Nógrád. 1976. július (32. évfolyam. 154-180. szám)
1976-07-22 / 172. szám
Az őszi búzát már levágták Patvareon. Az urasági táblának nevezett dűlőben azonban az erő- és munkagépek továbbra is szorgoskodnak. Nitrogéntartalmú műtrágyát szárnak szét a tarlón a szövetkezet szocialista brigádjának tagjai: Klebinczky András, Kökény Mihály, Lacsok Mihály és Maczka Páli hogy a tarlóhántás során egyúttal új tápanyagok kerüljenek a földbe. — kj — /| tízezredik óhajok, ígéretek nclkiil részegység A napokban a tízezredik SEBT szövőgép-részegységet indítják útnak hazánkból a magyar—szovjet textilgyártási kooperációs megállapodás alapján.. Az 1971-ben életrehívott kooperáció hazai bázisa a Könnyűipari gépgyártó vállalat, ahol a gépek különböző részegységei készülnek. Ezek ellenértékeként textilgyáraink részére a Szovjetunióból kész ■. SZTB szövőgépeket kapunk. A. magyar vállalat 1975. végéig az eredetileg tervezett 7000 helyett több mint 8000 részegységet szállított a Szovjetunióba, ahonnan ellenértékként ugyanez időpontig 539 nagy teljesítményű automatikus SZTB-berendezést kapott a magyar textilipar. No- voszibirszkben tíz év óta, a csuvas szocialista köztársaságbeli Csebokszárihan pedig négy-öt éve készülnek a korszerű SZTB szövőgépek, a csuvas fővárosban az utóbbi évektől már KGST-kooperá- cióban. Ebben a Szovjetunió és hazánk mellett részt vesz Csehszlovákia, Lengyelország és Bulgária is. Csebokszári- ban elsősorban a gép vázát és nagyobb részeit gyártják, s itt végzik az összeszerelést is. Az SZBT szövőgépekkel dolgozó magyar vállalatok, köztük a Hazai Fésűsfonó' — a legnagyobb felhasználó —, valamint a Soproni Selyem- gyár, a Budakalászi Lenszövő és a többiek elégedetten nyilatkoznak a legmagasabb műszaki igényeket is kielégítő szövőgépekről, amelyek elődeiknél 3, 3 és félszer termelékenyebbek. Ifjúkorninunisták az Y. ötéves tervért Rajtunk a sor — mondják Miről szól az elmúlt év krónikája? Az Üvegipari Művek Pásztói Szerszám- és Készülékgyárának KISZa lapszervezete elnyerte a KISZ központi bizottsága dicsérő oklevelét. Emellett két szocialista brigád és egy fiatal dolgozó is megkapta ezt a kitüntetést. Az Üvegipari Művek ifjúsági brigádjainak versenyében kiemelkedően szerepelt a gyár Stromfeld Aurél nevét viselő ifjúsági csoportja. A megyei politikai vetélkedőn 3. helyezést értek el az alapszervezet fiataljai. Társadalmi munkában gyáron belül és kívül összesen 600 órát dolgoztak a K1SZ- esek. A 30 éven aluli ifjúmunkások 80 százaléka középiskolába jár, társszakmát tanul, és különböző tanfo- lyamokon vesz részt. Az edzett ifjúságért mozgalom jelvényszerző versenyein a gy^r fiataljai mindig az esélyesek közé számítottak. Talán röviden így lehetne összefoglalni a tavaly elért eredményeket. elismeréseket. Mi történt azóta? Mit vállaltak az ifjúkommunisták az V. ötéves terv feladatainak, célkitűzéseinek megvalósításáért? — A KISZ-es fiatalok száma gyárunkban közel száz. Ezért ez év februárjában két alapszervezetet hoztunk létre, melynek munkáját az üzemi KISZ-bizottság fogja össze és irányítja. Erre azért volt szükség, mert a magas létszám mellett elég nehézkes volt az alapszervezet közös akcióinak időbeni ütemezése — válaszolt Kerekes Lajos, a KISZ-bizottság titkára. — Igaz, az elmúlt évben szép eredményeket értünk el. Bátran kezdeményeztünk és aktívan kivettük részünket a gazdasági, társadalmi és kulturális feladatokból egyaránt. Áz idén még többet vállaltunk, és ezeket igyekszünk végrehajtani, megvalósítani. — Márciusban és májusban kommunista műszakot szerveztünk. A bért felajánlottuk a járási úttörőtábor, valamint a bölcsőde építéséhez. Ebben az évben több mint 700 óra társadalmi