Nógrád. 1976. augusztus (32. évfolyam. 181-205. szám)

1976-08-18 / 195. szám

Megy pi filmbemutatók NANNI LOY ' rendet csinál Amerikában Jelenet a Rendet csinálok Amerikában és visszatérek című olasz filmből. A hét műso­rának gerin­cét a vígjáté­kok alkotják. Ezek egyik fi­gyelemre mél­tó darabja az olasz Nanni Loy Rendet csinálok Ame­rikában és visszatérek cí­mű munkáia. A fűm érde­kes történetet mond el ejgy olasz játékos- ügynök és egy híres kosár­labdasztár ta­lálkozásáról; látszólag kőny- nyed modor­ban beszél, igen komoly kérdésekről, többek között az emberek egyenlőségé­ről, a hírnev­es pénzhajh ás zásról. Nan­ni Loy filmje kesernyés hu­morral érzékelteti azt a ki­ábrándultságot, amelyet a rendező Amerikában, - az Egyesült Államokban érzett. Gondolatainak kifejtésére két kitűnő színészt sikerült ta­lálnia a köpcös, molett hiva­talnokot alakító Paolo Vil- laggio és a magas, vékony sportolót játszó Sterling St. Jacgues személyében. A Hogyan fojtsuk vízbe...? című csehszlovák filmnek csak a címe ijesztő, s kelt hátborzongatást az olvasóban. Valójában Vaclav Vorlicek ötletes vígjátékot rendezett. A film az absztrakt humor iránti különleges fogékony­ságra épül, bővelkedik bizarr ötletekben és valószerűtlen szituációkban. A rendező a vízi szellemek legendáinak alakjait eleveníti meg a film­ben, akik rettegésben tartják a vízparti lakosokat azzal, hogy megpróbálják vízbe foj­tani őket. Ebben a „harcban” azonban az embereknek na­gyobb esélyük van a győze­lemre: mert több fantáziával, lendülettel és érzelemmel i-en- delkeznek. A filmet vígjáték­ként, sci-fiként egyaránt fi­gyelmébe ajánljuk a nézők­nek. A Narancsszínű tüzek éj­szakája szintén a pozsonyi Barrandov Filmstúdióban ké­szült, ugyancsak 1974-ben, mint az előbbi filmvígjáték, csak műfajában különbözik. Zbynek Brynych alkotása egy sikeres vezető' beosztású em­ber könnyelmű félrelépésének tragédiába torkolló történetét eleveníti fel, a lélektani drá­mák izgalmával, eszközeivel. A filmbarátok számára két művészfilmet kínál a heti program. Balassagyarma.ton mutatják be a bolgár Eduard Saharjev: A társaság tisztelt tagjai című munkáját, amely a szocialista erkölcs alapjá­ról tesz bíráló megjegyzése­ket napjaink morális visszás­ságaira. Eduard Saharjev. aki Budapesten végezte el a Szín­ház- és Filmművészeti Főis­kola filmrendezői szakát, szí­vesen foglalkozik szatirikus, mai témával. Ez a második filmje. Főszerepét az egyik legnépszerűbb bolgár filmszí­nésznő, Katja Paszkálévá játssza, akit utoljára a Nona és az Ivan Kondarev című filmekben láthatott a magyar közönség. Bernardo Bertolucci olasz— francia koprodukcióban ké­szített filmet Alberto Moravia A megalkuvó című legényé­ből azonos címen. Filmje utánjátszásban kerül a salgó­tarjáni közönség elé. Mai tévéajánlatunk 20 00: NAGY KALANDOM ÉSZAKON. Olasz tévéfilmeorozat I. rész. Jack London születésének 100. évfordulójára készült a hétrészes, olasz tévéfilmsoro­zat. Az fró több művéből ösz- szeállitott történet az utolsó nagy aranyásási láz színhe­lyére, Alaszkába vezet. Jack London ifjúkori alaszkai uta­zásainak kalandos, fordula­tokban gazdag eseményeit számos művében dolgozta fel. Ezek