Nógrád. 1976. július (32. évfolyam. 154-180. szám)

1976-07-03 / 156. szám

—gHj Egymillió kilometer Sz?bó Lajos 27 éve dolgo­zik az Ipotvvidáki Erdő- és Faiéi ol.sózó Gazdaságnál. Kezdetben m!n‘ vékony don- gáiú fiata’ember húzta a. kézi nagy fűrészt a bsrnece- baríti e.dészet • területén. Csakhamar azonban megvál­tozott az élete — kedvet ka­pott a gépkocsíveze éshez. Tanfolyamra jelentkezett, si­kerrel el is végezte, de ezután sem távolodott el az erdőtől. A jogosítvány megszerzése után az erdőgazdaság szállító- vállalatánál heb'ezkediett el. s azóta is a Börzsöny hegy­ség faterméked szállítja. Szor­galmas. becsületes j.árműve- ze önek ismerik. Jellemzőül elóg annyi: a 23 év alatt egyetlen balesetet sem oko­zott! Tavaly szén jubileum­hoz érkezett Szabó Lajos. Egymillió kilométert vezetett balesetmentesen! Ezért meg­kapta a megérdemelt plaket­tet s a jutalmat. Munkája nem könnyű, hiszen ú;ja a közút mellett sokszor kacska- ringós utakon vezet át. Most. amikor példaképül állítjuk a többiek elé, kívánjuk. hogy terve is sikerüljön — érje el balesetmentes vezetéssel az 1,5 millió kilométert. RUBegirőfulc! Farkas György sziráki la­kos Budapesten, gyalogátke­lő hely közelében előzött egy tehergépkocsit. A szabálysér­tésért 800 forintra büntették, s a motorkerékpár-vezetéstől három hónapra búcsút kell mondania, mert vezetői enge­délyét bevonták. Fodor Sán­dor karancsberényi lakos motorra ült, ám előtte sze­szes Italt ivott. Karancske- szibcn igazoltatták, s a sza­bálysértésért 1200 forintra bírságolták, s a vezetői en­gedélyét is bevonták három hónapra. Gépkocsijával ugyan­csak a fővárosban a sebes­séget lépte túl, ugyanakkor az előírt kötelező haladási irányt is figyelmen kívül hagyta Vilk Károly karancs­berényi lakos. A szabálysér­tésért 1600 forintra bírságol­ták, s a vezetői engedélyét két hónapra bevonták. Földi Sándor salgótarjáni lakos gépkocsijával a megyeszék­helyen lépte túl a megenge­dett sebességet, ugyanakkor az útburkolati jeleket is fi­gyelmen kívül hagyta. A sza­bálysértésért 1800 forintot keli fizetnie és tőle is két hónap­ra vonták be a vezetői en­gedélyt. Szerelőszalagon az új Moszkvics A szovjet Moszkvics nagy népszerűségnek örvend a Szovjetunió határain túl is. mert megfelel a nemzetközi követelményeknek. Megbíz­ható és gazdaságos. A moszk­vai gyár évente termékei fe­lét exportálja. A több nemzetközi mara­toni rally-n győztes 408-as és 412-es típusokat a Moszk­vics 2138-as és a Moszkvics 2140-es váltja fel. Az új ko­csik idősebb testvéreiből minden kedivezö tulajdonsá­got örököltek, de még meg­bízhatóbbak, kényelmeseb­bek. nagyobb — 82 lóerős — a motor teljesítménye. Az új Moszkvicsok különleges por­lasztót kaptak. a hűtőfolya­dék a Zsigulihoz hasonlóan zárt rendszerben kering, a kor­mányszerkezet pedig telesz­kóposán összenyomódhat. KRESZ -vizsgán — Hol van elsőbbsége köz­úton a gyalogosnak? t — A mentőautóban. Tilos, mégis dudálnak n Zajos és rohanó világunk­ban jóleső érzés, ha körülöt­tünk csend honol. Túlfeszí­tett idegzetünk ilyenkor nyugszik meg, amire az em­bernek feltétlen szüksége van. A pihenés időszaka fő­leg a fizikai munkát végző dolgozóknál gyakran nem az éjszakai, hanem — a munka- idő-beosztás‘ói függően — a nappali órákra esik. Az éj­szakai műszakban dolgozók ekkor alusszák ki magukat, hogy' azután a termelőmün- kában egész emberként .ve­hessenek részt. Egyéb intéz­kedések mellett az új KRESZ megalkotói is szem előtt tar­tották ézt. A gépjárművek közlekedése önmagában is zajjal jár, amit csökkenteni csak bizonyos mértékig lehet. A fokozott figyelem és óva­tosság előtérbe helyezésével a hangjelzést a közúti köz­lekedésre vonatkozó szabá­lyok csak bizonyos esetekben engedélyezik. Nevezetesen la­kott területen belül csak ak­kor, ha