Nógrád. 1976. július (32. évfolyam. 154-180. szám)

1976-07-11 / 163. szám

A Varázs fuvola első magyar fordítója Sz opera új bemutatójára A Brockhaus (Lipcse) acélmetszete Cső- Ferenczi István szobráról Medgyessy Ist" konai Vitéz Mihályról. Csokonai van által készített másolat Debrecenben Életrajzírói szívesen emle­getik, hogy a debreceni kol­légiumban „Cimbalom”-nak nevezték Csokonai Vitéz Mi­hályt. Hogy ez a név hogyan- is ragadt rá, nehéz lenne el­dönteni. Talán onnan, hogy szívesen hallgatott zenét, ér­tője volt a muzsikának — ahogy 'feljegyezték róla —, és ha cimbalmon nem is, de zongorán kitűnően játszott. A kollégiumi jegyzőkönyvek sze­rint diákjait gyakran, megéne­keltette, s mint ahogy ő maga írja: Rousseau többek között azért lett eszményképe, mert mestere volt a muzsikának is. Drámaírói tevékenysége is Mozart jegyében indult, hi­szen a* Varázsfuvola első ma­gyar fordítója a debreceni diák: Csokonai Vitéz Mihály. Ezt a munkáját nem is any- nyira az irodalom, mint in­kább a zenetörténet tartja számon. Talán azért, mert a szövegnek csak a nyersfordí­tása készült el, noha egész életében csiszolhatta a „Báj- *íp”, „Boezorkánysíp”. illetve (k „Varázssíp" sorait. A „fuvola” szó ezekben az években még ismeretlen volt, csak később, a nyelvújítás termékeként jelenik meg, mint a „zongora” analóg sza­va. „fúvóra” és „fúvóivá” közbenső állomások után. Csokonai pedig már korán — az 1971-es bemutatót követő második vagy harmadik esz­tendőben — nekiállt az ope­ra fordításának. • Hogyan kerülhetett Debre­cenbe Mozart és Schikaneder operájának szövegkönyve, egyáltalán honnan ismerhette Csokonai a művet? A debreceni kollégium két­ségtelenül zárt világ, a diá­kok szigorú fegyelem alatt éltek, de szellemi téren a kol­légium nem korlátozta nö­vendékeit. Hírlapokat, folyó­iratokat járatott, a diákok pedig meghozathattak min­den könyvet, amely a közös nagy könyvtárból hiányzott. Csokonai élt is ezzel a lehe­tőséggel, Weigand pesti könyvkereskedővel állandó összeköttetésben állt. t A Varáasfuvola bécsi bemu­tatójának nagy sikeréről, s Mozartnak a siker után meg­döbbentő hamansággal bekö­vetkezett haláláról Csokonai a kollégiumba járó, Bécsben megjelenő, „Hadi és más ne­vezetességek” című folyóirat­ból értesülhetett. Ebben az évben a Varázsfuvola szöveg­könyve nyomtatásban is meg­jelent. (A Theater an der Wien pénztárában árusítot­ták), a következő évben pe­dig Schikaneder műveinek ki­adásában is megtalálható volt. Ezt a kötetet Csokonai Weigand útján is megkaphat­ta. Még sokkal kézenfekvőbb egy másik út. A debreceniek közül sokan láthatták a pesti német színházban a Varázs­fuvolát, s megvásárolták — tíz krajcárért — a színház pénztárában a német nyelvű szövegkönyvet is. Egy ilyen füzet a kollégium könyvtárá­ban ma is megvan. Az sem kizárt, hogy Csokonai az ope­ra egyes dallamait is megis­merte, mielőtt még színház­ban láthatta, illetve hallhatta volna. A színházlátogatók kö­zött bizonyára akadt olyan is, aki nemcsak a szöveg­könyvet, de hallás után a dallamot is magával hozta. Ilyen úton kerülhetett be Sarastro imája és egy duett az egyik diákmelodárium lapjaiba. De elképzelhető az is. hogy a Weigand útján zon­gorakivonatot is kaphatott Csokonai vagy valaki más. A fogékony költőt nyilván megragadta a zene és a szö­veg, hiszen abban annyi min­den volt, ami visszhangra ta­lált benne. Játék és játék- fölöttiség, emelkedett huma­nitás és szabadkőműves prog­ram. (Csokonai, bár nem volt szabadkőműves, az esz­mék mélyen érintették.) A fordítást talán azért érez­te szükségesnek, mert