Nógrád. 1976. július (32. évfolyam. 154-180. szám)
1976-07-18 / 169. szám
Szemelvények Fa«rari Pál írásiéiból* „Világnézeteket kell szereznünk. Emberre nézve a helyes vezéreszme az, mi madaraknál a repülő szárny. A világnézet szárnyat ad az embernek, mellyek vitorláival a lég’ magas hullámain sajkázhat. E szárnyak’ segélyével a világ fölébe emelkedhe- tün... Ki világnézetekkel nem bír: az egy szűk völgy’ fejtekéhez van lánczolva. s keskeny látókörén túl nem hatnak szemei, mért magasabbra emlekedni nem bír, nem képes... Az események’ folyama lezug’ a magas bérczekről, s teker- vényesen andaloa a sziklák’ völgyeiben. Ha mi nem tudunk felülemelkedni e fényhullámokon: úgy soha meg nem isrríerhetjük az egész folyam’ főirányát. Csak a völgyet fognók így látni, ennek szűk látkörén túl tekintenünk nem lehetne. ... Világnézeteket kell szereznünk, mellyek iránytűül szolgáljanak az események hullámai között! E vezérnézetek szerint fogjuk magunkat a tények zavaros tengerén tájékoztatni...” vagy önkényt összerogyik; mert magán viseli a múlandóság’ bélyegét.. „.. .jól megkülönböztessük az úgynevezett cosmo. politákat, kik magukat a világ polgárainak, az emberiség apostolainak szeretnék neveztetni... Bizton hihetjük, miszerint az ily cosmopolita azért vallja magát az embiség’ apostolának, a nagy világ polgárának, hogy körülötte levő szegény honfitársaival ne kelljen jót tennie; azért akar fölülemelkedni saját hazáján, hogy a honfikötelességektől föláldozza^magát. ö erőnek erejével a világot akarja boldogítani — mely neki hasznát aligha veszi —, de honáról elfelejtkezik, s minthogy az emberiségnek használni nem képes, honának pedig használni nem akar, nem hajT landó: utoljára nyomtalanul elenyészik az élete. Ezekről szokta a magyar mondani: »sem országa, sem hazája«...” „A középponti ifjúság egy,etlen hibát követett el. Tovább akart menni a tények mezején, mint mennyire nemzetünk el volt készülve. Elejénte országos rokon- szenvvel csatlakozott hozzánk a hon minden vidéke. Pest lón a vezérlobogója. Mindnyájan lépteinkre figyeltek, s híven követének bennünket. De a pesti ifjúság a vezérszerepben messze előhaladott. A sereg nem bírta őt követni Elvesztette a láthatárról. Így szakadtak el egymástól a pesti ifjúság és a nemzet.” „Nem mindig , kell elátkoznunk a múltak embereit, ha azok tévedtek, hibáztak, botiának: minket illethet teljes joggal a szemrehányás, ha elődeink botlásain, tévedésein nem okulnánk.” „Jön egy század, meglehet, melyben új intézvé- nyek váltandják föl a mieinket, s a mi napjainkban áll, le fog romboltatni, • Százötven Vasvári Tál. éve született , „Mi a földet nem tartjuk a siralom-völgyének, s ha tettleg az volna, ennek okát nem a természetben, hanem a természet ellenes társadalmi viszonyokban kellene keresnünk... A földi nyomorok okát nem a természetesen, hanem a tökéletlen világszerkezetben kell keresni!” „Ezen általános reformért félszázad óta imádkoznak a nemzetek. Az ausztriai, tartomány népei is forrón óhajtják ezen átalakulást. Csakhogy e népek nem fo- gák fel e szónak értelmét: testvériség. Azért törekedtek sikertelenül, azért vérzettek el a küzdelem napjain. Mindenik nemzet külön akarta kivívni a szabadságot.” Az egyenletes fejlődés, a hatékonyabb együttműködés érdekében Beszélgetés Takács Kálmánnal, az Országos Közművelődési Tanács titkárával Alig két év telt el a-köz- nak összehangolására, ellen- ellátási intézményművelődési párthatározat meg- őrzésére, hatékonyságának fej- rendszer feladata? születése óta, s — a sok gond lesztésére 1974. őszén létre- — A középfokú ellátás in- mellett — máris több terű- hozta az Országos Közműve- tézményrendszere az adott te- leten szembetűnő változások lődési Tanácsot. Eddigi, más- lepülés könyvtári. művelőtanúi lehetünk. E változá- fél éves tevékenysége során dési otthoni, múzeumi és sokban jelentős szerepe van természetesen, csak kezdeti filmszínházi ellátása ■ mellett a közművelődésben érdekelt