Nógrád. 1976. augusztus (32. évfolyam. 181-205. szám)

1976-08-18 / 195. szám

Az acélossá edződött órarugó a brigád jelképe is lehetne! Szívósak, nagy terheket is viselni tudó, szorgos kezű asz- szonyokbói, leányokból szerveződött kollektíva a Salgótarjá­ni Kohászati Üzemek egyik eredményesen dolgozó munka- csoportja. a szalagedző üzemrészben a Bajkál nevet vise­li. Az említett órarugó is az általuk készített termékcso­port egyike. Bogár Gyuláné vezetése mellett tizennégyen végzik teendőiket. ' 1967-ben alakultak és azóta elnyerték az ezüst fokozatot. A szovjet—magyar barátság ápolásában mindig élen jár­nak. Nemcsak a nevük mutatja, a brigád gyakorta lát ven­dégül szovjet delegációt,- melyek hivatalos vagy turistaláto­gatásra érkeznek hazánkba. A műhely egyik sarkában a Szovjetuniót bemutató' képekből kiállítást készítettek. Ezen­kívül megünneplik a jelentős szovjet ünnepeket 'is. Közöt­tük az egyik szervező, Boros Sándorné. A brigád jeleskedik kiváló dolgozókban. Hatan elnyerték a megtisztelő címet. Ezen túl egy a miniszteri elismerést * is megszerezte. Szinte valamennyien rendszeres pártoktatás­ban vesznek részt. Egy brigádtag középiskolába jár1, míg mások a marxista ismeretek a'apjaival ismerkednek. A szalagedző kollektívája jeleskedik a munkában, társa­dalmi elfoglaltságban egyaránt. Bogár »Gyuláné, Darázs Lászlóné, Pintér Pálné, Nagy Jánosné, Hegedűs Endréné és a többiek ezek után is remélik, Hogy a legkivátóbbak közé tartoznak, (Kulcsár József képbe,számolója) AZ MS ÍMP NÓGRÁO ME CrYÉ t BIZ O T T S Á G A ÉS A MEGYEITANÁCS LAPJA XXXII. ÉVF„ 195. SZÁM ARA: 80 FILLER 1976. AUGUSZTUS 18., SZERDA Világ proletárjai, egyesüljetek! HflcBfgifoislB erőfeszítésekre üres éti szükség a mősocSíic fél éuben Ülést tarlóit a JSógrád megyei Tanács Végrehajtó Bizottsága Nógrád megye tanácsai eb­ben az évben több mint más­fél milliárd forinttal gazdál­kodnak a fejlesztési és a fenn­tartási feladatok megvalósí­tásáért. A megyei tanács vég­rehajtó bizottsága tegnapi ülésén azért tűzte napirend­re a tanácsi terv és a fenn­tartási költségvetés idei első félévi teljesítésének, a gaz­dálkodás színvonalnak, ha­tékonyságának értékeléséről, a folyamatban levő • megyei beruházások helyzetéről, és a további feladatokról szóló je­lentést, hogy a még hátrale­vő időszakban határozatával, javaslatával elősegítse az V. ötéves terv első évének sike­res teljesítését. A tanácsi terv megvalósí­tása terén a végrehajtó bi­zottság tényként állapította meg, hogy az összesített, 1976. évi tanácsi beruházási terv teljesítése a pénzügyi' felhasz­nálást tekintve lényegesen el­marad a tervezettől. Első­sorban a nagyobb települések­re, különösen a városokra, és a jelentősebb megyei be­ruházásokra jellemző. A tanácsok a terv meg­valósítására az első fél évben 558 millió forintot irányoztak elő felhaszná­lásra, ebből a beruházásokra ter­vezett kiadás 513 millió fo­rint. Az első fél évben az éves előirányzat 29 százaléka ke­rült kifizetésre, amely 6 szá­zalékkal kevesebb az elmúlt év azonos időszakánál. , A tanácsi terv főbb célki­tűzéseinek teljesítése a követ­kezőképpen alakult. A terv ■ 349 tanácsi 'akás építésével számol, ebből 122 az első fél évben elkészült. A lakáshoz kapcsolódó beruházások kö­zül átadásra került Salgó- tai-jánban az Arany János úti óvoda-bölcsőde, Pásztón az óvoda. Töbí>, a múlt évre ter­vezett létesítmény nem feje­ződött be az első fél évben, mint például a balassagyar­mati szolgá’.tatólétesítmények, üzietek, a nagybátonyi 8 tan­termes iskola bővítése. A víz- és csatornaellátás fej­lesztésére a tanácsok az első fél év során a tervezett ősz- szegnek csak 12 százalékát használták fel. Lemaradás mutatkozik a törpevízmű-építésnél. A kulturális ágazat fejlesz­tésére biztosított összeg alig 15 százalékát vették eddig igénybe. Viszont