munkát tervezünk. — Az akcióprogramban vállalt feladatok és a brigádvállalások különösen a gazdasági területen szorosan ösz- szefonódnak. Az üzemben nyolc ifjúsági szocialista brigád dolgozik, közülük több aranyjelvényes, egy csoport elnyerte az Üvegipari Művek Kiváló Ifjúsági Brigádja címet és ketten vezérigazgatói dicséretben részesültek — mondta Bagyinszki István, politikai képzési felelős. Nevelés és a gazdasági hatékonyság növelése. Röviden így jellemezhetnénk a KISZ RADAR.akciót, melyet újból meghirdettek a gyárban. — Célunk: a fiatalok társadalmi aktivitásának növelése, az, hogy elmélyítsük a társadalom és a szűkebb kollektíva iránt érzett felelősségérzetüket, hogy bevon-' juk őket a termelési tartalékok feltárásába és azok hasznosításába, hogy növeljük a vállalati termelés hatékonyságát, javítsuk a termékek minőségét és csökkentsük a selejtek számát — vette át a szót- újból a titkár. Kísérőlapos módszerrel figyeljük az üzembe kerülő ifjúmunkások és szakmunká. sok mindennapi tevékenységét. Ezen rendszeresen feltüntetik a kijelölt felelősök azokat a jellemzőket, melyek a későbbiek folyamán is reális képet adnak a dolgozóról. Ezzel gyorsabbá tesszük a beilleszkedést és hatékonyab. bá a munkafegyelmet. A politikai képzés valamilyen formájában a KISZ- tagság teljes létszámban képviselteti magát. Marxista —leninista esti egyetemen és középiskolában heten tanulnak. Gyáron belül az aktivisták kőre politikai fórumon a vezetőségi tagok vesznek részt. Az ifjúsági vitakör munkájában egész tagság aktívan bekapcsolódik. Eddig 8 fiatalt vettek fel a pártba KISZ.ajánl ássál. Terv. szerű párttagépítési munkáival számukat évről évre növelni szeretnék. — Ha az ifjúság politikai képzéséről beszélünk, nem feledkezhetünk meg a KISZ- úttörő kapcsolatról sem — szólt a politikai felelős, Bagyinszki László. • Szocialista brigádjaink úttörőcsapatokat és -rajokat patronál. Ifjú Gárda-rajunk nagyon aktívan tevékenykedik. Többen megyeileg is elismert mun. kát végeznek. Az országos, megyei, járási járőrversenyeken szép eredményeket értek el ifjúgárdistáink. — Feladatunk van bőven. Tudjuk, rajtunk a sor, a ma és a holnap ifjúságán. Munkában és társadalmi munkában egyaránt. (békési) Lehel-e . ' “ ' " a fémiparnál? Erre a kérdésre kerestünk választ, mivel az elmúlt évben e tekintetben nem lehetett azzal „vádolni” a Balassagyarmati Fémipari Vállalat kollektíváját, hogy eleget tett ez irányú kötelességének. Erre kevés az a magyarázat hogy az üzemekben még mindig együtt vannak a vasból, és az alumíniumból készült termékek, amelyek objektíve nehezítik az előrehaladást. Mindez a jelenség csupán egy töredékét képviseli a hátráltató tényezőknek. Tizenöt év óla először — Az előző évben nem raboltuk ki az üzemet, azaz jutott elegendő félkész gyártmány az idei induláshoz. Ennek következtében január első munkanapján már az évi termelési terv teljesítésén dolgoztunk, nem úgy, mint 1975- oen, amikor január végén sem volt sok helyütt folyamatos a munka. Tizenöt éve dolgozom itt, . azóta ilyen jó anyagbiztosítás, mint ami 1976-ra történt, most volt először, — mondja Bojtos István, a szakszervezeti bizottság titkára Tegyük még hozzá, hogy az idei tervben csak konkrét megrendelések szerepeinek, nem kaptak helyet óhajok, megalapozatlan ígéretek, kívánságok. No, de halljuk azokat, akik élvezői a jó előkészítésnek. Miként látják a jelenlegi helyzetet/ véleményük szerint lehet-e még termelékenyebben dolgozni ? Urban Pál. a Kilián György kétszeres aranykoszorús jelvénnyel kitüntetett brigád vezetője fejből sorolja, hogy az év vegéig melyik kifutó termékből, mennyit kell gyártani a brigádnak. A felsorolást ezzel