Nógrád. 1976. július (32. évfolyam. 154-180. szám)

1976-07-01 / 154. szám

~~ /ff ’ V?,­Világ proletárjai, egyesüljetek! MSZMP NOGRAD MEGYEI BIZ OT T S A G A ÉS A MEGYEI TA N ÁCS*LAPjA XXXII. ÉVF.. 154. SZÁM ARA: 80 FILLÉR 1976. JÚLIUS 1., CSÜTÖRTÖK mai sznMUMKBnn: Felelősségei, hivatástudattal cc Helytállnak a munkások Gyógyító vizek, források Befejezte munkáját Berlinben az európai kommunista munkáspártok konferenciája Záródokumentumot írtak alá * Az európai kommunista és munkáspár­tok berlini értekezletének második napi ta­nácskozását szerdán reggel a soros elnök: Georges Marchais. a Francia Kommunista Párt főtitkára nyitotta meg. Az első felszó­laló Joszip Broz Tito. a Jugoszláv Kom­munisták Szövetségének elnöke volt. Utá­na a (svéd) Baloldali Párt—kommunisták el­nöke: Uars Werner (ejtette ki pártja véle­ményét. A felszólalók listáján ezután Erich Honeckcr, a Német Szocialista Egységpárt Központi Bizottságának főtitkára szere­pelt. A déli ülésen Harilaosz Morakisz, a- Gö­rög KP KB első titkára elnökölt. Három •elszólalás hangzott el. Elsőnek Enrico Ber- linguer, az Olasz KP főtitkára mondta el be­szédét, őt Dominique Urbany, a Luxemburgi KP elnöke követte, majd Alvaro Cunhal, a Portugál KP főtitkára beszélt. N A délutáni ülésen négy felszólalás hang­zott el. Az első felszólaló Georges Marchais, a Francia KP főtitkára volt. Öt Martin Gunnar Knutsen, a Norvég KP elnöke, majd Ermcnegildo Gaspcroni, a San Mari- no-i KP elnöke követte. Az ülés utolsó fel­szólalója Kádár János, az MSZMP KB el­ső titkára volt. Az ülésen Gordon Mc­Lennan, Nagy-Britannia Kommunista Pártjá­nak főtitkára elnökölt. KAoAR JAMOS: Az európai helyzet az elmúlt években jó fordulatot vett Kedves elvtársak! I Á Magyar Szocialista Mun­káspárt. küldöttségünk nevé­ben tisztelettel köszöntőm tanácskozástünk minden resztvevőjét. testvérpárjain- kat, Europa kommunistái­nak sok milliós táborát. Fár­tunk üdvözölte és készeiéi­től fogva támogatta a Len­gyel Egyesült Munkáspárt és az Olasz Kommunista Párt kezdeményezését, az európai kommunista és munkáspár­tok értekezletének összehí­vására. Abban a meggyőző­désben vettünk részt az elő­készítés munkájában is. hogy a nemzetközi helyzet közös elemzésével, a békét és a tár­sadalmi haladást előmozdí'.ó közös tennivalóink meghatáro­zásával, kölcsönös szolidari­tásunk kifejezésével jó szol­gálatot teszünk ’ Európa né­peinek. Az előkészítés során végzett nagy munkáért és a tanácskozáshoz biztosított kitűnő feltételekért őszinte köszönetét mondok házigaz­dánknak, a Német Szocialista Egységipárt Központi Bizott­ságának. Kedves elvtársak! Európa jelene és jövője szempontjából biztató- hogy napjaink nemzetközi viszo­nyait az enyhülés és a világ forradalmi folyamatainak előrehaladása jellemzi. Az erőviszonyok a szocialista vi- lági-endszer, .a nemzetközi munkásosztály és a nemzeti felszabadító mozgalom javára változnak. Áz együttes erő és a béke retket, támogatja küzdelmü­ket a társadalmi haladás, a szocializmus irányába mutató mélyreható változásokért. A világforradalmi folyamat el őre vitel ében mind jelentő­sebb szerepet játszanak a nemzeti felszabadító mozgal­mak. Harcuk nyomán, továb­bi haladó vonások jelennek meg a fejlődő országok kül- és belpolitikájában. Pártunk elvi következetességgel erősí­ti kapcsolatait ezen országok kommunista pártjaival, fel­szabadító mozgalmaival, se­gíti a nemzeti és a társadal­mi felemelkedésért vívott harcukat. A nemzetközi helyzetben mindinkább tért hódít az eny­hülés, a különböző