I kedvezően alakult az óvodai férőhelyek fejlesz­tése. Az 1976. évi befejezés­re tervezett 550 helyből ed­dig 350-et átadtak, és folya­matban van a további két­száz hely építése is. Gond Balassagyarmaton jelentkezik. Megállapította a végrehaj­tó bizottság, hogy az általános iskolai tanteremfejlesztés éves előirányzata megvalósítható. Jelentős az egészségügyi és szociális ágazat fejlődése. Ezek közül is kiemelkedik a bölcsődei ellátás fejlesztése, ahol az éves 100-as bővülés­sel szemben 80-at már átad­tak rendeltetésének. Foglalkozott a végrehajtó bizottság a következő évek célkitűzéseinek előkészítésé­vel is. Az átmenet ütemes biztosítását határozta meg el­sősorban a lakás-, a kapcsoló­dó létesítmények és más ága­zatban. A végrehajtó bizottság élénk vita alapján megálla­pította, hogy bár a beruházá­sok megvalósítása ütemesen folyik, mégis alacsony a pénz­ügyi teljesítés. Az első fél év.ben az építőipari szerve­zetek termelése nem érte el az éves terv időarányosát, sőt — az áremelkedés elle­nére —, csökkent az elmúlt év azonos időszakához képest. Ehhez számos tényező hozzá­járult. Jelentkeztek az előké­szítő munka hiányosságai, a döntések elhúzódása, a gya­kori változtatások miatt a beruházási programok, a ki­viteli tervek késedelmes el­készítése, a hiányos együtt­működés, és a műszaki ter­vezés fogyatékosságai. Ez akkor sem fogadható el, ha a változtatások egy részét kényszerű okok idézték elő. A vitában a végrehajtó bi­zottság tagjai elsősorban azt hangsúlyozták, hogy a javuló munka ellenére a tanácsok első féléves gazdaságszervező tevé­kenysége nem kielégítő. Többirányú intézkedésre van szükség, s a feladatok meg­határozásában konkrétabban kell megfogalmazni a szak- igazgatási szervek feladatait. Hiszen az első fél évben va­lamennyi beruházásra a pénz biztosítva volt! Foglalkozott a testület a fenntartási költségek végre­hajtásával is. Erről megál­lapította, hogy egyre erősöd­nek az ésszerű, takarékos gazdálkodás elemei. A tanácsi terv és a fenn­tartási költségvetés további feladatainak végrehajtására a végrehajtó bizottság határo­zatot hozott. A testület meghallgatta és tudomásul vette az 1976. évi cselekvési program első fél­évi végrehajtásáról szóló tá­jékoztatót, majd vita után elfogadta a gyermek- és If­júságvédelem megyei helyze­téről szóló je'entést. Jóvá­hagyta a végrehajtó bizott­ság a Madách Imre Gimnázi­um és Szakközépiskola át­szervezéséről szóló előterjesz­tést. A közművelődés munkásainak kitüntetése A közművelés és a népmű­vészet kiemelkedj munkásait tüntették ki kedden a Fészek művészklubban. A közelgő al­kotmány napja alkalmából rendezett ünnepségen meg­jelent Aczél György, a Mi­nisztertanács elnökhelyette­se és Óvári Miklós, az MSZMP KB titkára, a Politikai Bi­zottság tagjai, dr. Orbán Lász­ló, az Országos Közművelő­dési Tanács elnöke, Virizlay Qyula, a SZOT titkára és Ba­rabás János, a KISZ kb tit­kára, valamint politikai és kulturális életünk számos más ismert személyisége. A kiváló népművelőket, a Szabó Ervin-emlékérem, a Móra Ferenc-emlékérem ki­tüntetettjeit, a népművészet mestereit és a népművészet ifjú mestereit Garamvölgyi József kulturális miniszterhe­lyettes köszöntötte. Hangsú­lyozta, hogy az elismerés egész társadalmunk megbe­csülését fejezi ki. — Társadalomépítő mun-' kánkhoz nemcsak a munkás­kezekre, hanem a dolgozók eszére, gondolataira, kezde­ményezéseire, teljes érzelmi azonosulására is szükség van — ezt követelik mai felada­taink és holnapi céljaink. Ezt követően Garamvölgyi József és Barabás János át­adta a kitüntetéseket. Az alkotmány ünnepe al­kalmából a kulturális minisz­ter, a SZOT elnökségének ja­vaslatára, élenjáró szakszer­vezeti kultúrmunkásokat ré­szesített kitüntetésben. Kiss Károly, a SZOT alel- nöke kedden a SZOT székha­zában, Garamvölgyi József kulturális