Nógrád. 1976. július (32. évfolyam. 154-180. szám)

1976-07-16 / 167. szám

/ Megyei helyzethőp Tiszta iskolák, új tantermek a tanévnyitásra Megyénk tanintézeteiben a vakáció napjaiban teljes erő­vel folyik az óvoda- és isko­labővítés, a tatarozás, a fel­újítás, a festés és fűtésszerelés. Munkások százai dolgoznak az óvodákban, iskolákban. A já­rást és városi művelődésügyi osztályok, a községi tanácsok fokozott figyelemmel kísérik a fontos tevékenységet. Több tanterem, kuiturált étkezés Különösen a megyeszékhe­lyen és a salgótarjáni járás­ban számottevő a fejlődés — mondta Matthesz József vá­rosi gazdasági és Joó Jánosné járási tanulmányi felügyelő. Salgótarjánban tanévkezdés- 5g átadásra kerül a zagyva- pálfalvi 12 tantermes iskola. A Május 1. úton a ruhagyár telepének egyik épületéből 4 új tantermet alakítanak ki. Nagybátonyban 600, Jobbágyi­ban 100 férőhelyes ebédlő építése fejeződik be. Utóbbi faluban még két tanteremmel bővül az iskola — mondta Molnár Béla, a pásztói járási művelődésügyi osztály veze­tője. Jelentős társadalmi mun­kát is végeznek, mert az 1.5 millió forint értékből 1,2 mil­lió a társadalmi munka. Új óvodák Várszegi István tanulmányi felügyelő a szécsényi járás fejlődéséről számolt be. End­refalván, Varsányban tante­rembővítéssel szüntetik meg szeptemberre az iskolák zsú­foltságát. Salgótarjánban a Kemerovo- lakótelepen 75, Karancsságon 50 férőhelyes óvodát adnak át. Ipolytarnócon a 25 férőhelyes óvoda ebben az évben elké­szül. Az óvodával egyidöben alsó tagozatos napközis csoport indítására is sor kerül. Vidomusz Béla balassagyar­mati járási művelődésügyi osz­tályvezető elmondta, hogy Szügyben 50 férőhelyes óvoda kialakítására kerül sor saját erőből; a 2,2 milliós beruhá­záshoz a megye 300 ezer fo­rinttal járul hozzá. Nagybátonyban, Érsekvad- kerten és még több helyen át­szerelik a korszerűtlen köz­ponti fűtésrendszert. Erre a célra a községi tanácsok több millió forintot költenek. Karbantartás, tata)ozás, fest és A járási és városi művelő­désügyi osztályok munkatársai úgy nyilatkoztak, hogy fontos társadalompolitikai feladatnak tartják: a megyében az okta­tási intézmények szeptember­re készen várják a tanulókat. Ezért néhány helyen olyan in­tézkedésre is sor került, ame­lyektől a munka, a festés, a tatarozás és felújítás gyorsulá­sát várják. Az oktatási intézmények karbantartási munkálatai jó Mai tévéajánlatunk 30.00: N V ARI BOLOND­SÁGOK A Bábolnai Mezőgazdasági Kombinál, a Tatabányai Szénbányák, a nádudvari Vö­rös Csillag Termelőszövetke­zet és a Győri Raba Gép­gyár dolgozóinak- kívánságá­ra és részvételűikkel készült ez a műsor, amolyan igazi, könnyed, nyári szórakozást kínálva. Vetélkedő, csapatjá­ték, jókedvű bolpndozás és a nézők szórakoztatasa voit a műsor célja, amelyben a fepti vállalatok képviselőin kívül riporté ek, bemondonök, soorto.ók, színészek, táncda.