Nógrád. 1976. július (32. évfolyam. 154-180. szám)

1976-07-16 / 167. szám

BVBcRgyar felszólalások a haderöc^ökkenlési tárgyalásokon Csütörtökön Bécsben meg­tartották a közép-európai fegyveres erők és fegyverzet kölcsönös csökkentéséről fo­lyó tárgyalássorozat 111. ple­náris ülését. A 19 állam de­legációinak részvételével a Hofburg Redouten-saal-jában zárt ajtók mögött megrende­zett ülésen O. N. Hlesztov nagykövet, a szovjet küldött­ség vezetője elnökölt és Fo­dor Zoltán nagykövet, a magyar delegáció vezetője szólalt fel. Az ülés után tartott sajtó- tájékoztatón a magyar kül­döttség szóvivője elmondotta: Fodor Zoltán felszólalásában kifejtette, hogy a szocialista országok az idén már két al­kalommal is nagy jelentőségű és az álláspontok közeledését segítő lépést tettek. Ha a NATO-államok is hasonló rugalmasságot és kompro­misszumra való hajlandósá­got mutatnának, a tárgyalá­sok már jóval előbbre tart­hatnának. A magyar delegá­ció vezetője a NATO állás­pontját bírálva hangsúlyozta, hogy olyan körülmények kö­zött, amikor a Varsói Szer­ződés és a NATO közép­európai erőinek összlétszámú­ban nincs lényeges különb­ség, indokolatlan és megala­pozatlan mindennemű „asszi- metrikus” csökkentés köve­telése. Fodor Zoltán a továb­biakban leszögezte: a magyar delegáció továbbra is azon az állásponton van, hogy az úgynevezett „szárnyországok” érdekeinek és biztonságának egyaránt megfelelő megoldá­sokat a négy szocialista or­szág — a Szovjetunió, az NDK, Csehszlovákia és Len­gyelország — eddig beterjesz­tett alap- és módosító javas­lata tartalmazza. A magyar küldöttség ezért a jövőben is teljes támogatását adja ah­hoz, hogy ezek a javaslatok alkossák a leendő megálla­podások alapját. A sajtótájékoztató < végén közölték, hogy a nyári szü­net előtti utolsó plenáris ülést július 21-én rendezik meg. (MTI) kinn —magyar barátsági hét Fogadás Helsinkiben és Budapesten A IV. magyar—finn barát­sági hét alkalmából Finnor­szágban tartózkodó magyar küldöttség csütörtökön dél­előtt hajókiránduláson vett részt, ismerkedett Helsinki és környéke szigetvilágával. A hajókiránduláson finn rész­ről részt vett Väinö Kauko- nen, a Finn—Magyar Társa­ság elnöke, valamint a tár­saság vezetőségének több tagja és számos szakszerveze­ti vezető is. Csütörtökön délután Hel­sinki városi Tanácsa adott fo­gadást Kállai Gyula és a ma­gyar küldöttség tiszteletére. Csütörtökön este dr. Ma- tusek Tivadar helsinki ma­gyar nagykövet fogadást adott a IV. magyar—finn ba­rátsági hét alkalmából. A fo­gadáson részt vettek: Kállai Gyula, a magyar küldöttség vezetője, Väinö Kaukonen, a Finn—Magyar Társaság elnö­ke, Seppe Sarlund, a barát­sági hét finn előkészítő bi­zottságának elnöke, továbbá azoknak a finn városoknak a vezetői is, amelyek a magyar testvérvárosaikból a barátsági hét alkalmából Finnországba érkezett küldötteket vendé­gül látták. A magyar küldöttség Kállai Gyula vezetésével az esti órákban repülőgépen vissza­utazott Budapestre. A ma­gyar delegációt a repülőtéren ünnepélyesen búcsúztatták. Paul Jyrkankallió, a Finn Köztársaság nagykövete, csü­törtökön délután a IV. ma­gyar—finn barátsági hét al­kalmából fogadást adott a nagykövetségen. A fogadáson megjelent Sar­lós István, a Hazafias Nép­front Országos' Tanácsának főtitkára, dr. Trautmann Re­zső, az Elnöki Tanács helyet­tes elnöke. Púja Frigyes kül­ügyminiszter, dr. Polinszky Károly oktatási miniszter, dr. Molnár Ferenc kulturális államtitkár. Részt vett a fo­gadáson a barátsági hét al­kalmából hazánkban tartóz­kodó 200 tagú finn delegáció, élén Kalevi Kivistö közokta­tási miniszterrel. Tegnap közös közle­ményt írtak alá a magyar— finn barátsági hét alkalmából. (MTI) Arafat Damaszkuszba látogat Hosszú távú gazdasági