Nógrád. 1976. július (32. évfolyam. 154-180. szám)

1976-07-20 / 170. szám

Fél év után TWTegyénk üzemeiben most készül a számvetés az első fél év munkájáról. Az előzetes jelentések tanulsá­ga szerint a legtöbb helyen általában sikerült valóra vál­tani az időarányos terveket. A tervezettnél többet ter­melt a szénbányászat. A Sal­gótarjáni Kohászati Üzemek túlteljesítette értékteráét. Kü­lön dicséretre méltó a VEGYÉPSZER 123 száza­lék feletti tervteljesítése. Az ötvözetgyáré, ahol a túltel­jesítést a termelékenység nagyfokú fejlődésével — az egy munkás, egy napjára eső termelési . érték több mint 16 százalékos növekedésével és 7 százalékos költségszintcsök- kijntés mellett érték el. A jó példákat lehet még sorolni hosszan. A salgótar­jáni bányagépgyár, az EL- ZETT szécsényi üzeme, a Ganz-MÁVAG mátranováki gyára, a FŰTÖBER nagybá- tonyi gyára, a harisnyagyár, szintén valóra váltotta idő­arányos termelési értékter­vét. Szép eredmények szü­lettek a Magyar Kábelmű­vek balassagyarmati gyárá­ban. A sikerhez kétségtelen hoz­zájárult a kedvező politikai légkör. A pártbizottságok, pártszervezetek cselekvési programjában sikerült a fi­gyelmet a legfontosabb gaz­daságpolitikai kérdésekre irá­nyítani. Az erre épült in­tézkedési tervekkel együtt megértetni azt a munkások­kal. Nemcsak megértették, elfogadták, hanem magukévá tették az abban foglaltakat. Erősítette ez a felelősségérze­tet a végrehajtásért. Az idő­közben történt rendszeres el­lenőrzés, a számonkérés, a segítés ugyancsak. A fél év után igen fontos a tapasztalatok elemzése, a tanulságok leszűrése. Szük­séges ez azért is, mert a jó példaként említett üzemek­ben sem ilyen egyértelmű a siker, ha a tervfeladatok teljesítését /részleteiben vizs­gáljuk. Még inkább fontos ott, ahol elmaradtak a terv­teljesítésben, mint az állami és tanácsi építőipari válla­latoknál, a fémipari válla­latnál, Balassagyarmaton. A salgótarjáni síküveggyárnál, ahol a nyereség helyett vesz­teséges volt az elmúlt fél év munkája. Több helyen el­maradtak az exporttervtől, és főleg a tőkésexport volt jó­val kevesebb, például a Z1M salgótarjáni gyárában a ter­vezettnek Az első tanulság, ami az el­múlt fél év után leszűrhető: a tervet nemcsak összességé­ben, értékben, hanem részle­teiben is teljesíteni kell. A másik tanulság, amire a tapasztalatok figyelmeztetnek: még mindig nem sikerült a termelés egyenletességét, fo­lyamatosságát a napról nap­ra, hétről hétre való tervte’- jesítést biztosítani. Ebből egy sor másra is következtetni le­het. A feltételek nem megfe­lelő biztosítására, tűzoltó haj­rámunkára, esetenkénti túl­óráztatásra, nem utolsósorban az üzem- és munkaszervezés hiányosságaira. Általában elmondható, hogy a sikerhez jelentősen hozzá­járult a termelékenység foko­zása. Van olyan hely is. ahol viszont a tervezettet sem ér­ték el, ez a második fél év­re figyelmeztető. A most ké­szülő mérleg tulajdonképpen csak alapot ad az elemzéshez, a tanulságok leszűréséhez. Ki­derül belőle, mit lehet még fokozni, és milyen hibák van­nak, amelyeket rövid időn belül meg kell szüntetni és