Nógrád. 1976. július (32. évfolyam. 154-180. szám)
1976-07-17 / 168. szám
4 pár Int ii ni; a gyakorlóidból Cselekvési program és a végrehajtás Kánváson A KÁNYÁSI PÁRTVÉZE- TÖSÉG az idén elsődleges feladatként jelölte meg a gazdasági, gazdaságpolitikai, társadalmi jnunka hatékonyságának növelését, az aknaüzemi tervek teljesítésének elősegítését. Ennek érdekében az MSZMP KB 1975. november 26—27-i határozatának megfelelően .cselekvési programot dolgozott ki. A pártvezetőség cselekvési programja alapján az aknaüzem gazdaságvezetése intézkedési tervet, a szak- szervezeti bizottság és a KISZ- vezetőség akcióprogramot készített. A cselekvési program a legfontosabb politikai, gazdasági feladatokat tartalmazza. Az elkészítés után több fórumon — pártvezetőségi ülésen, alapszervezeti vezetőségi üléseken, pártcsoport-értekezle-. teken, taggyűléseken, a pártoktatás keretében, a gazdasági vezetőkkel folytatott megbeszéléseken — ismertettük a cselekvési programot, annak jelentőségét, az abban meghatározottak végrehajtásának fontosságát. Ügy érezzük, sikerült meghatározni a súlyponti kérdéseket, a termelés, a hatékonyság növelésére szóló intézkedéseket. A meghatározott feladatok reálisak, teljesíthetők. Ezt bizonyítja egyébként az elmúlt féléves eredmény. Igaz viszont, a vezetőktől és beosztottaktól hatékonyabb munkát követelt meg a program végrehajtása. A feladatok megértése érdekében a tájékoztatás minden eszközét igénybe vettük. A mennyiségi termelés mellett nagy gondot fordítottunk a cselekvési programban a minőség javítására, az anyaggal, energiával való takarékosságra, célszerű gazdálkodásra. Erre már a február havi taggyűléseinken konkrét megbízatásokat is adtak alapszervezeteink. A tömeg- termelő munkahelyen például tisztaságfel élőéként megbízatást kapott több párttagunk. A cselekvési program jó politikai légkörben került ismertetésre. A jóváhagyó taggyűlésen párttagjaink úgy vélekedtek, ilyen konkrét tervekre van és lesz szükség a jövőben is. Követeljük meg a végrehajtást. Kedvező volt aknaüzemünk gazdasági és műszaki vezetőinek hozzáállása a cselekvési program elkészítéséhez és időarányos végrehajtásához. A tenniakarás, az eredmények növelésére való törekvés látszott mar az elkészítéskor. Napjainkban is ez jellemző. Igaz, vannak viták, ezek azonban a jobb munka, a nagyobb eredmények érdekében folynak. Rendszeresen visszatérünk ugyanis a cselekvési programban meghatározottak végrehajtásának ellenőrzésére. Pártvezetőségi ülésen, az alapszervezetek vezetőségi üléseken értékelik az időarányos végrehajtást. Májusban összevont párttaggyűlésen az értékeléskor párttagjaink újabb javaslatokat tettek a feladatok megoldásához. A cselekvési programmal kapcsolatos intézkedési terv végrehajtásával a nemrégen létrejött DH-bizottság is komolyan foglalkozik. A legutóbbi ülésen értékelte az időarányos végrehajtást. Megállapítottuk, hogy helyesen választottuk ki a tennivalókat, ezt már az eredmények bizonyítják. AZ ELSŐ FÉLÉVES tervünket 111.5 százalékra teljesítettük. Terven felül a népgazdaságnak 15 757 tonna szénnel többet adtunk. Árbevételi tervünket 7 millió 400 ezer forinttal teljesítettük túl. Az aknaüzem jövője érdekében — a cselekvési programban — igen komoly erőfeszítéseket határoztunk meg a feltárás, elővájás biztosítására. A fél évre tervezett 2935 folyóméter feltáró, előkészülő vágat helyett 3095 folyóméter készült