konkrét baleseti ve­szélyhelyzet elhárítására szol­\ gál. Lakott területen kívül a balesetveszély elhárítása mel­lett szabad hangjelzést adni az előzési szándék jelzésére. Természetes, hogy ilyen ve­szély esetén a hangjelzés egy­ben kötelezettség is. E szabá­lyok csak a megkülönböztető jelzéseket használó jármű­vekre nem vonatkoznak. Vitán felül áll, hogy a KRESZ szabályait a közutat igénybevevők kö'elesek be­tartani. Megsértésük esetén bírság kiszabására van lehe­tőség. *Ám, minden gépjármű mellé nem állíthatnak rend­őrt. Ezt mindenki nagyon jól tudja, de sokan ezzel vissza is élnek. Ennek ered­ményé, hogy szó sincs bale­seti veszélyről, mégis szólnak a járművek hangjelző be­rendezései a nap- szinte min­den szakában. A korai órák­ban külszolgálatba indulókat a jármű vezetője ilyen jel­zéssel csalogatja ki lakásuk­ból. Később magánautósok adják tudtul a családnak, hogy a ház előtt a gépkocsi indu­lásra készen áll. Menet köz­ben a jaraan felismert is­merős üdvözlésének eszköze a duda. Szerencsére ritkán, de előfordul, hogy a szülő nem tud nemet mondani gyermekének, aki hosszú per­ceken keresztül üzemelteti a hangjelző berendezést és tör borsot a környékben lakó, pihenni vágyók orra alá. Kényelem, szórakozás, má­sok rovására szabályszegés­sel. A külszolgálatba indulás időpontját jó előre közük a gépjármű vezetőjével és az utasokkal. A jelzett idő be­tartása — talán nem túlzók — munkaviszonyból eredő kö'elezettség, A család gya­korlatból tudja, hogy a gép­kocsi indulásra kész állapotba helyezése mennyi időt vesz' igénybe. Ismerőseink sem veszik rossz néven tőlünk, ha hagyományos módon üd­vözöljük őket. A gyermek játékigényei is kielégíthetők más módon. Dr. Czifra József közi. ügyész Metró, busz, „csővasűt". • •• A városi tömegközlekedés va­lamennyi fajtáját folyamatosan tökéletesítik a Szovjetunióban. De az utóbbi években nasrv tem­póval terjed a metró. Ez id^ig Moszkvában, Leningrádban. Ki- jevhen. Bakuban. Tbilisziben és Harkovban közlekedik, de meg­kezdődött már a taskenti metró építése is. A közeljövőben pedig újabb négy városban, Jerevánban, Minszkbcn, Gorkijban és Szverd- lovszkban fognak hozzá a met­róépítéshez. Miért szeretik az emberek a metrót? Azért, mert a leggyor­sabb és legmegbízhatóbb közle­kedési eszköz. A szerelvények óránkénti sebességüket 90—100 kilométerig fokozhatják. Az át­lagsebesség 40 kilométer — ez kétszerese az autóbuszok átlagse­bességének. Az egyes metrósze­relvények 80 másodpercenként közlekednek. Moszkvában a metró naponta 52 millió utast szállít, ünnepnapokon és az iskolai szü­net ideién az utasok száma eléri a 7 milliót. A metrónak saját mikroklímá­ja van. Az egyes állomásokon naponta többször mérik a hő­mérsékletet és a levegő relatív páratartalmát, hogv szükség ese­tén hűtsék, vagy fűtsék. A met­rónak van még egy előnye hogv szép. hiszen valamennyi állomá­sának más és más az építészeti megoldása. A városi közlekedés lövőjét alapvetően a metró jelenti. Ahol azonban még nincs földalatti, ott az utasokat autóbuszokkal, troli­buszokkal, villamosokkal és iránytaxikkal szállítok. írze Pon­tos menetrend szerint közleked­nek és útvonalaik érintik a vá­ros valamennyi lakótelepét. Egy­re több szovjet ember veszi igénybe a taxit is. Moszkvában például egv nao alatt több mint 500 000-en közlekednek taxival. A közeljövőben Zelenográdban, Moszkva egyik elővárosában olyan magasvasutat építenek, amely sűrített levegővel üzemel, átlátszó csövekben szállítja az utasokat. A csővezetékes szállí­tást egyre inkább alkalmazzák majd a nagyvárosokban. Ez to­vábbítja a postát, az élelmisze­reket és más árukat, valamint a szemetet. Moszkva néhány új la­kótelepén már működik ilyen rendszer. Hogyan oldják meg jelenleg az expressz utasszállítást a