a gondolattal zárja: — Jó az anyagellátás, szervezetten és folyamatosan tudunk dolgozni. Az üzemvezetés is jobban odafigyel a feltételek megteremtésére. Állásidőnk az első fél évben nem volt, csupán 10—15 perces kiesések voltak a villamos vezeték ; túlterhelése miatt bekövetkezett biztosítékcseréknél. Jakus László, a X. Párt- kongresszus brigád vezetője, A húsz tagot számláló kollektíva jelenleg ültetőkocsikat gyárt alumíniumból a balassagyarmati vágóhídnak. — Ebben a hónapban elkészülünk vele — állítja határozottan a brigádvezetö. —• Utána sajnos, vissza kell térni a kabe'.dobgyártásra, mert a 200 darab félig kész alumínium szemétszállító konténerhez nincs meg minden anyag. Igennel válaszol arra a kérdésre, hogy • tudnának-e még termelékenyebben dolgozni. Azt mondja: Több aluminiumhegesztöre lenne szükség. Ennek birtokában jobban ki tudnák használni munkaidejüket. Erre nem kell sokat várni, mert Koplányi József vállalkozott arra, hogy a brigád négy tagját megtanítja az alumíniumhegesztésre. A Németh László vezette hengerítőbrigád sem panaszkodik a folyamatos termelés feltételeinek hiányára. — Tudunk dolgozni, csaK bírjuk erővel — vélekedik a brigádvezető, majd így folytatja: — A jelenleginél többet nehezen tudunk termelni, mert tíz éve megy ez á széria, s amit lehetett munkaszervezéssel, különböző ötletekkel, kihoztunk belőle. Ki, hogy láljk? Kétségtelen, tavaly a második fél évben végrehajtott normakarbantartás — ami a teljesítménybérben dolgozók teljes egészét érintette — arra kényszerítette a gyár vezetőit, hogy a korábbinál jobb feltételeket teremtsenek a folyamatos termeléshez. Jónak bizonyult a termelési főosztály létrehozása. Ma már egy kézben van a termelés irányítása. A termelési főosztály vezetője szerint a feltételek némileg javultak, ezt a folyamatot azonban tovább kell tökéletesíteni... Szerinte az új termékek műszakilag, technológiailag jobban előkészítve, felszerszámozva kerülnek ki az üzemekbe, mint a korábbiak. Ami hibaként jelentkezik, az inkább a szakmai gyakorlatlanságból fakad. Ügy véli, ha az új alumínium termékekből még több lenne a megrendélés, akkor gyorsabb ütemben növekedne a termelékenység. Ez utóbbit erősíti meg Bojtos István, mondván: — Az új termékekre lehet es kell alapozni a biztos jövőt. Az elmondottakat, Kristóf Elemér, a munkaügyi osztály vezetője, az üzemi csúcsbizottság szervező titkára a többi között azzal egészíti ki, hogy az új kollektív szerződésben olyan ösztönzési formát jelöltek meg, amely egyformán szolgálja a termelékenység növekedését, és a rríi- nőség javítását. Ezenkívül felülvizsgálják az összes munkaügyi vitákat, majd a tapasztalatok alapján megfelelő intézkedéseket lesznek a munkafegyelem további szilárdítására. A folyamatos normakarbantartást szolgálja a belső átcsoportosítással létrehozott három főből álló normacsoport. amelv a munkaügyi osztály égisze alatt tevékenykedik június 1-től. JNincs megállás Utoljára maradt annak megválaszolása, meddig jutottak, a termelékenység növelésében? Az első öthavi adatok szerint az egy fizikai munkásra eső termelési érték 2,2, az egy főre eső pedig 3 százalékkal volt több a tervezettnél. Az eddig tett intézkedések, az újabb elképzelések azt mutatják, hogy az említett eredménynél nem állnak meg a gyár vezetői és dolgozói, mert tudják, önmagukat fosztanák meg a fejlődés további lehetőségétől. v. k. Információ = pénz A statisztikai felmérések, valamint más fontos adatgyűjtések immáron elválaszthatatlanul hozzátartoznak a gazdálkodáshoz. A papi élethez is, mert hiszen ahhoz, hogy reális tervék készülhessenek, elengedhetetlenül szükséges a reális kiindulópont az olyan