- cnekesek is részt vettek. S mint a műsor egyik szerzőjé­től. Egri Jánostól. megtudtuk, a szereplők igen jól érezték magukat a forgatás ideje aiatt — nevettek, játszottak, a legképtelenebb dolgokra vállalkoztak. Reméljük a produkció a nézőknek is olyan kellemes szórakozást nyújt, mint az alkotóknak. ütemben haladnak megyénk­ben. A munkát általában a költségvetési üzemek, ipari szövetkezetek és kisiparosok végzik. Külön dicsérettel kell szólni a társadalmi munká­sokról, mert jelentős mérték­ben hozzájárulnak ahhoz, hogy megyénk 30 ezer tanulója szép, kulturált környezetben kezdheti meg az új tanévet szeptemberben. önzetlen társadalmi mun­kások, szülök dolgoznak az iskolákban Érsekvadkerten, Szügyben, Romhányban. Utób­bi helyen a sportcsarnok ala­pozásában, Borsosberényben a óvoda festésében katonák is segítenek. A rétsági járásból Harsányi Zoltán, Balassagyarmatról Fá­bián Jánosné tanulmányi fel­ügyelő elmondta: a községi, illetve a városi tanácsok biz­tosítják, hogy a költségvetési üzemek, illetve a vállalatok elsősorban az óvodák és isko­lák felújítását, tatarozását fe­jezzék be. Jó együttműködés alakult ki a művelődésügyi szakigazgatási szervek és az építőipari vállalatok, szövet­kezetek között. Bizakodó hangulat A látottak alapján leszűrhe­tő, biztatóan folynak a mun­kák. Mindenütt erőfeszítéseket tesznek a' tanácsok, hogy bő­vüljenek az oktatási intézmé­nyek, több legyen az óvodai férőhely, oldódjon a zsúfoltság az iskolákban. Szükség van a tanintézetek bővítésére, fej­lesztésére, mert megyénkben egyre több óvodással és első osztályos tanulóval kell szá­molnunk. Társadalmi érdek, hogy a gyermekgondozási se­gély után munkába álljanak az édesanyák, miközben biz­tonságban tudják gyermekei­ket. Remélhető, hogy a vállala­tok, szövetkezetek tartják a határidőket, az oktatási intéz­mények tatarozásánál, festé­sénél nem lesznek lemaradá­sok, s minden iskolában , és óvodában időben megkezdőd­het a tanítás szeptember első napjaiban. KT- 1. Vizsgázók közölt Rimócon Rimócon. az általános is­kola folyosóján kívülről a júliusi hőség- belülről a vizs­ga izgalma fütötte a dolgo­zókat- Egyesek a könyvet la­pozgatták. míg mások kis csoportban, afféle feszültséget levezető beszélgetést folytat­tak- Mind Celnőtt emberek, akik a mindennapi munkájuk mellett vállalták- hogy ta­nulnak- megszerzik az általá­nos iskolai bizonyítványt- Ez­úttal hetedikből vizsgáztak. Az arcokról később elége­dettséget lehetett leolvasni. Ami érthető, hiszen a, köve­telményeknek mindenki meg­felelt­— Csak addig voltam ide­ges. míg a tételt ki nem húz­tam — magyarázta Molnár Dezső- — A vizsgáztató taná­rok nagyon rendesek voltak- Ha valahol elakadtam, se­gítettek. Nehezen adtam rá a fejem, hogy nekivágjak, de nem bántam meg- Mindig lelkiismeretfurdalásom volt. hogy nekem nincs meg az ál­talános iskolai végzettségem. Jövőre a nyolcadikat is elvég­zem. — Két gyermekem van — kezdte a vallomását Mocsári/ Sándor —. példát kell nekik mutatni. Annak idején nem állt módomban, hogy tanul­jak. most pótolom. — Mindig szégyelltem ma­gam- hogy nekem csak hat osztályom van —- magyarázta Pásztor Lajosné- — Elhatá­roztam. hogy elvégzem a hi­ányzó két osztályt- Ha ked­vet kapok, még tovább is ta­nulok- Meg aztán az az ember, aki tanul, másképpen nézi a világot. Kiss Mihályné a termelő- szövetkezetben dolgozik: — Még a tanulmányi szabadsá­got sem vettem igénybe. Az­ért tanulok, hogy bátrabb, határozottabb legyek- Szeret­nék többet tudni az életről. a világról­— Az általános műveltség­hez hozzátartozik az általá­nos iskolai végzettség — fog­lalta össze véleményét Kiss