összegzése a film. Fő­szereplője az írót személyesíti meg. S vele együtt lehetünk tanúi eseményteli utazásának, aranyásó próbálkozásainak. Smeberényi Lehelt 26. — Hogyhogy, semmit se éreztetek? Átaludtatok? Megint csak egymás tekin­tet keresték. — Átaludtuk? mit — S a hangjuk furcsa volt, ahogy szóltak. A kis ember azt kér­dezte magától, „Miért beszél­nek ezek így velem? — s hirtelen verítékgyöngy ütött ki a homlokára. A sir! — — Már tudnák? — De mikor Bozsena megszólalt, efelől megkönnyebbült: — Nem tudják”. — Mi történt? Történt va­lami ? — kérdezte Bozsena. Piros arcán, melyet hosszú fülön­függők verdestek, bizton jel volt a gyanútlan aggodalom­— Mindig történik valami szólt Ondrej, a mezőőr a pi­pája mögül, szeme is e fede­zék mögött lapult, onnan cél­zót a kis emberre. — De hát ez tényleg hihe­tetlen! — kiáltott kétségbe­esetten a trafikos. — Tényleg nem éreztétek a földrengést?. Te se. Franyo? Te se, Ondrej? — Földrengést?... — szóltak az emberek a fedezékekből, és csak kicsit csodálkoztak, mintha nem egészen figyel­nének arra, amit a trafikos mond. Látszott, hogy megsza­kadt köztük valamilyen be­széd, és az járt az eszükben­Sandi összetört. — Szóval átaludtátok — mondta búsan. csaknem szemrehányással., — Ettől féltem. Most mehetek, ahova akarok, a kutya se hisz ne­kem. Itt is, ott is bólogattak­— Hm — mondták, de zár­kózottságukból semmit fel nem adtak. Sandi láthatta, hogy szövetség van közöttük. •„Ellenem?” Megint volt ilyen érzése, s ez kicsit megtorpan- totta. Icipicit csak, mex-t nem hihetett benne, sorsüldözÖtt- ségében nem tudott elképzel­ni ekkora igazságtalanságot. Át is ugi'otta mindjárt az ér­zését, s hevesen hadonászva kiáltozott: — A biztosító kiröhög! Jó­emberek, kiröhög! ... Mi az, hogy én voltam az epicent­rum? Pedig én voltam, Isten az atyám! És nincs rá tanúm, mert mind aludtatok! ... Ért- sétek meg, kettényílt a há­zam! És csak az enyém, és senkié! Ez most már biztos. Igen, mert én voltam az epi­centrum! Ilyen pech még nem volt! És pont én, pont én ... — Akkora keserűség ön­tötte el, a könnye kicsordult. — El se hiszik, hogy a föld rengett, hiszen sehol semmi nyoma... másutt. Nincs a te­remtésben vesztes, csak én! E patetikus felkiáltás süket csendbe veszett. Senki se tudta, hogy nem eredeti, de nem is törődtek vele. Egyet nagyon is értettek: a trafikos háza kettényílt. Nagyon is értették ezt, és a csendbe, mert a mosógép is elhallgatott, egymás pillantá­sát keresték. S mikor megta­lálták, összenézésükben jelen­tőség volt. Végre Hermina kimondta. Kimondta a többiek helyett is.. Szemben állt a trafikossal, és sok sárga ránca közül sze­mébe nézett, s azon át vala­mely földöntúli tájékra. — Magának a ház nyílta kettőbe — mondta. — Teré- zának meg tehénke adta vé­res tej máma reggelre. — Ott sír szegény... — Bozsenának is megeredt most a nyelve. Sandi csak nézett egyikről a másikra, kínlódott a neve­tés a szája sarkán. A férfi­akra nézett. A férfiak egy­máshoz szóltak: — Matejt láttátok? Odaki ül a pádon. Nem beszél és sárga, mint a hótt, Ügy mondták egymásnak, mintha Sandi ott se lenne. Vagy levegő lenne csak. Ami­kor meg a szemük feléje lob­bant, vád lobbant benne. — Meg vagytok