Nógrád. 1976. július (32. évfolyam. 154-180. szám)
1976-07-07 / 159. szám
Két „dudás” egy családban Egy régi mondás szerint a csárdában nem férnek meg, de a példa alapján a családban annál jobban. Sőt. mint ahogy mondták. így az igazi. Sokszór előfordult. hogy otthon, a zagyvapálfalvi kis családi hazban egymásnak segítve állították össze a feladatokat. akcióprogramokat. Közösen készültek a taggyűlésekre. beszámolókra, esetleg választásokra. Mindketten ízig-vírig mozgalmi emberek. B orsovitz Agnes, a salgótarjáni síküveggyár 2. számú Frankel Leó KISZ- alacszsrvezetének titkára, míg bátyja. István a Lam- part ZIM salgótarjáni gyárának gáztűzhelyszereldé- jében látja el ugyanezeket a teendőket. Most mindketten a salgó- bányai Lovász József KISZ-' vezetőképző tábor lakói egv hétig. Itt találkoztunk és beszélgettünk az ügyeletes szoba előtti kis téren. — Ez már nálunk, a családban hagyománynak tekinthető. öten vagyunk testvérek és mindnyájan tevékenykedünk valamit a mozgalomban. Amolyan második műszaknak nevezhetnénk — mondta Ágnes, és egyetértve, helyeslőén bólintott a bátyja. — Hat éve tagja vagyok a KISZ-neik. — folytatta. — Már az elején megválasztottak a vezetőségibe. Azon belül is kultúroe voltam egy évig, majd a szervező titkári feladatokat láttam ei.' A KISZ-titkár gyors ..lelópé- se” után ideiglenesen átvettem az alapszervezet vezetését. Két éve hivatalosan is megválasztottak titkárnak. Igv foglalhatnám össze röviden az eddig történteket. Ám a megválasztás mögött sok minden rejlik. — Igen. A 24 tagú alap- szervezet több mint 60 százaléka bejáró. Valamennyien fizikai munkát végzünk. Vannak köztünk üvegvágók, fel- rakók. csomagolok. Így elég nehéz összetartani a társaságot. Ügy mondják, azért választottak meg engem, mert hallgatnak rám. Hogy miért? Ezt pontosan nem tudom. Talán. mert mindig őszinte voltam, és emellett következetes. — Nálunk is hasonló volt a helyzet — kapcsolódott a beszélgetésbe Borsovitz István. — Én a szakmunkásképzőben ismerkedtem meg a mozgalmi élettel. A katonaságnál lettem először KISZ- titkár. Sokan félnek a bevonulástól. Nálam ez fordítva volt. Nagyon sok szép emlékem fűződik a katonaélethez. Talán ennek is köszönhető, hogy elég magas rendfokozatot értem el. A munkahelyemen már vá'ták a .’n-m iv/jikor visszakerültem, igyekeztem bekapcsolódni az ottani mozgalmi munkába. Ennek eredménye, hogy ebben az évben megválasztottak KISZ- titkámak. örültem a bizalomnak, de annak még jobban. hogy a munkatársaim is örültek. A gáztűzhetysze- relde alapszervezetének irányítása lett a feladatom. A gyárban ez az egyetlen csoport. amelvnek m4<? mmseo neve. De már nem sokáig. A jövő hónapban felvesszük Zalka Máté nevét. Szorgalmasan készülünk erre a számunkra nagyon fontos ünMindketten fizikai munkát végeznek és jól megállják helyüket a termelésben. — Az én feladatom a kiszolgáló kisgépek javítása. Nálunk az a jó. ha nem dolgozom. No. nem lustaságból, hanem azért mert akkor a legzavartalanabb, folyamatos a termelés. — Clara Zetkin ifjúsági szocialista brigád az ezüst-, és a bronzjelvényes szintet érte el. Itt dolgozom. mint üvegvágó. Jó kollektíva a fiatalok mindenben megértik egymást — mondták nem kis büszkeséggel munkahelyükről. A beszélgetés során a szabad időre terelődött a szó. Mint kiderült. mindketten aktívan sportolnak. István az MHSZ 1 o v ás/szakosztályának tagja jelenleg is. Ági négy évig röplabdázott az SBTC-ben. Ma a bányász tornaklub vezetőségi tagja. _ Most tanulok. A marxista—leninista esti középiskolát végzem és ebben is sokat segít a bátyám — mondta és hálás _ szemekkel nézett