Sándor­— Gépkezelő vagyok. Fizi­kából annyi mindent tanul* tunk itt. hogy egyre inkább kezdem megérteni a gépem működésének elvét- De a többi tárgynak is nagy hasz­nát veszem a mindennaoi életben — ez volt Jusztin Sándor véleménye. — Ma már olyan bonyolult gépekkel dolgozunk- amelyek megkövetelik a megfelelő is­meretet. Szívesen jártunk ide. sok mindent tanultunk é« a vizsga sem volt olyan ne­héz — vélekedett Oláh Béla. Felnőtt emberek vallottak a tanulásról, az ismeretszer­zés fontosságáról. Azok* akik bátran nekivágtak az útnak,, megtették annak egy részét- ősszel tovább haladnak az ismeretszerzés útján- hogy tovább szélesítsék tudásukat- otthonosan mozogjanak vilá­gunkban­Sz. F. Szárazon és vizen nagy a forgalom a Balatonnál. Sokan messze külországból magukkal hozták kedvenc csónakjaikat, vitorlásukat, hogy semmi ne hiányozzon a vakáció aiatt. Sokan veszik igénybe a balatoni kompjáratot is. Alkalmanként hosszú sorokba rendeződ­ve várják autósok- turisták a vize» való átkelést. Képünk a Szántódot Tihannyal össze­kötő kompállomáson, esdesí orgaimi időben készült. Kemerovóban jártunk (4) VÁROS A MOCSÁR HELYÉ Mezsdurecsenszk város ta­nácsának elnökhelyettese szí­vélyesen, kedvesen fogadott. Eszünkbe sem jutott, hogy hazánktól hatezer kilométer­re, egy különös történetű város hivatalos helyiségé­ben idegeneknek szánt tá­jékoztatót hallgatunk. Amikor a városi tanács elnökhelyet­tese karját előre nyújtva azt mondta: — parancsoljanak, fáradjanak a térképhez, úgy tűnt, mintha Magyarorszá­gon a legjobb háziasszony te­rített asztalhoz hívná vendé­geit. Ha még azt is elárul­juk, hogy Grebencsikova el­nökhelyettes és V. A. Zam- sinap a tanács végrehajtó bi­zottságának titkára, csinos, na­gyon jó megjelenésű fiatal- asszonyok. nem szükséges bi­zonygatnunk, hogy otthono­san éreztük magunkat. Mezsdurecsenszk 92 ezer lakosú modern város. Ügy tervezik, hogy néhány éven belül 150 ezer ember él itt. A várost 1955-ben építették. Azelőtt csak mocsár és két folyó volt a helyén: a Tom és az Usza. Innen is kapta nevét, Mezsdurecsenszk, ma­gyarul: két folvó között. A szénre, és a szénből épült ez a város. De erről később es­sék szó. A város 26 iskolájában ta­nítanak. Tizennyolc 10 osztá­lyos iskola, két szakmun­kásképző iskola, köztük épí­tőipari szakmunkásképző és technikum működik. Az el­ső építők, 20—25 év vei ez­előtt tutajokon, és kisebb ha­jókon érkeztek, mert akkor még más közlekedési esz­köz nem volt. A betonutat és asközeli repülőteret ké­sőbb építették A város la­kásainak falait azok alapoz­ták és rakták, akik már itt tanultak a szakmát. Amikor pedig — 1973 december 25- én — megnyitották ' Szibéria legnagyobb és legkorszerűbb bányáját, a Raszpadszkáját, százával jöttek erre a vidék­re dolgozni a komszomolis- ták és közülük sokan itt is ma­radtak. Megnősültek, férjhez mentek, családostól itt élnek két- és háromszobás laká­sokban. Ötvenezer négyzetmé­ter alapterületű lakást adnak át ebben a városban évente Mégis, a tanács vezetői leg­nagyobb gondként a lakáshi­ányt említették. Az új város­ban sok a fiatal és sok a gye­rek. A régi kis lakások sző­kék, nem jut még minden családnak olyan lakás, ami­lyent szeretnének. A fontos beosztásban és a jól dolgozó