zöldülve — hebegett Sandi. értett már mindent. Nagyot legyintett, s bosszús nevetéssel otthagy­ta őket. Egyenesen a tanácsházára ment. 4 NÓGRAD - 1976. augusztus 16., szerda SőeplFnilirr'ol kr/dv« Családi életre nevelés az iskolákban lem, a művészeti tórgyak­A Minisztertanács hazánk népesedési helyzetének ala­kulását nagy fontosságú nem­zeti és tái'sadalompolitikai ügynek minősítette, és hosz- szabb időre meghatározta a népesedéspolitikai célkitűzé­seket, illetve feladatokat — hangsúlyozta Gulyás János- né megyei műve'ődésügyi osztályvezető a tanévzáró igaz­gatói értekezleten. A szülök gyakran nem is­merték és ismerik fel a csa­ládi életre nevelés szükséges­ségét. esetleg nem is vállal­ják, illetve hozzáértés hiányá­ban nem korszerűen végzik. Ezért vált szükségessé, hogy megyénk valamennyi taninté­zetében szeptembertől kezd­ve „Felkészítés a családi élet­re” címmel osztályfőnöki órá­kon oldják meg e fontos, alapvető nevelési célkitűzést. A családi élet megfelelő előkészítésének — a szocialis­ta nevelés, tudatformálás és ismei'etter’esztés általánosan elismert és bevált módszerta­ni elvei és eszközei mellett — kü'önleges módszei'tani igé­nyei is vannak. Ennek meg­oldásában a jövőben vezető szerepe lesz az iskoláknak. Az iskolákban folyó családi élet­re nevelést a család nevelő munkájával összehangoltan, a szülőket is nevelve kell vé­gezni. Az elmúlt években a szü­lök es társadalmi szei'vezetek süi-gető igényként foga'maz- ták meg az iskolával szem­ben, hogy a fiatalokat ne csak életpályájukra, hanem apai és anyai feladatokra is elő­készítse. Ezek a körülmények indokolják — hangzott el az igazgatói értekezleten —, hogy a felnövekvő nemze­déket intézményesen készít­sük fel szülői feladatokra, t ennek szükséges részeként a szocialista emberhez méltó magatartásra a másik nem iránt. nyező volt a csa'ádi életre nevelésben. A. serdülő leá­nyoknak és fiúknak néhány éve tanfolyamokat, rendezett „Nagylányok iskolája” és „A családi élet iskolája" cím­mel Szerepük kiegészítő, hé­zagpótló jellegű volt. Jellem­ző viszont az, hogy e tanfo­lyamok iránt a fiatalok nagy érdeklődést mutattak egy- egy e’őadáson zsúfolásig meg­teltek az előadótermek A korábbi években az is­kolák egy ítészében a szülői munkaközösségek kezdemé- nyezéséi'e a TIT gondozásá­ban „Szülők akadémiája” cím­mel előadássorozaton foglal­koztak a családi életre való nevelés fontosságával a szü­lők tennivalójával. Ez azon­ban az iskolák szűk körét érintette, a családi, de főleg a szexuális életre való neve­lés esetlegesen kapott helyet a tematikában. Az elmondottakat figyelem­be véve határozott úgy a Mű­velődésügyi Minisztérium, hogy az 1976 77-es tanévben az osz­tályfőnöki órák keretén be­lül kapjon helyet — súlyának megfelelően — a családi élet­re való nevelés. A tanintézetekben két ütem­ben illesztik be a hagyomá­nyos feladatok közé a tanu- ’ók — gyermekek, serdülők és ifjak — családi életre va­ló előkészítését A? évtized végén már a családi életre való előkészítést minden olyan tantárgy ismeretanyaga és nevelési követelményei figye­lembe veszik, ahol ez lehet­séges. Így különösen az olva­sási és kömyezetismereti órá­kon az általános iskola alsó