőtt a szako­san tanított órák száma. Ma már a tanulók közel 80 szá­zaléka tanul szaktanárok irá­nyítása mellett. Az óvodák bővítésével, kor­szerűsítésével 11 gyermekcso­port számára teremtettek ide­ális körülményeket, s 1975- ben 200 gyermekkel többet tudtak óvodában elhelyezni, mint öt évvel korábban. Je­lenleg az óvodáskorúak 80 százaléka óvodás. Nagyban segítette ennek a helyzetnek a kialakulását az óvodai kör­zetesítés. Jó szervezéssel sike­rült megoldani a pusztaberki és horpácsi gyerekek Borsos- berényben, az ősagárdiak Nő­tincsen. a szátokiak Tereskén, a kisecsetiek és a szentelek Kétbodonyban történő elhe­lyezését. A kicsinyek egy-egy helybeli dajka kíséretében autóbusszal járnak be az óvo­dába, s részesülnek olyan gondos ellátásban, amilyenre kis lélekszámú lakóhelyeiken nem nyílt volna lehetőség. A járási feladatokat is el­látó rétsági művelődési köz­pont és könyvtár fellendítet­te a járási székhely és a köz­ségek közművelődési tevé­kenységét. javította szakmai színvonalát. A lfegfonlo-iabb fe|le-ztések Az V. ötéves tervben álta­lában kisebb mérvű fejlődés­re lehet számítani a járás egész területén. Ennek oka az anyagi lehetőségek átme­neti korlátozottsága, a meg­előző tervidőszak vártnál na­gyobb eredményei. A legszük­ségesebb beruházások. bőví­tések és felújítások fontossá­gi sorrendben, tudatos terv- szerűséggel valósulnak meg az ötödik ötéves tervben. Rétságon 100. Nógrádon 75 férőhelyes óvoda épül beru­házásként. A munkálatok megkezdését a jövő évben tervezik, s a két óvoda 1978- ban már a gyermekek ren­delkezésére áll. Az új tervidőszakban az előzőnél jóval több közműve­lődési intézmény korszerűsíté­sét valósítják meg. A Nőtin- csi községi közös Tanács 1977-ben a szendehelyi műve­lődési házat újítja fel, a Né- zsai községi közös Tanács há­rom tagközségében végez mű­velődésotthoni felújításokat. Bánkon, Tolmácson 1979-ben keiül csinosításra a művelő­dési ház. Az ötödik ötéves tervben egyébként — hasonlóan az előzőhöz — egyetlen község sem marad ki a fejlesztésből. Valamennyi tanács elképzelé­seiben szerepel közoktatási, vagy közművelődési intézmé­nyeinek a növekvő igények­kel lépést tartó felújítása, korszerűsítése, a belső felsze­reltség. eszközellátottság to­vábbi javítása. (sulyok) 11 V ,1*. IX Mai tévéajánlatunk 20.00: ISTEN MALMAI. Tévéfilm, I. rész- Szabó Pál lírai ihletésű re­gényének cselekménye törté­nelmünk legsorsdöntőbb idő­szakában. 1944 második felé­ben, majd a felszabadulás és a földosztás hónapjaiban egy kis bihari faluban játszódik. A regény, s ennek nyomán a tévéfilm is egy évet ölel fel. Mint cseppben a tenger, úgy elevenedik meg a kis falu sorsában az ország felszaba­dulása, a társadalmi átalaku­lás, a földosztás, az évszáza­dok ‘óta vágyott föld birtok­bavétele. A cím szinte magá­ban foglalja a tartalmat is: Isten malmai, ha lassan is. de •feltartóztathatatlanul őrölnek ...A regény főszereplője a nép- A film cselekményét há­rom kiemelkedő alak. Pap Sándor, Mezei László és Bir- talan párttitkár — Agárdi Gábor. Bálint András és Ivá- nyi József játssza — szemé­lye köré csoportosították. (A tv-film második részét augusztus 20-á.n, pénteken 20 00 h. kezdettel sugározza a televízió.) |crr miete 1 > A Kossuth Könyvkiadó ' újdonságai közt táláljuk Fri­edrich Engels: A német pa­rasztháború című híres mű­vét, amely tartalmazza En- gelsnek a feudalizmus ha­nyatlásáról és a burzsoázia felemelkedéséről írt tanul­mányát, valamint a Paraszt- háborúhoz és A porosz pa­rasztok