lépéseket tehetett a tanács, folyamatosan közművelődési különböző szervek közötti el- Teljes plénuma ez ideig öt szolgáltatásokat nyújt a von- vi összhang és gyakorlati alkalommal ült össze, és ti- záskörzetébe tartozó helyi mú- együttműködés javulásának is. zenegy napirendi pontot tár- velődési intézményeknek, se- A közművelődés egyenletes gyalt. Az elnökség pedig ti- gíti munkájukat szakmailag fejlődése, a határozatban ki- zenkét ülésen harminckét elő- és módszertanilag. Az aktív tűzött célok elérése további terjesztést vitatott meg és helyi tevékenység megterem- erőfeszítéseket, a jelenleginél hozott e témákban döntése- tése tehát az elsődleges eb- is színvonalasabb irányító, két. szervező, összehangoló és el- — Kérem, mondlenőrző munkát kíván. Ezek- jón néhány ilyen téről a kérdésekről — elsősor- mát példának, ban a hatékonyabb együttmű- _ a megvitatott előter- ködés érdekében tett orszá- jesztések között voltak a köz- szerint biztpsítani kell az gos erőfeszítésekről — beszél- művelődés egészét, illetve egyenlőbb oktatási és műve- gettünk Takács Kálmánnal, több szerv közművelődési te- lődési feltételeket, a műve- az Országos Közművelődési vékenységét érintők, mint lődés folyamatosságát. Ez Tanácstitkárával. például a közművelődésitől'- legjobban a gazdaságosan építvény és végrehajtási jogsza- hető és működtető, komplex bályának tervezete, vagy a - iskola, művelődéli otthon, közművelődés távlati fejlesz- könyvtár, filmszínház, sport- tési tervének irányelvei. De telep és egyéb — intézmé- napirendre kerültek a köz- nyék létesítésével és összeben az intézményrendszerben, s a vonzáskörzet kiszolgálása a másodlagos cél. Az alapfokú intézmények fejlesztésének fő szempontjai Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának közművelődési határozata megerősítette a közművelődés sok- művelődés-politika egyes szak- hangolt tevékenységével érhe l ifS j„el?ntC>Sfen területeken történő megva- tő el. Mint ahogy a komplex ki is szélesítette magat a fo- jósulását értékelő, illetve né- intézmények biztosítják leggalmat^--^kezdte Takacs.Kák hény szery gyakorlati köz- inkább az oktatás és a műművelődési tevékenységének velődés egymásra épülését összehangolását célzó témák is a gyakorlatban is. Például az amatőr múlással es tervszerű együtt- nlk^érte'kel^e0^ továbbfei- működéssel dolgozzanak. A Mi- leSztési programja. a termefődesi Senys^g i°rányal á'- beszámoltatása, a hozaesi tevesenyseg iranyuasa za)uk tartozó dolgozók műmán. — Mindez még inkább indokolja, hogy az érdekeltek egységes koncepció alap ián, ésszerű munkamegosz A mű és kö Ha Baresay Jenő mozaik- nek az elemeknek kompozí- el a monumentális reprezen- kongó színpadi beállítások, ja elé állunk a budapesti cióvá szervezését, erőrendsze- táció, az egyházi és világi még kísértettek, az ötvenes Nemzeti Színház előcsamoká- rük egyensúlyba hozását te- uralom szolgálatában. évek művészeti tévútja nem ban s a művet szemlélve, al- kinti feladatának a művész. A kortársművészetben, sok múlt el nyomtalanul, kalmazni próbáljuk a tanult így megérthetjük, hogy ma- egyéb ritkán használt techni- Baresay tehát a feladattal vagy hallott művészeti fogai- guknak a motívumoknak a ka mellett a mozaik is új azonosulva, egy szigorú kom- makat bizony könnyen za- kiindulóformái , viszonylag fénykorát éli, bár munka- pozíciójú, a tér ritmusát foly- varba ’ jöhetünk: nehézséget másodlagosak a képfelület igényessége ma is korlátozót- tatva, feloldó, vertikális jelokozhat a mozaik jelentésé- festőmegoldásához képest, a tá teszi felhasználását. Ám, legű kompozíciót alkotott, nek meghatározása. A nőala- lényeget a felületen megje- olyan kiemelt fontosságú te- színvilágát is a belső tér burkokat szemlélve, először ta- lenő rend, s nem a struktú- rek, mint például a Nemzeti kolatához hangolta, fehéret, Ián arra gondolunk- várako- rát megjelenítő tárgyak hor* Színház előcsarnoka, méltó, feketét, szürkét használt. Mázok vagy