híre futott, hogy a német nyelvű színház mellett újból megkez­di működését a pesti magyar nyelvű színház is. Csokonai — mint levelezéséből kitűnik —, lelkes figyelemmel kíséri az erre vonatkozó híreket. Ekkor egyszerre —, de egy­mástól függetlenül' — három nagy magyar költő is kezdi fordítani a Varázsfuvolát; Csokonai, Batsányi és Ver­seghy. E két utóbbi mind­össze néhány versszakot for­dított le a műből szórakozás­ként, de Csokonai — társait is bevonva — teljes fordítást készített. A megmaradt kéziratnak csak egy kis része Csokonai írása. Hatféle papíron, hatféle formátumban, hét különböző kéztől ered. Egységbe Csoko­nai javításai foglalják. De mint a Magyar Hírmondó 1797-ben megjelent száma igazolja, a munka mégis az ő érdeme. A folyóirat ugyan­is hírt ad a rövidesen meg­jelenő Csokonai-művekről, s ezek közt említi a „Boszor- kánysíp”-ot, Mozart és Schi­kaneder után. „Egy igen nagy ének es játék ez” — hirdeti a lap. A Varázsfuvolát, vagy „Bo- szorkánysíp”-ot Csokonai for­dításában soha nem adták elő, bármilyen sietve segítet­tek is a diákok, s bármennyi­re csiszolhatta élete végéig a versbetéteket. Zaklatott élete, millió gondja, versei megje­lentetésének nehézségei nem engedtek elég időt a nyers- fordítás „kitsinálására” ahogy ő írja. Csokonai korrigálta a fordítást, de a szöveg így is hemzseg a diákok baklövése­itől. Hogy csak néhányat em­lítsek: „és engemet a pipázás- ról megesmérnek”. Helyesen: ,.és engemet a sípomról meg­esmérnek”. Vagy: „csak azt tudom, hogy nem messze van tőlem az én szalmakalapom, ami engem az eső ellen és a meleg ellen megoltalmaz”. A szalmakalap helyett szal­makunyhót kellett volna for­dítani. A munka azonban így sem értéktelen, hiszen a Csoko­naitól eredő versbetétek for­dítása szép példa műfordítói tevékenységére, s ihletője a Széchenyi Ferencnét köszön­tő „Isis és Osiris” kezdetű versnek, s nem utolsósorban rábukkanunk a Varázsfuvola nyomára ,-Az özvegy Karnyó- né”-ban és az egész Csoko- nai-életműben. Erőss Ágota A Varázsfuvola idei magyar felújításának egyik színpad­képe az Állami Operaházban. 4 NÖGRÁD - 1976. július 11., vasárnap Tréfák A taxisofőr kapatos utast fuvaroz. A belső visszapillantó tükörben látja, hogy az ipse szorgialma&an vetkőzik. — Uram. — szólt a gépko­csivezető — ez nem szálloda! — Ezt előbb is megmond­hatta volna — válaszol az utas mérgesen. — Most szól, amikor már a cipőmet is az az ajtó elé tettem? X A házasnál- csomagol. Sza­badságra készülnek. — Ó. de nagyszerű — mond­ja a férj —. ehhez a kosz­tümhoz két kalapod is van! — Tévedsz drágám — he- Ivesbít a feleség —. ehhez a két kalaphoz csak egy kosz­tümöm van..,! Eliőosztályos lesz a gyér melt A szakember javasiatc Minden családban jelentős esemény, ha a gyermek isko­lás lesz. A szülők, saját el­képzelésük szerint a nyári hónapokban, vagy még előbb felkészítik a gyermeket az iskolai életre. Mit mond a szakember: hogyan készít­sék elő a szülők gyermekei­ket az iskolai életre? Kérdé­sünkkel Jancsó Istvánnét, a szécsényi Mikszáth Kálmán Általános Iskola tanítónőjét kerestük fel, aki már na­gyon sok kisdiákot indított el az ismeretszerzés útján. — Általános tapasztalat igazolja, hogy a szülök két módon hangolják rá gyerme­küket az iskolára. Egy ré­szük: majd az iskolában nem csinálhatod, és hasonló meg­jegyzésekkel keltenek a gyer­mekben szorongást, félel­met. Mások úgy tüntetik fel az iskolát, hogy ott csak ját­szani kell. Mondanom sem kell, hogy mindkét szemlé­let helytelen. A gyermeket rá kell hangolni az iskola szeretetéré, a tanulás fontos­ságára. Arra, hogy