pótolni a mulasztásokat. Az éves tervek teljesítésé­nek egyik legfontosabb fe­dezete a szocialista munka­verseny. Ennek részletes ér­tékelése. az elért eredmé­nyek ismertetése is elenged­hetetlen. Jó alkalom lesz er­re a legközelebbi termelési tanácskozás, ahol a tanulsá­gokat leszűrve, pontosan, munkahelyre kell meghatá­rozni a feladatokat. A jó fél év után még eredménye­sebbre lesz szükség, ami egy­ben az ötéves terv sikerének megalapozását is jelenti. B. J. Kétszerese exportra Fagyasztás a helyszínen A kőkeményre fagyott málna hőmérsékletét rendszeresen mérik. Fodor Tamá6 felvétele A kísérletezés mindig titok­zatos. A természet kiismer­hető törvényeit felhasználva, a termelés, a tudomány újabb és újabb vívmányaival gaz­dagszik. A kutatásokra szánt milliós előlegek nem vállnak ablakon kidobott pénzzé, a népgazdaság fejlesztésének, a tudományos-technikai forra­dalom szélesedésének pótol­hatatlan eszközei. Különleges forrás, amelyet előbb önzet­lenül táplálni kell, hogy majd később meríteni lehes­sen belőle. A mezőgazdaságban az új technológiák, termelési eljárá­sok a hozamnövekedés fon­tos tényezői. Legalább eny- nyire becsesek a betakarítás biztonságát, a minőségvédel­met segítő módszerek. A Központi Élelmiszeri pari Kutatóintézetben' már évek óta kísérleteznek a bogyós gyümölcsök helyszíni hűté­sével. Az ország málna- és epertermelő gazdaságaiban szereznek tapasztalatokat, így többek között a nézsai terme­lőszövetkezetben is. Állandó gondot okoz, hogy a málnát, leszedése után negyven-ötven kilométerre levő hűtőházba kell szállíta­ni. Az utak állapota, a spe­ciális szállítójárművek hiá­nya együttesen közrejátszik, nogy mire a gyümölcs a tá­rolóhelyre kerül, masszává lesz. Pedig a málna akkor nagy érték, ha „gurulós”. A kiváló minőségű mehet csak exportra, ellenkező esetben ..csak” szörpöt készíthetnek belőle. A jelek szerint e probléma rövid időn belül megoldódik A bágyadtan sorjázó mál­nabokrokon apró, kövér sze­mek bújkálnak, virítanak. Az eső, amiről azt tartják: min­den jókedv elrontója, most áldásos lenne, hiszen g vörös bogyok a kocsányra égnek, s bár az elszórt rubiripiros cseppek fönséges illatot árasz­tanak, nem az igazit. Nem kedvez az idő a málnának sem. Ám, a kísérletek nem tűrhetnek halasztást, összeeszkábált, vékony nád- pallóval körülkerített kalyiba hűsítő belsejében a leszedett termés kanárisárga, műanyag rekeszekbe kerül, aztán bele a szerkezet gyomrába. Kívül­ről semmit sem látni. Halk, monoton zúgás bizseregteti a masina falait, a rekeszekben a melegtől züllésnek indult málnára átetsző, finom per­met hull. S lassan megfagy­nak a szemek, körötte a le­vegő. A puha málna csont­kemény lesz, fémesen csörög a marokban, ennél „guruló- sabb” nem is lehetne már... — Szénsavat engedünk a bogyós gyümölcsökle. A pró­bálkozás haszna? Jelentősen csökken a tárasúly. Az eddig meghonosodott holland fare­keszekre nincs szükség. A fa­gyasztás után a málnát köz­vetlenül papírdobozokba lehet önteni. A termoszkocsi így egy-egy fuvarral harminc százalékkal többet képes a hűtőházba vinni — magya­rázza dr. Demeczky Mihály kandidátus, a kutatóintézet tudományos osztályvezetője. Ennél sokkal fontosabb: a helyszíni fagyasztás nélkül szállított bogyós gyümölcsnek negyven százaléka érte el az exporthoz szükséges minősé­get. Az arány a kísérlet so- roán megduplázódik. Ez 2000 tonna málnánál például 150 ezer dollár devizabevételt je­lent, s a termelőszövetkezet­nek 2—2,5 millió forinttal jut több. A harmadik előny, hogy a hűtőházban elmaradhat a hű­tés. hiszen a beérkező tennék mínusz 18—20 Celsius-fokon van. A fagyaisztógép közelében hatalmas tartálykocsi veszte­gel, belsejében a felhaszná­lásra kerülő szénsavval. A készlet teljes hétre elegendő, s a hűtőszerkezet óránkénti kétmázsás teljesítménye megfelel a málna begyűjtés ütemének. Hogy mikor lesz a kísérlet­ből a termelésben meghono­sított technológia? A választ nem könnyű meg­adni, mert a tudomány leg­újabb felfedezéseinek alkal­mazása, hasznosítása sajnos nálunk még az indokoltnál jóval több időt vesz igénybe. Sz. Gy. Fiatalok vallomása: Ami hasznos a közösségnek és kedves az egyénnek... Szép Antal is olyan fiatal, mint a többi. Tele elképze­léssel. tervvel- vágyakkal, ten- niakarással. Nem statisztája, hanem aktív cselekvője an­nak a világnak, amelyben él. — Mint úttörő, a varsányi iskola csapatában ismerked­tem meg a mozgalmi munká­val- Aztán a szécsényi gimná­zium KISZ-alapszervezete kö­vetkezett —. vallja közéleti tevékenységéről­Jelenleg a varsányi KISZ" alapszervezet vezetőségi tag­ja- Szervez, ha kell plakátot fest. meghívót gépel- vagy éppen klubfoglalkozást tart. Nem múlik el KISZ-esküvő nélküle­— Egyedüli hobbym a ze­ne- Bátyámtól ..ragadt” rám- Van egy elektromos orgonám, amellyel mindig megjelenek a KlSZ-esküvőkön, hogy a zenével még ünnepélyesebbé tegyem a házassági szertar­tást. Orgonájával már több han­gulatos klubesten vett részt. — Szécsényben dolgozik. Varsányban lakik­— Igen! 1973-ban. mikor leérettségiztem, az ÁFÉSZ- hez kerültem dolgozni. Szám­viteli főiskolára jelentkez­tem. deL nem járultak hozzá. Én tanulni akartam- Ezért mentem át a járási hivatal­hoz. gyakornoki munkakör­be- Közben elvégeztem a marxista középiskolát, a ta­nácsakadémia-előkészítőt- aho­vá felvételiztem. A bejáró fiatalok egy ré­sze ,-el vész” Nem kapcsoló­dik be szervezetten a közös­ségbe. a közéleti tevékeny­ségbe. Nehezen találják meg helyüket a két település kö­zött. Szép Antal ez alól kivé­tel- Szécsényben —- ahol dol­gozik — a vegyes kórusnak megalakulása óta tagja- Ott­hon. Varsányban aktív köz­életet él. KISZ-vezetösesi tag. ott találjuk a tánccso­portban. a társadalmi munká­ból sem hiányizk- Tevékeny­ségéhez tartozik, hogy a já­rási KISZ-bizottság pénzügyi ellenőrző bizottságának is tagja­— Mit tanácsol azoknak a fiataloknak, akik bejáró dol­gozók? Hogyan kapcsolódja­nak be a közösségi életbe? — Nem kell megvárni', hogy hívjanak. Oda kell men­ni. hiszen mindenütt szívesen fogadják őket. Szabad idejük­nek akkor lesz igazi . tartal­ma. ha a közösségben megta­lálják azt a tevékenységi for­mát. ami hasznos a közösség­nek és kedves az egyénnek­— Szép Antalnál ez miben jelentkezett? — Szeretek énekelni, zenél­ni. táncolni, szervezni! Egyé­ni szórakozásom mellett a közösség érdekében is teszem mindezt­— Tervei, elképzelései ? — Huszonegy éves vagyok '— még jó pár KlSZ-korosz- tályú évem van hátra. Szeret­ném ezeket is hasznosan, tar­talmasán eltölteni- Természe­tesen a közösségben, a közös­séggel együtt. Minden vágyam, hogy a tanácsakadémiát el­végezzem. s aztán az állam- igazgatásban tudjam intéz­ni a dolgozók ügyeit. — Szenográdi — Jutalom a legjobbaknak Szombaton a megyei szak­munkásfiatalok huszonöt fős csoportja indul szovjetunió­beli jutalomutazásra. A járá­si és városi KlSZ-bizottsá- gok, valamint a KISZÖV el­nöksége által javasolt, a mun­kában, a KlSZ-tevékenység- ben legjobb eredményt el­értek tizenegy napot tölte­nek szovjet földön. Moszkván át KaÁinyba repülnek, ahol részt vesznek a nemzetközi ifjúsági tábor munkájában. Programjuk rendkívül vál­tozatos: fiatalokkal találkoz­nak, s a távoli vidék neveze­tességeinek felkeresése mel­lett bepillantást nyernek a szovjet emberek • mindenna­pi életébe. Okosan gondolkodni, kö­rültekintően dolgozni, a tag­ságnak jó anyagi helyzetet te­remteni és a népgazdasággal szembeni kötelességnek ele­get tenni, ez vezérli az egye­sített termelőszövetkezetet Endrefalván. Néhány hónap múlott csupán azóta, hogy Endrefalva, Szécsényfelfalu és Piliny mezőgazdasági üze­meinek tagsága eldöntötte — egyesülnek. A felismerés, hogy kis tsz-ben gazdálkod­va megélni ma már nem le­het, késztette a tsz-ek tagsá­gát az egyesülésre. És ami ezzel j^rt: ; megfiatalított ve­zetőség a régi, bevált mellett. Aztán az útkeresés, hogyan lenne a legjobb? A lehetőséget jól kihaszuálva Ha valahol, akkor ezen a vidéken a megfontoltságra igazán szükség van. Nagyon mostohák a körülmények. De azon a földön kell gazdál­kodni, ami rendelkezésre áll. Farkas János, az egyesített tsz elnöke a napokban mond­ta: „Nekünk ami rendelkezé­sünkre áll, azt kell a legjobb tudásunk szerint kihasznál­ni a tsz és a népgazdaság ja­vára...” Ebből a meggondolásból döntött, a tsz tagsága úgy, hogy az állattenyésztésen be­lül a juhtenyésztést helyezik a középpontba. Ebben a tsz- ben készítik elő a megye egyik legnagyobb juhtenyé- szetét. Az egyesülést megelő­zőleg n^ár felismerték a tsz- ek a juhtenyésztés jelentő­ségét és társulást terveztek. Ez nem valósult meg. Az egyesülés után ez a tsz sa­Figyelrnet érdemlő kezdeményezés Kőhegy alja-pusztán új élet kezdődik Az vég­kezdeményezését. Egy ilyen telep megépítése felelősség- teljes munkát igényel. Ter­vezést, anyagi fedezet bizto­sítását, szakemberellátást, és így tovább. A beruházási árak változásai a legérzéke­nyebben befolyásolják a ter­vek megvalósítását. Ebben az esetben is ez történt. A ter­vet elkészítették. A pénzt a ját erejéből — természetesen juk jól hasznosítani... igénybe véve az állami támo- agrártudományi intézet gatást is —, valóra váltja az zett számításokat, amelyek munka elvégzésére biztosi, elgondolást. Balázs Jánosné, igazolták, hogy járható a tották, de akkor az ötszázezer a tsz főkönyvelője fogai- juhtenyésztésre alapozott út. forintos kiadás 1,5 millió fo- mazta meg egy beszélgetés al- De a gyakorlat is bizonyítja, rintra emelkedett. Csak álla- kalmával: „A közös gazdaság- hiszen az időközönként meg- mi segítséggel tudták a mun- nak tisztán félmillió forint jö- jelenő külföldi kereskedők kát folytatni. vedelmet biztosít ez a tévé- szívesen fizetnek a Kőhegyal- Ez a gond enyhült, de ne- kenység. A tagság jelentős ré- ján nevelt bárányokért. Né- hezíti a munkát hogy az AG- szének megélhetőséget. Nem hány számadat Kőhegyaljá- KOBER, amely a telep építé- is kevés jövedelemmel, de ról: hat új hodályt építenek, sgt minden vonatkozásban ami számunkra nem közöm- amiből az idén háromnak el vállalta, nem áilt következe- bös, a népgazdaságnak valu- kell készülnie. Az építkezés tesen a tsz mellé, amikor az tát jövedelmez a korszerű végleges befejezését 1978-ra építkezéssel járó' közegész- juhtenyészet...” tervezik. Akkor a telepen há- ségügyi gondok felmerültek. Ezek az állásfoglalások a romezer anyajuhot tartanak, Levelezések folytak, a mun- tsz tagságának akaratát tűk- annak szaporulatát. Ezen- ka viszont megállt. Hivatalo- rözik. Ennek nyomán váltó- kívül egy juhászat működik san még ma sem igazolt min- zik meg az élet Kőhegyalja- Endrefalván, egy másik pedig pusztán, ahol jelentős épít- Szecsenyfelfaluban, ahol Kiss kezések folynak a juhászat István és családja a juhász, érdekében. A juhtenyésztő ^ feltételek a juhtenyész­tésre tehát kedvezőek. Abban ... - . a körzetben ötszáz hektár JVllLldeDkl erdeke legelővel rendelkeznek, ami­ből száz-százhúsz hektár fi- Kőhegy alja-pusztán egy nőm pillangós. Biztosítanak az olyan vállalkozás indult, állatoknak megfelelő abra- amely bizonyítani kívánja, kot is. így nevelik fel a ki- hogy a megyénk mostoha köz den intézkedés, ami a ter­melők bizonytalanságát idézi elő. telep Piliny és Kőhegy között közvetlen a hegy lábánál lé­tesül. Dér Pál irányításával már korábban is volt itt juh- tartás, de a tervezettnél sok­kal szerényebb viszonyok kö­zött. Ami most készül, az már a korszerű juhtenyészet, közel vaiú minőségű húst ésgyap- gazdasági körülményei között tízmillió épül. for.int költséggel Szíveseu vásárolják Varga Tibor, a pártvezeté­séé titkára mondta a napok, ban, hogy sokan vitatták, ki. fizetődik-e a befektetés ? „Szá­molt a tsz vezetősége, és eb­ből kiindulva tárgyalt a tag. Sággal, amely döntött: meg. éri, a mi területünket így tud­jút adó állatokat, aminek ls lehet eredményesen gaz- nagy keletje van Európa pia- dálkodni. Ez a vállalkozás cain. minden segítséget megérde­Mindebből úgy tűnik, hogy meh Arról is szó van, hogy az endrefalvi egyesített tsz- eST m°st egyesült tsz fiatal, ben a korszerű juhtenyész- sokat ígérő vezetősége és tag- tés kialakítása zavartalanul sága kezdett munkáhetz. Még­folyik. De nem így van! Igen hozzá új, korszerű munká­sok gonddal jár, nem utolsó­sorban akadályokkal, ami za­varja a tsz vezetőinek bátor hoz, a saját és a népgazda­ság érdekében. B. Gy. NOGRÁD - 1976. július 20,, kedd

Next

/
Thumbnails
Contents