csúcsfor­galmi időben? Egyrészt a váro­sokban egvre szélesebb körben alkalmazzák az expressz busz­hálózatot. Ezeknek a buszoknak jóval kevesebb megállójuk van, mint a szokványos járatoknak, lgv menetidejük mintegy 15—20 perccel rövidül. Másrészt a csúcs­forgalmi időben csaknem kétszer annyi autóbusz, trolibusz és vil­lamos közlekedik. Egy különleges diszpécserszolgálat rádión keresz­tül valamennyi útvonalról folya­matosán kapja a jelentést. Szük­ség esetén a diszpécserszolgálat az erősen túlterhelt vonalakra ki­segítő járműveket küld. A csúcs- forgalom megoldását segíti az is. hogy egyre szélesítik az útteste­ket. számos járműaluljárót én le­nek, s ígv lehetővé válik a tö­megközlekedési jármüvek sebes­ségének növelése. Az utasszálli- tás tökéletesítése érdekében egy­re nagyobb mértekben alkalmaz­zák az elektronikus számítógépe­ket is. A számítógép segíti ösz- szeállitani a „legésszerűbb” útvo­nalakat. meghatározni a eyors- és közönséges járatok menetsűrű­ségét, a megállók elhelyezését. A szovjet tömegközlekedési esz­közökre a kényelem és megbíz­hatóság mellett az is jellemző, bogy igen olcsók. A metrón és az autóbuszon öt kopejkát. a trolibuszon 4-et, a villamoson pe­dis: 3 kopejkát kell fizetni, s az utazás díja nem függ a távolság­tól, A külföldiek még egv jel­lemző dologra szoktak felfigyel­ni: az autóbuszokon, villamoso­kon, trolibuszokon nincsenek ka­lauzok. Az utas maga dobja be a viteldíjat egy perselybe és le­szakítja jegyét. Az önkiszolgáló rendszer teljes mértékben igazol­ta magát. A tizedik ötéves terv a tömeg­közlekedési eszközök minden vál­fajának gyors fejlesztését irányoz­za elő. Növelik a metróval, autó­buszokkal, trolibuszokkal, villa­mosokkal és taxikkal szállított utasok számát és jelentős mér­tékben felújítják a járműparkot. Biztonságos sebességhatár Vakvezetés Az idén életbe lépett KRESZ rugalmasan, de ugyanakkor egyértelműen határozza meg, hogy egyes járművekkel leg­feljebb — lakott területen be­lül és kívül — maximálisan, milyen sebességgel szabad köz­lekedni. Ennek túllépése az „abszolút” gyorshajtás. Hang­súlyozni kell: ilyen sebesség­gel szabad közlekedni, de ez nem kötelező. A megengedett legnagyobb sebességgel való haladás is csak akkor sza­bályos, ha az veszélytelen. Az „abszolút” gyorshajtás azonkívül, hogy szabálysze­gés, igen nagy baleseti ve­szélyt rejt magában a közle­kedők mindegyikére. Az „ab­szolút” sebességet nem sza­bad túllépni — történetesen még előzés alkalmával sem. A gyakorlat során beszé­lünk „relatív” gyorshajtás­ró1 is, és ez létezik, csak meg kell vele ismerkedni. Mi iá ez? „Relatív” gyorshajtás­ró’. akkor van szó, ha a biz­tonságos sebességet a jár­művezető túllépte, jóllehet se­bessége az abszolút sebes­ségen belül van. Ebből vi­szont egyértelműen követ­kezik, hogy a „relatív” se­bességértékhatár az elsődle­ges. Mi a biztonságos sebes­ség, és mi a „relatív” se­bességhatár? A hatályban le­vő KRESZ 25. §. (1) bekezdés, valamint a 26. §. (4). bekez­dés foglalja magában, mely­nek kötelező érvényű betar­tása á közlekedésbiztonságot hivatott szolgálni. A j „rela­tív” sebességhatárt a jármű­vezetőknek objektív tényezők jelenlétei adják. Ezek köny- nyen felismerhetők. E felis­merés után cselekvésben kell, hogy megnyilvánuljon — a járművezetők részéről —, hogy olyan sebességgel haladja­nak, mely számukra és má­sokra nézve biztonságos. Az objektív tényezők te­kintetében hármas egységet kell — ember, jármű. út — szem előtt tartani. Ezen egységek szinkronba léte — melynek középpontjába az ember — adja a biztonságos sebességhatárt. Vagyis: hala­dás közben mindig figye­lemmel kell lenni a jármű és a rakomány sajátosságá­nak, az útviszonyoknak, út­burkolat minőségére, az út vo­nalvezetésére, forgalmi, látá­si és útviszonyokra. Most