testvérére.” — Jövőre az esti egyetemre szeretnék jelentkezni. Emellett tagja vagyok a Kohász Művelődési Központ népitánc-csoportjá- nak. Minden héten kétszer próbálunk. Sok szép emlék fűződik a különböző fellépéseinkhez. — Ha időm engedi, délutánonként a lőtérre járok — vette át a szót Borsovitz István. I— De a hét vége mindig a természeté. Különösen a Mátrát kedvelem. Az Ismerd meg hazádat mozgalom legaktívabb tagjai közé tartozunk barátaimmal. Számomra ez a teljes kikapcsolódást jelenti. Salgóbányán is sokszor voltam, de ez alatt . az egy hét alatt is az akadályversenyeken és túrákon újabb és újabb kirándulóhelyeket ismertem meg. A tábori hangszórón a pergő ritmusú zenét az ügyeletes' hangia szakította félbe: kezdődnek a délutáni csoportos foglalkozások. Elnézést kértek és sietve indultak együtt az előadó felé. b. zs. így élüűk mi iVcm együtt, csak egymás mellett • • • „Érdeklődéssel olvasom sorozatukat. amely egy-egy család életét, mindennapjait igyekszik bemutatni többkevesebb sikerrel. Talán a nyilvánosságtól való viszolygás, talán a legbensőbb problémák magánügyként kezelése teszi, hogy — érzésem szerint — a riportalanyok nem nyilatkoznak minden esetben szívük szerint, kellő őszinteséggel. Inkább beszélnek az életük rózsásabbik o'daláról, leplezve ezzel a naponta adódó problémákat, a gondokat-bajokat. Pedig egy- egy családban ilyenek is akadnak szép számmal. Nem akarok az ügyeletes bátor ember szerepében feltűnni, de ha ajánlatomat elfogadják, keressenek meg otthonomban, s én szívesen és őszintén elmondom, hogyan is élünk mi? Cserébe csak azt kérem, hogy a nevemet, lakhelyemet ne hozzák nyilvánosságra. Ügy érzem, ez szükségtelen, mert aztán az én konkrét példám kapcsán bizonyára sok család így is magára ismer majd.. .” — részlet a szerkesztőségünkbe érkezett levélből.) Elfogadtuk az ajánlatot, és bekopogtunk a megadott címre. 35 év körüli fiatalember, a levél írója nyitott ajtót és invitált barátságosan a szobába. — Tehát: hogyan élünk mi? Sokszor még annyi időnk sincs, hogy ezen elgondolkozzunk. Élünk, tesszük a ránk szabott napi feladatot, rohangálunk, Idegeskedünk, este pedig feszült hangulatban bezuhanunk az ágyba, vagy újsággal, könyvvel a kezünkben, meghúzódunk valamelyik csendes zugban. A feleség, karcsú, fiatal nő, kávéval kínál, erősen gondolkodik férje szavain. Egy pillanatra sem mosolyogja el magát. — összeházasodtunk, azt hittük, ideális pár leszünk. Értelmiségiek vagyunk mindketten, hasonló érdeklődési körűek, közös téma akad tehát bőven A közéletből is aktívan kivesszük a részünket. mozgékony emberkék vagyunk, igazi társadalmi lények. Csináltuk a dolgunkat szivvel-lélekkel. kaptunk érte dicséretet elismerést, aztán egy szén nánnn azt veft"k észre, hogy egymással egyre ritkábban találkozunk. Sokasodtak a konyhaasztalon a néhány soros levelek, üzenetek: Nem tudom, hogy ma este mikor érek haza, ne vári! Rakott krump’i van a sütőben, melegítsd meg! — keserű fintort vág a fiatalasz- szoríy. — Elkezdtünk egyezkedni a fc’eségemme1. Mondion le esv-két megbízatásról, ne vállaljon annví terhet masára, mert előbb-utóbb a házasságunk sínyli meg! Tgv aztán egv időre itthon javult a helyzet., de akkor meg a fn’eségem munkahe’yén kezdték a szöveget, hogy miért nem olvan aktív, mint azelőtt" volt.' íróért húzza ki magát a közös összejövete- le’-ből ? Végigjárjuk a finom ízléssel Fáradt szépségek Mikö7.ben Honkongban arra várnak, hogy egyikőjükét jövő héten -.Miss világegyetemmé’’ koronázzák, egész napjukat mással sem töltik, mint szüntelenül bemutatót tartanak a Lee Színház közönsége előtt, válaszolnak az