Nógrád. 1976. július (32. évfolyam. 154-180. szám)
1976-07-10 / 162. szám
Világ proletárjai, egyesüljetek! I AZ M S ZM P NÓGRÁD MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LÁPJA I XXXII. ÉVF.. 162. SZÁM ARA: 80 FILLÉR 1976. JÚLIUS 10., SZOMBAT Befejeződött Berlinben a KGST ülésszaka lemen V a Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsának XXX. ülésszakáról 197(i, július 7—9. között Berlinben, a Német Demokratikus Köztársaság fővárosában megtartották a Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsának XXX. ülésszakát. Az ülésszak munkájában részt vettek a tagállamok küldöttségei, amelyeket Sztan- ko Todorov, a Bolgár Népköztársaság Minisztertanácsának elnöke, Lázár György a Magyar Népköztársaság Minisztertanácsának elnöke, Horst Sindermann, a Német Demokratikus Köztársaság Minisztertanácsának elnöke, Carlos Rafael Rodriquez, a Kubai Köztársaság forradalmi kormányának miniszterelnök-helyettese, Zsambin Bat- mönh, a Mongol Népköztársaság Miniszter- tanácsának elnöke, Piotr Jaroszewitz a Lengyel Népköztársaság Minisztertanácsának elnöke, Manea Manescu, a Román Szocialista Köztársaság kormányának miniszterelnöke, Alekszej Koszigin. a Szovjet Szocialista Köztársaságok Szövetsége Minisztertanácsának elnöke, Lubomir Strou- gal, a Csehszlovák Szocialista Köztársaság kormányának elnöke vezetett. A KGST és a JSZSZK kormánya között létrejött megállapodás értelmében az ülésen részt vett a JSZSZK küldöttsége, amelyet Dobraszav Csulaíics, a kormány el- nökhelyetese vezetett. Megfigyelőként részt vett Lopez Teixira, az Angolai Népi Köztársaság ipari és energiaügyi államtitkára, Le Thanh Vhi, a Vietnami Szocialista Köztársaság miniszterelnök-helyettese, az állami tervbizottság elnöke, Li Dzangszu, a Koreai Népi Demokratikus Köztársaság berlini rendkívüli és meghatalmazott nagykövete, Lhamphan Tunalom, a Laoszi Népi Demokratikus Köztársaság moszkvai rendkívüli és meghatalmazott nagykövete. Az ülésszak munkájában részt vett Nyi- kolaj Faggyejev, a KGST titkára. Az ülésszakon jelen voltak a KGST-tag- államok számos nemzetközi szervezetének képviselői. A KGST Berlinben folyó XXX. ülésszaka pénteken befejezte munkáját. Délelőtt megtartották az ülésszak utolsó plenáris ülését. Ezen a tagállamok képviselői aláírták a berlini tanácskozás jegyzőkönyvét, amely magában foglalja az ülésszakon elhangzott beszámolókat, és az elfogadott határozatokat. Ugyancsak pénteken írták alá 1 az érdekelt KGST-tagállamok képviselői a nemzetközi rendszerelemzési és irányítástudo- mányi intézet létrehozásáról kidolgozott egyezményt. Az ülésszakról közleményt adtak ki. Az ülésszak ülésein Horst Sindermann, az NDK Minisztertanácsának elnöke, a Német Demokratikus Köz. társaság küldöttségének vezetője elnökölt. Az ülésszak megvizsgálta a végrehajtó bizottság beszámolóját a gazdasági és tudományos-műszaki együttmtó ködés, valamint a komplex program megvalósításának 1971—1975. évi eredményeiről. a KGST-tagállamok gazdasági és tudományos-műszaki együttműködésének további elmélyítéséről és fejlesztéséről. Az ülésszak megelégedéssel állapította meg: a KGST- országok jelentős sikereket értek el a szocializmus és a kommunizmus építésében. Gyors ütemben fejlődnek a termelőerők, nő a . társadalmi termelés hatékonysága, szüntelenül emelkedik a dolgozók életszínvonala. A KGST-tagálfemokban a megtermelt nemzeti jövedelem 1971—1975. között 36 százalékkal, ugyanakkor a fejlett tőkésországokban 14 százalékkal, a Közös Piachoz tartozó országokban pedig csalt 12 százalékkal nőtt. A KGST- tagállamok* bruttó ipari termelése 1973-re mintegy más- félszeresére nőtt. Az ipari termelés növekedésének mintegy 80 százalékát a munkatermelékenység növelésének útján érték el. Jelentősen erősödött a mezőgazdasági termelés anyagi-műszaki bázisa. A KGST-tagországok többségében — a kedvezőtlen időjárási viszonyok ellenére — a mezőgazdasági bruttó termelés évi átlagos mennyisége 1971—1975 között 14 százalékkal haladta meg az előző tervidőszak szintjét. 