Nógrád. 1976. július (32. évfolyam. 154-180. szám)

1976-07-30 / 179. szám

Kobayashi Ken-lchiro és a 25. Szinha7 A megyei művelődési központ programja a következő évadra Javában tart még a nyár, a József Attila Megyei Mű. velödésí Központban azonban már nagyvonalakban össze­állt az 1976~77.es évad programja. Erről kértünk felvilá. gosítást az intézménytől. — Az 1976—77.es szezonban az előző évek hagyományait szeretnénk folytatni — mond­ta Zengő Árpád, a művelődé­si központ operatív és pro­pagandacsoportjának vezető­je. — Lesz azonban néhány ..újításunk”, emeljük például többek között a színházi elő­adások számát. A változások­ról részletesebben talán az egyes programoknál időzzünk. — Kezdjük talán a legki. sebbeknél. Mit nyújt az óvó- dósoknak a ház? — A hagyományos Gyertek, mesélünk! sorozat 12 műso­rát. Ebből filmvetítés négy. bábelőadás két alkalommal lesz, a budapesti gyermek­színpad fellép az Erdei tün­dér című mesejátékkal, hang­versenyt ad a Muszti—Dobai duó és Szabó Tünde, Lázár Ervin meséiből összeállított műsort „Játsszunk cserkeszt” címmel, egy alkalommal me­gyei gyermekegyüttesek sze­repelnek, és az évadot szokás szerint közös játékkal zár­juk. Minden előadásra kei­két alkalommal kerül sor, pi/ ros és kék bérleteket bocsá­tunk ki. Ez az egyik újdonság az elmúlt évekhez képest. — Mi várja az általános is­kolásokat? — Ugyancsak tizenkét prog­ram. Ebben egyesítjük a gyer­mekszínház és az iskolamozi' korábban megosztott előadá­sait. A komplex bérlet kere­tében négy filmelőadás, két bábelőadás, két amatőr mű­sor — az egyik zenei, másik megyei gyermekcsoportok produkciója —, a Déryné Szín­ház Mici Mackó előadása, a szolnoki Szigligeti Színház egy fellépése, valamint a Boj­torján együttes külön műso­ra és a hagyományos zéró­rendezvény szerepel. Itt is be­vezetjük a piros-kék bérletet. Némiképp hasonlít ehhez a felső tagozatosok iskolaszínhá­za, ahol a Déryné Színház a Három szegény szabólegényt adja elő, szerepel a szolnoki színház, két filharmóniai hangverseny, a megyei amatőr zenészek fellépése, a már em­lített Bojtorján együttes hangversenye, egy szerkesz­tett megyéi amatőr műsor, négy filmvetítés és egy nyil­vános játék. — Milyen lesz a színházi évad ? — Tíz programra számi, tunk, a korábbi három-három előadást csak az operáknál tartjuk meg, a többi darabot öt-öt alkalommal játsszák. Az operák bemutatójánál fenn­maradó két-két napot más színházak műsorával töltjük ki. Hogy a bérlettulajdonosok könnyebben eligazodjanak az előadások (időpontját illetően, A—B—C bérletet árusítunk majd, így a nézők könnyeb­ben megjegyezhetik, melyik előadásra szól a jegyük. Az A és a C bérlet egy-egy, a B két operát tartalmaz. — Megtudhatnánk a dara­bok címeit? — Csaknem mindet lekö­töttük már. Nem az előadás sorrendjében ezek a követke­zők: F. G. Lorca: Bernarda Álba háza, Nagy László új fordításában. Shakespeare: At­héni Timon Guare—Shapiro —McDermot: Veronai fiúk — beat .musical. Carlo Goldoni: Az utolsó karneváli éjszaka — magyarországi bemutató. Ha­rold Price: Kabaré című mu- siealja, Offenbach: Kékszakáll című nagyoperettje, valamint Szakonyi Károly: Váróterem című darabja, vagy egy má­sik új magyar dráma kerül színpadra. A két opera címét még nem kaptuk