újságírók számtalan kérdésére. jótékonysági rendelvényeken vesznek részt és modellt állnak a fotóriportereknek. ..Teljesen ki vagyunk merülve- Tíz perc megállásunk s’'ncs” — panaszolja Caroline Westenberg. svéd szépség- A ...Miss világegyetem” címére aspirálók közül többen megbetegedtek már. sőt néhányan feladták a harcot és hazautaztak. berendezett háromszobás lakást, elidőzünk a gyerekszobánál. Érdekes módon a házaspár a gyerekekről eddig még nem ejtett szót. A férfi kezdi a magyarázkodást; — Egy ötödikes lányunk és egy harmadikos fiunk van. Hála az égnek, rendkívül ön- á'.lóak, mondhatom, hogy egymást nevelik. Őszintén szólva, elég sokat csatangolnak, de ettől függetlenül szófogadó, rendes srácok és kitűnően tanulnak. — Több törődést igényelnének, de hát nem jut rájuk időnk. Délután öt-hat óra felé, amikor hazaérkezünk, nekilátok vacsorát főzni, kimosom a legszükségesebb ruhadarabokat, aztán meg vagy a tv előtt ül az egész család, vagy ki-ki lefoglalja magát. — Egyszóval, a mi életünk dióhéjban a következőképpen fest: jó állásunk van, a munkahelyünkön megbecsülnek, anyagi nehézségeink sincsenek. Eddig szinte minden nyáron külföldön üdültünk. A gyerekek is mindent megkapnak. amit a szájukon kiejtenek. Csupán egy baj'van. és ez a legnagyobb. Nem együtt élünk, hanem csak egymás mellett. És az a legszomorúbb. hogy nem a mi családunk az egyedüli, amely ilyen gondokkal küszködik. — vkm — • «««■■a;a«»B«««3B*s»«aBaBaaaaassiaRaasaa„aBI A tanácsi ügyintézés egyszerűsítését célozza a Tanácsi Hivatal új elvi állásfoglalása- amely most jelent meg a tanácsok közlönyében, s a tartási. életjáradéki és öröklési szerződések jóváhagyásával és ellenőrzésével kapcsolatos hatósági feladatokról szól. Az állásfoglalás egyértelműen meghatározza. hogy milyen körülmények és feltételek alapján minősül a szerződés tartási, életjáradéki és öröklési szerződésnek. Kimondja: a tartási szerződésben az eltartó vállalja azt- hogy a másik felet saját ház" Nyaralni készül a család Babjákék a három sráccal Három a fiú; Jancsi, Laci és Zolika. Perzselőn süt a nap. Jólesik a fák zöldjére pillantani, és közben arra gondolni, hogy a lehúzott redőnyök mögött milyen hűvös lehet... Az acélgyári nagykémény teteje szinte szikrázik, alig lehet odanézni. A Táncsics utcában szép kertes ház udvarán egy férfi autót csutakol. — Babjákék melyik házban laknak? — Ha a Lászlót keresik, egy lépést se tovább. Mi vagyunk Babjákék. Tessék, jöjjenek be! — Készülnek valahová? — Rendbeszedem, ráfér. Régi kocsi már. Hat évvel ezelőtt már mi is használtan vettük. Persze, elvisz mindenhová, ahová csak keik Nagyon szeretjük. A gyerekek kecskének becézik... A ház felé vezető úton szalad elénk a legnagyobb gyerek, Jánoska, öt pillanatokon belül követi az öccse, Laci. — Hát a legkisebb? lő tekintettel teljesen ingyenesen. Csak az édesapa részét, az ötszáz forintot fizették ™ — Évekkel ezelőtt beutalóval voltunk már Nyíregyházán nyaralni. Akkor még két sráccal. Nagyon szívesen emlékezünk vissza az ott töltött napokra. Reméljük, most sem lesz rósz- szabb. Már miért is lenne! Minden adott, ami a Babják család kellemes és kényelmes pihenéséhez szükséges. Szép gyári üdülő, kellemes meleg víz, a három gyerek meg minden bizonnyal gondoskodik a változatos programról. Jancsi felugrik: — Én már le is rajzoltam az útvonalat, amerre megyünk Zsóriliürdő felé. Idehozzam ? Hozza. Aztán arról beszélgetünk, mennyire szívesen és gyakran járnak kirándulni Babjákék. — Zolikát már egész kicsi korától visszük. Hétvégeken, ha szabad szombatosok vagyunk, irány az ország valamelyik szép tája. Fölpakoljuk