már egyértelmű, hogy ezek jelen­léte adja tudtul a járműve­zető részére, hogy a korábbi, magasabb sebesség-értékha­tárt csökkenteni kell, és biz­tonságos sebesség mellett sza­bad haladni, vagyis a „rela­tív” sebességhatárig, baleset bekövetkezésének lehetősé­gét kizárva. Szprosan együtt keli ele­mezni a „vakvezetést”, mely korábban — és most is fenn­álló tilalmat mond ki: a jár­mű sebessége olyan legyen, hogy a belátható útszaka­szon belül a járművezető jár­művét meg tudja., állítani — baleseti lehetőség kizárva — az észlelt akadály előtt. Például: az esti sötétségben a szembe jövő járművek el- vakítottságot eredményezhet­nek. A teendő az. hogy a látáscsökKenés miátt a jár­mű sebességét a „relatív” ér­tékhatárig kell csökkenteni. Ebből következik, hogy a be­látható útszakasz hosszánál rövidebb féktávolságot Igény­lő biztonságos sebességet kell megválasztani, vagy olyan helyen is, ahol az adott kö­rülmények között számítani kell valamilyen akadály fel­bukkanásával. Mik is azok az adott kö­rülmények, amelyekkel szá­molni kell? Veszélyes; be nem látható űtkanyarban történő behaladás esetén szá­mítani kell arra, hogy azo­nos irányban egy lassúbb jármű halad. Számítani kell bukkanónál arra, hogy a domborzati viszonyok miatt a láthatóság korlátozott. A vasúti átjárón történő átha­ladás esetében vonat megje­lenésével, függetlenül attól, hogy a biztosítóberendezés nem jelez tilalmat. Az ilyen helyeken „relatív” sebesség- értékhatárig kell a haladási sebességet csökkenteni. Vannak esetek, amikor az adott körülmények között nem kell számítani váratlan akadály megjelenésével a jármű vezetőjének. Például: autópályán gyalogos jelenlé­tével; főútvonal lakott terü­leten kívüli szakaszán feke­te ruhában, úttesten fekvő személlyel; balra kanyaro­dó''jármű vezetőjének, ha zá­róvonal van felfestve azon az úttesten, melyről kanya­rodik, de a kanyarodást a mellé festett terelővonal le­hetővé teszi, hogy őt szabály­talanul balról előzik. Ezen szabályok figyelem­mel kísérése és megtartása a baleseteket előzik meg, em­beri életeket mejit meg. Sávolyi Tivadar flutósbalesetek A 21-es főútvonalon történt a baleset, amelyet az ittas­ság okozott. Az eredmény: súlyos sérülés és tetemes kár. Tar és Mátraverebély között történt a baleset. A Trabant vezetője egy kátyút próbált kerülni, s az árokban kö­tött ki. Súlyos sérülés az eredménye ennek a balesetnek is, amely Kishartyán és Salgótarján között történt. Az ittasság nem mentség Az 1964—75. közötti évek­ben — 12 év alatt — az Ál­lami Biztosító mintegy 834 millió forint kártérítést fi­zetett ki az országban, la­kossági gépjárműkárokra CASCO-biztosítás alapján. Magyarországon a lakossá­gi személygépkocsi-állomány 47 százaléka CASCO-val biz­tosított. Megyénkben 4526 személygépkocsi-tulajdonos rendelkezik CASCO-biztosí- tással. Ezen biztosítás alap­ján sem térül meg azonban a kár, ha a gépkocsi-baleset ittasság miatt következett be. A közelmúltban két olyan gépjármű-baleset történt me­gyénkben, mely ittasság kö­vetkezménye, s hiába ren­delkezett a gépjármű tulaj­donosa CASCO-biztosítással, az Állami Biztosító a kárki­fizetést megtagadta. Mindkét esetben a kár jelentős ösz- szegű volt. Az ittas vezetés rendsze­rint azzal jár, hogy a vezető a megengedett sebességnél gyorsabban halad, nem veszi figyelembe az útviszonyokat. Az említett két gépkocsi gyorshajtás miatt az árokba borult, az egyik gépjárműve­zetőnél 1,8 ezrelékes alkoho­los befolyásoltságot állapítot­tak meg, a másik gépkocsi- vezető ugyancsak jelentős al­koholos befolyásoltság alatt vezette gépjárművét. Ez utóbbi, 1975. szeptember 5-én forgalomba helyezett gépkocsiból ez maradt, az italozás eredménye ez lett. NÓCRÁD - 1976. július 3., szombat 5

Next

/
Thumbnails
Contents