történetéhez című írásait is. A kötet a marxiz­mus—leninizmus klassziku­sainak kiskönyvtárában je­lent meg. Kamerával a világ körül a címe Roman Karmen, a nemzetközi hírű szovjet film- operatör könyv-ének, amely­nek riportjai beszámolnak a jó szemű és jó tollú film­híradós, sok izgalmas él­ményéről. Még egy úti­könyv érdemel említést, ezt Krajczár Imre írta. Jeme­niek közt címmel. Az úti­könyvet sok érdekes kép il­lusztrálja. A Táncsics Könyvkiadó megjelentette Ariadna Gro­mova és Rafail Nugyelman közös munkáját, a Nyomo­zás az Időkutató Intézetben című fantasztikus regényt. Földes Anna útleírása, a Női szemmel három világ­részben. Megjelentette a ki- | adó a fontosabb közgazda- sági és szociálpolitikai ha­tározatok, irányelvek gyűj­teményét is, amelyet külö- nősen szakszervezeti, vala­mint gazdasági vezetők for­gathatnak haszonnal. Emlí­tést érdemel Regős István: Alkohol című dokumentum­regénye is, amely a Magyar Televízió azonos című film­sorozata alapján készült A Móra Ferenc Ifjúsági Könyvkiadó sok érdekes ki­adványa között szerepel egy új Mikszáth-kötet amely­ben a regényíró két neveze­tes kisregénye — A beszélő köntös, A gavallérok — ka­pott helyet. A pozsonyi Ma­dách Kiadóval közös gon­dozásban látott napvilágot A Kaukázus ormain című iz- „galmas és sok érdekes kép­pel is illusztrált kötet. Az ifjúság számára írt kalan­dos regény, a Mexikói legé­nyek, Dékány András tollá­ból (A sorozat előző köte­tei a Kossuth Lajos tenge­része és A fekete herceg voltak.) A Csíkos, könyvek sorozatában látott napvilá­got Thury Zsuzsa: A tűz­piros üveggyöngy című if­júsági regénye. A kiadó Koz­mosz szerkesztőségének gon­dozásában jelent meg — a Fiatalok könyvtára sorozat­ban — Honoré de Balzac Goriot apó című híres regé­nye. Hegedűs Géza utósza­vával. Üj fantasztikus köny­vek A Galaktika urai, Ka­szás Istvántól, valamint A feladat, Zsoldos Péter tol­lából. A népszerű Kozmosz­könyvek sorozata szintén két kötettel gazdagodott: Az igazi Nagy Nő, Fenákel Ju­dit kisregényét és több elbe­szélését tartalmazza, míg az Idegen városban Simonffy András regénye. A Zrínyi Katonai Kiadó újdonságai közt találjuk Har­ry Thürk: Pearl Harbour című dokumentumregényét, s a kiadó miniatűr könyv­ként megjelentetett. A török áfium ellen való orvosság cí­mű Zrínyi-művet. Berkes Péter a szerzője a Hét fe­hér boríték című kötetnek. A katonai repülőgépek kü­lönböző típusait mutatja be — természetesen a legjel­lemzőbb adatokkal — Nagy­váradi Sándor és Varsányi Ernő közös könyve. A Tankönyvkiadó sok hasz­nos ' kiadványa közül említ­sük meg a Hogyan tanul­junk fizikát?, valamint a Beszéljünk oroszul! című nyelvkönyvet; utóbbi a már középfokon nyelvet tanulók orosz nyelvtanulását segít­heti jelentősen. Iskola felnőtteknek Pásztón a Lovász József Művelődési Központ az 1976— 77-es tanévben ismételten megindítja a dolgozók számá­ra az általános iskolai magán­vizsgára előkészítő tanfolya­mát. Az 5—6., valamint a 7. és a 8. osztályból, továbbá elegendő létszám esetén az általános iskola 1—4. osztá* lyából is indítanak, tanfolya­mot. A „tanévkezdés” szep­tember 15. A tanulók 1977. január végén tesznek vizs­gát. Sxeberényi Lehel: 27. A trafikos nyelt egyet: hi­szen van, a Zsabka, Retten észlelték a sírnál. De ezt ho- gyan mondja meg? Nem szólt. — Várj csak — mondta a tanácselnök, az ablakra né­zett. Felállt, kinyitotta. A kocsma előtt ma többen lődörögtek, mint máskor. Mert az ünnepnek még átlógott a lába a hétfőre is, meg volt is mit beszélni. Szétfutott