el. Jól gazdálkodtunk a kieső műszakokkal is. Ez a tervezett 35 649 helyett — 34 517 műszak volt. A betegség címén csak 3139 a kieső műszakcsökkenés. A törvényes távoliét, valamint a hiányzó műszakok csökkenése viszont még újabb intézkedést kíván a mozgalmi és a gazdasági vezetők részéről. A cselekvési programban, valamint a komplex intézkedési tervünkben is szerepel az eníergiatakarékosság. Gázolajból mintegy 2146 litert, benzinből 274 litert takarítottunk meg. Energiafogyasztásban túllépésünk van, ami részben a mennyiségi, részben a vágathajtási terv túlteljesítéséből származik. Az elővájásokon terven felül beépített ventillátorok is több áramot fogyasztanak. Az elért eredmény sem a gazdasági vezetést, sem a mozgalmi szervek vezetését nem tette elbizakodottá. Keressük a lehetőségét, hogy eredményeinket hogyan tudnánk még jobban fokozni. Erre irányulnak az utóbbi időben kiadott pártmegbízatások és azok végrehajtásáról történő beszámoltatások is. Figyelembe vettük és a jövőben ez még inkább szükséges, hogy a munkaerő-utánpótlásban, főleg fiatalokra nem számíthatunk. Ezért fő célként határoztuk meg a gépesítést.' A harmadik negyedév lesz az előkészítés időszaka a szovjet önjáró biztpsító gép üzemeltetési feltételeinek megteremtésére. Megoldjuk e gép kezelőinek oktatását, a szükséges technika elsajátítását. Eredményeinkhez nagyban hozzájárultak a pártvezetőség irányító, szervező, ellenőrző tevékenysége mellett, szocialista brigádjaink sikerei, melyekre továbbra is támaszkodunk. Kérjük, igényeljük aktív tevékenységüket a vállalások teljesítésében, túlteljesítésében. A felsoroltak mellett segítséget jelentett az újjászervezett szocialisfa munkaverseny is. Ma már a tervek túlteljesítésére irányul. Továbbra is alkalmazzuk a jól bevált módszert, hogy a nagyobb termelési eredményt elért brigádokat az erkölcsi elismerés mellett, anyagi megbecsülésben is részesítjük. ELMONDHATJUK. hogy párttagjaink és pártonkívüli dolgozóink megértették, magukévá tették a cselekvési programot és annak végrehajtásáért aktívan és sikeresen tevékenykednek. Csammer Emil. a pártvezetŐ6ég titkára Felvételi tapasztalatok A népgazdasági terv a szakmunkásképző intézmények első évfolyamára ez évben összesen 58 200' köztük 5000 középiskolát végzett fiatal — ezen belül 18 750 leány — felvételét irányozta elő. Az iskoláztatás tavaszi időszakában a terv 85-8 százalékra teljesült' további 5500 fiatal pedig éppen akkor volt az előzetes orvosi vizsgálatokon. Bár a felvételek még nem zárultak le. a Munkaügyi Minisztériumban már összegezték az eddigi tapasztalatokatA nem végleges adatok szerint az általános iskolát idén elvégzett mintegy 115 000 fiatal közül az összlétszám 44.2 \ százaléka jelentkezett szakmunkásképzésre, s ez az arány némileg magasabb a múlt évinél- A jelen tkezés Baranya- Bács-Kiskun, Fejér- Hajdu-Bihar. Szabolcs-Szat- már. Tolna- Veszprém és Zala megyében kedvezőbben alakult. Ezeken a helyeken a továbbtanulóknak több mint fele a szakmunkásképzőt választottaAz a tény. hogy a szakmunkásképzői iskolákba a legnagyobb arányban — 63 , százalékban — a községekben- illetve tanyákon élők jelentkeznek. egyúttal jelzi azt is- hogy ez az iskolatípus igényelné a legtöbb diákotthoni helyet, mivel az iskolák a városokban, ipari centrumokban működnekMegfigyelhető- hogy a választott szakmacsoportok körét tekintve a jelentkezők létszáma különösen a