munkások, tanárok, orvosok az átlagosnál hamarább, az igénylés után hat hónappal lakáshoz jutnak. A várost, a közműveket, a szociális és a jóléti intézmé­nyeket a minisztérium, il­letve a Novokuznyeckben szé­kelő építőipari tröszt szak­emberei tervezik és a he­lyi építőipar munkásai épí­tik. A 92 ezer lakosú város tanácsának 14 vb- és 250 ta­nácstagja van Az elnök irá­nyításával két elnökhelyettes, titkár és 13 osztály dolgozik. Említettük, hogy Mezsdu- recsenszket a környék szén- vagyona tette várossá. Novo­kuznyeckben működik a szén­bányák központja. Három vá­rosban 19 mélyművelésű bá­nyájuk van, évente 31 mil­lió tonna szenet szállítanak. Es milyen szenet bányásznak! Hét-nyolcezer kalóriájú, he­lyenként még ennél is jobb minőségű, kokszolható sze­net adnak a bányászok. No­vokuznyeckben dúsítják a ter­melt szén egy részét, de más­hová is szállítanak. Milyen óriási kohászati kombinátot építettek Novokuznyeckben? Ennek részletes leírására nem is vállalkozhatunk. Most csak annyit, hogy a lenini jubi­leumot megelőző évben a Kuznyecki-medencében . 107 millió tonna tüzelőanyagot hoztak felszínre. A kuznyec- ki szénre, mint energiabázis­ra alapozva, három fémko­hászati kombinátot építettek. Ezek közül a leghíresebb a Nyugat-szibériai Kohászati Művek. A szovjet kohászat össztermelésének körülbelül egyharmadát kuznyecki szén­nel valósítják meg és ez az arány egyre emelkedik, mert Kuzbaszban nemcsak sok és jó minőségű szenet termel­nek. Például Nogornaja-bá- nyában, ahol minden mun­kát gépesítettek, tonnánként 7,70 rubelre csökkentették a szén önköltségét. És még egy adat. Raszpadszkaja-bányát közel három éve nyitották és máris évente csaknem négymillió tonna szenet ad. Itt újabb tárókat nyitnak és évről évre fokozzák a ter­melést. G. Ny. Szmirnovot, a Szo­cialista Munka Hősét lapunk* ban mór bemutattuk, amikor június közepén a kemerovói pártdelegáció tagjaként Nóg- rád megyében tartózkodott. Szmirnov komplexbrigád" ja az elmúlt évben több mint egymillió tonna szenet ter­melt. De jelentkezett már a második milliomos bri­gád: Rudolf Sztahejev bri­gádja — mondta I. S. Szi- novjevics, a szénbányák köz­pontjának műszaki igazgató- helyettese. Beszélgetésünk so­rán megtudtuk, hogy a 40 ezer bányászért és évi 31 millió tonna szénért felelős igazgatóhelyettes 1941-ben há­ny alakatosként kezdte. Az­óta bányamérnök lett, és Tomszkban elvégezte a poli­tikai főiskolát is. Szerény ember ma is, és ezt mond­hatjuk mindazokról, akik­kel utunk során találkoz­tunk, beszélgettünk — kezd­ve Kemerovo terület párt- bizottságának első . titkárával, aki az SZKP KB tagja —, a megyei, városi pártbizottsá­gok titkáraival, az üzemek vezetőivel és munkásaival. Azt tapasztaltuk, hogy há­rom dologra büszkék a szov­jet emberek. A távoli Szibé­riában is sokan emlegették, hogy nemcsak hazájukért, ha- nem Magyarország felszaba­dításáért is harcoltak. Büsz­kék a jól végzett munkára, és boldogok, ha valami tény­szerű adatot, személyes él­ményt említhetnek Magyar- országról, Ügy véljük, őktöb- bet tudnak rólunk, mint mi róluk. (Folytatjuk.) NÚGRAD - 1976. július 16., péntek | Mezsdurecsenszk, az Építők sugárútja. Fazekas László Sozsonyi István 4

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents