Nógrád. 1976. július (32. évfolyam. 154-180. szám)

1976-07-08 / 160. szám

Pillanatképek a balassagyarmati és salgótarjáni atlétikai versenyről Sándor (Bp. Honvéd) győzött a Lebó-emlékverseny 1000 méteres akadályfutásában. Varga (KSI) a Felszabadulási Balogh Tamás az SKSE tá* Kupa X10 ru gátfutás egyik volugrója verseny közben, résztvevőié. Az 1500 méteresek mezőnye a balassagyarmati salakon. (Reiter és Fodor felvételei) 8/imvetés a tavaszi idényről 3. St. Volán 30 14 10 6 50:36 38. Még nem ért el a csapat ilyen jó eredményt a megyei I. osztályban. Biztosan tartot­ta a harmadik helyet. Jól áll* ták az üldözést. Sokat javult a támadósor, de a hajrában Muzsiknak már nem ment a góllövés. Demeter is a hajrá­ban torpant meg. Demeter, Iványi J., Lovassi, Makovsz* ki, Váradi G. 15—15, Sándor Z. 14, Muflár 15, Iványi G. 13, Pusnik 12, Horváth Z. 10, Péter, Borbély 9—9, Szőcs 8, Muzsik 14, Horváth K. 4, Pál 2 (de csak cserejátékosként) és ketten 1—1 mérkőzést játszot­tak. A szakvezetés 18 játé­kost küldött a zöld gyepre. A házi (évi) góllövőlista 22 gó­los Muzsik, 12 Demeter, Ma* kovszki 4, Sándor 3, és hár­man 1—1 gólt lőttek. A csa­pat legjobbjai: Muflár, Mu­zsik, Demeter voltak. Mind­össze hat vereség írható számlájukra. A harmadik for­dulón szerezték meg a har­madik helyet, s azt végig tar­tották. (toriczky) Labdarúgás Félidő a kispályás baj nokságban Salgótarján kispályás labda­rúgó-bajnoksága négy csoport­ban harminchat csapat rész­vételével folyik. A bajnokság félidejéhez érkezett, a tava­szi végeredmény a következő. L osztály 1. STÉSZ 9 7 2 . 30: 8 I« 2. Szénbányák 9 6 2 1 26:14 14 3. BRG 9 6 1 2 23:19 i:5 4. Petőfi 9 8­3 27:15 12 5. KGYV 9 4 2 3 19:20 10 6. Építők 9 3 2 4 16:26 8 7. SÜMSE 9 3 1 5 14:11 7 8. Síküveg-KISZ 9 2­7 18:34 4 9. Főiskola 9 1 1 7 13:31 3 10. öblös-KISZ* 9 1 1 7 14:28 2 Bt. osztály 1. SKtJ 9 9 _ _ 76:12 18 2. St. Dóz«a 9 7­2 31:19 14 3. Földhivatal 9 6­3 29:27 12 4. MSZMP-KISZ 9 5 1 3 30:21 11 8. Mélyépítők 9 4 2 3 22:22 10 6. Városi T. 9 3 1 5 16:29 7 7. Vegyépsz ear* 9 2 1 6 15:33 4 8. rrsK** 9 3 _ 6 16:43 4 9. TIGÄZ* 9 1 1 7 15:33 2 10. Irodagép 3* 9 2 7 20:31 1 III /A. osztály 1. AGROFII* 9 8 « 1 32:13 16 2. A FIT 9 fi 1 2 33:24 13 3. AGROBER 9 5 2 2 25:20 12 4. Kisker. 9 4 2 3 32:29 10 5. Kórháiz 9 3 2 4 24:28 8 6. Röntgentech. 9 2 1 6 26:31 5 7. Nógrádterv 9­4 5 10:21 4 8. Postás 9­4 5 18:35 4 m/B. osztály 1. Vegyesipar 9 7 1 1 31:14 15 2. VSZV-KISZ 9 6 1 2 39:31 13 3. ZIM-KISZ 9 6­3 36:22 12 4. Patyolat* 9 4 2 3 28:23 9 5. Honvéd 9 4­5 34:29 8 6. SZOT 9 4­5 17:29 4 7. Földtani I. 8 2­fi 17 :?9 4 8. Ifj. Lak.