a sátrat, a kem- pingfőzőt, bográcsot, ennivalót, aztán indulás. A gyerekek nagyon szeretik ezeket az utakat. Ez a szórakozásunk. A mostani üdülés két hetében sokat szeretnének pihenni, fürdeni, együtt lenni a gyerekekkel. — Nagy készülődés szükséges? — Ruhát elég sokat viszünk. Sokan vagyunk, mindenkinek meleget is. Aztán a fényképezőgép, a kártya, a labda, a sakk, meg Jancsinak a horgászfelszerelés. Nagy horgász, útnak sem indul bot és zsinór nélkül. — Mit kívánnak a nyaralásra? — Jó időt, sok napsütést, mindegyikünknek egészséget. Akkor már baj nem lehet; Jancsi még kiegészíti: — És természetesen jó horgászszerencsét... Csatai Erzsébet — Fönt van a szobában. Anyu most jött meg. Ügy látszik, nem vette észre, hogy vendégek érkeztek. Három szőke fejű srác. Jancsi most végezte az ötödiket. A nagymama dicséri: — Nagyon jó tanuló. Alig van négyese. Különösen rajzolni szeret. Jancsika, hozd csak ide, amiket legutoljára rajzoltál! A „művek” rakétasebességgel megérkeznek. Megnézzük, megdicsérjük. Jancsi elégedett. Laci most lesz második osztályos. Élénkségben cseppet sem marad el a bátyja mögött. Zolika meg, akiből nem lett Évike, bár annak várták, a maga három évével mindenütt ott van, ahol éppen semmi szükség rá. A Babják családban soha nem lehet unatkozni. Ezt az édesanya, Babják Lászlóné állítja teljes bizonyossággal. Az anyuka a kohászati üzemekben dolgozik. Ügyintéző az SZTK-kifizetőhelyen. — Nagyon mozgalmas hetem volt. Kedden vizsgáztam. Társadalombiztosítási középfokú tanfolyamot végeztem. Nagyon komoly dolog volt, írásbeliztünk, szóbeliz- tünk. — Sikerült? — Várakozáson felül, jól. Nagyon örültem, madarat lehetett volna fogatni velem. Tizenhat esztendeje vagyok az acélgyárban. Törzsgárda- tag. Az édesapa a BRG-ben mérnök. Miután rendbe hozta a Wartburgot, beül közénk. A srácok nyomban az ölébe telepednek. A család nyaralni készül. — Zsórifürdőbe megyünk gyerekestől. Július 18-tól a hónap végéig szól a beuta- ; lónk. Nagyon várjuk, most » ' ::f már csak azon izgulunk, !% í hogy az idő is kitartson. A beutaló jegyeket a fiatalasszony kapta a gyári szak- Mindannyian szeretünk szervezeti bizottságtól. Még- rándulni. A gyártói kaptuk a beutalót, hozzá a három gyerekre va*y '■ y \ % , Y I.™ ■* f 1 ,Jr 'V"' i fej \fr ki(Fodor Tamás felvételei) Á'lásfoglalás a tartási, életjáradéki r >i n | I r " wv \ r I rri es öröklési szerződésekről » tartásában tartja el megfele* lően. Az életjáradéki szerző* d.ésben az eltartó azt vállalja, hogy a másik félnek rendszeres időszakonként meghatározott pénzösszegét, vagy termékmennyiséget szolgáltat. Tehát a tartási és az életjáradéki szerződés között a különbség, hogy az utóbbi esetében az eltartó nem köteles a másik féllel a sajáf háztartásában együtt élni- továbbá, hogy az életjáradéki szerződés nem ad jogot a lakásbérleti jogviszony folytatására, még együttélés esetén sem. ■ Az öröklési szerződéssel az örökhagyó arra kötelezi magát, hogy a másik felet tartás, vagy életjáradék fejében örökösévé teszi. A különbség az öröklési szerződés és a tartási (életjáradéki) szerződés között az. hogy az örökhagyó a tartás ellenértékét nem a szerződés megkötésekor (előre) ruházza át az eltartóra, hanem az eltartó (szerződéses örökös) az öröklődi szerződéssel lekötött vagyontárgy tulajdonjogát csak az örökhagyó halálakor szerzi meg. éspedig öröklés jogcímén. Az állásfoglalás részletesen foglalkozik a szerződések alaki előírásaival, a szerződések jóváhagyásának * tartalmi és alaki követelményeivel. továbbá a szerződések teljesítésének ellenőrzésével. NÓGRÁD - 1976. július 7., szerda