társadalmi rendszerű országok közötti békés egymás mellett élés po­litikája. Az eredmények hosz- szú harcban, következetes erőfeszítések nyomán szület­tek. Ezt a küzdelmet tovább kell folytatni a háború és a hidegháború megszállottjai, a történelem kerekét visszafor- dítani próbáló szélsőséges im­perialista körök meg-megúju- ló ellentámadásaival szemben. A politikai enyhülés megszi­lárdításáért, a katonai eny­hülés előmozdításáért harcol­va, számíthatunk a dolgozó tömegek, valamennyi béke­szerető erő aktív támogatásá­ra. Ez a politika valamennyi nép érdekeinek megfelel, mert megmenti az emberisé­get egy új világháború bor­zalmaitól. Ugyanakkor jobb külső feltételeket teremt a szocialista építőmunka szá­mára. Elősegíti a nemzetkö­zi munkásosztály harcát a társadalmi haladásért és a békéért. Hozzájárul annak a harcnak a sikeréhez, amelyet a nemzeti felszabadító moz­galmak országaik politikai és gazdasági függetlenségéért, felemelkedéséért vívnak. Kedves elvtársak! Az európai helyzet az el­múlt években jó fordulatot vétt. Az élet igazolta az európai kommunista és mun­káspártok 1967-ben Karlovy Varyban tartott értekezletén kidolgozott akcióprogramot. Közös harcunk elvezetett a második világháború óta meg­oldatlan kérdések jelentős ré­szének lezárásához. Fejlőd­nek a szocialista és a tőkés­országok kapcsolatai. Az el­múlt évben Helsinkiben meg­tartották az európai bizton­sági és együttműködési érte­kezlet zárószakaszát. Ez a békeszerető erők és a reali­tásokkal számoló politikai té­nyezők közös sikere volt. Történelmi jelentőségű, hogy ezen a konferencián részt vettek 33 európai és két észak-amerikai ország legma­gasabb szintű képviselői, akik erkölcsileg, politikailag elkö­telezték magukat a béke meg' szilárdítása, a békés egymás mellett élés elveinek és gya­korlatának érvényre juttatá­sa mellett. Életképes a helsinki záróokmány A helsinki értekezlet óta eltelt csaknem egy év be­bizonyította a záróokmány ajánlásainak életképességét, annak ellenére, hogy a tőkés- országok vezetőinek egy ré­sze a záróokmány egyes pont­jait mellőzi, másokat pedig kiemel. A szocialista orszá­gok komolyan veszik a vál­lalt kötelezettségeket, a meg­állapodások egységes és köl­csönös végrehajtásáért száll­nak síkra. A Magyar Népköztársaság a többi szocialista országhoz hasonlóan a Helsinkiben kö­zösen elfogadott tíz alapeiv szellemében őszintén törek­szik az államok közötti kap­csolatok fejlesztésére, a gaz­dasági, tudományos és kultu­rális együttműködés kibővíté' sere, az információcsere javí­tására, az emberek közötti kapcsolatéi# szélesítésére, s ugyanezt várja teimészetesen a tőkésországok kormányai­tól is. n au r Á nemzetközi helyzet' ked­vező alakulásának fontos tényezője a szocialista orszá­gok dinamikus fejlődése, összefogása. békepolitikaja es teljes szolidaritása a ha­ladás minden erejével. A szocialista országok együttes ereje jelenti ma a világ bé­kéjének legfőbb biztosíté­kát és a szabadságért küzdő elnyomottak, a függetlenség­ért. az önálló nemzeti fej­lődés jogáért küzdő népek harcának szilárd támaszát. Meggyőződésünk, hogy a Ma­gyar Népköztái-sasághan fo­lyó szocialista építömunkával. demokratikus rendszerünk fejlesztésével, nemzetközi te­vékenységünkkel nem csak népünk érdekeit szolgáljuk, hanem hozzájárulunk a szo­cializmus nemzetközi pozíció­inak erősítéséhez, a szocia­lista országok összefogásának megszilárdításához. Ugyan­akkor annak is tudatában va­gyunk, hogy a szocializmus építésiben fontos- sőt.' nél­külözhetetlen erőforrást