megtanul önállóan mesét olvasni, leve­let tud írni, sok új barátot szerez. Fontos, hogy a köte­lesség- és felelősségérzetet már most elhintsük a gyer­mekben. Sokat meséljen a szülő az ő iskolás életéről. Ha lehet, sétáljanak az is­kola felé. Mutassa meg, hová fog járni, hol tanul. — Sok szülő, hogy a gyer­mek előnnyel induljon, előre megtanít vele bizonyos dol­gokat. Mi a véleménye erről a szakembernek? — A szülők el sem tudják képzelni, hogy milyen kárt okoznak ezzel a gyermek­nek! Egyrészt megfosztják a felfedezés sikerélményétől. Az ilyen gyermek únottá, közömbössé válik az iskola iránt. Fennáll annak a veszé­lye, hogy az ismeretszerzés helytelen módszerét vési be a szülő gyermekébe. Talál­koztunk olyan gyermekkel, aki ismerte a betűket, de minden mássalhangzó mellé oda mondta a magánhang­zót: az „f” betű „fö”, az „1” betű „lő” volt nála. Az össze­olvasásnál csak kínlódott a gyermek, mert a fal szót ó így olvasta: föalö. — Elképzelhetik a szülők, hogy egy rosszul beidegző- dött ismeretet milyen nehéz a gyermekből „kimosni”. So­rolhatnám tovább az ügy­buzgalom káros hatásait. He­lyette javaslom, hogy a be­fogadóképességet alakítsuk ki a gyermekben. — Mit tegyen a szülő ak­kor, ha a gyermeke rákérdez egy-egy szóra, vagy betűre? — Nyugodtan olvassa el. s tegye hozzá, hogy, ha iskolás leszel, te is megtanulsz ol­vasni. — Mi a helyzet a számolás területén? — Ma egészen új módsze­rekkel oktatjuk a matema­tikát, amelynek alapja a gon­dolkodásmódra nevelés. Nyil­ván, egy hatéves gyermek már megpróbálkozik a szá­molással. Sőt, az óvodában tudatosan is foglalkoznak ilyen irányban a gyermekek­kel. A lényeg az, hogy a gyer­meknek legyen számképe. Tudja, hogy mennyi a 3, vagy 4. Ha a szülő számol a gyermekével, mindig vala­milyen tárgyhoz, vagy sze­mélyekhez kösse a számokat. Például hány tányér és hány pohár van az asztalon ? Me­lyik a több? — A gyermekek szeretnek firkálni, rajzolni. Mit tegyen ebben az esetben a szülő? — A gyermek az élményeit még nem tudja leírni, de rajzban ki tudja fejezni. Épp ezért tanácsolom a szülők­nek, hogy ne sajnálják a te­lerajzolt lapokat, elkoptatott színeseket. Az a jó, ha a gyermek minél előbb kezébe veszi az íróeszközt, és rajzol, firkál. írni viszont még nem szabad őket tanítani! — Ma már sokkal több in­formációs hatás éri a gyer­meket, így az iskoláskor előtt is jóval több ismeretet tud­nak „felcsipegetni’', mint pár évtizeddel szelőit. A szülök hogyan irányíthatják az is­meretszerzésnek ezt a formá­ját: esetleg hogyan bővíthe­tik? — Valóban így igaz. Óvo­da, iskolaelőkészítő, tv, rá­dió, mozi, szülők, barátok, családi kirándulások, mind­mind hatnak a gyermek egyé­niségére. Tudatos irányítás? A szülő kapcsolja be a tv- készüléket a gyermekműso­roknál, vigyék a gyermeket kirándulni, s beszéljen neki a látottakról. Adjunk a gyer­mek kezébe képeskönyvet, s beszéljen arról, amit a ké­pen lát. — Az iskola fegyelmet, rendet követel meg. Hogyan lehet mindezt otthon meg­alapozni? — A rendszeretetre, ön­fegyelemre való nevelés már korábban elkezdődött. Azzal, hogy megköveteltük a gyer­mektől játékainak rendbe té­telét, kialakítottunk bennük . bizonyos szokásokat. A hát­ralévő időben ezt még tuda­tosabban kell végezni a szü­lőknek. Biztosítani kell a la­kásban olyan helyet, esetleg helyiséget, amely a gyerme­ké. ahol felszereléseit, játé­kai tarthatja, ahol nyugod­tan tanulhat, s amelynek rendjéért ő felel.