tagozatában, a biológia, a magyar irodalom, a történe­nál, a testnevelés, az állam­polgári és társadalmi világ­nézeti ismeretekkel foglalko­zó tárgyaknál és (ahol tanít­ják) még a lélektannál is. Szeptembertől kezdve az osztályfőnöki órákon dolgoz­zák fel a tanulók a családi életre nevelésnek az adott keretekhez és a tanulók élet­korához méretezett iskolai programját. > Az általános is­kola 5. osztályától kezdve a 8. osztályig, valamint a kö­zépfokú iskolák — a gimná­ziumok. a szakközépiskolák és a szakmunkásképző intézetek — minden osztályaiban tan­évenként 4—6 osztályfőnöki órán foglalkoznak a családi életre való felkészüléssel, er­ről „tanulnak” a gyermekek és serdülők. A nevelők előtt is szokat­lan „tananyag” feldolgozá­sához az iskolaorvosok, az is­kolával kapcsolatban álló egyéb egészségügyi szakem­berek — gyermekgyógyászok, védőnők — nyújtanak segít­séget az osztályfőnököknek. E fontos nevelési feladat megoldásához szakkönyvek segítik a pedagógusok mun­káját, továbbképzését, orvo­sok segítenek a „szokatlan” feladat megoldásában. Természetesen, szót kell ér­teni a szülőkkel is, hogy gyer­mekeik fejlődése érdekében vállalják a fiatalok felkészí­tését a családi életre, s ezt természettudományos alapon és társadalmunk etikájának megfelelően — az életre va­ló felkészítés kei-etében —, fo­lyamatosan végezzék.-s. -ó. 130 ezer forint könyvre Nyári rendcsinálás A salgótarjáni Kohász Mű­velődési Központ könyvtárá­nak tevékenységét hosszú hónapokra visszavetette a könyvtárosok megbetegedése. A két munkatárs közül az egyik még mindig beteg. Von- sije Ernőné. könyvtárvezető március közepétől dolgozik, de olyan mérvű a lemaradás, annyi a pótolnivaló, hogy a munkával előreláthatólag csak a nyár végére kerül egyenes­be­— Az iskolai szünidő után 3—4 hetenként váltakozva- két-két középiskolás korú kis­lánnyal folytattam a rend­csinálást — mondja. — Az enyém és a kolléganőm be­tegsége ideje alatt csak a kölcsönzés gyakorlására nyílt lehetőség. Szünetelt a könyv- beszex-zés, a rendszei'es, fo­lyamatos feldolgozó munka. Nem is beszélve arról, hogy hozzá kellett látnunk a ren­deletéit szerint kötelezően há­romévenként előírt állomány- ellenőrzéshez. Óriási tehát a munka. De gondolhatja, ami­kor minden könyvet egyen­ként kézbe kell vennünk- meg­vizsgálnunk-.. — A kislányok mit tud­nak segíteni ebben? masztott követelmények meg­növekedtek az utóbbi időben. A különböző kulturális ren­dezvények — például szocia­lista brigád vetélkedők, fórumok — sikeres lebonyolításában a jól felszerelt könyvtár ha­tékony segítsége nélkülözhe­tetlen. Feladatul kapta to­vábbá az SKÜ szakszerveze­ti üdülőinek olvasmányok­kal való ellátását is. A szak- szervezeti bizottság jól látta, hogy nem elég pusztán köve­telni, biztosítani kell a telje­sítés feltételeit. Ezért már a múlt esztendőben felemelte a könyvtár anyagi támoga­tását, amit az idén tovább nö­velt: az eredetileg tervezett 100 ezer forintot 30 ezerrel megtoldotta. — Annál is jobban örülünk ennek — vélekedik Bolyós- né,—, mert készülünk intéz­ményünk két évvel későbbi, 100 éves évfordulójárxak meg­ünneplésére. s akkorára mar egy minden tekintetben kor­szerű könyvtárral szeretnénk