adat,. amely,, folyamatokra, állapotokra, igényekre válaszol. Aligha kétséges: korunkban — az intenzív fejlődéstől diktálva —, ezért nő hihetetlen gyom ütemben az információ jelentősége, s vele együtt az információéhség. Természetesen ennek következménye az adatgyűjtés A szárazság miatt a megye burgonyatermelő gazdaságai nehézséggel küszködnek. Az előző évekhez képest jóval kevesebb a gumó a bokrok alatt, s rendkívül nagy munkát jelent a krumpli felszedése. Hogy a megye piacain legyen burgonya, a szécsényi termelőszövetkezetben is hozzáláttak az „ásáshoz”. Képünkön Bénedek Istvánné és Ádám Arr talnc kosárba gyűjti a termést. _fodor— d ivatja is. Pontosabban az a törekvés, hogy akinek a munkája, feladata valamiKéppen is igényli az információt — s egyáltalán van-e olyan munka, amely nem igényű? — mindent megtesz a több és több adatért. Nem kevés esetben az indokoltnál, a szükségesnél és megengedhetőnél jóval többért. Hazánkban rendeletek, jogszabályok keretei között zajlik e tevékenység is; ám, ezeket gyakran megszegik. Az adatkérésre és adatgyűjtésre felhatalmazott szerveken túl se szeri, se száma az „önkénteseknek”, akik ilyen-olyan kérdéseik megválaszolását intézményesítik — statisztikai felmérést végeznek, adatokat kérnek. Nemrég egyik, erre illetékes szervünk — stílszerűen — felmérte az adatgyűjtés és adatszolgáltatás helyzetét. Ebből a vizsgálatból kiderült, hogy — bár némi javulás tapasztalható a tavasszal végrehajtott egyszerűsítések hatására, amelyet például á Munkaügyi, a Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium, a Minisztertanács' Tanácsi Hivatala hajtott végre — változatlanul túlzott mértékű az adatgyűjtés. Túl a jogosulatlan információkérők tekintélyes hányadán — feltűnt, hogy még mindig nincs kellő összhang az egyes tárcák, valamint a Központi Statisztikai Hivatal hivatalos és szakszerű felmérései között. Nemegyszer előfordul, hogy párhuzamosan többen is ugyanazt kérdezgetik vállalattól, intézménytől „fejvesztés terhe mellett”; hogy a már elvégzett felmérések adatait újból bekérik a fölöttesek. A szakmai vizsgálat feltárta azokat az eseteket is. amelyekben egyesek hivatali hatalmukat, fölérendeltségüket, vagy személyes presztízsüket használják ki, hogy a nekik szükséges vizsgálatokat beosztottjaik (vállalatok, intézmények) elvégezzék. De persze az is kiderült, hogy az önkéntes adatszolgáltatási kötelezettséget sem tartják mindenütt be maradéktalanul —, egyszóval, igen. összetett a kép. ( De mit lehet tenni? Mert a helyzet — ezt hangsúlyozni sem kell! — arra inti az illetékeseket, hogy mielőbb megtalálják a szükségtelen adatgyűjtés betegségének gyógymódját. A minap a Központi Statisztikai Hivatal is foglalkozott e témával, s elkészült jelentéséből kiviláglik a megoldás lehetősége, módja. Elsősorban a legilletékesebbek, a KSH, valamint az ágazati hatóságok, a minisztériumok ebbéli tevékenységét kell tovább javítva, összehangolni. Működik például a statisztikai koordinációs bizottság, amelynek megvan, a lehetősége az átfedések kiszűrésére, az adatkérések egyszerűsítésére. A jövőben munkájukat hatásos és ésszerű új szabályok is segítik. Ám pusztán ezekre hagyatkozni nem elég: a szemlélet megváltoztatására van szükség, arra, hogy mindenütt, ahdjl csak igény van az új információkra, adatokra _ a le ggondosabban mérlegeljenek, takarékosan gazdálkodjanak a vizsgálatokkal, felmérésekkel. Másként fogalmazva: akik kérik, elrendelik az adatszolgáltatást, számoljanak a reális adottságokkal. Tekintsék annak az új információt, mint ami — egyre dráguló termék — tehát — pénzbe kerül. Méghozzá egyre többe... M. I. Gy. NÖGRÁD — 1976, július 22., csütörtök 3201010001310148305302