je­lent számunkra az a , nemzet­közi szolidaritás. amelyet mindig is tapasztaltunk a vi­lág haladó erői- mindenek­előtt a szocialista országok és a nemzetközi , , kommunista mozgalom részéről. A világhelyzet fejlődésének jeleni‘06 tényezője a kapita­lista országok kizsákmányolt munkásosztályainak. dolgozó tömegeinek fokozodo harca. A kapitalizmus általános válsága mélyül, s a gazdasá­gi élet mellett egyre inkább áthatja a társadalom egészet.. A tőkésrendszer a válságból azzal keres kiutat, hogy a terheket megpróbálja a dol­gozók vállára rakni és fokoz­za a monopóliumok diktatú- ráját. A helyzet gyökeres megoldására egyedül a kom­munistáknak van olyan prog­ramja. amely a tömegek ér­dekeit szolgálja, alapcélé társadalmi változásokat kö­vetel és a monopóliumok ha­talma ellen a legszelesebb né­pi egységre támaszkodik. Eb­ben a harcban testvérpárt- jaink szervezetileg erősödnek, tömegbefolyásuk növekszik. A Magyar Szocialista Mun­káspárt teljes mértekben szolidáris a kapitalista or­szágokban harcoló kommu­nistákkal. az összes demok­ratikus erőkkel, üdvözli sike­A Hotel Stadt Berlin épülete, ahol a tanácskozás folyt. A helsinki záróokmány- • ban foglalt elvek és * megál­lapodások valóra váltása az enyhü'és folyamatát erősíti. Ez jó feltételeket teremt föld­részünkön a szocialista í or­szágokban a békés építő- munkához, a kapitalista or­szágokban pedig az égető társadalmi problémáknak a dolgozók javára történő meg­oldásához, a társadalmi ha­ladáshoz. Ugyanakkor nem feledkezünk meg arról sem, hogy a világban különböző társadalmi berendezkedésű or­szágok vannak, amelyekben ellentétes osztályérdekek ér­vényesülnek, s ennek kö­vetkeztében egymással kibé­kíthetetlenül ellentétes ideo­lógiák léteznek. A békés egy­más mellett élés elvének el­fogadása nem változtatja meg a kapitalizmus természetét, és minket sem térít el szo­cialista eszméinktől, céljaink­tól. A társadalmi fejlődés objektív törvényeken alapul. Minden nép_ joga, hogy önál­lóan, külső beavatkozás nél­kül válassza meg vezérlő esz­méit, azt az utat, amelyen járni kíván. A forradalom a társadalom belső fejlődésének a következménye, kívülről nem lehet rákényszeríteni senki­re. Éppen ezért minden erő­vel ellenezzük az ellenfor­radalom erőszakos terjeszté­sét is. Kedves elvtársak! A nemzetközi kommunista és munkásmozgalom korunk legbefolyásosabb politikai ereje, a világ fejlődésének döntő tényezője. A kommunisták a legállha- tatosabb harcosai a béke és a társadalmi haladás ügyé­nek. így volt ez a múlt szá­zadban, amikor tudományos világnézetünk, a marxizmus megszületett, így volt a szá­zadfordulót követően, ami­kor a Nagy Októberi Szocia­lista Forradalom győzelmé­vel új fejezet kezdődött az emberiség történelmében. Ez jellemezte a kommunis­ták magatartását a második világháború idején, amikor mozgalmunk, és aís első szo­cialista ország, a Szovjetunió hozta a . legtöbb áldozatot azért, hogy a fasiszta fene­vad világot romboló, népe­ket pusztító garázdálkodá­sának véget vessenek, meg­teremtsék a népek hőn óhaj­tott vágyát, a békét/bizto­sítsák számukra a szabadsá­got, Nincs ez másként napja­inkban sem, amikor a kom­munista es munkáspártok a békés egymás mellett élés gyakorlatának megszilárdítá­sáért, további térhódításáért és a társadalmi haladás ügyé­nek előmozdításáért száll­nak síkra. Az egyes országokban az önálló politikai tényezővé vált munkásosztály, az egész nem­zetközi kommunista munkás- mozgalom számára a eselek­(F oly tatás a 3. oldalon) \

Next

/
Thumbnails
Contents