látogatóinkat, munkás ol­vasóinkat fogadni­A könyvtárhelyiség bőví­tésére még az idén sor kerül. A munka ebben a hónapban kezdődik, s ha közben nem Az elmú’t évtized helyzeté­ről elmondható, hogy a csa­ládi életre való nevelés fel­adatait az oktató-nevelő mun­ka alapdokumentumaiban — valamennyi iskolatípusra vo­natkozóan — rögzítették ugyan, de nem megnyugtató súllyal és terjedelemben, sőt, több vonatkozásban nem elég kor­szerű tartalommal. Megyénkben a TIT és a Vö­röskereszt eddig is kezdemé­A tanácselnök nagy darab, nyugodt ember volt. Kék szeme jóindulatúan pihent a trafikoson. — Ki fizeti meg a károm? T- sírt Sandi. — Hogy csak én vagyok ilyen szerencsétlen! Én!... A tanácselnök nyugtatgatta: — Kiabálni azért nem kell. Nyugi csak... Ha tényleg földmozgás következtében ke­letkezett a kár, és nem va­lami statikai hiba folytán... — Persze, hogy tényleg — vágott a szavába a kis em­ber. — A földrengésjelző in­tézet is megmondhatja. Újra felhívták a földren­gésjelző intézetet. Ott megint csak azt mondták, hogy az eszlelt földlökések nem indo­kolják a ház kettéválását, legfeljebb az epicentrumban. — A károsulton kívül más nem is észlelte a földlökése­ket? — kérdezték, mintegy kételkedve a károsult jóhisze­műségében. Sandi nem hallotta a kér­dést, csak a tanácselnök bi­zonytalan válaszát: — Nem... Nem hiszem... Nem tudok róla. Azaz éppen e körül van egy kis problé­ma... Letette a kagylót. A trafi- koshoz fordult. — ök se biztosak a dolog­ban — sóhajtott. — Ide fi­gyelj, Sándor! Nem lehet, hogy csak képzelődsz? Nézd csak, senki se jött még ezzel. Magam se tudok róla. Igaz, jó az alvókám... De ha föld­rengés volt, valaki csak van még i'ajtad kívül, aki észlel­te... (Folytatjuk.) — Nagyon sokat. Segédkez­tek a bolti bevásárlásoknál, a könyvek felszerelésében. — A könyvek felszerelését említette; mit jelent ez a szakmai kifejezés? — Mindazt együtt, amit egy-egy könyvvel csinálni kell ahhoz, hogy könyvtári ál­lományba kerülhessen és Köl­csönözhető legyen. A könyve­ket katalogizálni kell. többek között katalóguscédulákkal, a cédulákat tartó sarkokkal ellátni. Egyedül nem tudnám elvégezni ezt a munkát, a lá­nyok tehát pótolhatatlanok­— Az első negyedéves ter­vünkkel nagyon el voltunk maradva — mondja Bolyós Lászlóné, a művelődési köz­pont igazgatója. — A máso­dikban igyekeztünk behozni a lemaradást, a nyári szünidős lányokkal" reméljük, hogy teljes eredménnyel. A könyvtárral szemben ki­adódnak különösebb nehézsé­gek. akkor októberre a mun­kás kulturális hetek idejére be is fejeződik. A könyvtár jelen­legi állományának csaknem a dupláját tudja akkor befo­gadni: 18 ezer helyett 30 ezer könyvet. Nemcsak a közelgő ünnep — mintegy önnönmagáért — indokolja ezt a mennyiséget — hanem az évek során növekvő igény, az olvasási kultúra fejlődése. A kohászkönyvtárnak ta­valy 1400 olvasója volt — je­lenleg 1200-nál tartanak. A könyvtárosok betegsége meg­érződik tehát a beiratkozáso­kon is. De úgy látjuk, nem számottevő a lemai'adás: a hátralevő hónapokban okos, gondos szei'vezéssel, az itt már hagyományos szocia.'is- ta szerződések gyarapításá­val behozható — sőt túl is szárnyalható. (ok)

Next

/
Thumbnails
Contents