kohászatban és az építőiparban marad el a tervezettől, alacsony a jelentkezettek száma az építőgépszerelő, a gépi forgácsoló. a lakatos és szerszámkészítő. a. szerkezet- és karosszéria-lakatos szakmákban- amellett, hogy hiány van az utánpótlásban még jó néhány műszer-, vegy és papíripari szakmában isA szakmunkásképzésbe kapcsolódó lányok aránya több éve javuló tendenciát mutat- A jelentkezők összlétszámúnak kedvező alakulása ellenére sem hagyható azonban figyelmen kívül- hogy érdeklődésük meglehetősen behatárolt. kevesen választják a már sok tekintetben korszerűsödött. könnyebb fizikai munkával járó gép- és műszeripari szakmákat, amelyek pedig igényelnék a fürge lánykezek ügyességét, gondosságát. fi negyvenhetedik Miközben élete történéseit hallgatom, miket úgy ad elő, hogy közben, ha csak villanásnyi időre is, de odaveti tekintetét a gépre, azon jár az eszem: nem egyszerűen írni, hanem megírni kellene ezeket az életmozaikokat. Részletesen, semmit ki nem felejtve Szőke Ferenc sorsából, aki két kezét illő magasságba emelve egymástól mutatja: ekkora halom kitüntetésem van. ..Éppen most lesz. július 26-án negyvenhetedik éve, , hogy itt vagyok a gyárban. Gyerekfejjel kezdtem el élni a felnőttek megszokott ritmusát. A koránkelést, a kevés evést, a tízórás munkát, meg a többit. Soroljam, milyen volt akkoriban az egyik napom, meg a másik is? És még ráadásul tízen voltunk testvérek, bizony, ennyien. Igaz. négyen mai'adtunk már csak mostanra, közöttük én, a legfiatalabb.” Jászberényben született Szőke Ferenc, a Salgótarjáni Kohászati Üzemek ősz hajú hengerésze, de az elemi iskola utolsó két osztályát Tarján- ban végezte el. Átköltöztek. Miért? Ki tudja? Talán a jobb megélhetés reménye vezérelte őket fel a síkról. ,,Tizenhárom éves sem voltam, amikor a szegcsomago- lóban kezdtem dolgozni. Nem sokat, egy hónapot húztam le ott. Azóta, egyfolytában, a negyvenhetedik éve. a hengermű az én helyem.” Miközben beszél, keze a vezérlőpulton, szeme meg itt is, ott is. Figyelni kell, olyan sebességgel tekeredik le a dobról, be a gép hengerei közé a szalagacél, hogy egyetlen rossz mozdulat — és... Nem mondja, mi a követ- kezmenye. Nem is akarja, mert vele a legritkább esetben történik meg az ilyesmi. Inkább arról beszél, hogy milyen kitűnő is ez a tizenöt éves gép. Aminek érzékenységére jellemző, hogy egyszer, nem is olyan régen, még öt századmi’liméter vastagságú acélt is hengerelt. — Ott van valahol, az irodában, megnézheti. Olyan, mint a fólia, vagy a cigarettapapír. Még dohányt is lehetne belesodorni. De hogy aztán elszívná-e valaki? Mestermunka már ez, á lehető legmesteribb! Amihez nemcsak a gép szeretete, hanem az anyag, a rideg-fémesen csillogó acélszalag „leikének” legmélyebb ismerete is szükségeltetik. Mert „lelke” van neki És más sem kell a kellő minőségű megmunkáláshoz, mint az ősz hajú mester szemrevételezése, s kezének tapintása. Megmondja ő aztán, mit, bogyan kel1 csinálni, mi az, amin ott kell lenni a figyelemnek. — Jóismerősök vagyunk már — mondja, mintegy megszemélyesítve az anyagot. Igen, megtalálták egymást. De amíg eddig eljutott, bizony napok tengere ment feledésbe. Illetve. neki azért egy-kettő immáron kitörölhetetlenül rögződött meg emlékezetében. „Már fiatal koromban jól hengereltem. Még nem a nyilvánosság előtt, mert dehogy is bíztak volna ilyen jelentős gépet suttyó gyerekre. Lopva, tanultam. Mondta a