meg. A 25. Színház a tervek szerint úgy­nevezett bokorprogramot ad Salgótarjánban, három napig itt tartózkodnak, általános és középiskolai rendhagyó iro- dalmi órákat tartanak, be­mutatót a ZIM művelődési házában a szocialista brigá­doknak, Cseh Tamás pedig klubműsort ad a számviteli főiskolán. A színház bemuta­tott darabjai a tervek szerint a ..Moliére—Örkény Zsugor' uram, illetve a „Has” című komédia. — Mik lesznek a további felnötlprogramok? — Külön felnőtt és közép- iskolás filmklubot indítunk, folytatjuk az Art Kino előa­dásokat, és mind a fiataloknak, mind a felnőtteknek négy- négy koncertből álló hangver. senybérletet indítunk. A kö­zépiskolások hangversenyein a salgótarjáni szimfonikusok, a budapesti MÁV szimfoniku­sok, a Kodály vonósnégyes és a Camerata Hungarica lép fel. A felnőttbérletben pedig ugyancsak a salgótarjániak, szimfonikusok és a Budapes­ti Madrigál kórus, Tuza Er­zsébet és Lantos István szóló és négykezes zongoraestje és a budapesti MÁV szimfoniku­sok lépnek fel. Ez utóbbi elő­adáson a televízióból jól is­mert Kobayashi Ken-lchiro vezényel. — Hallhatnánk valamit a könnyűzenei programról? — Szeptemberben Zalatnay Sarolta és a Tinik, valamint a H ’73, októberben az Ex Anti- quies, novemberben a Gemini látogat Salgótarjánba, és sor kerül egy magyarnótaestre is. A képzőművészeti tervek szerint szeptemberben Lóránt János, decemberben a megyei amatőr képzőművészek, ja­nuárban pedig Kohán György műveiből rendeznek kiállítást. Havonta jelentkezik majd űj anyaggal a fotógaléria. 20.00: MILYENEK A MA­GYAR FÉRFIAK? A nagy sikerű Milyenek a franciák. az olaszok? cfmű műsorok után Róbert László saját házunk táján kutat. A magyar férfiakról akarja ez­úttal megtudni, hogy milye­nek? S erről a „legilletéke­sebbeket”, a külföldi nőket Kiállításra készülnek Szécsényben Szécsényben a lakosság va­lamennyi rétege körében nép­szerűek a képzőművészeti szakköil foglalkozások. A II. Rákóczi Ferenc Művelődési Központban ennek megfele­lően három szakkör is mű­ködik: egy-egy az általános iskolásoknak és a középisko­lai diákoknak, illetve a fel­nőtteknek Az ifjúsági szak­körök tagjai már kiállításon is bemutatkoztak a nagykö­zönség előtt, amely augusztus elejéig, a művelődési köz­pontban láthatja az alkotáso­kat Most a felnőttek készül­nek a bemutatkozásra. Mun­káikat két képzőművészből ál­ló zsűri bírálta el a hét ele­jén. A kiállításra a fiatalok tárlata után. előreláthatólag még augusztus hónapban sor kerül. vallatja. A hazánkba látoga­tó turistákat, az itt élő, tanu­ló asszonyokat, A kissé ironikus hangvé­telű riportfilm különböző magyarországi színhelyeken játszódik: a hegyeshalmi ha­táron, a lajosmizsei gulyás­partin, és egy budapesti konyhában. (g. I.) Karancsságról jár naponta munkahelyére, a salgótarjáni öb­lösüveggyárba Barta Mária. A 20 esztendős ifjúmunkás elé­gedett első munkahelyével. Munkatársaival szakszervezeti beutalóval Balatonalmádiba készül. Az üvegfűrészgépek mellől jólesik valamennyiüknek a kikapcsolódás. Mai tévéajánlatunk VASARELY MÚZEUM PÉCSETT . Pécs, Káptalan utca 3. Emeletes, sárgára vakolt, klasz- szicista épület. Néhány napja múzeumként világhírű szü­löttje, Victor Vasarely, azaz eredeti nevén Vásárhelyi Győ­ző nevét viseli