miniszterhelyettes jelenlétében, 47 szakszerve­zeti népművelőnek adta át a „Szocialista Kultúráért” ki­tüntetést. és 41-en részesül­tek miniszteri dicséretben. (MTI) Az öblösüveggyár ötéves tervéből Termelésű ö vek edés k i zárói«« í er m elékenys ég hői Sokat költenek szociális, egészségügyi célokra A salgótarjáni öblösüveg­gyár V. ötéves terve magába foglalja a gazdasági feladato­kat, a jövedelempolitikai irányelveket, az egészségügyi, szociális és kulturális kiadá­sokat, a munkakörülmények javítását, valamint, a közmű­velődési tervet. Az új ötéves terv feszesebb, mint az előző volt. Az évi termelési ütemnövekedés meghaladja a népgazdasági szintet, ugyanakkor összhang­ban van az üvegipar gazda­ságpolitikai célkitűzéseivel. 1980-ban a fejlesztések segít­ségével 137,2 millió forinttal lesz nagyobb az üvegterme­lés, mint 1975-ben. Ennek a növekedésnek az eredményre gyakorolt hatása 45 forintot jelent. A termelési szerkezet jelen­tősen az automata termékek irányába tolódik el. Ez össze­függ a munkaerő-lehetőségek­kel. 198Ó-ban ugyanannyi lét­számmal terveznek, mint 1975-ben. A tervezett mennyi­ségi és értéknövekedést száz százalékban termelékenység­ből biztosítják. Elérése érde­kében növelik az üvegolvasz­tó kemencék kapacitását, csökkentik a hulladékot, szá­mos műszaki intézkedést hoz­nak. fejlesztik a technológiát, emelik a munka- és üzem- szervezés színvonalát. Kereskedelempolitikai cél­jaik arra irányulnak. hogy tovább bővítsék meglevő bél­és külföldi kapcsolataikat, ki­használják az exportlehető­ségeket. A belföldi ellátást 51,6 százalékkal növelik a tervidőszak végére. A bérpolitikai irányelvek szerint az átlagkereset öt év alatt 8341 forinttal növek­szik. Ennek megfelelően az egy főre jutó jövedelmet 1150 forinttal kell emelni. A fi­zikai dolgozók közül a szak­munkások átlagkeresete 28, a betanított munkásoké 26, a segédmunkásoké; 23 százalék­kal növekszik. Az alkalma­zotti kategóriába tartozó dől-, gőzök késül a vezetőké 23, a termelésirányítóké 30, az ügyintézőké 28, az ügyviteli dolgozóké pedig 26 százalék­kal emelkedik, a végzett munka menyisége és minősé­ge arányában. A bérfejlesztéseknél figye­lembe veszik a magasabb szakképzettséget igénylő mun­kát, az exporttermelést, a minőségi munkát. Ügyelnek a fiatalok kereseti arányainak növelésére. Előnyben részesül­nek az átlagosnál kedvezőt­lenebb munkakörülmények között dolgozók, a három műszakban és a folyamatos munkarendben tevékenyke­dők. Nagyobb bérrel fejezik ki a nehéz fizikai munka fo­kát is. Igyekeznek, hogy az azonos munkakörben foglal­koztatott nők keresete hason­ló legyen a férfiakéval, meg­felelő képesség, képzettség és szakmai gyakorlat esetén. Az átlagosnál kisebb mér­tékű béremelést kapnak azok, akiknek nincs meg az előírt szakképzettségük, munkájukat nem látják el képességüknek és képzettségüknek megfele­lően, megsértik a munkafe­gyelmet, kilépett, vagy mun­kaviszonya megszűnt bejegy­zéssel kerülnek a gyárba. A bérfejlesztéseket 1977-től kezdve, január 1-től biztosít­ják. Minden év december 31- ig minden dolgozónak garan­tálják az országos szakmai bértáblázat szerinti bértétel alsó határát. Egészségügyi, szociális és kulturális célokra 25,6 millió forintot költenek. Lakásépítés­re több mint 23 milliót ál­doznak. Csökkentik a nehéz fizikai munkát. Javítják az egészségügyi körülményeket. Jelentősen növelik az üzemi étkeztetésre, munkásszállásra, üdültetésre szánt öszeget. Se­gélyezésre 3 millió 887 ezer, közművelődésre pedig 1 mil­lió 867 ezer forintot irányoz- 'tak elő. S A gyár vezetői arra töre­kednek, hogy az ötéves terv célkitűzéseit (amennyiben le­hetséges) túlteljesítsék, ezzel is tovább javítsák a bérfej­lesztés lehetőségeit, a szociá­lis, kulturális és egészségügyi célokra szánt összegek ará­nyát.

Next

/
Thumbnails
Contents