-szöv. 8­• 8 10:50 Női tenisz viadal A hét végén négy különbö­ző helyszínen kezdődik meg az 1976. évi Soisbault Kupa- torna a 21 év alatti női te­niszezők csapatverseny-soro­zata. Az egyik csoport. mér­kőzéseit Siófokon bonyolítják le. A csoportban Magyarország, Űj-Zéland, Svédország és Bel­gium szerepel. Az első na­pon, pénteken Magyarország Űj-Zélanddal, Svédország Bel­giummal találkozik, majd a két győztes a csoportelsősé­gért, a két vesztes pedig a helyezésekért mérkőzik. A döntőt a franciaországi Le Touqet-ben rendezik. A két egyesből és egy pá­rosból álló mérkőzésekre ki­jelölték a Magyar válogatot­tat: Rózsavölgyi Éva, Buday Judit, Tury Zsuzsa, Lugossy Lilla készülődik az új-zélan- diak ellen. Az elmúlt évben a magyar együttes Rózsavöl­gyi nélkül ugyancsak az új* zélandiakkal mérkőzött a cso­portmérkőzések folyamán, és akkor 3:0 arányú vereséget szenvedett. A pásztóiak legjobb kézilabdába Ha valahol elhangzik: Cvanczig László, nem sokan figyelnek fel rá, legfeljebb, mint névritkaságot könyve­lik el. De, ha ugyanez a név a megyén belül a kézilabdát kedvelők között merül fel, akkor már tudják, hogy a pásztóiak barna, 186 centi­méter magas, 19 éves kiváló kézilabdázójáról van szó. Cvanczig László négy éve űzi ezt a sportot igazolt já­tékosként. Két éve — és va­lószínűleg végleg —, pedig Pásztón kézizik. ö a csapat erőssége, legjobb góldobója. A csapat által dobott 189 gól­ból egymaga 58-at mondhat magáénak. A megyei góllövő­listán is előkelő helyen szere­pel. Szerény, szorgalmas fia­talember, aki ideje nagy ré­szét a sportnak szenteli. Vele beszélgettünk a kézilabdáról, terveiről. — Mi a véleménye a me­gyei kézilabdamezőnyről? — Átlagosnak mondhat­nám. de van ettől rosszabb is. Nincs a mezőnyben külö­nösebben kiemelkedő csapat, de talán játékos sem. Mi azért tudtunk első helyre kerülni, mert egységesebb a csapatunk a többinél, és azt hiszem, többet is dolgozunk a jobb helyezés elérése érde­kében. — Mint támadójátékos, milyen védőket nem szeret? — Hát, legjobban a bal­kezeseket kerülöm, tudniil­lik én jobbkezes vagyok. A kézilabda olyan játék, ahol szinte egyszerre kell támad­ni és védeni is. Amikor vé­dekeznem is kell, a nagy átlövőktől tartok a legjob­ban. — Hogyan érte el legtöbb gólját? — Mint mondtam, első­sorban támadójátékos va­gyok, ebből adódik, hogy rendszerint az ellenfél kapu­ja tájékán tartózkodom. A csapatnál jó az összjáték, hosszú, pontos indításokat kapok, tehát jól kiszolgál­nak, és ilyenkor már vem nehéz gólt dobni. Persze, há­tulról is gyakran felfutok, ilyenkor jól jön az edzése­ken sokat fejlesztett gyorsa­ságom. A legutóbbi mérésnél például száz métert 12 má­sodperc alatt futottam. — Más egyesületek felfi­gyeltek-e már az eredményei­re? — Ügy tudom, igen. Ezt azért mondom, mert az egye­A Salgótarjáni Kohászati Üzemek MHSZ-lövészklub- ja, valamint az SKSE tö­megsportbizottsága a szocia­lista brigádok tagjai, részé­re kétfordulós kispuska-ló­versenyt rendez. Az első for­dulóban a gyárrészlegek szo­cialista brigádjai küzdenek majd a továbbjutásért. A ki­írás értelmében az ötfős csa­patok korhatár nélküliek és vegyesek is lehetnek, tehát nők és férfiak egyaránt lő­állásba léphetnek majd. Gyárrészlegenként bár­mennyi csapat indulhat, vi­szont a következő fordulóban már csak az 1—3. helyezett sülét vezetősége határozot­tan elutasította az átigazo­lási kérelmet, és Így engem már nem kerestek meg. Egyébként sincs szándékom­ban elmenni Pasztáról. — Mit vár a csapattól á szezon