1971—1975. között a testvéri országok lakosságának egy főre jutó Teáljövedelme mintegy 29 százalékkal növekedett. Ezek a sikerek a kommunista és munkáspártok által vezetett munkásosztály, parasztság és értelmiség áldozatkész munkájának eredményei. E sikerek a szocialista rend hatalmas alkotó lehetőségeiről tanúskodnak, és meggyőzően bizonyítják, hogy a KGST-tagaüamok kommunista és munkáspártjai — gondoskodva a gazdasági élet tervszerű, tudományos, meg. alapozott irányításáról —sikeresen töltik be a társadalom növekvő politikai erejének szerepét a szocializmus és a kommunizmus építésében. A gazdaság, a tudomány és a technika fejlesztésében elért eredményeivel, a szocialista demokrácia állandó elmélyítésével és fejlesztésével, a dolgozók életszínvonalának növelésével valamennyi KGST-tagállam fontos nemzeti és internacionalista kötelességét teljesíti, igazolja a szocializmusnak, mint társadalmi rendnek a fölényét, elősegíti vonzere* jének növekedését. Az új típusú nemzetközi . gazdasági kapcsolatok fejlesztéséhez és a világszocializmus pozícióinak megerősítéséhez kiemelkedően járul, hozzá a Szovjetunió. A kommunizmus építésében elért sikerei, következetes internacionalista politikája a beire megerősítéséért, és a nemzetközi .feszültség enyhítéséért vívott harca nagy hatással van a világban végbemenő események menetére. Valamennyi szocialista nemzet felvirágzásával, a szocialista államok szuverenitásának megerősödésével egyidejűleg mind szorosabbá válnak kölcsönös kapcsolataik. mind több a közös elem politikájukban, gazdaságukban. társadalmi életükben, végbemegy fejlettségi színvonaluk, fokozatos kiegyenlítődése. A KGST-tagállamok kommunista és munkáspártjai lezajlott kongresszusaikon összegezték az előző ötéves időszak tervteljesítésének eredményeit, kijelölték a következő ötéves időszakra országaik további sokoldalú társadalmi-gazdasági fejlődésének programját, megerősítették a testvérpártok közösen kidolgozott irányvonalát, amely az együttműködés további mélyítését és tökéletesítését, valamint a KGST-tagállamok szocialista gazdasági in legrációj ának fej lesz lésere irányuló komplex programban szereplő . rendelkezések végrehajtását célozza. A nemzetgazdaságok fejlesztésében- a KGST-tagállamok egységének és össze- forrotteágának megerősítésében rendkívül nagy jelentőségű az együttműködés további elmélyítésére. tökéletesítésére és a szocialista gazdasági integráció fejlesztésére irányuló — egyhangúan elfogadott — komplex program- Az ülésszak jóvá-' •hagyta a végrehajtó bizottság és a többi KGST-szerv tevékenységét. amelyet a komplex program megvalósítása és a tanács XXV— XXIX. ülésszakain hozott határozatokkal összefüggő munkák megszervezése és végrehajtása érdekében végeztek. Az a nagy munkaamelyet a KGST-tagállamok. a tanács szervei és a KGST- tagállamok nemzetközi gazdasági szervezetei az 1971— 1975. közötti években végeztek. lehetővé tette az együttműködés további elmélyítését és fejlesztését, valamint a KGST-tagállamok szocialista gazdasági integrációjának feljesztésére irányuló komplex programban ’ szereplő rendelkezések sikeres é*s lényegében idejében történő teljésítését. A komplex program megvalósításának évei alatt a KGST-tagállamok együttesen új- fontos intézkedések megvalósításához kezdtek hozzá a termelésben- Az érdekelt országok közös erőfeszítésével nagy létesítmények építését kezdték meg a fűtő- és nyersanyagipari ágazatokban töb két- és sokoldalú együttműködési megállapodást kötöttek, amelyek felölelik a népgazdaság növekvő ágazatait- Jelentős munka folyt a termelésszakosítás és kooperáció terén. Űj nemzetközi gazdasági szervezetek és egyesülések jöttek létre. Sikeresen befej eződött a jelenlegi ötéves tervek ösz- szehangolása. Rendkívül nagy jelentőségű a sokoldalú integrációs intézkedések első- 1976—-1980-ra szóló egyeztett tervének elfogadása. Az egymással lebonyolított áruforgalom 1971—75. között csaknem megkétszereződött és 1975-ben már több mint 70 milliárd rubelt tett ki. Eszerint az évi átlagos növekedés üteme 140-4 százalék volt. az 1966—1970- közötti 8-2 százalékkal szemben. Minden kommunista párt. minden szocialista állam biztosítva a nemzetgazdaság tervszerű fejlődését- munkaerőforrásoknak a társadal(Folytatás a 2. oldalon). A palotási termelőszövetkezetben az idén 120 hektáron termett borsó. Betakarítása közvetlenül a búza aratása előtt történt. Kombájnosoknak és gépeknek egyaránt főpróbának számított. (Képes riportunk a 3. oldalon) _ A Lázár György vezette küldöttség hazaérkezett Berlinből Pénteken hazaérkezett Berlinből a magyar delegáció, amely a Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsának XXX. ülésszakán vett részt. A küldöttséget Lázár György, a Minisztertanács elnöke, az MSZMP Politik»! Bizottságának tagja vezette. A delegáció tagjai voltak: Huszár István, a Minisztertanács elnökhelyettese, az Országos Tervhivatal elnöke, Németh Károly, az MSZMP Központi Bizottságának titkára, a Politikai Bizottság tagjai, dr. Szekér Gyula miniszterelnök- helyettes, hazánk állandó KGST-képviselője, Rödönyi Károly közlekedés- és postaügyi miniszter, Marjai József külügyminisztériumi államtitkár, dr. Szita János miniszterhelyettes, a Nemzetközi Gazdasági Kapcsolatok titkárságának vezetője es Meisel Sándor, a Magyar Nép- köztársaság állandó KGST- kéiiviselőjének helyettese. A delegáció fogadására a Ferihegyi repülőtéren megjelent Aczél György miniszterei no k-helyettes. a Politikai Bizottság tagja, Bondor József építésügyi és városfejlesztési miniszter, dr. Po- linszky Károly oktatási miniszter, dr. Várkonyi Péter államtitkár, a Minisztertanács Tájékoztatási Hivatalának elnöke, dr. Varga József, a Minisztertanács titkárságának vezetője és Rácz Pál külügyminiszter-helyettes. Ott volt Gerhard Reinert. az NDK budapesti nagykövete. (MTI) Megkezdődött a magyar—finn barátsági hét Salgótarjánban A hagyományos, jó kapcsolatok jegyében először rendeznek magyar—finn barátsági hetet Salgótarjánban, amely pénteken kezdődött, Salgótarján testvérvárosából, Vantaaból érkezett az a küldöttség, amelyet Sven-Erik Járvinen parlamenti képviselő, városi tanácselnök vezet. A küldöttség tagjai között vgn Eero Tolamo, a városi tanács póttagja, a vb tagja, Kalevi Álén polgármester-helyettes, Erk. ki Tuüli főigazgató, a városi tanács alelnöke, valamint más neves, közéleti személyiségek. Finn vendégeinket Salgótarjánban Ozsvárt József, a városi pártbizottság első titkára, Morvái Ernő, a városi tanács elnökhelyettese, dr. Hegedűs Károly, a városi tanács végrehajtó bizottságának titkára, valamint Szabó Ferenc, a Hazafias Népfront városi titkára fogadta. Salgótarján lakói és a városi tanács nevében Morvái Ernő üdvözölte a delegáció tagjait. — örülünk, hogy szerencsésen megérkeztek Nógrád megyébe — mondojta —, reméljük, valamennyien jól érzik magukat városunkban. Nem vagyunk olyan nagy város, mint Vantaa. Salgótarjánban negyvenötezer ember él és dolgozik. De annál nagyobb szeretettel fogadjuk önöket. Ezután rövid ismertetést adott a megyeszékhely történetéről. Elmondotta, hogy Salgótarján alig több mint ötven éve város, és 1950 óta megyeszékhely. , Jellemzője az ipar, az országos hírű gyárak. Ennek köszönhető, hogy Nógrád székhelyen mindig erős volt a munkásmozgalom, az embereket baloldali magatartás jellemezte. Most, hogy kedves vendégeket köszöntünk — rövid néhány nap alatt —, szeretnénk megmutatni hogyan élünk, megismertetni örömeinkkel, gondjainkkal. — Reméljük, az első találkozást újabbak követik. Ahogy népeink kapcsolata erősödik, úgy a két város barátsága is egyre jobbam kiteljesedik — mondotta befejezésül. az- elnökhelyettes. IFolytatás a 2. oldalon)