­— Mit vásároljanak a szü­lők áz elsőosztályos gyerme­küknek? — A könyveket az iskolá­ban kapja meg. A füzetvá­sárlásnál legyen ott a gyer­mek , is. Táskát vállra akaszt- hatósat és több rekeszest vegyünk. Ne feledkezzünk meg az iskolaköpenyről sem. — Végezetül szeretném el­mondani, hogy a nyáron so­kat játsszon a gyermek. Tar­tózkodjon nagyon sokat a szabadban, hogy megerősöd­ve, szellemileg frissen kezdje az iskolai életet. sz, f. j Új könyvek A Kossuth Könyvkiadó megjelentette A. Sz. Kan: A skandináv országok története című, képekkel is illusztrált kézikönyvét, amely Dánia, Norvégia és Svédország tör­ténelmi múltjával, mai életé­vel és problémáival ismertet meg. Kitűnő riportokat tar­talmaz, — amerikai asszonyok vallomásai alapján —, az Ó, ti hillbilly nők... A mű szer­zője Kathy Kahn. Az Európa Könyvkiadó új­donságai közül említjük meg Philippe Erlanger: Richelieu című kétkötetes történelmi re­gényét, amely a francia tör­ténelem különös helyet el­foglaló személyiségének éle­tével, pályájával foglalkozik, érdekesen, színesen. A Szá­zadunk mesterei sorozatban látott napvilágot Makszim Gorkij: Matjev Kozsemjakin élete című regénye. Burját hősi ének az Irenszej, Czinke Ferenc illusztrációival. A Világirodalom remekei soro­zatban jelent meg Theodor Fontane két regénye, a híres Tévelygések — tévedések, va­lamint a Cécilo; a Modern könyvtár népszerű sorozatá­nak egyik friss kötete az ígé­ret és valóság, Max von der Grünnek a Német Szövetségi Köztársaságban készített in­terjúival. Az írók világa so-, rozat új kötete a Hardy vi­lága, Sz. Kiss Csaba tollából. A Győzelem könyvtár soroza­tában jelent nieg Jurij Bon­darev regénye, az Égő hó. Tizenkét norvég költő versei­nek válogatása a Téli levél. Sokadik kiadásban látott nap­világot Lev Tolsztoj klasszi­kus, monumentális regénye, a kétkötetes Háború - és béke. Szlovén klasszikus, Ivan Can- kar két regényét (A szegény­soron, Jernej szolgalegény igazsága) tartalmazza egy új kötet. Kínai klasszikusok — Li Taj-po, Tv-fv, Csü-ji — ver­seit tartalmazza a Lyra Mun- di remek sorozatának leg­újabb kötete. A régi magyar műfordítások sorozatában lá­tott napvilágot Dugonics András tollából a Cserei egy honvári herceg, Voltaire Za- digjának „magyarítása”. A Műszaki Könyvkiadó új­donságai közül említést ér­demel a Technikai érdekessé­gek a világ minden tájáról so­rozat új kötete. A mérnökök és a számítógép. Megjelent Sár- közy András: Számelmélet, Példatár című szakkönyve, az Ipari Szakkönyvtár sorozatá­ban pedig a Villamos hajtá­sok, Kuczogi Endre tollából P. V. Danckwerts műve a Gáz­folyadék eljárások. A. N. Ma- lov a szerzője a Forgácsoló szerszámgépek adagoló beren­dezései című szakmai kiad­ványnak. A Boíyai-könyvek sorozatában látott napvilágot a Határértékszámítás, Urbán János műve. Oj, javított ki­adásban kerül a szakemberek kezébe J. Ö. Long: Korszerű elektronikus áramkörök című mynkája. Mai tévéajánlatunk 30.30: A JÁTSZMA. Bán Ernő és Némethy Gyula forgatókönyvéből Sze­mes Marianne rendezte az izgalmas, fordulatos, mozgal­mas történetet, amely több mint egy órás színes produk­cióban elevenedik meg előt­tünk. A történet a krimi mű­faj követelményei szerint tele van titokzatossággal, amelyet csak fokoz, hogy valamennyi szereplője igyekszik megőriz­ni inkognitóját, s csak a cse­lekmény epizódjai során ftr dezzük fel a játék hőseinek igazi énjét, emberi tulajdon­ságait, valódi személyazonos­ságát. A megoldás, az ilyen­kor szokásos meglepetéssel a film végén jön, amikor min­den kiderül... f A tévéjáték főszereplői: Galambos Erzsi, Somogyváry Rudolf, Sztankay István, In- ke László. Juhász Jácint. Ké­pünkön: jelenet a tévéjáték­ból. '

Next

/
Thumbnails
Contents