Az 1930 óla Franciaországban é'ő képzőmű­vész szülővárosának ajándékozta telies pályaképét, életmű­vét is felmutató másfél száz alkotását. Saját alkotásain kí­vül átadta a múzeumnak felelége, Claire Vasarely művei­nek válogatott gyűjteményét, valamint kortárs külföldi művészek. így például: Hans Arp, Frantisek Kupka, Mi­chel Seuphor és L. Tomase'lo több. jeles alkotását. A látogató kúszó akácokkal befuttatott, félköríves ka­pui) át jut az ízléses, barátságos hangulatot árasztó lean­derbokrokkal díszített udvarra. A helyreállított épület ter­meiben szépség és harmónia. Grafikák, plasztikai kompo­zíciók. képek, faliszőnyegek, a világon mindenütt ismert munkák, mint például a Zebrák, az Orion, a Helios, a Ca­racas. és a Vega-sakk: mind-mind egy utánozhatatlan ere- detiségű. világhírű alkotó életművének, pályájának csodá­latos szépségű kompozíciókban megtestesült tanúja. Victor Vasarely 1908-ban született. Művészeti tanul­mányait Budapesten, a Podolini-Volkmann festőiskolában kezdte 1927-ben, majd a következő esztendőtől Borjnyik •Sándor műhelyében tevékenykedett. 1930-ban Párizsban te­lepedett le. azóta ott él és alkot. Sajátos, összetéveszthe­tetlen művészi stílust teremtett. Ebben a stílusban a for­mák és a színek varázslatos összjátéka mindig egy-egy na­gyobb látványegységet hoz létre, amely az élmény kiindu­lópontjául szolgál és struktúrája, elrendezettsége révén a részletek felé vezeti a szemet A körök, a négyszögek, a kristályszemalakzatok és a háromszögek — s ezek össze­álló, egymásba zuhanó, egymásból növő, egymást vonzó és taszitó formarendszere —, egy-egy domináns szín uralmá­val, az egyes munkák szinte áttekinthetetlen, s mégis jól érezhető .gazdagságát hozták létre. Vasarely a modern em­ber érzékeny szín- és formavilágához talált stílust. A 68 éves, fiatalos kedvű művész, Pécs legújabb dísz­polgára, arcán derűvel, szemében csöppnyi meghatódott- sággal lépett a nevét viselő múzeumba. Amikor arra kér- ’ tem, mondja el, miként határozta el, hogy nagyvonalú gesztussal szülővárosának ajándékozza alkotásait, kifogás­talan magyarsággal így válaszolt: — Szerintem nem nagyvonalú. hanem természetes, megfontolt és érzelmeim által diktált tett: tisztelet a szü­lőföldnek. A múzeum megnyitója alkalmából rendezett sajtótájé­koztatón Victor Vasarely hosszan elbeszélgetett az újság­írókkal. A többi között szólt arról a szép és sokat hangoz- • tatott elméletről, hogy a műalkotás akkor válik majd tel­jessé, ha behatol a társadalmi rétegekbe, és közkinccsé lesz, hogy hasson, nevelje a szemet és az érzékenységet. Megem­lítette, hogy a múlt század végéig természetes, szép egy­másrautaltságban, közösen dolgozott építész, festő, kerami­kus, s harmonikus épületegyütteseket teremtett. Aztán a XX. század elején felbomlott ez az együtt'.