együtt ni üköd és Ottawában csütörtökön ünnepélyes külsőségek között írta alá a Szovjetunió és Ka­nada a hosszú távú gazdasági együttműködési megállapo­dást. A megállapodást szov­jet részről Nyikolaj Pátoli- csev külkereskedelmi mi­niszter, kanadai részről pedig Donald Jamieson ipari és ke­reskedelmi miniszter írta alá. Egyidejűleg öt évre meg­hosszabbították a szovjet— kanadai kereskedelmi meg­állapodást is. Az új hosszú távú megálla: podás gyakorlati megvalósítá­sa céljából szovjet—kanadai közös bizottságot hoznak lét­re. amely egyidejűleg a két ország közötti kereskedelmi­gazdasági és tudományos-mű- •szaki kapcsolatokkal is foglal­kozik. , (MTI) Viktor Kopityin és Alek- szandr Vrazov, a TASZSZ tu­dósítói írják: A szíriai csapatok megkezd­ték kivonulásukat a baloldali erők által ellenőrzött Szádon dél-libanoni városból — je­lentette be a Palesztina Hang­ja rádióadóban a nemzeti ha­zafias erők és a palesztin el­lenállási mozgalom egyesített csapatainak főparancsnoka. Bejrútban a Teli Zaatar pa­lesztin menekülttábor környé­kén folytatódtak az elkesere­dett harcok és a jobboldali erők már 24 napja nehéztü­zérséggel lövik a tábor terüle­tét. Teli Zaatar hősi védői szer­dán a jobboldali keresztény­alakulatok több elkeseredett támadását verték vissza. Csü­törtök reggel valamennyi fron­ton csökkent a harcok heves­sége, mindenekelőtt Bejrútban és elővárosaiban. A csütörtöki sajtó hírül ad­ta: Jasszer Arafat, a Paleszti­nái Felszabadítási Szervezet végrehajtó bizottságának el­nöke Damaszkuszba látogat, hogy Hafez Asszad szíriai elnök­kel a libanoni helyzetről és a szíriai—palesztin kapcsolatok rendezéseinek módozatairól tárgyaljon. Feltehetőep ezt követi majd a libanóni—pa­lesztin párbeszéd. X Mahmud Riad, az Arab Li­ga főtitkára csütörtöki sajtó- értekezletén hangoztatta, hogy a Szíria és a Palesztinái Fel­szabadítási Szervezet közötti megbékélés döntő tényezőnek bizonyul a libanoni béke hely­reállítása szempontjából. üt ország képzőművészeinek részvéteiével Megnyílt a salgótarjáni művésztelep Tegnap a József Attila Me­gyei Művelődési Központ klubhelyiségében tartották meg a harmadik salgótarjáni nemzetközi . képzőművész­tábor ünnepélyes megnyitóját. A megjelent művészeket és vendégeket dr. Horváth Ist­ván, a Nógrád megyei Mú­zeumok Igazgatóságának veze­tője köszöntötte. Ezt köve­tően Kojnok Nándor, a Nóg­rád megyei Tanács VB mű­velődésügyi osztályának he­lyettes vezetője méltatta a művésztelep művelődéspoliti­kai jelentőségét, a megye mű­vészeti életében betöltött ki­emelkedő szerepét. A salgótarjáni művésztelep növekvő rangjáról az idén sokszorosan is meggyőződhet­tünk. Legszembetűnőbben példázza ezt az iránta meg­nyilvánuló hazai és nemzet­közi érdeklődés fokozódása; az idén nyolc képzőművész vesz részt az egy hónapig tartó közös alkotómunkában. 2 NÖGRAD - 1976 A magyar képzőművészeket Seres János, Szentgyörgyi Ist­ván, a salgótarjáni születésű Fábián Gyöngyvér, és a sal­gótarjáni eredetét ma is őr­ző Hibó Tamás, fiatal gra­fikusművész képviseli. Len­gyelországból Jerzy Przybut, Csehszlovákiából Szabó Er­zsébet, Romániából Nistor Coita, Jugoszláviából Vuleko* vics Braniszláv érkezett a salgótarjáni művésztelepre. A művészek, a Karancs Szál­lóban kaptak elhelyezést, munkájukat a Bolyai János Gimnázium tantermeiben ki­alakított négy műteremben végzik. A rendező szervek a tábor vezetésével Erdei Sán­dort, a salgótarjáni Öblös- üveggyár iparművészét bíz­ták meg. A művészeknek egyhónapos itt-tartózkodásuk alatt — az alkotó tevékenység mellett — bőven lesz idejük a várossal és a megyével való közelebbi megismerkédésre. A Nógrád július 16., péntek megyei Múzeumok Igazgató­sága gazdag programot dol­gozott kis erre vonatkozóan. Szerepel