végére? — Az első három hely kö­zül az egyiket. Persze, az első volna a legjobb. Ezért én személy szerint mindent megteszek. A jó helyezés ér­dekében még több gólt sze­retnék és akarok is dobni ai ősszel, mini tavasszal dob­tam. — Hallhatnánk-e valamit a terveiről? — Különösebbek nincse­nek, hiszen még katona sem voltam. Szeretnék magasabb szintű osztályba jó játékos­ként felkerülni, természete­sen Pásztó csapatával együtt. szerepelhet. Az első forduló­ban a férfi és női verseny­zők 1—6.' helyezettje emlék- tárgydíjazásban részesül, míg a második forduló után a győztes csapat 1000, a 2. helyezett 700, míg a 3. he­lyezett 500 forint értékű könyvutalványt kap. A rendező szervek ezt a versenyt egyrészt a szocialis­ta brigádok tagjai sportolása, céljából, másrészt az SKSE fennállásának 75. jubileuma tiszteletére bonyolítják lej Mindenképpen hasznos a kezdeményezés és követésre méltó. Jó kezdeményezés Olimpiáról — olimpiára Aranyak, arcok, pillanatok. 3. A hallgatag finn: ISurmi Eredménylapok a nyári olimpiai játékok történetéből: Antverpen, 1920. 10 000 méte­res síkfutás: 1. Nurroi (Finnország) 31:45,8, 2. Guillemot (Franciaország) 31:47,2, 3. Wil­son (Nagy-Britannia) 31:50,8. Mezei futás: (8000 m): 1. Nurmi (Finnország) 27:15,0, 2. Backman (Svédország) 27:15,6, 3. Limatai- nen (Finnország) 27:57,4. Párizs, 1924. 1500 méteres síkfutás: 1. Nurmi (Finnország) 3:53,6, 2. Scherer (Svájc) 3:55,0, 3. Stallart (Nagy-Britannia) 3:55,6. 5000 méteres síkfutás: 1. Nurmi (Finnor­szág) 14:31,2, 2. Ritola (Finnország) 14:31,4, 3. Wide (Svédország) 15:01,8. Amszterdam, 1928. 10 000 méteres síkfu­tás: 1. Nurmi (Finnország) 30:18,8, 2. Ritola (Finnország) 30:19,3, 3. Wide (Svédország) 31:00,8. Paovo. Nurmi, született 1897-ben, Turku- ban. Egy szakember ezt írta a híres, neve­zetes finn fűtőről: „1925—26 körül közhit volt a sportvilágban, hogy Nurmi 1500 mé­tertől húsz kilométerig akkor állít fel re­kordot, amikor akar. A 800 méter már ki­csit rövid táv volt számára, de ezen a tá­von is képesnek hitték arra, hogy bárkit legyőzzön, ha indulni és győzni akar. Megállapították róla, hogy az előkészület, a kondíciófokozás, a versenytaktika utol­érhetetlen mestere, de eszközei, amelyek se­gítségével páratlan világrekord-sorozatát el­érte, tulajdonképpen ma is ismeret’enek. Maga irányította saját tréningjét, á tejkoszt­tól a hosszú gyalogtúrákig százféle tréning­módszert emlegettek vele kapcsolatban. Feltűnést keltő sikereinek okát több szak­értő kutatta. Dr. Thörner, bonni professzor antropológiai magyarázata szerint a finnek­nek különösen jó fizikai adottságaik vannak, ezeknek köszönhetik hosszútávfutóik győ­zelmeiket. Az 1928-ban megjelent „A Sport enciklopédiája” című magyar könyv így kö­zelíti meg az igazságot: „A nagy távfűtők mindegyike naponta, kétszer, sőt, háromszor is, Nurmi néha négyszer is trenírozott... Emellett sokat kell aludni, mert a szív mun­kája itt a legnagyobb, az alvás alatt vi­szont a legjobban pihen... A finn távfu­tók hosszú munkájukat mezőn végzik, s azt állítják, hogy a kitartást már a fiatalabb években kell fokozni.. .* A finn közép- és hosszútávfutók a „meg- szakításos” edzésrendszerrel dolgoztak. Az új módszert Lauri Pikhala vezette be, ő használta először az edzéseken az úgyneve­zett „ügetőszüneteket”, tőle ered a kifejezés is, így nevezte eV a két résztáv futása köz'- ti pihenőt. Mindez titokban történt, a fin­nek ugyanis hallgatlak a módszereikről. Titokban edzett Nurmi is. Ellenfelei csak a nagy küzdelmek színhelyén láthalták fut­ni. A rajtnál mindig fekete nadrágban és könyökig felhajtott fekete trikóban jelent meg, látszólag ügyet sem vetve ellenfeleire. Futás közben időnként megnézte az óráját, hogy tartja-e az előzetesen eltervezett ira­mot, megfelelőek-e részidői: vagyis egyen­letesen fut-e? Nurmi sikerének egyik oka , az egyenletes beosztás volt. Az egyenletes körök miatt nevezték a finn atlétát fénykorában „futógép”-nek. Az atlé­tika történetében egyedülálló olimpiai győ­zelemsorozatát Nurmi 1920-ban, Antwerpen­ben kezdte el, majd négy esztendővel ké­sőbb a párizsi olimpián folytatta. Itt telje­sítményének értékét növelte, hogy az 1500 és az 5000 méteres döntő között csak egy óra telt el. Nurmi mozgásán nem látszott sem­mi fáradtság, amikor másodszor jelent meg a rajtnál. „Mintha álarcot viselne. A leg­jobb figyelő sem vesz észre rajta semmiféle változást. Nem tükröződik róla az erőfeszí­tés, a fáradtság; csak fut, fut, fut és győz...” — írták róla a párizsi lapok. Nurmit 1925-ben meghívták az Egyesült Államokba. Versenykörútja során ötven­egyszer győzött. Nurmi — nem sokkal ké­sőbb — megkapta a „fehér rózsa” rendet, a legnagyobb finn kitüntetést. A világhírű futó 1928-ban, az amszterda­mi olimpián is elindult Itt már nem szere­pelt olyan sikerrel. A 10 000 méteres síkfu­tásban megszerezte kilencedik olimpiai aranyérmét, az 5000 méteres síkfutásban és a 3000 méteres akadályfutásban azonban csak második lett. Az amszterdami olimpia után sok külföldi meghívást kapott. Ahol rajthoz állt, a magas helyárakat egyáltalán nem sokalló nézők ezrei töltötték meg a le­látókat. A bevételből juttattak a finn fu­tónak ús. A Nemzetközi Olimpiai Bizottság vezetősége, különösen a svéd Sigfrid Esdt- röm, nem nézte jó szemmel, hogy a finn at­léta jelentős összegeket fogad el. Nem sok­kal az 1932-es Los Angeles-i olimpia előtt, ahol Nurmi a tizedik aranyérmét akarta megszerezni, a Nemzetközi Olimpiai Bizott­ság megfosztotta a finn atlétát az amatőr sportolói minősítéstől. Ezért nem indulha­tott, csak a nézőtérről figyelte az atléták küzdelmét. Csak Űt952-ben, a helsinki olimpia idején szolgáltattak elégtételt Nurminak. Róla min­tázták a nagy versenyt hirdető plakátokat. A megnyitó ünnepségen a Nemzetközi Olim­piai Bizottság tagja és a világ minden tá­járól érkezett nézők előtt az ötvenöt eszten­dős Nurmi futott be a stadionba, magasra emelve az olimpiai fáklyát. A stadion bejáratánál ma is ott áll a szob­ra. Sokáig textiláruüzlete volt Helsinkiben. Hosszas betegeskedés után, 1973-ban halt meg. Moluár Károly

Next

/
Thumbnails
Contents