ét, a burzsoázia cirádás keretekbe rakta, szalonjába, ebédlőjébe, vagy pán­célszekrényébe zárta a képeket, a szobrokat. Az építész pedig többnyire csak néhány négyzetméternyi szabad fe­lületet hagyott, s udvarias levelet írt, mondjuk Picassonak: készítsen valamilyen dekorációt. Az én elképzelésem más! — folytatta Vasarely mester. — Emberarányú, a mai esz­tétikai igényeknek megfelelő, színes tömegépületek létreho­zása, ame’yekben jól érezheti magát az ember, s humani­zált, szívet, lelket vidámító környezetre lel. Mert a mű­vészet ma szerintem, a labdarúgáshoz hasonlóan: csapat­munka. Victor Vasarely legújabb terveiről így szólt: — Ha a pécsi Zsolnay-gyár elkészíti az elképzelésével egyező pi- rogránit-lapokat, kompozíciót készít az épülő győri szín­ház két falára. Ezenkívül néhány mondatban beszé’t egy Pécsett felállítandó Vasarely-alapítvány lehetőségéről is. Amikor Victor Vasarely a Vasarely Múzeumba lépett, ez volt az első gondolata: alig várja, hogy csendben, « egyedül végignézhesse a gyűjteményt, hátha lesz még ki­egészíteni való. Harangozó Márta Aábrádban is kiépül a szakrendszerű oktatás Sseberényi Leheti Az V. ötéves tervben 4750 általános iskolai tanterein és 3600 diákotthoni hely 10. 1 — Búcsúfiát kellene Vin­nünk a lányoknak, meg a segédmesternek — mondta- Vett néhány csavartra öntött színes gyertyát- hogy ha megint kialszik a villany, a segédmesternek ne legyen problémája, 's más értelem­ben is jó vicc lesz- Vett még egy huszárcsákót. meg egy dudát- A csákóé Annus fe­jébe nyomta, a dudával meg a mögöttük sündörgő fiúkra trombitált. nyelvöltés he­lyett. Anyicska fülig pirult, s elhúzta onnan Loncit- A teme­tő képe tárult eléjük- Fekete berakásos fehér műköke- íesztek zsúfoltsága- Vakított az erős fényben- Loncit i a kegytárgya» sátorra emlékez­tette. A temetőben egy rövidre nőtt ember viasgálgatta a ke­reszteket. — Ki az a fura alak? — kérdezte Lonci­Anyicska is különösnek tartotta a látványt. Ezért csak kis idő múlva felelt: —- Sandi bácsi. A trafiko* sunk..- Mit kereshet? Ekkor a harangok rázendí­tettek, a templomajtó két) szárnya kétfelé csapódott s kitódult előbb az ének- aztán a nép- Keresztekkel és zász­lókkal­Az ének túlharsogta a harangokat­Szent Péter apostol nagy dk cséretét énekeljük vígan, ül­vén ünnepét--.. A nép elindult, hogy kö­rüljárja a templomot. Anyics­ka és Lonci a lányokhoz csat­lakozott. Sandi bácsi is erre fordult- s előrejött néhány lépésű- ahogyan Anyicska látta­Ebéd után kiültek az ud­varra. A baltacsapások szab­dalta- görbe tuskóra ültek, az árnyékba, ahol a csenevész erdei fák összefonódnak a szőlőindákkal. Loncinak olyan jó helye volt a tuskó mélyedésében! hogy azt mondta, ki se moz­dul onnan holnap estig- Ne­héz volt a gyomra a zsíros tyúkhústól és émelygett - a tortától, mert sok volt a krémjében a vaj­Máskülönben szólni Is lus* ták voltak, félig hunyt pilláik alól dúdolgatva nézték a fa­lut, minthogy elég magasan voltak, hogy beláthassák­Korántsem volt olyan ki­halt. mint délelőtt. Különösen öregasszonyokat lehetett lát­ni. anjünt a templom felé iparkodnak. A babicska is kilépett a házból, csuklójára tekert fekete olvasóval- és csupán az orra sárgállott ki suhogó fekete ruhájának ren­getegéből- Lonci a babicskán felejtette szemét- Eszébe ju­tottak a mendemondák a bo­szorkányokról. Az utcán mások is jártak. De nem a templomba, a fut- ballpályára tartottak; egyik- másik vette csak útját a tér felé, megrögzött kocsmalakók. — Lepényevéet láttál? — kérdezte Anyicska. — Nem- soha. — Lonciban felébredt az érdeklődés- •— Hol lehet olyat látni? — A futballpályán­— Megyünk — határozott Lonci- Feldobta mafát a tus- kóról. Egy-kettőre ott