benne az öblösüveg­gyár és a Lampart ZIM salgó­tarjáni gyárának meglátogatá­sa, a szecsényi kastélymúze­um, a hollókői falumúzeum, a pásztói helytörténeti múze­um, valamint a balassagyar­mati, csesztvei irodalmi em­lékhelyek és a bánki nem­zetiségi érdekességek megte­kintése. A résztvevőknek le­hetőségük nyílik a megye párt- és állami vezetőivel való találkozásra, baráti esz­mecserére is. A művésztelep augusztus 14-én zárja kapuit, s a Bolyai Gimnázium Derkovits Galé­riájában rendezett közös tár­lattal búcsúznak a művészek vendéglátóiktól, Salgótarján­tól. Itt készített műveik kö­zül egy olajfestményt és há­rom egyedi rajzot ajándé­koznak a ‘megyeszékhelynek, amelyek a már meglevőkkel együtt alapját képezik a fel­építésre kerülő salgótarjáni galériának. Monzhráha utazóit Érdemérem Sauvagaiargues francia kül­ügyminiszter csütörtökön dél­után Moszkvába utazott, hogy ott megállapodást írjon alá a nukleáris fegyverek véletlen alkalmazásának megakadá­lyozásáról. A külügyminiszter a Fran­ce Soirnak adott nyilatko­zatában hangsúlyozta, hogy a francia—szovjet együttmű­ködést mindkét kormány az enyhülési politika lényeges tényezőjének tekinti és. hogy látogatása is a két ország közötti kedvezőbb lég­kört illusztrálja. Hozzáfűzte. hogy az alá­írandó megállapodás a két kormány közötti kölcsönös bizalom jele. hiszen annak értelmében kö'csönösen tá­jékoztatják majd egymást azokról a biztonsági intézke­désekről, amelyekkel meg­akadályozzák a nukleáris fegyverek véletlen használa­tát. (MTI) az egykori partizánnak ■■A harci érdemekért” szov* jet érdemérmet adományoz­ták Bodnár György budapes­ti nyugdíjasnak aki 1943-tól a Dzerzsinszkij nevét viselő partizáncsoport tagjaként harcolt Ukrajnában. Az idős partizán már ko’-ábban meg­kapta ,.A Nagy Honvédő Há­borúban, 1941—45. Németor­szág felett aratott győzele­mért” kitüntetést. (MTI) Sauvagnargues mostani 4 Minisztertanács tárgyalta II munkaerő-gazdálkodás feladatai A munkaügyi szakemberek körében jól is­mertek a következő adatok: 1980-ig a mun­kaképes korú népesség körülbelül 40 000-rel csökken, a népgazdasági terv viszont azzal számol, hogy körülbelül 60 000-rel növekszik a foglalkoztatottak száma. A nyilvánvaló el­lentmondásból viszont nem következik szük­ségképpen — mint ezt sokan vélnék — a ter­vezők hozzá nem értése. Bármilyen furcsán hangzik is — különösen azok számára, akik évek óta mást sem olvasnak, hallanak, mint az általános munkaerőhiány miatti kesergé- seket. Magyarországon még mindig van sza­bad munkaerő és nem is kevés. Igaz: a férfiak foglalkoztatása már régen elérle a lehetséges maximumot. De még ma is körülbelül 450 000 nő dolgozik a háztartá­sokban, a kisegítő, illetve a háztáji gazdasá­gokban. Egy részük — és a számítások sze­rint nem is kis részük — munkát vállalna, ha ezzel nem kellene vállalniuk sok esetben a lakó- és munkahely közötti ingázást. Vagyis: ha a jórészt községekben élő és ma is szabad munkaerőként számon tartható nők a lakó­helyükön, vagy annak közvetlen környékén találhatnának munkaalkalmat. Persze arról nem lehet szó, hogy minden községben gaz­daságosan működő munkahelyeket létesítse­nek. De az ésszerűen szervezett és megosz­tott ipari vonzáskörzetek kialakításával meg­oldható lenne a lakó- és munkahelyek egy­máshoz közelítése. És ha ez további szociális intézkedésekkel párosulna (amelyek révén csökkennének a nők háztartási munkából adódó terhei), valamint ha gondoskodnának e jórészt szakképzetlen tartaléksereg szakmai képzéséről, akkor körülbelül 80—100 000 fő­vel bővülhetne a foglalkoztatottak jelenlegi száma. Mindez persze egyelőre csak lehetőség. A következő öt évben alig kihasználható lehe­tőség. Ám nem ártana mar most némileg előre gondolni. Addig is vannak egyéb és gyorsabban meg­oldható munkaerő-gazdálkodási tennivalók. Sokat beszélünk a gazdaság szerkezetének át­alakulásáról, s tükröződik a foglalkoztatottak munkahelyek szerinti megoszlásában is. A mezőgazdaságban dolgozók száma tovább csökken, de az ipari létszám már jóval ki­sebb mértékben emelkedik, mint korábban. Viszont kiugró létszámnövekedéssel lehet és kell számolni a szolgáltató ágazatokban. Mindenütt meg kell barátkozni azzal a gondolattal, hogy a felszabaduló — a gazda­ságosabb foglalkoztatás érdekében íelszaba. dítható — létszámot a gazdasági elképzelé­seknek megfelelőén kell átcsoportosítani. Adott esetben a vállalatok a munkahelyeken belül, de szükség esetén a vállalatok, sőt az ágazatok között is. Voltaképpen nincs más­ról szó, mint a munkaerő spontán Aozgásá- nak, gazdaságilag károsnak ítélhető fluktuá­ciójának befolyásolásáról, a népgazdasági ér­dekeknek megfelelően. A szakemberek per­sze jól tudják, hogy minden ilyen intézke­désnél messzemenően figyelembe kell venni, hogy emberekről van szó, akiket nem lehet úgy mozgatni, mint például az anyagokat, a gépeket. Figyelembe kell venni az egyéni tö­rekvéseket és terveket, az egyéni érdekeket és ezekét a társadalmi, a gazdasági érdekek­kel összehangolva kell a mainál tervszerűbb foglalkoztatáspolitikát kialakítani. Mit sem érnek azonban a központi elkép­zelések és intézkedések, ha közben nem sike­rül javítani a munkaerővel kapcsolatos ter­vezőmunkát. Gondoljuk csak meg: a jelenle­gi ötéves tervidőszakra az iparvállalatok ösz- szesen 75 000-es létszámnövekedést terveztek. Teljesen nyilvánvaló, hogy ezek a vállalati tervek irreálisak, nemcsak azért, mert a nép- gazdasági terv mindössze 15 000-es ipari lét­számnövekedéssel számol, hanem azért is, mert — és kiderült ez a bevezetőben közölt ada­tokból is — egyszerűen nincs ennyi szabad munkaerő. Azzal pedig végképp le kell szá­molni, hogy majd egymástól csábítgatják a munkahelyek az embereket. Remélhetően a felelősségteljesebb munkaügyi tervezést segíti majd elő az is, hogy a megyei tanácsok és az ágazati irányító intézmények fontossági sorrendbe rakják a létszámigényeket, megha­tározzák, hogy melyek azok a vállalatok, amelyek gyarapíthatják a létszámot, melyek­nek kell változatlan létszámmal dolgozniuk és hol kell majd jelentős létszámcsökkentést végrehajtani éppen a dinamikusan fejlődő vállalatok munkaerőigényeinek kielégítése miatt. Mindeközben persze születhetnek nép­szerűtlen, nem mindenki számára kedvező intézkedések is. De senki ne feledje: ha az elmúlt évtizedben nagyobb előrelátással és felelősségteljesebben bántunk volna a leg­fontosabb termelési tényezővel, a munkaerő­vel, akkor ma, ha nem is gond nélkül, de lényegesen könnyebb helyzetben lehetnének a vállalatok. Vértes Csaba Ifjúsági búfarakcié Gyöngyösön, Hatvanban a Kisker-bútorboltba minden bútoráruból 10 százalék engedmény! Komplett lakószobák Szekrénysorok. Gyermekszobák Kárpitozott garnitúrák Szóló hcverők Szóló rckamiék Fotelek Kárpitozott székek Komplett konyhák 16 000—30 000 Ft-ig. 10 000—18 000 Ft-ig. 3 700— 6 000 Ft ig 8 000—20 000 Ft ig. 1 300— 3 000 Ft ig. 2 500— 7 000 Ft-ig. 500— 2 000 Ft-ig. 300— 600 Ft-ig. 3 000—10 000 Ft ig. Engedmény météke 1 600—3 000 ; .-ig. X 000—1 800 Ft-ig. 370— 600 Ft-ig. 800—2 000 Ft ig. 130— 300 Ft-ig. 250— 700 Ft ig. 50— 200 Ft-ig. 30— 60 Ft-ig. 300—1 000 Ft-ig. DÍJTALAN HÁZHOZ SZÁLLÍTÁS: 10 000 Ft vásárlás felett 40 km-es körzetben (más megyébe is), (1 000—10 000 Ft-ig 40 km-es körzetben önköltséges a házhoz szállítás). Figyelem! OTP-hitelvásárlásnál az eddig 20 százalék helyett csak 10 százalék az első be­fizetés. HEVES MEGYEI IPARCIKK KISKERESKEDELMI VÁLLALAT

Next

/
Thumbnails
Contents