beszélgetők. Csen- dozzák. Egyedül a festmény, nemes anyagú dekorációt ki- guk a nőalakok valóban osz- des mozdulatlanságuk talán a festményen felvetett mű- vánnak. lepszerűen sorakoznak,^ lágy azt sugallja: valamiféle szim- vészi feladat dönti el a té- Másfelől pedig Baresay formáik viszont emoeribbé bolikus tartalmak hordozói, ma összefogottságának, álta- Jenő elgondolásainak, nagy teszik a téri ritmus mecuaaz emberi lét nagy igazságai- lánosításának fokát. méreteket is átfogó látásmód- nikusságát, az egymás felé nak megjelenítői.' De, ha va- Maga a mozaik, mint tech- jának anyagba öntéséhez igen forduló testek, felemelkedő lóban így van, akkor miért nika, eleve nagyfokú leegy- alkalmas eszköz a mozaik. karok pedig lendületet visznem mondják el nekünk is? szerűsítést kíván, persze, ha A Nemzeti Színház jelen- nek belé. A nőalakok téri Próbáljuk talán másfelől tiszteletben tartja az anya- légi formájában ideiglenes viszonylatai alig jelzettek, megközelíteni a művet. Fi- got a művész. Az egyes kő, épület, átalakítás eredménye, színpadszerű, keskeny, a négyelmünket ne rögtön a vagy üvegszemek (itt példá- Nem túl tágas, pillérekkel zővel párhuzamos térsávot „mondanivalóra” ^sszpónto- ul márvány) egy-egy infor- tagolt előcsarnokában, a be- foglalnak el csupán, s a meg- sitsuk. A műalkotások nem máció hordozói, önálló életet járattal szemközti hosszú, világítás is színpadszerű, kis hányadának szemlélése- élő apró elemei a nagy egész- alacsony falra a teret kelle A mozaik leginkább a dalkor környezetüket, fizikai és nek. Akárcsak a fotón vagy mesebbé tevő mozaik kívánko' formával rokon. Az A—B— szellemi „légterüket” is figye- a tévéképernyőn: egy-egy zott. Baresay Jenő magából B A «.rendezésben az egylembe kell vennünk ahhoz, pont itt is egy tónust, színt, a belső térből indult ki mo- más. utáni elemek úgy viszo- hogy jeleiket megfejthessük; fényerősséget hordoz, s a zaikja megkomponálásakor. nyúlnak egymáshoz, mint a szeretném hangsúlyozni, hogy pontokból áll össze a kép, ha Alkalmazkodni kívánt a tér* téma és annak kibontása, t>a ez nem csupán a XX. száza" elég távolról szemléljük. A hez> nem pedig nagyhangú, a nációja. Ez a zenei megoldás di művészetre érvényes. Bar- mozaik e feltételek mellett figyelmet magának követelő jó összhangban ven a belő csay mozaikját is egyfelől a fénykorában, a középkor ele- művet létrehozni. S főleg térrel — s így értünk el a Cézánne óta végbement mű- ién. közepén önálló nyelvet nem próbált a helyhez az mu tényleges jelentéséhez vészeti változások logikája használt, amelyben fontos ®P‘kus cselekmény, a zsanér a térben megjelenő ember és határozza meg, még ha most szerepe volt a síkszerűségnek, vagy akár a színházfogalom a társulás,^ közösség mennyinem is fejtjük ki e változások a tovább már alig egyszerű- szimbolikus megjelenítésének segi-minósegi logikáját — ez a művészet és síthető formáknak. E sajátos szintjén kapcsolódni — az hangsúlyozza, a mű nyelvezeti problémája, nyelv érvényre jutását segi- ily«s fajta heroikus, üresen „háttere”; másfelől az adott, ti az általánosan elterjedt konkrét környezet, a hely ad* mozaikrakási mód. amely sze- ta funkció, feladat, s ezen rint a kövek nem megszabott keresztül a társadalmi igény rendben sorakoznak, mint a a meghatározó: sakktábla kockái, hanem köBarcsay Jenő művészetében vetik a fór-mákat, a mintát, központi helyen á valóság Így az elemek leolvasása megjelenési formájának mi- egyben a forma leolvasása is. lyensége áll. Az egyes motí- A középkor végétől a mo- vumok — táj, utcarészlet, em- zaik ritkábban. s gyakran beralak, a festőműterem tár- anyagszerűtlenül, festőién ke- gyai — zárt körvonalú síkbeli rült felhasználásra. Helyette képelemekké rendeződnek a szaporább és kevésbe vásznain, s ezután már ezek- munkaigényes freskó terjedt velődési lehetőségeiről és közművelődési terveikről, a rádió és a televízió távlati közművelődési terve és így tovább. — A Tanács fórumain szereplő témák közül mire hívná fel elsősorban a figyelmet? — Nehéz a választás, de feltétlenü' fontosnak tartom, hogy mielőbb' megismerlek a közművelődés távlati fejlesztési tervének irányelveit. Tudomásom szerint az Országos Köz- művelődési Tanács elnöksége inár több alkalommal foglalkozott a közművelődési alaphoz érkezett igények elbírálásával. Hogyan lehetne összefoglalni az ezzel kapcsolatos eddigi tapasztalatokat? — Nem árt például ismét elmondani, hogy a közművelődési alap fele beruházásokra, fele a művelődési tevékenység korszerű formáinak támogatására adható. Eddig a beruházások támogatására érkezett több igény. BizoAz irányelveket a Kulturális érthető és magyaMinisztérium és az Országos rázható, hiszen a múlt esz- Tervhivatal dolgozta ki, s a kendőben az új ötéves terv Tanács ülése után jóváhagyta ‘ ‘ “ ff nütt előtérbe került az intézményfejlesztés. A tanácsok es más szervek a most indult ötéves terv -időszakára több mint háromszázhatvanmillió forint támogatást kértek. Az1 miként kell fejleszteni a köz- ennél jóval kisebb a lehetősége a beruházások taa Minisztertanács is. Az irányelvek, amellett, hogy a párt- határozat alapján összefoglalja a közművelődés-politika távlati, elvi célkitűzéseit, iránymutatást ad ahhoz, művelődés feltételeit, intézményrendszerét. — Az irányelvek a többi között tartalmazza a kulturális ellátás modelljét. A teljes szöveg tanulmányozására az érdekelteknek hamarosan lehetőségük lesz. Arra kérem, mosatására. Nehéz tehát dönteni, s ez is egyik oka annak, hogy a beruházások támogatására érkező igények elbírálása elhúzódik, öt évre összesen százötvenmillió forintot tud az aiap biztosítani erre a célra. De ugyanekkora a közművelődési tevonatkozásait Bán András v ékeriység támogatására for- , ... „ düható nesz Ám erre jóval add!g ,s szóljon * Kevesebb igény érkezett, ami arra enged következtetni, hogy több helyen „elfelei- tették”: a beruházáson kívül másra is kérhetnek támogatást. (Emlékeztetőül idézzük a modell lényegesebb kérdéseiről. — A kulturális intézmények egymásra épü’.ö, településtípusonként, hatókörében es funkciójában difrerenciált rendszerét nevezzük közművelődési aiap végre- a kulturális ellátás modell- hajtási -utasításának egy résziének, miként azt az irány- letét: „Az aiap céltámoga- elvek meghatározzák. Az egyes tás-jel’.egű pénzeszközeiből a ellátási szintek egymásra közművelődési politika cél- epülve, egymás munkáját ki- jait elősegítő, elsősorban a egészítve gondoskodnak az munkásság és az ifjúság külország lakosságának kultu- turális ellátásának fokozását rális ellátásáról. A modell biztosító tevékenységi for- egységesen orientálja a külön- mák, módszerek és megoldá- böző típusú telepüiesek, il- Sok kialakítására. bevezeté- letve a különféle intézmé- sére és korszerűsítésére lények hosszú és középtávú fej- hét kiegészítő támogatást igé- lesztési tervének kidolgozá- nyelni. A támogatás legíel- sát. Valóban, csak példákat jebb két éven át folyósítha- mondhatok itt, meg sem kö- tó.”) zelítve az irányelvek tel- a kérdések sorolását, a jessegét. A központi _ intéz- feladatok részletezését termények körében például a mészetesen sokáig folytat- tömegközlekedési eszközök hatnánk. A célunk csak az fejlesztése az elsődleges fel-» volt, hogy néhány példa seadat. Cél, hogy a rádió fő- gítségével ismételten arra a műsorai az ország egész te- sokrétű, fontos, tervszerűsé- lü.etén jól vehetők legye- get, szervezeti és intézménvi nek. Ugyanígy a televízió mű- együttműködést — ugyanak- sorainak vételi lehetőségeit is kor sok helyi ötletet és egyé- mindkét csatornán ki- ni leleményességet is — igénv- elégitoen meg kell teremteni lő munkára irányítsuk a fi- egesz Magyarországon. gyeimet, amelyet közműve— Általában ésrö- lődésünk eddigi egyenletes viden megfogalmaz- fejlődésének további biztosivá, mi a középfokú, tása, növelése megk'"án illetve az alapfokú M. L. 1 NÖGRÁD — 1976. július 18., vasárnap 5 i \