mester, vigyázzak, figyeljek a' gépre, amíg ő elmegy. Hát én hallgattam a szóra. Még azt is megcsináltam, ami bűn lett volna.” Ezerkilencszáznegyvenkettő- ben lett előhengerész. Rá négy évre meg — így mondják a szakmában — tovább- hengerész. A precízebb munkák végzője. De bele sem lendült még a munkába, amikor jött már a háború. A második, a világot megrengető. Behívták, megszökött, visszajött. És egyszer csak, az egyik napon, gondolkodik, tudná-e melyiken, orosz katonát látott. .. „Sokszor leírták már, mi maradt a gyárban. Úgyszólván semmi! Síkei’ült egy csomó alkatrészt, meg anyagot a csatornákba süllyeszteni, hát abból állítottuk ösz- sze az első gépeket. És hogy örültünk, amikor megindultak. . .” — És — indult Szőke Ferenc is: 1947-ben sztahanovista lett — Hogyan 9sinálta? — Sehogy! Szeretek dolgozni. Ügy gondolom, nem szükséges egyéb magyarázat. Mert ugye, a jó munka sehol sem kíván bizonygató szavakat. Aztán a szakma kiváló dolgozója lett, később kivá’.ó kohász, aztán négyszer, vagy ötször, esetleg hatszor, nem is tudja pontosan, hányszor, megkapta a Kiváló Dolgozó kitüntetést. 1954-ben a Munka Érdemérem tulajdonosa lett, és most, idén, április negyedikén a Munka Érdemrend ezüst fokozata került a birtokába. Az okleveleknek se szeri, se száma. Ekkora stócot tesznek ki — mutatója kezét illendő távolságra tartva egymástól. Elnézem munka közben, mint vágja az acélszalagot, mint fűzi a henger alá. Csodálom minden mozdulatát. Észreveszi, hogy figyelem. Rámnevet, s mondja: — Tudia, kinevetett volna, ha néhány évvel I ezelőtt lát. | Kisnövésű vagyok. Látja, akkor meg volt itt egy olyan masina, aminek a szorítókerekét csak úgy értem el, ha néhány ládát tettem a lábam alá. Humora, s mint mondja: ereje, s egészsége is kitűnő. Csak hát. az évek... Egy év múlva nyugdíjba megy. „Nehéz lesz. s talán szomorú is. Tudja, negyvenhét év egy helyben. .” Félrefordul, mintha a végtelenül tekeredő acélszalag von- zaná tekintetét. Aztán visz- szanéz. „Vigasztal, hogy van itt néhány fiatal, akik viszik az örökségünket. Csak akarniuk kell. Akarni, akarni, és akarni. És szeretni, amit tesznek, s olyan boldog lesz az életük, mint az enyém.” Igen, mint az övé. Aki — ismétlem ugyan, de még- egyszer leírom —, nagy halom kitüntetés birtokában is a világ egyik legszerényebb embere. S akit még boldogabbá tesz, hogy mindkét gyereke, a fiú. s a lány is, a vállalat dolgozója Apjuknak, az ősz hajúnak, a negyvenhét éve itt dolgozónak, a követői... Karácsony György A malomüzcm, területen minden felkészülten várja a szál* lítmányokat. 1500 vagon búza átvételére készültek a Nógrád njie- gyei Gabonafor^almi és Malomipari 2. sz. körzeti üzemben. Az első szállítmány már július tizedikén megérkezett. A malomüzem területén 650 vagon búzát szeretnének átvenni. Ebből 360 vagon a fémsilókba, 120 szükségtáx'o- lókba, a többi pedig a DV-, illetve agrószínekbe kerül. A vasút melletti fémsilókba 560, DV-színbe 200. a szárító körüli nyitott színbe 40 vagon búzát fognak tárolni. Optimális körülmények között a szárítást 10 órás műszakban végzik, de szükség esetén 20 órás üzemeltetéssel 20 vagon búzát képesek szárítani. A tároló- és szárítóüzemreszt ez év áprilisában adták át. Vilinii László és Baranyi József a fogadógarat bélésanyagát készítik. Fenyvesi András és Sztigán Zoltán az utolsó simításokat végzi. (Képek: Fodor Tamás) NÓGRÁD — 1976. július 17., szombat 3