voltak. Mert a falu maga is nyúlfarknyi volt- A köves utca után mind­járt egy dűlöúlra tértek- Kö* kénysövény szegélyezte az utat. g a krumpli és zab közt görbe szilvafák csenevész ár­nyékot vetettek. Egy vöigyecs- ke elnyelte, majd egy dom­bocska felvetette őket. A dom­bocska mögött tágas legelő terült el- akácfából rótt fut* ballkapukkal. A legelőn em­bertömeg zajongott- Állt a mulatság. Lonci megállt egy pillanatra a kitáruló táj előtt. Mint aki váratlanul nekiütközik vala­minek­A legelő szélén sötét fal­ként magasodott az> -eu-dő- Máris árnyékot vetett a gyep­re- Mögötte hegyek, azok mö­gött megint hegyek, és újra csak hegyek. Haragos színük távolabb mindinkább fakult* m(g bele nem lebegett az égbolt halványkékjébe. Az erdő pedig szakadatlanul vo­nult odáig­— Haláli — mondta Lonci elismerően- — Hol ennek a vége? Leszálltak a dombról, és egymásba karolva körbesétál­ták a legelőt. Nézegették a búcsúsok tarka népét. Még a hetedik határból is sereglet­tek ide* mert messze híres búcsúk voltak itt. nagy nép­mulatsággal- Nem is annyira Péter és Pál apostolokat ün­nepelték e napon- hanem az erdőt. Az erdő' nyílását. (Folytatjuk.) A kulturális ágazaton belül kiemelt feladat az általános iskolai hálózat erőteljes fej­lesztése. Az Oktatási Minisz­tériumban a napokban össze­sítették a megyék oktatási há­lózatfejlesztési terveit. Az V. ötéves tervben 5,4 milliárd forintot fordítanak a lakótelepi iskolák rjplkül — általános iskolai fejlesztésre. (Ez az összeg a negyedik öt­éves tervben 1,8 milliárd fo­rint volt). A prognózisok sze­rint az általános iskolások száma 1980-ig 110 000-rel nő. Ennek ellenére a szakrend­szerű oktatásban részesülő felső tagozatosok aránya to­vább emelkedik és meghalad­ja majd a 99 százálékot. Bé­kés, Fejér, Heves, Nógrád, Szolnok, Tolna, Vas és Zala megyében a szakrendszerű oktatás teljes kiépítését ter­vezik. Az V. ötéves terv idősza­kában a megyék terveiben mintegy 3600 általános iskolai diákotthoni hely létesítése sze­repel. Ezzel a fejlesztéssel a diákotthoni helyek száma 1980-ig mintegy 14 000-re emelkedik. Jelenleg az általános iskolás korúak 30,5 százalékát t-udják az iskolák napközi otthoni el­látásban részesíteni. Az V. ötéves terv végére ez az arány 38 százalékra emelke­dik, azaz 1980-ban 442 000 ta­nuló részére biztosítanak majd napközi ellátást. A tanácsok tervei szerint 1976—1980. között 4750 tante­rem létesül, ebből több mint 1800 az új lakótelepeken, a lakásokhoz kapcsolódó beru­házásként. A tantermek zö. me — 3700 osztályterem — új iskolában épül, az építési szabványban előírt kiegészítő. helyiségekkel. A bővítések so­rán épülő tantermek jelentős része is a nagyobb iskolaegy­ségek kialakítását szolgálja. Az V. ötéves tervben 390 tan­terem létesül. A tervek megvalósítása után a két váltásban használt tantermek aránya az 1975-ös 27 százalékról 1980-ig 21 szá­zalékra csökken. E vonatko­zásban is mérséklődnek az egyes területek között fenn­álló különbségek. Az osztály­termek váltásának aránya 1975-ben megyei szinten 52 százalék (Hajdú megyében), illetve 7 százalék (Vas me­gyében) között mozgott. 1980- ra a két szélső érlék 39, illet­ve 5 százalékra mérséklődik. NÖGRÁD - 1976. július 30., péntek %

Next

/
Thumbnails
Contents