ha­mar a hír, hogy a Cserni Pán megsokallta a dolgokat. Ma éjjel aztán odacsapott. Így járnak, akik ujjat húznak ve­le. Lám, a Sandi mester há­za oda lett, és Matej éknál is van 6Írás-rívás. Marisa bol­dog, mert őt kihagyta a Cser­ni Pán. Boldogságában nem fér a bőrébe. Állandóan ki­szaladgál a kapuba, és beszé­desebb, mint bármikor. Min­denkinek el kell mondania — mert nem fér meg benne —, hogy őrá nem is haragudhat a pokolok fejedelme, mert ő volt, aki nem akart a Vas- kapuszklához menni, és ő volt, aki mondta, hogy for­duljanak vissza. S akit Mari­sa egy kis beszélgetésre el­kap, váltogathatja a lábát, míg továbbengedi. Ezeket tárgyalgatták a kocsma előtt, s éppen azon röhögtek, Maris® milyen bol­dog, hogy kimaradt a szórás­ból, mikor nyílott a tanács­háza ablaka. Az elnök kikiabált az em­bereknek: — Maguk tudnak a földren­gésről ? Az emberek odanéztek, a vigyor ott volt az ajkukon. S hogy nem feleltek, az elnök még egyszer szólt: — Észlelt valaki ilyet az éjjel? — Éjjel? — töprengett Martin a borbély. — Sokak­nak forgott a világ az éjjel. Ezen megint nevettek egy jót, még az elnök is elmoso­lyodott. Akkor is mosoly­gott, mikor visszafordult Sandihoz. NÖGRÁD - 1976. augusztus 19., csütörtök — Hát látod­— Részeg volt ez mind — dohogott keserűen Sandi. — Ezeket ugyan hiába kérded. — Ez van — mondta az el­nök. — Egyelőre. Nézte kicsit a mosolygós kék szemével Sandit. s meg­kockáztatott egy kérdést: — Te józan voltál? Sandi felállt és sértődöt­ten elment. Másnap reggel jót nevetett a falu. Mert legjobb öröm, a káröröm. Marisát szarvára szúrta egy szarvas. Ezt akkor tette, ami­kor Marisa keblét elégedett­ség dagasztotta- és szívesen tett összehasonlításokat a maga javára, és nagyon biz­tos volt a maga dolgában- Elég kényes helyen éjtett sebet rajta. Szerencsére a hely inkább illem szerint volt kényes, semmint életveszély tekintetében. A szarvas pirkadatkor je­lent meg az udvaron. A zárt kapu ellenére. Ezt később az emberek bizonyító jelként emlegették, holott tudták, hogy a szarvas könnyedén libben át á kerítéseken. Ma­risa felnyitotta a tiszta lel— kiismeretüek édes álmából szemét és hallotta, hogy kívül motoz valaki. Megbökte a férjét. — Te, jár itt valaki... — Hagyj békén! — mond­ta Gyúró, ki este sokat ivott, és átfordult a másik oldalára. Marisa felkelt, az ablakhoz lépett és látta, hogy eg\ szarvas a fiatal aimafát dézs­málja. Cseppet se volt rest. nosza, seprűt ragadott, s amúgy pendelyben a szarvas­ra támadt­— Hess te! — rikoltott. A szarvas legelt még egy kicsit, s csak akkor fordult meg, mikor csattant lapoc­káján a seprű. Egy szó nél­kül szarva közé vette Mari­sát és feltette a kerítésre. Marisa éktelen visítást csapott, melyet a méltatlanul ért sérelem felhangjai színe­sítettek- Ült a kerítésen amúgy pendelyben- és visí­tott, ülepéből csörgedezett a vér. mert bár a hím állat a gyengébb nemre tekintettel finoman cselekedte. amit cselekedett, kapitális fejdí­szének egy oldalágacskája mégiscsak ' beleakadt az asz- szonyba. — Isten nem ver bottal — mondták az előszaladó embe­rek, mert azonnal látták a dolog jelentését. Mire Gyúró kicammogott a házból, a szarvast már rég el­nyelte az erdő. ő ijedt meg legjobban az asszonyi visítás­tól. Ondrej, a mezőőr fejét csó- válgatta a pipája mögött. — Jó] őrizted a mezőt — szólt oda neki Gyúró. — Ez nem ott jötte — fe­lelt Ondrej. — Hát? (Folytatjuk.) Köplabdahájé — többféle feladatra a nyári ifjúsági építő­táborban.

Next

/
Thumbnails
Contents